A kelet-közép-európai (KKE) régió országait a magas külföldi tulajdonosi jelenlét miatt nagyon magas fokú pénzügyi integráció jellemzi. Ezáltal mindkét irányban magas a fertőzés kockázata: az anyabankok országaiban kialakuló probléma könnyen átterjedhet a leányvállalatok országaira, valamint a KKE-régióban kialakuló probléma átterjedhet az anyavállalatok bankpiacaira - mutat rá Fischer Éva, a Magyar Nemzeti Bank szakértője az MNB Szemle decemberi számában megjelent cikkében. A szakértő a mai napon a Portfolio.hu hasábjain indított fórumban válaszol az Olvasók által feltett kérdésekre. Kérdezzen Ön is!
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=108073
Kedves ReszvenyForgato!
A névben szerepeltetni szokták, hogy magyarországi fióktelepről van szó. A fióktelepek listáját a PSZÁF honlapján megtalálhatja (link
Üdvözlettel,
Fischer Éva
Kedves ReszvenyForgato!
Explicit jogszabályi előírás nincs erre vonatkozóan. Ugyanakkor a tőkemegfelelési előírásokat egy bankcsoport esetében egyedi szinten is teljesíteni kell a CRD szabályai szerint. Az anyabank elleni bizalom megrendülésének veszélye mindig fennáll, így nagy a kockázata - különösen egy ilyen sérülékeny környezetben - egy leánybank "elengedésének".
A feltételezett tranzakciót a hatósági engedélyezési eljárások miatt nem gondolom, hogy meg lehet valósítani.
"Fiók esetén alapvetően home ország betétbiztosítója garantálja a betéteket."
Azt honnan lehet tudni hogy fiók-e, vagy önálló bank?
(esetleg utóbbi nem is lehet ugyanazon a néven amely néven már létezik külföldi bank?)
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 12:52
#16
Kedves MNB!
Van az anyabankoknak valamilyen kötelezettsége a leánybamkokkal kapcsolatban?
Ad abszurdum elképzelhető-e hogy egy rossz helyzetben lévő leánybankot eladnak valami offshore cégnek, így az anyabank tehermentesül, aztán ha mégsem megy csődbe akkor visszaveszik?
1) A fiókteleppé alakulás esetén a kockázatot az jelentheti, hogy fióktelep esetén a felügyeleti hatáskörök alapvetően a tulajdonos székhelye szerinti (home) felügyelet kezében vannak. Vagyis kiemelten fontos hogy a működés országa szerinti (host) és home együttműködés megfelelő, legyen, a host felügyeletek is hozzáférhessenek a megfelelő információkhoz és időben értesítést kapjanak az esetleges problémákról. A jelenleg működő felügyeleti kollégiumok szerepének erősítése ezt a célt szolgálja. Fiók esetén alapvetően home ország betétbiztosítója garantálja a betéteket. Abban az esetben, ha nálunk magasabb lenne a biztosított betétek felső határa, akkor ún. topping-up megállapodások kötésére van mód (a különbözetet a magyar OBA biztosítaná).
2) Véleményem szerint a jegybanki EUR/HUF swap rendelkezésre állás megfelelően biztosítja az átjárást az euró és forint likviditás között a swappiac likviditási elégtelensége esetén.
Üdvözlettel,
Fischer Éva
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 11:57
#14
Kedves Eva!
1) A kulfoldi tulajdonu magyarorszagi bankleanyok fiokteleppe konvertalasa csokkenti-e az MNB szerint a fertozesi es egyeb bankrendszeri kockazatokat? Melyik allam garantalja ez esetben a beteteket? (az anyabank orszaga vagy a magyar allam)
2) Milyen megoldasok johetnek meg szoba az MNB szerint, hogy a magyar bankok EUR likviditasat garantalja (a mar bejelentett intezkedeseken felul)?
Kedves buffalo_soldier!
A módosítások a hatékonyabb válságmegelőzés és -kezelés segítése érdekében történtek. Azonban az a felülvizsgálati munka még nem zárult le, így további hatáskör-bővítésre kerülhet sor. Ha ezzel kapcsolatban konkrétumokra, illetve részletekre lenne szüksége, a Felügyeletet javasolnám megkeresni.
Üdvözlettel,
Fischer Éva
Kedves sz.I.!
Az alacsonyabb kamat fejében a devizahitelt felvevők árfolyamkockázatot vállalnak. A nemzetközi gyakorlatban nem látunk arra példát, hogy a devizahitelezést keresleti oldalról befolyásolnák. Ugyanakkor arról el lehet gondolkodni, hogy a kínálati oldalon van-e szükség lépésekre a hitelintézetek túlzott kockázatvállalásának megakadályozása érdekében.
Az árfolyam várható alakulását illetően nem szeretnénk találgatásokba bocsátkozni.
