U/J: Április végi / május eleji esés (111.80-tól 105.50-ig) 61,8%-os fibója (kb. 109.40) környékén táncol. Ha leszakítja, akkor támasz lehet 108.50-60 (esés 50%-a), 107,90-108 (38,2%).
Felfelé előző heti csúcs (korábbi esés 76,4%-a körül) és a 11.80-112.00 körüli szintek az ellenállások.
Hosszabb távon (ahogy ezt Szarvasvadász ábrákon is bemutatta) esélyes egy komolyabb emelkedés, de ehhez a 111.80-112.00 környéke fölé kell emelkednie, és zárnia. Addig viszont még durvább esetben belefér akár újabb alj is.
Előző esés (kb 111.80-tól 105.50-ig) 61,8%-os fibója (kb. 109.40) eddig megállította a visszaemelkedést, most az 50%-os fibónál (kb 108.60) az árfolyam várja a további utasítást...:)
Ebben még simán benne lehet némi emelkedés, de szerintem az is lehet, hogy lassan elindul az ötödik hullám lefelé.
A szerbek arra kérik Orbánt, ne építsen falat2015. 10. 09. 16:45
Hát igen, Fukuyama írta a SZU összeomlása után, hogy a történelmi haladás tulajdonképpen a végéhez ért, és a liberális demokrácia véget nem érő korszaka következik.
Pár év múlva ezt kritizálta Huntington, szerinte a politikai ideológiák harcait felváltják a vallási, kulturális, civilizációs összecsapások, a liberális demokrácia csak egyike lesz a létszervezési módoknak.
Azóta ez a vita eldőlt Huntington javára.
Szerintem is fontos és értékes vívmány a sajtószabadság (még mielőtt bárki megkérdezné: nem ironizálok, tényleg így gondolom), de mégis úgy látom, hogy most ott, a határnál vannak kérdések, melyek ennél azért prioritással bírnak. :)
Röviden: ha a páciensnek ütőeres vérzése van, nem célszerű mondjuk pl. a lábgombájának kezelésével kezdeni az orvosi beavatkozást.
A szerbek arra kérik Orbánt, ne építsen falat2015. 09. 16. 15:47
Hüledezhetsz ezen (akár nagybetűkkel is), de ettől még az élet felülírja a legszebb, legemberségesebb elméletet is. Elég sok érv elhangzott már a kvóták életszerűségének hiányáról (pl. azt sem tudjuk, összesen mennyi migránssal számoljunk, egyelőre folyamatos az utánpótlás), ha ezek közül egyet kiragadsz, és vitatkozni kívánsz vele, én nem bánom.
A probléma amúgy szerintem jóval mélyebb: tradícionális ember vs. modern ember. Előbbi nagyjából az összes általa birtokolt tudást, információt közvetlenül szerzi meg, az utóbbi viszont jórészt közvetve. A modern ember olyan társadalmat épít maga köré, amelyben mindenki csak azzal a feltétellel létezhet, ha alkalmazkodik hozzá.
Itt viszont jön a nagy kérdés: egy ilyen társadalom miként viszonyul/viszonyuljon a tradicionális emberek tömeges megjelenéséhez, illetve olyan emberek megjelenéséhez, akik nem kívánnak alkalmazkodni?
Ez valódi kérdés, amire nem egyféle válasz adható, de a különböző válaszok nagyon eltérő következményekkel jár(hat)nak.
Szerintem Európa nem tudja megkerülni, hogy ellenőrzött keretek közé szorítsa a folyamatot. De elfogadom, hogy lehet ezt másképp is gondolni.
Bevándorlás társadalmi és gazdasági hatása.2015. 09. 16. 09:43
Ráadásul a kvóták a gyakorlatban sem alkalmazhatók (ld. tegnapi, berlinbe tartó német vonat esete: többszöri vészfékbehúzás, stb.).
Az a gond, hogy hiába találja ki az Uniós vezetés, hogy pl. Romániában kell elhelyezni 5ezer migránst, ha ők nem ott akarnak élni.
A kvóta tehát kb. úgy erőlteti Juncker, mintha a Holdon élne.
Szia AKS,
szerintem ne bízzál túlzottan a robotokban.
A legtöbb automata kereskedési rendszer egyszerű szabályokra épít, melyeket emberek alkottak. Innentől kezdve minden rendszer kiismerhető, tehát magába van kódolva az összeomlása is.
Persze nem kizárt, hogy raktak már össze olyan robotot is, amely kellően összetett, és a payoff rátája (átlag nyereség/veszteség) nem 1 alatti, de az ilyen szerintem elég ritkán adhat jelzést.
Mi vitte az országot a szakadék szélére, avagy - Hol a pénz, urak?!...2011. 07. 29. 19:10
Alapvetően természetesen azt gondolom, hogy a felelőtlen hitelezéshez felelőtlen hitelfelvevők is kellettek.
Ezzel együtt fontos etikai alapszabály a hitelintézeteknél, pénzügyi közvetítőknél, hogy csak olyan terméket szabad értékesíteni az ügyfélnek, amelyet megértett, maximálisan tisztában van a termékben rejlő kockázatokkal. Nálunk ennek hiánya a hitelezésben csúcsosodott ki.
Tehát egyértelmű, hogy sok adós felelőtlen döntést hozott, és a felelősség sem tolható senki másra az ő rossz döntéseikért. Viszont ezzel párhuzamosan megállapítható a hitelintézetek (ld. fent), az állam (ld. kb. 2002-2009ig tartó működése) és a média (fogyasztóvédelmi szabályok határát súroló reklámok, pl anno a stipi-stopi hitel reklám, más szab.felh. hitel reklámok és társaik) bizonyos fokú felelőtlensége is, mivel az egységsugarú polgártól nem feltétlenül várható el, hogy elmélyült tudással rendelkezzen e téren.
