93 éves korában elhunyt Göncz Árpád, aki 1990 és 2000 között Magyarország köztársasági elnöke volt. Politikai pályafutása előtt író és műfordító volt, az 1956-os forradalom után életfogytiglani börtönre ítélték, majd 1963-ban amnesztiával szabadult....
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=220617
Felavatták Göncz Árpád író, műfordító, néhai köztársasági elnök szobrát a XIII. kerületben, a róla elnevezett városközpontban pénteken, írja az MTI. . Tóth József (MSZP), a kerület polgármestere avatóbeszédében arról beszélt, hogy Göncz Árpád szellemiségét, az emberekről, a világról alkotott nézetét, életútját követendő példának tekinti a XIII. kerület, a szoborral pedig az egykori államfő emléke, történelmi személyisége előtt is tisztelegnek. Hozzátette: az egykori köztársasági elnök a legmagasabb méltóságban is a köz embere maradt, közvetlensége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása párosult a tekintéllyel. Azt mondta, Göncz Árpád államfői nagyságát nem lehet kétségbe vonni, a kivételek közé emelkedett, nem tudta megrontani a hatalom, nem volt benne kivagyiság, nem kísértette meg a személyi kultusz, mindvégig szerény, tisztességes ember tudott maradni, a jót és rosszat egyaránt meglátó morális hatalom jelképe volt. Göncz Árpád rendíthetetlenül hitt abban, hogy kialakulhat még értelmes politikai kultúra Magyarországon - jegyezte meg Tóth József, hozzátéve, hogy ez mintha "tovatűnő álom" lenne. . Szerinte napjainkban az eredményes politika a gyűlöletre épül, az uszítás a rendszer politikájának lényegévé vált, és "a pillanatnyi előnyökért a középkori provincializmus, a rövidlátás jellemző". A rendszer "durván, cinikusan és gátlástalanul politizál", az európai uniós pénzek elherdálása "történelmi felelőtlenség" és megbocsáthatatlan bűn - értékelt a polgármester, aki szerint olyanok vannak döntési pozícióban, akiknek fogalma sincs, hogy néz ki a világ, az ország vezetése nem érti a 21. századot, "és urizáló, a másként gondolkodókat elnyomó, kiátkozó magatartással" próbálják ezt kompenzálni. . Úgy vélte, Göncz Árpád mindezeket szóvá tenné, és figyelmeztetne arra, hogy nyitott, szolidáris, a világot megérteni és alkalmazkodni tudó, társadalmi kohézióra támaszkodó társadalomra van szükség. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke arról beszélt, Göncz Árpád egész élete a demokráciáért folytatott következetes küzdelem jegyében telt. Az avatáson Göncz Árpád több korábbi politikustársa és tisztelője is részt vett. A Nézőpont elnevezésű egész alakos portrészobor Erős Apolka szobrászművész alkotása. - https://index.hu/belfold/2018/10/05/felavattak_goncz_arpad_szobrat/
Göncz Árpádról nevezik el a sétányt a bölcsészkar és a TIK között
2017.05.16. 13:36
Tudta, hogy a volt köztársasági elnök, A gyűrűk ura fordítója alapította a bölcsészkaron az angol fordító- és tolmácsképzést?
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2016. május 30-án megtartott ülésén a 130/2016. számú határozatával támogatta, hogy a Bölcsészettudományi Kar és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ között húzódó sétányt Göncz Árpádról, az 1956-os forradalmárról, politikusról, köztársasági elnökről, íróról és műfordítóról, a szegedi Bölcsészettudományi Kar Angol Tanszékén a fordító- és tolmácsképzés alapító tanáráról nevezzék el.A Göncz Árpád sétány ünnepélyes avatását 2017. május 26-án, pénteken, 13 órai kezdettel tartják a fent megnevezett helyszínen - olvasható a bölcsészkar facebook oldalán.
Dr. Szajbély Mihály professzor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja köszöntőt, dr. Szabó Gábor professzor, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora ünnepi beszédet mond majd a rendezvényen. Dr. Szőnyi György Endre, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora felidézi Göncz Árpád szegedi tevékenységéről szóló személyes emlékeit.Közreműködik a SZTE Zeneművészeti Karának Szegedi Harsonaegyüttese.
link
Szobrot Göncz Árpádnak! - Eredményes volt a közadakozás!
Ötmillió száznyolcvanezer forint támogatás érkezett - a gyűjtés lezárult.
