PORTFOLIO FORUM

Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
9
10
11
12
13
14
15
+10
utolsó

filter 2015. 12. 03. 08:51

Előzmény: #10799 Törölt felhasználó

#10800

Maksa Mónika
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGGYŰLÉS
ALKOTMÁNYBÍRÓ

AB
ALAPTÖRVÉNY

Új alkotmánybírókat választanak
Tavasszal négy új alkotmánybíró is bekerülhet az Alkotmánybíróságba. A testületnek jogtörténészre, munkajogászra és környezetvédelmi jogi szakemberre is szüksége van.

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Magyar Időknek beszélt arról, hogy megújulhat a testület. Az ő kinevezése is le fog járni, de még nem döntött arról, hogy szeretne-e továbbra is az AB elnöke maradni. Elmondta, hogy ha marad, az elmúlt negyedszázad folyamatosságát tudná képviselni. Az új alaptörvény követelményei között óvná meg a maradandónak bizonyult értékeket.

Törölt felhasználó 2015. 12. 03. 08:12

Előzmény: #10797 Törölt felhasználó

#10799

"A DK felszólította a kormányt, hogy kerítse elő az eltűnt pénzeket."(Népszava)

És ezek a zárt osztályról akarnak kormányt váltani..he-he-he

Törölt felhasználó 2015. 12. 02. 19:22

Előzmény: #10797 Törölt felhasználó

#10798

Ugyanez lényegében a 444.hu-n:

link

Törölt felhasználó 2015. 12. 02. 19:19

#10797

link

Törölt felhasználó 2015. 12. 02. 09:47

#10796

A költségvetés fizet a bankok helyett
Hajdú Péter, 2015. december 2., szerda 07:00
A tervek szerint ma kerül a kormány elé az újrafogalmazott Quaestor-kártalanítási törvény. Lapunk úgy értesült, hogy az új változat jelentősen csökkentené a bankok terheit a korábbi törvényváltozathoz képest. A pénzintézetek adóalapjukból leírhatnák a pluszbefizetéseket. Így a költségvetés bevétele csökkenne, azaz közpénzből kártalanítanák a csődbe ment brókercég ügyfeleit.
link

Törölt felhasználó 2015. 12. 01. 14:39

Előzmény: #10794 tchongee

#10795

Miért? Nem elég a már jól megszokott 12 dühös ember?

tchongee 2015. 12. 01. 07:42

Előzmény: #10793 Törölt felhasználó

#10794

Tisztelt Questor károsultak,
Ma tüntetést szervezünk 14:00-kor az MNB épülete előtt kérem minél nagyobb számban jelenjünk meg tekintet nélkül ki lopott meg bennünket, legyen az a Buda Cash, a Hungária vagy a Questor vezetése. Mindenki hozzon magával még egy embert, valamint trnszparenseket, sípot dobot kereplőt.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 19:36

Előzmény: #10791 Törölt felhasználó

#10793

A márciusi vizsgálat pedig olyan adatbázist nem talált, amelyben csak a valódi kötvények voltak benne, a fiktív nélkül. Ezért nem tudták megmondani kinek mennyi valódi kötvénye van.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 19:26

Előzmény: #10790 Törölt felhasználó

#10792

Pápa tipikus politikai haszonleső, már kezdettől fogva rárepült a Q-ügyre, így ismeri azt. Nehéz megtippelni, hogy ilyen abszurditásokat tartalmazó, önmagát lejárató írást hogyan tudott közröhej tárgyává tenni.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 18:48

Előzmény: #10779 Törölt felhasználó

#10791

Pedig valami ilyesmire hivatkozott az MNB alelnök egy régebbi interjúban, hogy azért nem tudta hamarabb feltárni a PSZÁF, mert nem voltak megfelelő vizsgálati módszerek...vagy valami ilyesmi, már nem emlékszem pontosan.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 18:46

Előzmény: #10789 Törölt felhasználó

#10790

Így van. Pápa nagyon mellélőtt ezzel a poszttal, pont az előbb olvastam. Minek ír arról, amihez nem ért? Többet árt a károsultak ügyének, mint használ! Ki az a hülye, aki úgy gondolja, hogy a 135 milliárd forintnyi fiktív kötvény 1 ember nevén volt? Ki mondott ilyet? Mert az MNB egy szóval sem, és nyilván nem is így volt.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 18:19

Előzmény: #10786 Törölt felhasználó

#10789

„..2013-as PSZÁF vizsgálat során létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla… találnak egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát…Komolyan üzenem a felügyeletnek,.”

A Pápa Levente jobban járna, ha az orvosával levelezgetne.

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 17:48

Előzmény: #10786 Törölt felhasználó

#10788

A Pápa Levente dicsérjen meg téged! Inkább folytasd holnap, ma már eleget hibáztál!

