Vasárnap, 2008. november 23. 15:09 - Frissítve: Vasárnap, 2008. november 23. 15:13
MTI
Szlovákia számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, és autonómiájuk bármilyen formája - jelentette ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter egy interjúban. Pozsony azt is megpróbálja megakadályozni, hogy Brüsszelben téma legyen ez a kérdés.
Szlovákiában szó sem lehet a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismeréséről és autonómiájáról - jelentette ki a szlovák külügyminiszter. Ján Kubis szerint a Szlovákiában élő magyarok helyzetéért a szlovák kormány a felelős, Szlovákia számára pedig elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek bármilyen kollektív joga, bármilyen autonómiája, beleértve a személyhez kötöttet is.
A szlovák külügyminiszter mindezt az újvidéki Dnevniknek című lapnak nyilatkozta. Az újság annak kapcsán kérdezte Ján Kubist, hogy vajdasági magyar politikusok ismét a kettős állampolgárság kérdésének felülvizsgálatát kérik Budapesttől, és azt, hogy tegye egyik legfőbb külpolitikai törekvésévé a határain túl, kisebbségben élő magyarok perszonális autonómiájának kivívását.
A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. Másrészt viszont minden szlovákiai lakosnak, így a nemzeti kisebbséghez tartozóknak is biztosítják mindazokat a jogokat, amelyek az európai normák szerint megilletik őket.
Kubis elmondta: a szlovák vezetésnek az az álláspontja, hogy az egyénnek és az összes állampolgár egyéni jogainak védelme a leghatékonyabb és legjobb megoldás, nem pedig a kollektív jogok biztosítása.
"Készek vagyunk garantálni és a legmagasabb szinten biztosítani a Szlovákiában élő valamennyi nemzeti kisebbség tagjainak egyéni jogait, de nem adunk a nemzeti kisebbségeknek semmilyen kollektív jogot" - szögezte le a szlovák külügyminiszter az újvidéki Dnevniknek adott interjújában.
:-) "A szlovákok Világosan látszik, hogy a szlovákok sosem fogják levetkőzni egymásba
fonódó komplexusaikat. Képtelenek megbirkózni a tudattal, hogy egy 50
oldalnál hosszabb történelemkönyvhöz meseírói pályázatot kell kiírniuk.
Mégis ez az egyetlen, ami szimpatikus lehet bennük. Nevezetesen, hogy a
románoktól és a többi balkáni söpredéktől eltérően képtelenek elhinni
önnön nagyságukat, és rendszeresen bizonyságát teszik kisebbrendűségi
érzésüknek." http://bezzegnemzetek.pestisracok.hu/2017/01/02/a-szlovakok/
Amikor nagyon megosztottak a választók és nem képesek erős kormányt választani ilyen helyzet állhat elő mint most a szlovákoknál.
A megismételt választás pedig a szélsőségeseket erősíti.
"A Híd elnöksége megbízta Bugár Bélát, hogy tárgyaljon a Smerrel a lehetséges kormányalakításról - jelentették be az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón.
A Híd politikusai még pénteken is úgy nyilatkoztak, hogy a Smerrel nem fognak koalícióra lépni, ám az SNS szombati közgyűlése után megváltozott Bugárék véleménye. Az SNS ugyanis úgy döntött: ha a Smer nem tud kormányt alakítani, akkor szakértői kabinet felállítását fogják javasolni, a jobboldali kormányzást kizárják.
Ezután szombat este ülésezett a Híd elnöksége. A találkozó után Bugár Béla elmondta: "készek voltunk támogatni egy stabil jobboldali kormány létrejöttét, még ha több potenciális partnerrel szemben komoly fenntartásaink is voltak. Az SNS mai ülése után azonban egyértelművé vált, hogy Szlovákiának nem lesz jobboldali kormánya." Bugár felszólította az összes standard pártot - vagyis a Smert, az SNS-t, az SaS-t és a Sie»-et -, hogy hozzák meg azokat a kompromisszumokat, amelyek szükségesek egy stabil kormány megalakításához.
