Ez így van! Találgatni lehet, hogy pontosan milyen hatása lesz a vámoknak, ha hosszabb távon maradnak. Talán a piaci környezet a következő években támogatóbb az EUs cégeknek, így azt érdemes a portofliokban felülsúlyozni + közmű, Telkom cégek. Nekem már sajnos nagyon viszket a tenyerem a buy gombon 😀 igazából ezt a csapkodást, egész napos figyelést már nem nagyon bírom. Lassan ott tartok, hogy bevásárolok a kiszemelt cégekből, aztán majd 4 év múlva ránézek 😀
K&az cikk: Jelentési szezon: A vámokon a befektetők szemeFőoldal / ElemzésVarga Dániel | Mohácsi Mihály | 2025.04.10 15:36Stoxx Europe 600S&P 500Izgalmas gyorsjelentési szezon veheti kezdetét, hiszen a befektetők nemcsak a lezárt negyedéves számokra figyelhetnek, sokkal inkább az előrejelzések, a vámokkal kapcsolatos kommentárok kerülhetnek fókuszba. A növekedési kilátások egyelőre nem sérültek különösképpen, így a profitjavulás, bevételnövekedés ebben a negyedévben is fennmaradhat mind Amerikában, mind Európában, de a piaci bizonytalanság okozhat némi kilengést a közeljövőben.Igencsak turbulens piaci környezetben várják az új gyorsjelentési szezont a befektetők, így ebben az időszakban nem is feltétlenül a lezárt negyedéves eredmények kerülhetnek fókuszba, hanem az előrejelzések, a vámok okozta hatásokkal kapcsolatos vezetőségi meglátások, kommentárok. Már az előző negyedéves riportokban is számottevő alkalommal esett szó a vámokról, azonban a mostani negyedéves gyorsjelentések terén még nagyobb hangsúly helyeződhet a globális piacot is mozgató vámháború eseményeire.Elemzői várakozások alapján gazdasági lassulást hozhat a globális piacokon a Donald Trump által életbe léptetett vámpolitika, sőt a recesszió esélyének emelkedését jelzik a kötvénypiacok, illetve több elemzőház előrejelzése is. Emellett a bizonytalanság kézzel tapintható a tőzsdéken, hiszen sem Európa, sem Kína nem ülne ölbe tett kézzel, így a tárgyalásokon, esetleg ellenvámok bevezetésén maradhat a hangsúly a következő hetekben, vagy akár hónapokban is. Érdemi recesszió kialakulás Trump számára sem teremtene előnyös helyzetet, így gyengülő gazdasági kilátások közepette akár kedvezőbb feltételeket is kiharcolhatnának a partnerországok. A tegnap esti bejelentése is megbolygatta a piacokat, így hosszú évek óta nem tapasztalt mértékű emelkedést produkáltak a tőzsdeindexek, de a bizonytalanság továbbra is fennállhat.Az S&P 500 index közel a 200 hetes mozgóátlagig esett vissza az elmúlt időben, ez egyébként a 2022-es medvepiac végállomását jelezte, de a múltban többször is a mozgóátlag vagy annak környékéről bontakozott ki fordulat. A tegnapi emelkedés némi levegővételhez juttatta a befektetőket, hiszen az indikátorok is rövid távon a túladottság jeleit mutatták, de a piaci hírek és a törékeny befektetői hangulat továbbra is óvatosságra inthet. Tehát a hosszabb távú kilátások némileg romlottak a vámbejelentések hatására, ez a vállalati optimizmust is csorbíthatja, valamint a befektetők is folytathatják az Európa felé zajló átárazást akár.Az S&P 500 index heti grafikonja (2025. 04. 10. nyitás előtt)Az előző negyedév során sem az eredményekkel voltak problémái a befektetőknek, ahogy ezt a jelentési szezon záróanyagunkban is jeleztük, hanem sokkal inkább az előrejelzések, a kevésbé optimista kilátások, valamint a nagyobb mértékű beruházási tervek okoztak bizonytalanságot a befektetők körében. A nagy vállalatok, a csodálatos hetes is jelentős mértékű beruházási tervvel állt elő az AI fejlesztések terén, amelynek megtérülésétől tarthatnak a befektetők. Egy gyengébb gazdasági környezetben azonban ezek a beruházások akár jegelve is lehetnek, hiszen, ha a profitabilitás rovására menne, az a részvényesi értéket is rombolná, így a befektetői hangulatot is negatívan érinthetné. Az előző negyedéves gyorsjelentéseket követő reakciók sem voltak