Okoskodó, idegesítő vén fasz vagy, ez az igazság, remélem elmegy egy ingatlantopicban. Hiányodat megőrizzük majd egyszer, fennforgásilag legitimitásilag kritériumait megvizsgálva általában tulajdonképpen valahogyan.
A Részvényesek Nagy Tanácskozása előtt ugyanis volt némi állófogadás, legalábbis így tűnt a zsúfolásig megtelt terem
előtti térben lévő maradványokból. Eszembe is jutott, amit az egyik
elég nagy magyar cég vezetője mesélt, hogy amikor ő a Közgázra járt,
élelmes csoporttársaival minden egyes cég részvényéből vettek egy
darabot, és minden közgyűlésre elmentek, „évi harminc-negyven ingyen
kajálás azért kijött belőle”. Korporétesentosan szólva ilyenkor akár
netvörkölni is lehetne, bár a közgyűlési résztvevők többsége olyannak
tűnt, mint akik 30 plusz éve a kárpótlási jegyeikből vettek
Zwack-részvényt, és azóta kitartóan várják az éves osztalékot, évi egy
uzsonnaebédet, illetve a néhány üvegnyi italból álló ajándékcsomagot –
plusz talán a boldog tulajdonosi érzést, azt, hogy ők is a tőkésosztály
részei. Persze voltak itt fiatalok is, meglepően sokan, nemcsak a gymben
kiszélesített vállra rápréselt slim fit ingesek, de punk frizurás és
szétvarrt tőkéstársakat is láttam. Plusz egy kamaszfiút, aki feltehetően
a Zwack vagy Underberg család sarja, és szüleinek angolul arról
panaszkodott, hogy majdnem lecsukódott a szeme. Néhányan viszont igen lelkesek voltak. Ez kiderült abból is, hogy,
amint írtam, érkezett néhány jobbító szándékú, minimum formabontó
hozzászólás, jobbító javaslat is a kisrészvényesektől. A döntéshozatalok
utáni utolsó napirendi pont, az Egyéb ugyanis szabad teret
engedett mindenkinek, hogy kérdezzen vagy ötleteljen (igaz, volt, aki
ezt meg sem várta, és már a marketingtervről szóló rész után felvázolt
néhány kitörési pontot). Minden eredeti ötletet talán nem sikerült
leírnom, de jöjjön néhány olyan, amit a legnagyobb szippantások után sem
találnának ki a Krisztina körút cápái sem:
Legyen üveg helyett eldobható, tetrapakszerű anyagból készülő, de gömb formáját megőrző unicumos üveg, mert az biztosan olcsóbb.
Legyen valami olyasmi csoki, csak unicumos ízben, mint a sportszelet.
Az unicumban olyan sok gyógynövény van, hogy patikákban is árusítani kellene, a gyógyhatását kiemelve!
Miért
külföldi ásványvizet [Evian] forgalmaz a Zwack, amikor az országunk
tele van pompás ásványvizekkel, le kellene cserélni az egyik magyarra az
importot.
És a végén egy hozzászólás, amit szinte szó szerint sikerült lejegyzetelnem: „Izraelben terjeszkedni kell, van egy nagyon jó vodkánk, és hát
ott nagyon sok orosz él, azok meg… hát tudjuk… isznak. Lehetne
univodkának hívni”. Ezek után, gondolom, nem kérdés, hogy az unalmas szavazgatás
ellenére jövőre is eltöltöm a magam néhány óráját a tőkésosztályban. És
ha nem felejtem el, becsszó, rákérdezek, mi a helyzet az unicumos
sportszeletféleséggel.
"Az olajozottan haladó közgyűlést egyetlen közjáték zavarta
meg: az egyik szavazásnál a megjelent nagyjából 1,5 milliónyi
részvényből körülbelül egymilliónyi nem szavazott (a szabály egyszerű
volt: egy részvény, egy szavazat). Kiderült, hogy hiba van a
rendszerben, elromlott egy szavazógép. Igen, egy. Amikor az első sorban
vagy az első sorok egyikében felállt az érintett személy, a
kisrészvényesek körében, ahogy mondani szokás, itt-ott felmorajlott a tömeg,
„figyeled, annak a manusznak egymillió részvénye van” – súgta a
mellettem ülő kisrészvényestárs a másik oldalán mellette ülő
kisrészvényestársnak. Nem úgy tűnt, hogy irigykedve, mi, tőkések, nem
vagyunk irigyek mások sikerére, kinek tíz, kinek tízezer, kinek
egymillió. Azért amikor megszavaztuk a részvényenként 1400 forintos osztalékot,
megint összesúgtak, hogy akkor mennyit is fog majd kapni. (Nyilván a
cég egyik nagytulajdonos intézményi befektetőjét képviselte, a
Zwack-papírok 76 százaléka 50:26 megoszlásban a Peter Zwack &
Consorten H.AG és a Diageo Holdings Netherlands B.V. tulajdonában van, a
többi a tőzsdén forgó úgynevezett közkézhányad, amin több ezren
osztozunk). Segítek, ha olvassátok, kisrészvényestársaim, nem 1400 ezermilliót, ahogy elsőre, fejben kijött a matek.