Üdvözlettel, Fischer Éva
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 10:31
#10
Őnszerint miért nincs politikai támogatottsága a dolgozók megtakarításának a cége tökerészedés jutásához?
Pl:70 M Ft hitel helyett a dolgozóimat szeretném három évre bevonni a cégbe,de ezt a jogszabályok szinte ellehetetlenitik.
Részlet 2006 évi IV. trv. 191§ (6) bekezdés
(6) A volt munkavállalót, illetve örökösét a részvény bevonása, illetve átalakítását követő átruházása esetén a részvény névértéke illeti meg, amelyet a részvény bevonásától vagy átruházásától számított harminc napon belül kell kifizetni
Vagyi a dolgózónak 1000 Ft névértékű üzletrészt adok 5000 Ft ért,ha meghal az örökösnek 1000 Ft jár,ha kifizetnék 6000 Ft ot nálam adóalap nővelő tétel lenne.
Ezirányú Trv modósítás kezdeményezésem a PM.és MEH elött van immár egy éve.
Nem gondolja hogy nagyon időszerű lenne?
Egyébként a németek igy gondolkodnak. link
Kedves rongylábjani!
Erre nem látok esélyt. A felügyeleti és jegybanki folyamatos monitoring tevékenység segíti, hogy ezeket a kockázatokat még időben feltárjuk, és szükség esetén hatósági beavatkozásra kerüljön sor.
Üdvözlettel,
Fischer Éva
Kedves black_coffee!
Jelenlegi információink alapján nem látunk ilyen veszélyt.
A bankcsoportokkal kapcsolatos, határon átnyúló együttműködés erősítését EU szinten számos direktíva, ajánlás és egyéb kezdeményezés szorgalmazza. Az EU szintű kezdeményezések alapvetően a home ország (anyabankok székhelye) hatóságainak koordinációs szerepkörére építenek. Vagyis a home hatóságok feladata az információk összegyűjtése és szétosztása, a különböző hatóságok közötti véleménycsere megszervezése. A tőkekövetelményekről szóló irányelv alapján a jelentős határon átnyúló tevékenységet végző bankcsoportok körül ún. felügyeleti kollégiumok jöttek létre, amelyek a bankcsoport jelentős tagjait felügyelő hatóságokat foglalják magukba.
Ezekre a rendszeres, rutinszerűvé vált regionális együttműködésekre építhetőek a válságmenedzselési folyamatok is, amikor a felügyeleteken kívül a pénzügyminisztériumoknak és a jegybankoknak is meghatározó feladatkörük van. Cél, hogy EU-szintű koordinált beavatkozásokra, és nem egyedi, egymástól elszigetelt országszintű megoldások szülessenek. A beavatkozási döntéseket a különböző hatóságok közötti egyeztetések kell, hogy megelőzzék a bankcsoport válságának várható következményeiről, a beavatkozások szükségességről, illetve formájáról. Vagyis az intézkedéseknél minden hatóságnak figyelemmel kell lenni arra, hogy az milyen fertőző hatást okoz más országok pénzügyi stabilitásában is.
Üdvözlettel,
Fischer Éva
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 09:59
#7
Ön szerint van-e annak esélye, hogy Magyarországon egyik bank bedőlése a bankrendszer egészét magával rántsa?
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 09:48
#6
Az utóbbi időben bővültek a PSZÁF jogkörei. Ezek tényleg segíthetnek egy bankválság elkerülésében a jelenlegi helyzetben?
Miért nem adóztatták meg a devizahitelesek kamatkülömbözetének jövedelmét?
Önszerint a forint átfogja lépni a
320 EUR/HUF árfolyamot?
Törölt felhasználó2009. 01. 07. 09:33
#4
Várható-e még, hogy az európai nagybankok közül bármelyik ki lenne téve olyan mértékű bukásveszélynek vagy csődnek, mint ahogy azt Amerikában látni lehet?
Milyen vizsgálatokkal figyelik a felügyeletek és az EKB a bankcsoportokat, hogyan tudják megállapítani, hogy melyik jelent veszélyforrást?
Ha fertőzési kockázat van, milyen intézkedésekkel tudják megállítani azt, hogy ne terjedjen át más EU-s országokra is?
talán nem kellett volna lezülleszteni az országot, totál leépíteni a magyar ipart, és a magyar dolgozókat mindenféle jöttment külföldi befektetők segédmunkásaivá silányítani.akkor nem lenne magas fokú.
A pénzügyi válság és régiós pénzügyi integráció témájában Fischer Éva, a Magyar Nemzeti Bank szakértője mostantól várja az Olvasók kérdéseit. Kérdezzen Ön is!
Pénzügyi válság és integráció - mik a kihívások? - Az MNB szakértője válaszol
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=108073