már pozitívak a nagyobb techcégeknél, így a jelenlegi környezetben még nagyobb fókusz helyeződhet a gyorsjelentésekre és a vezetőségi kommentárokra.Kitarthat az amerikai növekedés?Ha az elmúlt negyedéves eredményekre tekintünk, akkor szemmel látható, hogy az elmúlt évek egyik legerősebb profitnövekedését hozta a 2024-et záró negyedév, meghaladva a 17 százalékos bővülési ütemet is. Várakozások alapján csökkenhet a javuló tendencia, de legutóbb is a vállalatok több mint 70 százaléka tartogatott pozitív meglepetést, ezzel pedig a vártnál erősebb profitbővülést érve el. Hosszabb távon is fennállhat a javuló tendencia, azonban a piacot övező bizonytalanság, a vámok okozta negatív hatások még hozhatnak csökkentést az előrejelzésekben.A szektorok teljesítményét tekintve talán nagy meglepetést nem okoz az energiaszektor gyenge szereplése, hiszen az energiaárak mérséklődése és a finomítói marzsok csökkenése a profitnövekedési kilátásokat is visszafogja. A skála másik felén az egészségügyi szektor helyezkedik el, még pedig kimagasló, 38 százalék feletti profitbővülést érhetett el a szektor, ezen belül is a gyógyszeripar és a biotech teljesíthetett kimagaslóan, ebben a gyengébb bázishatás is fontos szerepet játszik.Érdemes kiemelni a techszektort is, hiszen a bigtech cégek mindig fontos szerepet kapnak a gyorsjelentési szezonban, a befektetők is az AI-kapcsolt vállalatok teljesítményére fókuszálhatnak. Átlagosan 16 százalék feletti javulást prognosztizálnak az elemzők a szektorra vonatkozólag, ezen belül is az eddigi negyedévekben is kiemelkedő teljesítményént nyújtó félvezetőszektor nyújthat kimagaslót ismét. Ugyan azt látni kell, hogy az egyre emelkedő bázis a szektoron belül is lassulást hozhat, ráadásul a csodálatos hetes bővülési üteme is közelíthet az S&P 500 index többi komponensének átlagához, így a felülteljesítés mértéke is normalizálódhat idővel.Az amerikai piac túlértékeltségéről, túlvettségéről számtalan hang jelent meg az elmúlt időben, többek között az egyik leghíresebb befektetőként számon tartott Warren Buffet is a kivárás eszközét választotta, hiszen jelentős mértékű készpénzállományt halmozott fel, a részvénypiaci kitettségek fokozatos leépítése mellett. Így a jelenlegi környezetben akár kifizetődő is lehet a stratégia, hiszen alacsonyabb értékeltség mellett, de továbbra is erős fundamentumokkal szállhatna vissza a cégekbe.Ha az S&P 500 index előretekintő P/E rátáját vizsgáljuk meg, akkor jelentősebb visszaesést láthattunk egészen a 18-as szintekig, míg év elején 22 feletti értéken is forgott a tőzsdeindex, bár a tegnapi emelkedést követően a ráta is mozdult, így a jelenlegi környezetben nem is feltétlen használ megfelelő indikátorként a mutató. Kiemelendő, hogy még a célárak visszavágása sem zajlott le ilyen gyors ütemben, ez pedig akár még az előretekintő P/E ráta emelkedését is eredményezhetné, tehát egyelőre akár fals képet is adhat a befektetőknek. A Delta Air tegnapi gyorsjelentése is rávilágította a befektetőket, hogy a jelenlegi környezetben nehezebb feladat hárul a menedzsmentre, hogy előrejelzéseket tegyen közzé, így akár több elemzőház is kivárhat a piaci környezet tisztulásáig. Ugyan alulértékeltnek nem nevezhető az index, hiszen a 2022-es gyenge piaci környezet során 16 alá esett vissza a mutató értéke, de egyelőre a vámok körüli bizonytalanság számszerűsítése is kihívást jelenthet a cégeknek.A recessziós félelmek erősödésével a kamatvágási várakozások is felerősödtek, így 3-4 körüli kamatvágást áraz a piac a Fed részéről, míg egy hónappal korábban még csak 1-2 körüli vágásra láttak esélyt a piaci szereplők. Emellett a kötvényhozamok mozgása is kedvezőtlen képet vetíthet előre, hiszen a 10 éves és a 2 éves kötvényhozam különbsége tavaly ősszel lépett ismét pozitív területre, amely több évnyi negatív időszakot követett. A múltban