A tőkésosztályban eltöltött óráim egyik szomorú tapasztalata tehát
az, hogy a részvényesi hatalomgyakorlás nem túl szórakoztató mulatság,
inkább egy elhúzódó matekóra és egy jogi szeminárium furcsa
torzszülöttjére emlékeztet. A másik szomorú tapasztalat, amivel az éveim
során már számtalanszor szembesültem: nem érdemes elkésni, illetve
nemhogy elkésni, de percre pontosan érkezni sem. Igaz ez arra is, ha az
ember közgyűlésre megy."
https://444.hu/2024/06/26/eletem-elso-harom-oraja-a-tokesosztalyban "Nem mintha szimbolikus mennyiségű Zwack-részvény tulajdonosaként, a
kisrészvényesek egyik legkisebbjeként (ha jól számolom, nagyjából
0,000644 százaléknyi szavazati súlyom volt a közgyűlésen) bármi érdemi
beleszólásom lett volna bármibe is. De ez a cég valahogy mégis olyan
barátságosabbnak, bensőségesebbnek tűnt. Mondjuk megszólalni meg lehetett volna, a közgyűlés, ahol a több
mint háromezer részvényesből nem egész háromszázan jelentünk meg, de így
is képviselve volt a részvények több mint 77 százaléka – nem kell nagy
matektudás ahhoz, hogy néhány nagyon nagy és sok többé-kevésbé
kisrészvényes formájában –, szóval a közgyűlés pompás alkalom volt arra,
hogy bárki, akinek csak egyetlen részvénye is van, elmondja a
véleményét a cégről, ötletekkel és tanácsokkal segítse azt. Ilyenekből szerencsére volt is szép számmal. Kevesebb, mint egy
átlagos lakógyűlésen a társasház felvirágoztatására vonatkozó és a
szomszédok bosszantására irányuló javaslatból, de legalább annyi,
amennyi elviselhetővé tette életem tőkésosztályban eltöltött első
nagyjából három óráját.
A részvényesek élete ugyanis egyáltalán nem játék és mese. Semmi
pezsgőzés, szivarfüst, nem is beszélve az üvegasztalról felszívott
csíkokról. Legalábbis akkor, ha közgyűlésről van szó. Legalábbis erről a
közgyűlésről. Helyette még egy ilyen kis, családias hangulatú cégnél is órákon át
tartó szavazás beszámolókról, jelentésekről, lezárt üzleti évről és
előttünk álló év, évek terveiről. Röpködtek a milliók és milliárdok, a
Windows 3.1 hangeffektjeivel kísért szavazások – pitypitypity az elején,
kikapcsolást hangját idéző dallamsor a végén – pedig olyan mechanikusan
és szinte hibátlanul mentek le, mintha mi lennénk a parlamentben az
olvashatatlanul megírt salátatörvényeket olvasatlanul megszavazó
NER-mamelukok nagy tömbje. Na jó, itt az esetek többségében 99+
százalékos volt az előterjesztések támogatása, hol van ettől az
örvendetes állapottól még dicső hazánk!"
Egy idős embert semmiképpen nem terelnék állampapíron kívül másfelé. A dühítő nekem, hogy ez a szögegyszerű dolog is gyanús sokaknak, ill. nem tudnak/akarnak foglalkozni vele. Miközben - szerintem - nem nagy kunszt. De hát magától senkit nem lehet megmenteni. Én minden rokonnak - ismerősnek segítek szóban, ha kéri, az én tudásszintemen, de cselekedni csak magamért tudok. Anonimizálva a dolgokat, ennek oka, hogy egyszer a rokonságban tanácsot kértek valakitől, aki adott is - tegyétek 1/2-ét ebbe (asszem vmi állampapír volt), 1/2-ét abba (vmi ingatlanalap volt). Majd mikor az ingatlanalap befosott, őt hibáztatták. B+, akkor olvassatok utána, és döntsetek ti. Családon belül ez tud feszültséget okozni. Aki tanácsot adott, fiatal volt, és hasonlóan fogalmatlan, nem csak a befektetésekben, hanem hogy az ilyenekből ki kell maradni. Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa, hogy ezzel az ősi mondással éljek.