Bugárék most megvárják, kapnak-e újra meghívást a Smer elnökétől, Robert Ficótól. Az elsőt ugyanis a Híd visszautasította.
A határozatot a párt elnöksége egyöntetűen fogadta el. Egyben elutasították a szakértői kormány és az előrehozott választások lehetőségét, mert azok a Híd szerint a társadalom további destabilizációjához vezetnének. "Ha előrehozott választások lesznek, mindenki tudja, mi fog történni. Meg kell akadályoznunk, hogy az a párt, amelynek nincsen keresnivalója a parlamentben, megkétszerezze támogatottságát" - jelentette ki Bugár.
Az SaS és az Egyszerű Emberek vezetői csalódottságuknak adtak hangot a döntés után. "Feltételezem, hogy a Sie» hamarosan csatlakozik, és Fico kormányt alakít. Ahogy többször is jeleztem: a döntést tudomásul vesszük, az SaS pedig az ellenzék vezérévé válik" - írta FB-falán Richard Sulík SaS-elnök. "Bugár éppen bejelentette a választói (előre tervezett) becsapását. Tárgyalni megy a Smerrel a kormányalakításról" - kommentálta az esti döntést Igor Matoviè, az Egyszerű Emberek elnöke."
Korrupció és a nemi erőszak a két vád ami ellen szinte lehetetlen védekezni....
"NEMI ERŐSZAK MIATT FELJELENTETTÉK SLOTÁT
MTI
Nemi erőszak vádjával feljelentést tett két fiatalkorú lány a szélsőséges kijelentéseiről és magyar ellenes kirohanásairól ismert Ján Slota szlovák expolitikus ellen – értesült a Plus jeden den című szlovák bulvárlap pénteken.
A szlovák lap értesülése szerint Slota ellen a napokban tett feljelentést két tizenhat éves lány a zsolnai rendőrségen. A lapnak neve elhallgatását kérve nyilatkozó forrás szerint a rendőrségen szüleik kíséretében megjelent lányok azt vallották: megerőszakolták őket, a tett elkövetése előtt pedig kábítószert kaptak.
A zsolnai rendőrség a lapnak megerősítette, hogy két bűnvádi feljelentést jegyeztek be Slota ellen, de a vizsgálat kezdeti szakaszára hivatkozva sem a feljelentők személyét, sem a feljelentésben szereplő vádakat nem hozták nyilvánosságra.
Ján Slota saját elmondása szerint a szlovák lap újságírójától értesült a feljelentésről, az abban állítólag szereplő állításokat hazugságnak minősítette, az ügy további kommentálásától pedig elzárkózott.
Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert egykori vezetője, tavalyelőtt vonult vissza az aktív politizálástól, miután – arra hivatkozva, hogy nem kezelte kellő gondossággal a párt vagyonát – kizárták az SNS-ből. Visszavonulása óta Slotáról a szlovákiai sajtó szinte kizárólag azzal összefüggésben írt, hogy az expolitikust két éve ittas vezetésen érték, amiért később egy évre eltiltották a járművezetéstől és néhány ezer eurós pénzbírságra ítélték."
Újabb olyan állampolgári beadványt fogadott el az Európai Parlament petíciós bizottsága, amely a Benes-dekrétumokat igyekszik megtámadni – közölte pénteken Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője, a bizottság egyik alelnöke.
“Egy három évvel ezelőtt beadott petíció után ez most egy újabb dokumentum, amely felhívja a figyelmet a szlovákiai magyar közösség tagjainak a második világháború utáni gyötrelmeire” – emlékeztet a politikus, aki korábban a párt vezetője és miniszterelnök-helyettes is volt Szlovákiában. Csáky közleményéből az derül ki, a szlovákiai magyar politikusnak sikerült elérnie, hogy a petíciós bizottság ne utasítsa el érdemi tárgyalás nélkül a beadványt, ehelyett az abban szereplő szakmai érvek pontosítását kérte, s rámutatott, hogy figyelembe kell venni az EP jogi bizottságának tavalyi véleményét is, amely kiemeli, hogy amennyiben léteznek a dekrétumokból fakadó bizonyítható joghátrányok napjainkban is, azokat a jövőben orvosolni kell.