nem sok ilyen szcenárió rajzolódott ki, de ezt követően rendre gyengébb piaci környezet bontakozott ki, ráadásul idénre az amerikai piac is gyenge teljesítményt produkál, amelyre egy ideje nem volt példa. A kötvényhozamok helyzetéről egy korábbi blog bejegyzésünkben részletesebben is beszámoltunk.Az amerikai vámokon a hangsúly EurópábanAz új amerikai vámpolitika nemcsak a tengerentúlon, de Európában is nehéz helyzetbe hozhat bizonyos szektorokat, amelyek jelentős amerikai kitettségekkel rendelkeznek. Az előttünk álló jelentési szezonnak tehát minden bizonnyal az lehet a legfőbb témája, hogyan érintik majd ezek az intézkedések a cégek pénzügyi eredményeit, illetve milyen lépésekkel terveznek válaszolni a céges vezetőségek a fennálló helyzetre.Csak hogy érzékeltessük a helyzet fontosságát, az EU az Egyesült Államok legnagyobb külkereskedelmi partnere, 2024-ben mintegy 976 milliárd eurónyi termék váltott gazdát a két régió között, ebből 606 milliárdnyi európai import volt az Egyesült Államokba. Az EU-nak tehát 235 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az USA-val szemben, amely elsősorban az ipari szektorban tetten érhető, míg a szolgáltatások körében az amerikai tech cégek dominanciájával az USA-nak éppenhogy kereskedelmi előnye van. Trump ezt a külkereskedelmi különbséget szeretné csökkenteni, vagy éppen teljesen megszüntetni, így a múlt héten bejelentett, és április 9-én bevezetett „ellenvámjaival”. Viszont a jelenlegi állapotok alapján ezek a vámok 90 napig szüneteltetésre kerültek, de az általános, minden cikkre vonatkozó 10 százalékos amerikai vám továbbra is érvényben maradt. Ha tehát ezzel a 10 százalékos effektív vámmal számolunk, a tavalyi adatok alapján összesen 60 milliárd dollárnyi vámot kellene befizetnie az amerikai importőröknek az európai importcikkek után, ez euróban kifejezve közel 55 milliárdos költségterhet jelentene. A STOXX 600 indexet alkotó cégek 2024. éves nettó profitja összesen 746 milliárd euróra rúgott, tehát egy igen jelentős hatásról beszélhetünk.Ennél a tényleges vámhatás kisebb lesz várhatóan, mivel például a gyógyszeripar eddig kivételt képez a vámok alól, továbbá az európai importok összege várhatóan érdemben fog csökkenni a vámok bevezetését követően. Mindenesetre ezt a költséget az európai cégeknek vagy az amerikai fogyasztóknak kell lenyelniük végső soron, ennek aránya valószínűsíthetően már az egyes cégek saját döntésén fog múlni. Az első negyedéves európai gyorsjelentések kapcsán tehát külön pikantériája lesz a vezetőségi várakozásoknak, kommenteknek.Melyik szektorok érintettek?A vámok által leginkább érintett szektorok egyike az autóipar, az európai autógyártók ugyanis rengeteg modell gyártását Európában végzik, majd az amerikai piacra innen szállítják el azokat. Ilyen például a Volkswagen, a BMW, a Porsche és a Mercedes is. Ezen kívül érzékenyen érinthetnék még az európai gyógyszeripart az esetlegesen bevezetendő vámok, de eddig erre nem került sor, ami reményt jelenthet a szektor szereplőinek egyelőre. Természetesen a bizonytalanság így is tetten érhető a gyógyszeriparban, Trump többször is belengette már korábban a vámokat, így a céges vezetőségek minden bizonnyal készülnek a különböző szcenáriókra. A kevésbé érintett szektorok között kiemelhetőek a közműcégek, valamint a telekommunikáció is. Az európai cégek ezekben a szektorokban szinte kizárólag helyi piacokon végzik működésüket, nem rendelkeznek régiókon átnyúló ellátási láncokkal.Folytatódik a kilábalás EurópábanAz idei első negyedévben egyébként folytatódhatott az a javuló trend Európában, ami még 2024 második negyedévében indult meg az egy éven keresztül elhúzódó zsugorodást követően. A STOXX 600 indexet alkotó cégek bevételei éves alapon így 4,4 százalékkal emelkedhetnek, de ha ebből kivesszük a gyengélkedő energiaszektort már 