"Ha jól megnézzük, a kitartó régi MÁP+osok is még közel 800MRD-nyi
pénzzel vannak benne....úgy, hogy már rég beszállhattak volna a PMÁP-ba,
de mégis maradtak. Pont emiatt nem gondolnám, hogy a PMÁPosok dobják,
ha a MÁP+-osok sem dobták." Akkor, hogy ontopic legyek (a kitűnő Föld kincsei alap helyett, nem neked szól a beszólás), egy kis szociológiai hozzáadott infó. A MÁP+-t konkrétan 60+ -os rokonnál láttam, OTP kezeli neki (khm) aki nem igazán ért a pénzügyekhez, és nem is érdekli/érti annyira, idős, beteg nyugdíjas. Nem nagy összegről van szó, de egy nyugdíjasnak számít, meg azért minden forint számít. Megkérdezte, hogy jó-e, mondtam, nem, de én nem fogom neki átrakni semmibe, max. elmondom, hogy mibe kéne. Ha nem teszi meg, az ő dolga. Tapasztalatom szerint ha én tanácsolok, és én is csinálom meg, ha bármi gebasz van, én vagyok a hunyó - erre nincs szükségem. Senki helyett nem döntök, cselekszek. Tanácsot adok, ha kér, de neki kell váltania. Ugyanez másik két idős személynél, milliókat tartanak számlán, az istennek nem tudom őket meggyőzni, hogy nyissanak államkincstári számlát, és vegyenek állampapírt. Az van a fejükben, hogy ami a számlán van, ahhoz férnek hozzá. Már az államkincstárban sem bíznak, ill. valami távolibb dolognak érzékelik, pedig tényleg, kvázi bankszámlaként használható. Dühítő, mert közeli rokonokról van szó, és a maguk ellenségei így, de itt sem én fogom megmenteni őket maguktól. Szóval ők sem fognak Föld kincsei befektetési alapot venni, hiába veri ezeket a szar állampapírokat. A mindenféle statisztikák mögött ilyen történetek állnak. Javarészt 60+os emberek nemdöntései.
Instant get! :P Atyaég! Méltó arra, hogy átvegye a 160 milliós sasadi Kádár-kocka vándorkupáját (aki régóta követi a topicot, az tudhatja mi volt az, havi 1 millióval növelte egy bontandó ház árát egy cca 800 nm-es telken).
Én is most keresek kerékpártartót. 4 db-osat eddig csak ezt láttam: https://tetoboxobuda.hu/termek/thule-hangon-9708-kerekparszallito-4-db-os/ A többség 2-3 darab szállítására jó.
"120000 Ft évi befizetésre jár 10% állami támogatás támogatás ++ infla 3% a befizetettre is, meg a bentlévőre is. Mi 1x letudjuk 1 évben, többet nem érdemes befizetni, mert 120k feletti részre nem jár állami támogatás." Igen, és február 1. után kell betenni egyben a 120 ezret, akkor kamatozza a maximumot. Nem érdemes havonta 10 ezrekkel szórakozni, ha megteheti az ember.
Utánanéztem, ez akkor megy, ha már legalább 6 hónapja van náluk számlád, és az ide-oda utalgatás számlák között nem játszik, csak friss pénz, és min. 500e max. 20 millió 3 hónapra. (K&H rajt betét)
Valahol olvastam, hogy kb. 20 évnyi átlagfizetés egy átlag ingatlan, ide állnak be az árak minden országban. Nyilván ez egy nagy általánosítás, de anno elgondolkodtatott, amikor még csak önerőre spóroltam. Az átlagember minden korban nagyon sokat kell, hogy küzdjön az első lakásért.
Kukát azért adtál neki? Vagy az se volt tartozék? Vitatkozhatunk itt, szerintem a bejött a pók és a ház minimális karbantarthatósága között elég nagy különbség van. Vannak azért fokozatok, hogy mi járhat, és mit vegyen meg, ha kell neki.
Adtam ki, igaz lakást, de fel volt szerelve mindennel. A 30 ezres kiadás fűnyíróra vs havi 300 ezres bevétel nekem nem áll össze. Még ha 1 évet is bír a legszarabb fűnyíró, az akkor havi 2,5 ezer forint volt. Mondjuk azt látom, hogy ez nem általános kiadói hozzáállás.
"+ sertes nelkul mondom: aki a funyirason baszakszik az ne menjen hazba. Volt ilyen alberlom, de meg o is megertette hogy kertet is berelt amit lehet gondozni. Porszivot sem ad a berbeado..." Én adnék. Amilyen az indítás, olyan a folytatás. A bérlő is másképp áll az üzleti kapcsolathoz, ha nornális hozzáállást tapasztal. Lehet, hogy a tervezettnél még tovább is marad, ha jól érzi magát, és azért ebben a kategóriában azért szűk a kereslet szvsz. Porszívója mindenkinek van, akár lakásban, akár házban lakik, szerintem nem ugyanaz.