Persze ettől még igaz: valóban jó volna növelni az emberek pénzügyi intelligenciáját, de ennek azért léteznek korlátai.
Mi vitte az országot a szakadék szélére, avagy - Hol a pénz, urak?!...2011. 07. 29. 17:03
Csak pár dolgot ragadnék ki az írásból, mert képtelenség minden állításra reagálni.
Természetesen szomorú hazánk eladósodása, különösen annak tükrében, hogy ez nem járt a termelékenység (és ezzel együtt az össztermék) jelentősebb növekedésével.
Antall-kormány: azt gondolom, eleve bukásra volt ítélve: kb. 20 milliárd USD adósság, 0 devizatartalék és aranytartalék - ez volt a kiindulási pontja Antalléknak, bónuszként ugye Szaddam szopatta a nyugatot Kuvaittal -> egekbe szökő olajár -> taxisblokád. Bár sok mindent bizonyosan lehetett volna jobban csinálni, de azért 4 év alatt csak összehoztak egy kb. egészséges mértékű dev.tartalékot. Az adósság átütemezése pedig azért volt már akkor is kizárt, mert nálunk 1989 után - pl. a lengyelekkel ellentétben - az adósság túlnyomó része piaci hitelekben (államkötvények, stb.) testesült meg, nem pedig kormányközi hitelekben.
Hornék 1 évig nem igazán kormányoztak, de aztán jött a Bokros-Surányi duó, és bár lehet vitatni azt a csomagot (mely jórészt az egyszeri, majd a csúszóleértékelésből állt), alapvetően logikus, átgondolt terv volt: leértékelünk, közben privatizálunk ezerrel (ez utóbbi azért kicsit túl gyorsra és átgondolatlanra sikerült, ld. pl. energiaszektor), ezzel csökkentve az állami kiadásokat, és az adósságot is. Aztán persze egy kicsit feléltek ebből Hornék, '97-ben már 7% körüli gdp arányos hiányt csináltak, a '98as, választási évi hiány 8% lett.
Kb. innen indultak Orbánék, a hiányt 2000-re egész szépen levitték a maastrichti szint környékére, aztán jött némi recesszió (fő export célpontunk, a németek megálltak a fejlődésben), ezért kitalálták orbánék a belső keresletélénkítést. Amennyit 2001 közepéig csináltak, annyi bőven belefért, igazából a lakáshitelek kamattámogatása az, amit sokan vitatnak (mondjuk én csak mérsékelten, mert nem lett volna semmi gond ezzel, ha a kamatkonvergencia nem szakad meg, és akkor innentől lehetne bírálni akár pl. járaiék monpol-ját is).
A nagyobb gond inkább a folytatás volt, Megyóék kicsit durvábban folytatták ezt (2szer 100 napos szociális ámokfutás), majd Fletó is rátett erre egy lapáttal (13.havi nyugdíj 2.része, választás előtti áfa-csökkentés, stb.), a választások után pedig ugyan nekiállt a hiány csökkentésnek, de a csomag "orrnehéz" volt, már a válság előtt megállította a növekedést, emiatt tovább növelte leszakadásunkat.
Összességében azt gondolom, hogy 2001-2002-ig azért volt egyfajta hallgatólagos megegyezés a pártok közt: adósságból nem finanszírozunk jóléti kiadásokat. Gondjaink fő forrását én emiatt a 2001/2002 (ízlés kérdése :) ) és 2009 közti időszakban látom. Ezután az Oszkó vezette PM szerény véleményem szerint az egyik legkövetkezetesebb gazdálkodónak számít '90 óta, tulképp megtették azt, amire szükség volt, így nem csapódtunk azonnal arccal a betonba.
A mostani fidesz kormányról még nem írnék sokat. Az első év számomra vegyes. Sok dologhoz azért elkezdtek hozzányúlni (itt főként a Széll Kálmán terv egyes részei tetszenek), de elég sok terület van, amit nehéz értelmezni, mint pl. a manyup vagyon visszacsatornázása az államhoz (pedig ez pl. szerintem elég világosan indokolható lépés lett volna, a sok mellébeszélés helyett).
Utólag is elnézést, ha hosszú volt (bár szerintem rövid :D ).
Ráadásul hozzátehetjük, hogy hosszabb távon nem is a "találati arány" a legfontosabb, hanem a payoff ráta, vagyis az nyereséges kontraktok átlag nyeresége osztva a veszteségesek átlag veszteségével.
Nálam a találati arány nem szokott sokkal magasabb lenni, mint 50-60%, de a nyereségeket hagyom kifutni, és igyekszem időben észrevenni, ha ellenem megy a piac.
Ehhez persze világos és egyszerű money management rendszer kell, amely egyértelmű választ ad minden helyzetben arra, hogy mit kell tenni, csak hát ugye emberek vagyunk, nem gépek, így bármilyen jó egy rendszer, nem könnyű betartani. :)
\"Az egész ország a bankárvilág kezében van\" - Elkészült a devizahitelesek perirata2011. 07. 23. 22:27
Ráadásul talán még azt is hozzátehetjük, hogy a CHF csak korlátozottan számít tartalékvalutának: relatíve kevés van belőle, hiszen Svájc csak 10 milliós ország, ezért a frank árfolyamot könnyebb elmozdítani, mint mondjuk a dollárt.
Ezen kívül tudjuk, hogy Svájc gazdasága elképesztően stabil, 600 éve kb. ugyanazon alapelvek szerint működik, megbízható, tartósan max. 3% körüli a munkanélküliség, a növekedés is szinte azonnal beindult, ellentétben minden más országgal a földrészen.
Minden megvan a frankban, amit a befektetők szeretnek, ha beindul a hisztigyár.