6,4 százalékos éves bővülésre van kilátás. Az év elején még 3,3 százalékos bevételnövekedést jelzett előre az LSEG várakozása, de a kilátásokon sokat segített, hogy a német politikai helyzet stabilizálódni tudott a februári előrehozott választásokat követően, amit követőn egy új, történelmi mértékű 500 milliárd eurós állami stimulust jelentett be a német kormány. A támogatásokat elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére és védelmi beruházásokra fogja fordítani a német állam, de általánosan az egész német gazdaságra, és ezáltal az európai régió egészére pozitív hatással lehet az intézkedés. Ebbe a folyamatba rondíthat bele Trump vámpolitikájával, de hosszabb távon valószínűsíthetően az európai cégek járhatnak jobban a piacbarátabb politikai vezetésnek köszönhetően.Profitok tekintetében már nem ennyire rózsás a kilátás, az LSEG konszenzusa 2,2 százalékos csökkenéssel számol éves alapon, elsősorban a magasabb tavalyi báziseredmény miatt. Az összesített céges mutatókat megint az energiaszektor húzza vissza, ha ezzel nem számolunk, akkor már kisebb mértékű, 0,8 százalékos nettó profit növekedésre van kilátás.Vegyesen alakulhatott az első negyedévTehát a szektorok közül egyértelműen az energiaipar mutatja visszaesés jeleit, az európai cégek esetében is problémát jelentenek azok a globális folyamatok (csökkenő energiaárak, szűkülő finomítói marzsok), mint az amerikai társak esetében. Így 4 százalékos bevételcsökkenés mellett 18-19 százalékos profitcsökkenésre van kilátás szektor szinten. Gyengélkedő szektorok között még ki lehet emelni a ciklikus fogyasztást, ahol a profitok majdnem 6 százalékkal maradhattak el a 2024-es szintekhez képest az első negyedévben.Talán nem okozhat akkora meglepetést az elmúlt hónapok részvénypiaci mozgásait követően, hogy 2025-öt meglehetősen erősen indíthatták az európai ipari cégek. Az LSEG összeállítása alapján a szektoron belül több mint 7 százalékos profitnövekedésre lehet számítani az első negyedévben. Az európai ipar feléledése tehát egy fontos aspektusa lehet az előttünk álló gyorsjelentési szezonnak, de a hátralévő három negyedévben is további növekedésre van kilátás, mivel az állami stimulusok is lassan kifejthetik pozitív hatásukat. Ezen felül a nem-ciklikus fogyasztásban és a technológiai szektoron belül is további profitnövekedésre van kilátás. A korábban remeklő pénzügyi szektor viszont valamelyest lemaradó lehetett az elmúlt három hónap során, a jegybanki kamatcsökkentésekkel visszább eshetett a bankok profitabilitása, bár a kihelyezett hitelállományok növekedése várhatóan folytatódott.Folytatódhat a lazítás EurópábanEurópában egyelőre úgy tűnik, az inflációs nyomás eltűnt a legfontosabb megoldandó gazdasági problémák köréből, és a vámháború elmélyülésével inkább a globális gazdasági növekedési kilátások kérdőjeleződtek meg, ami az európai régió teljesítményére is rányomhatja bélyegét. Ez azt jelenti, hogy a tavaly megkezdett lazítási ciklusát akár folytathatja az EKB, a swappiacok várakozásai szerint már a következő, április 17-én esedékes kamatdöntés alkalmával is további kamatvágást eszközölhet a központi bank. Ez elsősorban az ingatlanszektor szereplőinek kedvező fejlemény, míg a bankok kamatmarzsai tovább csökkenhetnek a korábbi szintekhez képest.Az elmúlt napok történései a korábban felülteljesítő európai részvénypiacokat is bedöntötte, így ezen a héten a STOXX 600 árfolyama már a 200 hetes mozgóátlagát tesztelte vissza. A napi mozgások továbbra is nagyon volatilisek, a Trump-kormány újabb és újabb bejelentési mozgatják nem csak az amerikai, de az európai tőzsdéket is. Tehát a következő hetekben is arra lehet számítani, hogy inkább a globális vámpolitika alakulása fogja irányítani a piacokat Európában, mintsem a céges jelentések/várakozások, így a bizonytalanság velünk maradhat egyelőre.
