A Delta Group Nyrt. (korábban Delta Technologies) története során több
olyan stratégiai célkitűzést és ígéretet fogalmazott meg, amelyek megvalósulása
a befektetők szerint elhúzódott, vagy elmaradt a várakozásoktól.
A leggyakrabban emlegetett „be nem váltott” ígéretek és kritikai pontok a
következők:
· Osztalékfizetés elmaradása:
A korábbi években tett várakozásokkal ellentétben a társaság az elmúlt időszakokban a profitot jellemzően tartalékba helyezte vagy akvizíciókra fordította. A befektetők egy része sérelmezi, hogy a növekedési sztori mellett a közvetlen részvényesi javadalmazás (osztalék) várat magára. ·
Lassabb akvizíciós tempó: Bár a cég stratégiai célja a folyamatos szervetlen növekedés, több bejelentett akvizíció vagy szándéknyilatkozat (pl. Art of Info) lezárása a vártnál tovább tartott, vagy a piaci környezet változása miatt módosult, ami bizonytalanságot szült a befektetőkben. ·
Árbevétel- és profitvárakozások elmaradása: Bizonyos üzleti években a társaság árbevétel-csökkenésről vagy a növekedési ütem lassulásáról számolt be, ami elmaradt a korábbi, optimistább menedzsment-előrejelzésektől és a „magyar IT-piac meghatározó szereplője” víziótól. ·
Árfolyam-volatilitás és transzparencia: A befektetők gyakran kritizálják, hogy a nagy közbeszerzési nyeremények hírére megugró árfolyam mögött nem mindig állt azonnali és tartós fundamentális javulás, illetve a felügyeleti szervek (MNB) is többször kértek pontosabb tájékoztatást a vállalat folyamatairól. ·
Akvizíciós szinergiák hiánya:
A kritikus hangok szerint a korábban felvásárolt cégek integrációja és a várt szinergiahatások (közös költségcsökkentés, keresztértékesítés) lassabban jelentkeznek a számokban, mint ahogy azt a holdingstruktúra kialakításakor ígérték. Összességében a kritikák lényege, hogy a vállalat „növekedési ígéretei” és a ténylegesen realizált részvényesi érték (árfolyamnyereség vagy osztalék formájában) közötti olló a befektetők egy része szerint túl tág maradt.
· Osztalékfizetés elmaradása:
A korábbi években tett várakozásokkal ellentétben a társaság az elmúlt időszakokban a profitot jellemzően tartalékba helyezte vagy akvizíciókra fordította. A befektetők egy része sérelmezi, hogy a növekedési sztori mellett a közvetlen részvényesi javadalmazás (osztalék) várat magára. ·
Lassabb akvizíciós tempó: Bár a cég stratégiai célja a folyamatos szervetlen növekedés, több bejelentett akvizíció vagy szándéknyilatkozat (pl. Art of Info) lezárása a vártnál tovább tartott, vagy a piaci környezet változása miatt módosult, ami bizonytalanságot szült a befektetőkben. ·
Árbevétel- és profitvárakozások elmaradása: Bizonyos üzleti években a társaság árbevétel-csökkenésről vagy a növekedési ütem lassulásáról számolt be, ami elmaradt a korábbi, optimistább menedzsment-előrejelzésektől és a „magyar IT-piac meghatározó szereplője” víziótól. ·
Árfolyam-volatilitás és transzparencia: A befektetők gyakran kritizálják, hogy a nagy közbeszerzési nyeremények hírére megugró árfolyam mögött nem mindig állt azonnali és tartós fundamentális javulás, illetve a felügyeleti szervek (MNB) is többször kértek pontosabb tájékoztatást a vállalat folyamatairól. ·
Akvizíciós szinergiák hiánya:
A kritikus hangok szerint a korábban felvásárolt cégek integrációja és a várt szinergiahatások (közös költségcsökkentés, keresztértékesítés) lassabban jelentkeznek a számokban, mint ahogy azt a holdingstruktúra kialakításakor ígérték. Összességében a kritikák lényege, hogy a vállalat „növekedési ígéretei” és a ténylegesen realizált részvényesi érték (árfolyamnyereség vagy osztalék formájában) közötti olló a befektetők egy része szerint túl tág maradt.
