A hazai gazdaságra zúduló uniós támogatás olyan, mintha aranylelőhelyeket fedeztek volna fel és aki ehhez a zsíros bödönhöz közelebb kerül, az behozhatatlan előnyre tesz szert más gazdasági szereplőkkel szemben - vélekedik friss blogbejegyzésében...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=58&i=233568
ENNYI VOLT?2018. FEBRUÁR 7. SZERDA | 08:27 | CITADELLA Vajon ennyi volt a 2018-as „flash crash”? Lesz még lejjebb? Vagy innen újra kezdődik az emelkedő trend? Nyilvánvalóan erre a kérdésre szeretne választ kapni minden részvénybefektető, s bár a tutit senki nem tudja, én úgy vélem, hogy ez a pánik inkább egy új trend kezdete, amikor a nyugodt felfelé mozgás helyett vad mozgások lesznek http://alapblog.hu/ennyi-volt-2/.
speciel a magyar kongikat nagyszerűen adaptálja előre is. MKB ( és talán BB , NFB , Exim ) Mészáros - Opus -Konsum - Appenin és készülő ujabbak. Bedőlésükelk sok mindenkit magukkal ránthatnak főleg politikai változás esetén.
jó megállapítások szokás szerint viszont kína nem csalt, inkább jó stratégiát választott, a nyugat meg hagyta. Érdekes a helyzet, felmásztak a nyugat hátán, kialakulóban egy hatalmas fogyasztói réteg, sanszos, hogy us és eu nem igazán fog nagy piacot elcsípni ott, kínaiak nem hülyék
Mibe érdemes fektetni az idén? Ha az EU-s pénzek pár év múlva el is apadnak, az államnak, jegybanknak megvannak a lehetőségei, hogy a gazdaságot 2022-ig jó állapotban tartsa. A világban sem részvényektől, sem kötvényektől nem vár a következő években túl sokat Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője, az árfolyamok sok évig sávozhatnak, mint a hetvenes években. Azért van megoldás. Interjú. https://privatbankar.hu/reszveny/mibe-erdemes-fektetni-az-iden-interju-318058
Jegybanki inflációs szűklátókörűség - ismét2018. október 10. - 10:58 . Szerintem a jegybankok nagy része ugyanazt a hibát követi el, mint a 2000-es évek közepén: azt gondolják, hogy ha a fogyasztói árinfláció "rendben van", akkor nekik semmi dolguk sincs ezen kívül. Akkor, 2008 előtt, a bankrendszert hagyták elszabadulni, aminek a vége hitelbuborék lett, most pedig a pénznyomtatással és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel az összes eszközosztályban gyártottak le árfolyambuborékot plusz bónuszként a lakásárak egekbe küldésével még komoly társadalmi feszültségeket is generálnak.A kereskedelmi bankokat mára leszabályozták, a hitelmennyiségekre odafigyelnek - ezt szerencsére jól megtanulták az előző válságból, de az eszközárakkal nem nagyon törődnek. Pedig a jegybankok által létrehozott monetáris kondíciók nem csak a fogyasztói árakra hatnak, hanem az eszközárakra is, s ha ezeket is vizsgálnák, akkor látnák, hogy igencsak túllőttek a célon. Eleve Európában - ellentétben USA-val - a lakásárak nem nagyon szerepelnek az inflációs kosárban. Ha szerepelnének (mondjuk 30% súllyal, kb. mint USA-ban) akkor pl. Magyarországon ezt az inflációs számot látnánk:A lakásárakon kívül persze egy csomó eszközpiac van még, amelyek helyzete egyáltalán nem érdektelen. A kérdés persze az, hogy kell-e törődniük az eszközárakkal a jegybankoknak. Szerintem igen. Több okból is. Egyrészt az eszközárinfláció vagyoni különbségeket és ezáltal társadalmi feszültségeket generál - erre jó hazai példa hogy nagyon komoly szülői segítség nélkül ma a fővárosban lakást venni fiataloknak gyakorlatilag Mission Impossible. Másrészt az eszközárbuborék