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 16:39

Előzmény: #10785 Törölt felhasználó

#10787

egy szerencsesütiben olvastad? Narancsos buktában?

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 16:38

#10786

Múlt héten a jegybank válaszolt a Quaestor-károsultak kérdéseire. A régóta megválaszolásra váró, jogos kérdéseire. Gondolom kevesen olvasták végig a jelentést, pedig egy rendkívül érdekes és ugyanakkor kétségbeejtő részlet olvasható ki belőle: nevezetesen az, hogy a 2013-as PSZÁF vizsgálat során létezett egy 135 milliárd forintos fiktív ügyfélszámla a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél, de ez nem szúrt szemet a felügyeletnek és az mindent rendben talált.Könyörgöm, mi más szúrna szemet bármilyen felületes vizsgálatnak is, ha nem az, hogy találnak egy ismeretlen név alatt jegyzett 135 milliárdos számlát? Ki tart 135 milliárd forintot egy brókercégnél? És az elképzelhető, hogy ha lenne is ilyen ember, az nem egy ismert személy lenne? Nevetséges. Komolyan üzenem a felügyeletnek, hogy ha jön szembe egy 4 méter magas ember, akkor kezdjenek el gyanakodni, hogy az nem egy ember. 4 méter magas ember nincs. 135 milliárd forintos brókerszámla nincs.

Lássuk a részleteket a jelentésből, amiből kiderül a fenti állításom:

„A megállapítások alapján a QÉP (Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt) a ’90-es évek vége óta szisztematikusan megkárosította ügyfeleit, azaz számukra nem létező értékpapírokat „értékesített”. A hiány mértéke fokozatosan növekedett, és így érte el a vizsgálat időpontjára (2015 március) a kb. 150 milliárd Ft-ot. A korábbi ügyfeleknek a nem létező, fiktív értékpapírjaik visszaváltásakor a QÉP az új ügyfelek befizetéseit használta fel, így korábban a likviditás látszatát fenn tudta tartani.”

„A QÉP is egy fiktív, úgynevezett egyenlegező ügyfélszámlát vezetett, és ezen tartotta nyilván az ügyfelektől hosszú évek során „ellopott” pénzt, értékpapírokat. A vizsgálat során elhozott informatikai állományban ezen fiktív ügyfélszámla fellelhető volt.”

„Azt megelőzően, hogy az MNB feltárta a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél a visszaéléseket, e társaságnál 2013-ban végzett utoljára átfogó prudenciális felügyeleti vizsgálatot a PSZÁF, ez azonban nem tárta fel a visszaéléseket. Ez a vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy a társaságnál a pénz- és értékpapír fedezettség rendben van, azaz a társaság kezelésében megtalálható az ügyfelek részére kezelt pénz és értékpapír-állomány. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, a vizsgálat lezárásakor már több, mint 135 milliárd forint fiktív állományt tartott nyilván a QÉP, csak a PSZÁF vizsgálata ezt nem volt képes feltárni.”

A jelentés azt is elismeri ugyanakkor, hogy a 90-es évek vége óta folyt ez a gyakorlat. Ez egy színtiszta piramisjáték: a felvett hitel lejáró részeit mindig új, de már nagyobb összegű hitel kibocsátásával fedezi a kölcsönfelvevő. A kölcsönvett pénzeket közben persze ellopja. Elég egyszerű.

Vagyis elismerte a jegybank, hogy a mindenkori magyar pénzügyi felügyelet nem tudott leleplezni egy évtizedek óta folytatott piramisjátékot. Amit idén egy tavaszi nap délelőttjén megoldott. Hmm.

Pedig nem olyan nehéz észrevenni egy piramisjátékot, gyorsan leírom az ismertető jegyeit:

a piacinál magasabb hozamokat ígér
soha sincs vége a felvett hiteleknek, mindig megújításra kerülnek
ráadásul egyre nagyobb volumenben bocsátják ki a megújított hiteleket
hosszú-távú, illikvid befektetéseket valósítanak meg belőle papíron (a valóságban semmit)

Ha ilyet lát a felügyelet, akkor azt javasolom, hogy szálljon ki és vizsgálódjon. Ha talál egy 135 milliárdos ügyfélszámlát, akkor fogjon gyanút.

Ugye ez lenne a dolga a felügyeletnek, és nem az, hogy most magyarázza a bizonyítványt, miszerint ő csak a „kibocsátási tájékoztató formai és tartalmi követelményeinek teljesítését vizsgálhatja”. Nem, az is dolga a jegybanknak, hogy feltárja a pénzügyi visszaéléseket, főleg, ha ilyen egyszerűen rá lehetett volna jönni erre. És ezek után azt állítja a jegybank, hogy neki nincsen felelőssége az ügyben. És minden vezető a helyén maradhat…

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 11:52

Előzmény: #10784 Törölt felhasználó

#10785

Hát csak ennyire telt?