Erstétől OMV infó:Az OMV egy remek poliolefin növekedési történet lehet
"Tegnap volt alkalmam
találkozni az OMV felsővezetésével, ahol a beszélgetés fő témája a cég
ADNOC-kal kötött új petrolkémiai megállapodása volt. Az Egyesült Arab
Emirátusokból származó ADNOC az OMV egyik legnagyobb részvényese az osztrák
állam mellett. A két cég, az OMV és az ADNOC a birtokukban lévő petrolkémiai
részesedéseket egy közös vállalattá gyúrják össze – ez a vállalat a Borouge
Group International (BGI) lesz, amely a világon a negyedik legnagyobb
poliolefin gyártó vállalkozás lehet az ExxonMobil és két kínai cég után. Az új
csoport központja Bécsben lesz. Az OMV az ADNOC-hoz hasonlóan 46,9%-os
részesedéssel bír majd a BGI-ben, ami később csökkenhet, ha a BGI további
részvénykibocsátásokkal finanszírozza magát.
Az összeolvadás több lépcsőn
keresztül történik. A közös vállalatba belekerül az OMV európai zászlóshajója,
a Borealis, az ADNOC fő közel-keleti cége, a Borouge, de a közös vállalat
megvásárolja az Arab Emirátusok kezében lévő kanadai Nova Chemical nevű céget
is. A BGI ráadásul a jövőben beléphet a Bécsi Értéktőzsdére is az Egyesült Arab
Emirátusok mellett. Az ADNOC kezében lévő Borouge, ami beleolvad a BGI-be,
egyébként az utóbbi tőzsdén forog már most is.
A BGI tehát egy globális
vállalattá alakul észak-amerikai, európai és közel-keleti termelési bázisokkal.
A poliolefinek, amelyek a legalapvetőbb petrolkémiai alapanyagok, a
csomagolóipartól kezdve az autóiparon át az egészségügyig mindenhol
megtalálhatók. A tranzakció nagy előnye, hogy az OMV magas szintű szaktudása
párosul az olcsó közel-keleti és észak-amerikai nyersanyag forrással. Az előbbi
főleg kőolaj, az utóbbi földgáz alapú gyártást tesz lehetővé. Az ADNOC
Borouge-4 nevű üzeme, ami 2026-ra készül el, ráadásul a legnagyobb poliolefin
üzem lesz a világon a legkisebb termelési költség mellett, ami az egész csoport
költséget is versenyképessé teszi.
Természetesen a tranzakciónak
vannak kockázatai, rövidtávon leginkább Trump elnök vámpolitikája az, ami
közvetlenül is sújtja a kanadai termelésen keresztül a vállalatot. Viszont a
mintegy két órás beszélgetés során kiderült, hogy az arab befektetőkkel összehozott
tranzakció egy magas profitot termelő növekedési sztori lehet, ami az ADNOC és
az OMV részvényesei számára is bőven hoz a konyhára, ha a világgazdaság
helyzete normalizálódik. Külön kiemelte az OMV vezetése, hogy a közös vállalat
megléte nem fenyegeti az osztalékpolitikát – a cég az idei 4,5 eurós egy
részvényre jutó osztalékot dinamikusan növelni szeretné, a BGI majdnem teljes
nyeresége a két fő tulajdonos, az ADNOC és OMV között kerül szétosztásra. A
jövőbeli kérdésekről is ez a két tulajdonos dönt, a kontrollt fele-fele
arányban osztotta meg egymás között a két csoport.