definíciószerűen egyszer ki fog pukkadni, aminek komoly negatív gazdasági hatásai lesznek. Ezenkívül az extrémalacsony kamatok torzulásokat okoznak a megtakarításokban, túlzott kockázatvállalást generálnak és gazdaságilag nem hatékony beruházásokhoz vezetnek.Ezen a téren azért van némi előrelépés, az amerikai jegybank valamennyire érzékeli a problémát és már akkor elkezdte a kamatemelést, amikor fogyasztói árnyomásnak még nem volt jele, viszont Európa továbbra is ott tart, mint a 2000-es évek elején: belesüllyedve az inflációs ortodoxiába, amire legjobb példa volt, hogy 2008 nyarán (az EKB) még képes volt kamatot emelni, illetve 2011 nyarán a görög válság előestéjén szintén. Természetesen mindkét kamatemelést nagyon gyorsan vissza kellett vonniuk. A jegybankok a 2008-as válságból megtanulták, hogy a bankrendszert nem lehet teljesen szabadon kószálni hagyni, de az eszközárak fontosságát valószínűleg csak a következő válságból tanulják meg. Egyelőre azt gondolják, hogy büntetlenül lehet pénzt nyomtatni és a kamatokat nullában tartani, de valószínűleg a következő években ki fog derülni, hogy a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Attól tartok, hogy továbbra sincs ingyenebéd...
UNORTODOX BÉRROBANÁS2019. MÁRCIUS 27. SZERDA | 08:56 | ZSIDAY VIKTOR (CITADELLA) Lassan 3 éve, hogy folyamatosan 10%-os vagy e feletti bérnövekedés van Magyarországon, és azóta az elemzések nagy része arról szól, hogy “igen, idén még ennyivel nőnek a bérek, de aztán majd leáll a bérnövekedés” – de egyelőre nem állt le. Sosem értettem, hogy mire fel ez a várakozás, amikor a hazai munkaerőpiac egyre szűkebb és a Nyugat elszívóereje folyamatosan igen magas. A legtöbb elemzés a termelékenység-növekedéstől elszakadó bérek fenntarthatatlanságára hivatkozva várta a bérnyomás csökkenését. Ám mivel hazánk az unortodox közgazdaságtan Sarkcsillaga, sőt Szíriusza, ezért én is hadd adjak elő egy unortodox közgazdasági fejtegetést a magyar bérekkel kapcsolatban.Szerintem nagyon leegyszerűsítve (a bérek szempontjából) a magyar gazdaságban négy szektor van: az állami, a szolgáltató, az ipar pedig két részre oszlik: multik, és kkv-k.Az állam alkalmazkodik a helyzethez, árelfogadó, nem tud nagyon mit tenni. A szolgáltatószektor egy ideig benyelte a magasabb béreket, de most már láthatóan elkezdte azt áthárítani. Ha kétszerannyi fizetést kell adni a borbélynak, akkor majd kétszerannyiba kerül a hajvágás, a kereslet meg valószínűleg nem annyira árrugalmas, hajat mindenképp kell vágatni. Ők tehát annyival fogják emelni az árakat, amennyivel mennek fel a bérek, és a sokkal olcsóbb indiai hajszobrász nem tud versenyezni a magyarral nyilvánvaló okokból (“non-tradable sector”). , Tudom, erős leegyszerűsítés, de szerintem a szolgáltatószektor számára a kialakult bérszínvonal adottság, amihez alkalmazkodnak, és ugyanezt teszik a fogyasztók is.A multik számára valójában még 20-30%-kal magasabb bérek mellett is nagyon olcsó a magyar munkaerő, még így is olcsóbb sokkal a németnél, de valószínűleg a csehnél is, úgyhogy ők egy kicsit szitkozódnak, majd megadják a fizetésemelést, belefér a profitabilitásba. Maradnak a “tradable” szektorban szereplő magyar kkv-k, akiknek viszont nem túl magas a nyereségrátája, ők azok akiknek igazán nehézséget jelent a béremelkedés. Ők egyrészt elkezdtek gépesíteni (ez már látszik a beruházási adatokon), hogy kiváltsák a drága munkaerőt, másrészt számukra az euróban kifejezett bérek számítanak, a magyar jegybank pedig láthatóan csúszó árfolyamrendszert alkalmaz (a forint lassú leértékelése az euróhoz képest), ami némiképpen tompítja a forintban számolt erős béremelkedés hatását, így fogukat összeszorítva ők is bírják még egy ideig.