A Göncz Árpád Alapítvány közleményben számol be a néhai köztársasági elnök majdani szobrának ügyéről. Eszerint 2016. november 30-án Göncz Árpád barátai és tisztelői köztéri mellszobor állítását kezdeményezték az író, műfordító, politikus, a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke emlékére.
A felhívás közzététele óta eltelt két hónap alatt az elkülönített számlára
A gyűjtést lezárva a kezdeményezők köszönetet mondanak a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek és a szoborállításhoz támogatóként csatlakozó Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának.
A mellszobor a néhai köztársasági elnök egykori III. kerületi lakhelye szomszédságába, a Bécsi úti kis parkba kerül majd, ahol 2016-ban már emlékfát ültettek. Elkészítésére a Göncz család javaslatára a kezdeményezők egyetértésével
Jovánovics György Kossuth-díjas szobrászművész,
az 1956-os mártírok 301-es parcellába készült emlékművének alkotója kapott felkérést. A szobor avatásának előrelátható időpontja 2017 októbere, Göncz Árpád halálának második évfordulója.
A Göncz Árpád Alapítvány, amely a kezdeményezők kérésére eddig a támogatások fogadását intézte, a továbbiakban a szoborállítással kapcsolatos teendőkben működik közre. Az Alapítvány a fejleményekről a www.gonczarpad.hu honlap "aktuális" rovatában ad tájékoztatást.
Felavatták Göncz Árpád író, műfordító, volt köztársasági elnök emléktábláját hétfőn a főváros III. kerületében, annak a háznak a falán, amelyben élt és alkotott 1947 és 1990 között – számolt be hétfőn az MTI. Tudósításukban felidézték Rainer M. János, az ’56-os intézet vezetőjének az ünnepségen elhangzott szavait. A történész azonban Facebook-oldalán jelezte, hogy lényeges, kritikus momentumokat hagytak ki.
A történész többek között Göncz Árpád egy interjúját idézte, melyben azt azt mondta:
ha lesz öt perc Magyarországon, amikor szükség lesz olyan emberre, aki népivel és kommunistával egyaránt szót tud érteni, és akinek tiszta a lapja, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem.
Lett ilyen öt perc – mondta Rainer M. János – 1989-ben, csak előtte volt még “hat év börtön, fordítás szakmányban, fordítás élvezetből, írás, ellenzékiség”, amíg Göncz Árpád a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke lett. A 1956-os forradalom 1989-ben újjászületett, mondta Rainer M. János, hozzátéve: a forradalmat Göncz Árpád “újkori történelmünk legnagyobb tisztító viharának” nevezte.
Úgy fogalmazott: huszonöt év elteltével “az a magyar köztársaság, amelyről első elnöke beszélt, nincs többé”, “1956 nem vált tisztító viharrá”.
Göncz Árpád testesítette meg leginkább azt, ami a magyar demokrácia lehetett volna 1989 után. Mégsem az lett, de ez nem rajta múlt – mondta. Hangsúlyozta, Göncz Árpád megtette, amit lehetett “1956-ban, a 80-as években, 1989-ben és utána is”. Itt ér véget az MTI tudósítása, ezért Rainer M. János a folytatást a közösségi oldalon osztotta meg. Az ünnepségen az is elhangzott, hogy
Az emléktáblák, emlékhelyek a múltba révedés helyei. Mint egy varázstükörben, felidézzük az elmúlt, elhalványult arcokat. Ha itt is így teszünk, nehéz lesz Göncz Árpád szemébe nézni. Szelíden mosolyog majd a szeme, mint majd’ mindig – de akkor is nehéz lesz. Mert halk, kicsit rekedt hangján azt kérdezi tőlünk, és másoktól, de még saját magától is, hogy miért van az ország mai arcán 1956 szabadság-ünnepe helyett szögesdrót-kerítés? Mit keresnek ott pusztuló falvak? Mit keres ott politikai és művészi giccs? Miért látjuk rajta új önkényurak zavart és önelégült vigyorát? Vajon már a mi arcunk is ilyen, csak ez látható rajta? Mit tettünk, hogy ilyen lett? Mit teszünk, hogy ne ilyen legyen? Göncz Árpád elment, jó lélekkel emlékezünk rá. A kérdéseket itt hagyta, ő már nem segít nekünk megválaszolni őket. Ő megtette, amit tehetett. A többi, a válasz, ha van, itt maradt, az a mi dolgunk, leányaié és fiaié, leányainké és fiainké.
Elhunyt Göncz Árpád
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=220617