Nekem ez a tranzakció
tetszik, egyértelműen értékteremtőnek tűnik. Az OMV menedzsmentje hatalmas
munkát tett ebbe a megállapodásba, közel két évnyi folyamatos tárgyalás után
született meg a megegyezés, így minden apró részletet előre kidolgoztak a
felek. Emiatt Alfred Stern vezérigazgató és csapatának személyes ügye is a BGI
jövőbeli sikere."
kár, hogy nem hallgattam... Egyik volt osztálytársam dolgozott kint, autók külsejét tervezte. ő mondta pár éve, hogy minden bokorban nő egy új kínai autós cég, folyamatosan nő a konkurencia...Régen az ingatlan építések voltak a kínai gazdaság mozgató rugója, most lehet az autósok. Irdatlan sok félkész ghost városok lettek, most meg öntik a piacra az eladatlan autókat. Tudjuk mi lett vége az ingatlanos storyjuknak...nem biztos, hogy a legjobb párhuzam, de én nem látom az autós szektor jövőjét...
ha nagyon autós céget akarsz venni, akkor Ferrari. minden évben rekordot dönt az eladásuk az éves kb 12.000 db eladott járgánnyal. Azt veszik a gazdagok ha recesszió van, ha nem... A főleg prémium kategóriás autókat gyártóknál van remény sztem, nos így pl a VW nálam abszolút kiesik. Peace
nagyon jó érvek! hajrá, vegyél!!! egy kilátástalan szektor jelenleg a német autós szektor. elmondanád nekem kérlek, hogy mitől vennének több autót az emberek? az egyik legnagyobb piacuk (USA) szinte kiesett, másik nagy piacon (Kína) folyamatosan piaci részesedést veszítenek, recesszióban pedig nem új autókat vásárolnak az emberek... gazdasági lassulásban pedig az utazási kedv is romlik, utazni fognak, de kevesebben. Ha mindenképpen befektetni szeretnék ,akkor sztem max defenzívebb szektor: napi fogy.cikkek, közmű, gyógyszer, telekommunikáció, VOnovia vagy inkább cash. Peace
Csapassuk! Ki, hova várja osztalék fizetésig?Ahogy a kolléga is említette legutóbb kapott egy 53 EUR-s célárat. Ahogy néztem, za átlag célárak 43,6 körül vannak, a legmagasabb 57 EUR
lehet érdemes lenne elgondolkodnod másik bankon vagy utána nézni van e másik számlacsomag... a kp felvételi díj általában azért van, mert a bankok minimális kp-t tartanak és a Criterion szállítja nekik, ami pénzbe kerül. tranzakciós illeték állambácsi miatt, számlavezetést azért sok helyen lehet nullázni, igaz bizonyos feltételeknek meg kell felelni legtöbbször.
Hasonlóképpen gondolkodom én is, hogy "világcégeket" vagyis inkább "stabil nagy neveket" veszek az adott szektorban. Én mondjuk megpróbálom kerülni a "growth" részvényeket, inkább "Value" párti vagyok, de mindig vmi miatt elcsábulok pl. nemrég ASML, NOVO Nordisk. Kerülöm az olyan szektorokat, amiknek kétséges a jövője és próbálok olyan cégeket venni, amik "mindig" kelleni fognak vagy legalábbis az én életemben biztosan. Pl. Gyógyszer, közmű, pénzügy, olaj, napi fogyasztási cikkek, stb. A divat cégeket, autósokat, legtöbb technológiai céget mellőzöm, kétséges a jövőjük. Több nálam a fundamentális dolog és utána jön a technikai. Húzhatod te akárhogy a vonalakat, ha a piaci hangulat olyan, akkor nem fog fordulni és egyáltalán nem biztos, hogy valaha is elérni az egykori csúcsát újra a részvény. Peace
majd az osztalék (1,1 EUR) lejön az árfolyamból... nem baj az, ha esik, úgyis szeló vágás után akartam még venni rá... :) tegnap előtt én HENKEL-t vettem + ami jól néz ki technikailag az a Carl-Zeiss MEditec