Összességében tehát szerintem az a helyzet, hogy a bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen (vagy haza nem küldik a magyar migránsokat, de ennek kicsi az esélye). Ha nem lesz ilyen 2-3 évig, akkor még addig simán lehet éves 10% béremelkedés. Természetesen ez egyre erősebb inflációs nyomást is fog indukálni, de a jegybankot ez láthatóan nem zavarja, ami nem is meglepő, hiszen az MNB valódi fő célja a minél erősebb gazdasági növekedés, illetve az államadósság lecsökkentése, ami pedig minél negatívabb reálkamatokkal érhető el a leggyorsabban. , Magas nominális GDP-növekedés mellett a nulla közeli kamatok iszonyú gyorsan tudják csökkenteni az GDP-arányos államadósságot, ebből a szempontból pedig számukra minden világok legjobbika az, ha lassan értékelődik le a forint (devizaadósságunk már úgyse nagyon van), kúszik fel az infláció, akár 4-5-6%-ra, miközben van 3-4% reálnövekedés. Ha 10%-kal nő a nominális GDP, és eközben a nemzetközi helyzet (EKB) miatt az államadósság kamatterhe csak 2-3-4%, akkor ez egyszerre támogatja a növekedést, és tünteti el az államadósságot (10% növekedés és 3%-os kamatteher mellett a GDP-arányosan 70%-os adósságállomány 4 év alatt 53%-ra csökkenhet). Persze az ilyen inflatórikus boomok általában csúnya balesettel érnek véget, de ha a 2022-es választásokig ki lehet ezzel húzni, akkor minden szuper. Utána meg majd csak lesz valahogy…http://www.zsiday.hu
ÉVNYITÓ MAKRO-ÁLMODOZÁS2020. JANUÁR 3. PÉNTEK | 06:46 | ZSIDAY VIKTOR (CITADELLA)Az ember minden év elején megpróbálja kitalálni, hogy merre megy a világgazdaság és a különböző piacok, aztán általában persze máshogy alakul egy csomó minden, de mégis hasznos lehet ez a gondolkodás, mert támpontokat adhat az évre. Nézzük meg hát röviden, hogy mi várható?A jegybankok 2019-ben kamatot vágtak, enyhítettek (QE), a költségvetések inkább támogató irányba módosulnak, nagy egyensúlytalanság a legtöbb országban nem látszik (kivéve az időzített bomba Kína, de az ottani gazdaságot megérteni elég nehéz, szóval az még bármeddig húzódhat), így folytatódhat a gazdaságok talpra állása. Ez alapvetően jó a tőzsdéknek, pláne, hogy a reáleszközöknek (részvények/ingatlanok) nincs alternatívája a zéró/negatív kamatok miatt. Egy probléma van, ez a “Goldilocks” szcenárió kezd konszenzussá válni (bár még eufória egyáltalán nincs), úgyhogy minimum egy nagyobb korrekció/törés azért lehet benne az év során.Amire viszont senki nem számít az az, hogy a Phillips-görbe esetleg mégsem halott (lásd pl. https://voxeu.org/article/phillips-curve-dead-or-alive). Nagyjából konszenzus, hogy a Fed még jó sokáig nem emel kamatot, ám tekintve, hogy a fejlett világ munkanélkülisége 40-éves mélyponton van, azért mégsem lenne annyira meglepő, ha hirtelen komolyabb bérinfláció kezdene kibontakozni (mint ahogy Magyarországon is megtörtént az elmúlt években), valószínűleg először az USA-ban. Ha így is lesz, akkor is inkább a második félévben, de ha bekövetkezne, akkor az alaposan megrengetné a bikapiac alapjait, mert felvetné a kamatemelések rémét, így az egyik fő érv a részvények mellett (TINA = There Is No