Inkább hidd el, néha a csönd a legjobb válasz!

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 10:36

Előzmény: #10783 Törölt felhasználó

#10784

fidesznyik vagy e? :)

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 10:09

Előzmény: #10781 Törölt felhasználó

#10783

Nincs érdemi mondanivalód, hogy egy olyan szakállas kommenttel (10652) akarod felcsigázni a közönséget, ami már egy hónappal ezelőtt sem érte el az ingerküszöböt?

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 09:49

#10782

A Q-csoport nem áll le. Ma reggelre újabb demonstrációt hirdetett a Képviselői Irodaház elé az FB csoport. Jelmondata: Demonstráció a Quaestor törvény módosításáért és a teljes kártalanításért!

Törölt felhasználó 2015. 11. 30. 09:00

#10781

Juhász István hiába kérte, a győri önkormányzat nem adta ki neki a Quaestorral kötött kötvényszerződések másolatát. Ebből adatigénylési per lett. A bíróság másodszor rendelte be - a felperes, vagyis Juhászék kérésére - Borkai Zsoltot tanúként. Ő szerdán sem ment el, a pénzügyi osztályvezetőnek viszont órákig kellett állnia a sarat.
Minden Lázár János idén áprilisi sajtótájékoztatójával kezdődött, amikor azt mondta, hogy Győr – több önkormányzathoz hasonlóan – fedezetlen Quaestor-kötvényekbe fektetett. Még aznap rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borkai Zsolt győri polgármester, aki Lázár szavait cáfolva közölte: csak államkötvényt vettek a Quaestoron keresztül, s erről KELER-igazolással is rendelkeznek.

Juhász István szocialista önkormányzati képviselő ugyan korábban már belenézhetett az egymilliárdos tranzakció papírjaiba, de a Lázárféle bejelentés és cáfolat után már mint magánember kérte volna ki – közérdekű adatigénylés keretében – az összes, Quaestorral létrejött győri szerződést. Illetve még a KELER nyilatkozatot, amelyet Borkai az említett sajtótájékoztatón a kezében lobogtatva, be is mutatott.
A közvélemény keveset tudhatott erről a perről, ami a nyáron elkezdődött. A szerdai volt a negyedik tárgyalási nap, amelyen azért jelent meg a sajtó, mert híre ment: Borkai Zsolt győri polgármestert is beidéztette Juhász jogi képviselője, dr. Litresits András. A Győri Járásbíróság tárgyalójában aztán kiderült az is, hogy a jogásznak ez már a második kísérlete volt, Borkai ugyanis az októberi tárgyaláson sem jelent meg. A polgármesternek – illetve dr. Csörgits Lajos aljegyzőnek és Nagy Tamás pénzügyi osztályvezetőnek – ebben az ügyben annyi a dolga, hogy választ adjon: Miért nem kaphatja meg Juhász az adatokat?

Szerda reggel fél kilenc után nem sokkal dr. Kovács Gergely bíró és a megjelentek is rögzítették, hogy sem Borkai, sem Csörgits nem jött el a tárgyalásra. Az előbbinél elfoglaltságaira, utóbbinál szabadságára hivatkozott az önkormányzatot képviselő ügyvéd. Maradt Nagy Tamás, aki azonban az elején leszögezte, hogy nem jogász, arra nem tud választ adni, hogy milyen jogi magyarázata van az adatközlés megtagadásának. Ugyanakkor közgazdászként ő is azon a véleményen van, hogy a kötvényvásárlás két fél között a bizalomra épült, így ha annak részleteit az egyik fél (most az önkormányzat) kiadná, akkor ezzel a piac is látná, hogy bizalmi kérdésben nem lehet rá számítani. Ez pedig egy következő szerződésnél akár piaci hátrányt is jelentene.

A mintegy három óráig tartó tanúkihallgatás jogi útvesztőibe nem vezetjük be az olvasót, számos érdekesség azonban kiderült a tanúmeghallgatás során. Például az, hogy a város 2013 óta folyamatosan üzletelt a Quaestorral, hét vagy nyolc ügyletük már volt, mielőtt a botrány kitört, s az egymilliárdos befektetés kiderült. Azt is elmondta a pénzügyi osztályvezető, hogy ő készítette elő a döntéseket, rendre a legkedvezőbb ajánlatot választotta, de ezek az ajánlatok csak egy-két napig éltek, így a polgármesternek is gyorsan kellett döntenie. Minden ilyen alkalom a gyakorlatban két szerződés aláírását jelentette, így Juhász elvben tizennégy-tizenhat paksamétát kaphatna.