Alternative) eltűnne.Ezzel párhuzamos a másik konszenzus: a dollár gyengülni fog. Ám ha lesz bérinfláció az USA-ban, akkor a kamatemelési várakozások erősödése miatt könnyen lehet, hogy a dollár mégis erősödne, akár sokat is. Egyébként is a fejlett devizák közül kábé a dollárnak van egyedül bármi észrevehető kamatszintje, így a carry-playerek továbbra is az amerikai devizát preferálják.Szintén konszenzus, hogy a forint gyengülni fog, mert az MNB úgysem emel soha az életben kamatot. Ám ha esetleg kiderül, hogy az európai gazdaság feltápászkodik, azaz a külső dezinflációs nyomás eltűnik, a hazai bérinfláció pedig tovább emeli a már így is jelentős belső (elsősorban szolgáltatói) árnyomást, akkor lehet, hogy mégis kénytelen lesz feljebb kormányozni a kamatszintet a magyar jegybank.A fentiek alapján 2020 így fog kinézni (persze úgyis történik egy csomó minden amire nem számítunk, tehát nem így lesz, de maradjunk a gondolatkísérletnél):Az év első felében lassan talpra áll a világgazdaság, erősödnek a tőzsdék, öröm-boldogság. Az év közepétől megjelenik a bérinflációs nyomás USA-ban, elkezdenek kamatemeléseket árazni, a dollár erősödik, a tőzsdéken mély korrekció indul. Eközben idehaza a gazdaság erős marad, a bérinfláció magas, az árinfláció a vártnál komolyabb, a forint gyengül, és a jegybank végül lépni kényszerül: 2%-ra kormányozva a BUBOR-t, miközben nem nyúl az alapkamathoz. A forint visszaerősödik.
Köszi, hogy bemásoltad. Zsidayval kapcsolatban annyit lehet megjegyezni - ės ez nem kritika, senki nem látja előre a dolgokat -, hogy jóslatokat ír(hat), de ezekből egyre ritkábban jön be valami. Ismétlem, nem az ő hibája, ő is írja, hogy csak elmélkedik... manapság egyre inkább olyan érzése van az embernek, hogy aki (jó) hozamot ér el, annak inkább van szerencséje, mint biztos és helyes meglátásai...
Bocs , de ez marhaság. tehát az aki nem várja a visszaesést úgy mint Zsiday és ezért meglovagolva komoly hozamot ér el, annak csak szerencséje van. Aki egyetért Zsidayval és hasonlóan "jó" meglátásai vannak az shortolja a piacokat és vesziti a pénzét. Nos ha ez igy van, akkor ezennel lemondok arról, hogy valaha is jó meglátásaim legyenek a tőzsdén. Röhögjön mindenki rajtam, sajnálkozzanak, hogy ez a szerencsétlen mi mindent gondol. Én megelékszem azzal, ha a gyarapodik a portfólióm.
a hitelpénz rendszer folyamatos monetáris inflációt igényel https://youtu.be/iFDe5kUUyT0?list=PLE88E9ICdipidHkTehs1VbFzgwrq1jkUJ&t=769 és persze még így is fenntarthatatlan ergo a fene se tudja, hogy meddig állnak ki emellett a rendszer (valódi) urai és innentől kezdve semmire sincs garantált recept dőlj hátra, rágcsálj popcornt és élvezd a mozit! itt mindössze csak egy biztos: ebből a zsákutcából nincs fájdalommentes kiút...
Nem, én csak sarkitottan fogalmaztam. Igenis van különbség abban ahogyan az elemzők többsége látja a már 10 éve tartó tőzsdei konjunktúra további alakulását és azon kisebbség között, akik folyamatosan, évek óta mondják, hogy mindegy milyen történelmi példákat hoznak arról, hogy milyen P/E értékeltségnél milyen valószinűséggel következik egy medvepiac, az addig nem jön, ameddig a nulla (ill. minusz) alapkamatok ideje fennmarad. Extrém hozaméhség, ami csak akkor szűnik meg, ha erős alapkamatemelések történnek. Addig lehet spekulálni az esésre, csak nem érdemes.
Zsiday: a magyar beteg
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=58&i=233568