A kommüniké szerint a petíciót érdemben jövőre fogja megtárgyalni az Európai Parlament Petíciós Bizottsága. A Benes-dekrétumok a második világháború utáni Csehszlovákiában született elnöki rendeletek, melyek közül több a magyar közösség kollektív bűnösségét mondta ki, megfosztva őket tulajdonuktól és jogaiktól. A petíciós bizottság nem tartalmilag vizsgálja a beadványokat, hanem az a feladata, hogy eldöntse, alkalmas-e egy petíció arra, hogy az Európai Parlament érdemben foglalkozzon vele.
Nem vagy te véletlenül túlontúl konteóhívő? :-)
A topik témája: "Szlovák-Magyar konfliktus"
Az hogy kerül ebbe a témába, hogy "elsőrangú országgá minősítették"?? Egyébként ezt a kategóriát honnan költötted? :-) Ki minősítette őket "elsőrangúvá"? Nem az usa már az első hanem szlovákia?? :-)
A "Szlovák-Magyar konfliktus" témában viszont fontos új elem, hogy még a szlovák nacionalisták is (f)elismerték, hogy bizony egy hajóban evezünk, ahogy már több mint ezer éve!
"Tisztelt miniszterelnök úr!
Elérkezett az ideje annak, hogy megszüntessünk minden torzsalkodást és valamennyi történelmi ellentétet Magyarország és Szlovákia népei között."
"Besztercebánya megye elnöke, Marian Kotleba nyílt levélben fordult Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz kedden, július 28-án. Fontosnak tartotta ugyanis támogatásáról biztosítani az európai országoknak a menekültáradat elleni védelme érdekében tett bátor és hatékony lépéseivel kapcsolatosan. Ilyen lépésnek tartja a védőfal felhúzását is a magyar-szerb határon. Minderről Michal Albert, a Besztercebányai Megyei Hivatal igazgatóhelyettese adott tájékoztatást. Íme a levél teljes terjedelmében:
Tisztelt miniszterelnök úr!
Európa jelenleg történelmünk egyik legnagyobb kihívásával néz szembe. Az afrikai és muszlim országokból érkező migránsok, elárasztva országainkat, az európai keresztény civilizáció alapjait veszélyeztetik. Az, ami az iszlám hódítóknak a múltban erővel nem sikerült, az ma sikerül az áruló politikusok hazugságainak és csalásainak köszönhetően. Ezért teljes mértékben egyetértek Önnel, hogy az aktuális politikai kérdés most nem az, milyen Európában kívánunk élni, hanem az, hogy Európa abban a formájában, ahogy ma ismerjük, létezik-e majd.
Abban az időszakban, amikor a szó szoros értelmében nemzeteink, hitünk, kultúránk és hagyományaink túlélése a tét, amikor a migránsok asszonyainkat, gyermekeinket és földünket veszélyeztetik, bátor és hatékony lépésekre van szükség országaink megvédéséhez. Ebben a helyzetben nem hallgathatunk, de nem maradhatunk csak a szavaknál sem. Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország példaértékű döntése miatt ki lesz téve az Európai Unió nyomásának . Ez a tagállamok szuverenitását veszélyeztető politikájával mindenki kezét megköti, aki hatékonyan akarja megoldani a migránskérdést. A nemzetállamokon múlik hát, hogy képesek lesznek-e szembeszállni a brüsszeli diktátummal.
Ezért ezúton fejezem ki teljes támogatásomat azon igyekezetével kapcsolatban, hogy biztonsági védőfalat emeljen a magyar-szerb határon. Abban az időszakban, amikor a politika színterén Európa-szerte csak alibista és meghunyászkodó megnyilvánulások hallhatóak, ez bátor lépés, amelyért Európa egyszer majd köszöntetet mond Önnek. Ez egyúttal egyértelmű üzenet is Brüsszelnek, hogy Közép-Európa elutasítja a multikulturális társadalom modelljét. Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar védőfal – az európai civilizáció eme védvonala – inspirációt jelent más európai országok számára is. Remélem, hogy Brüsszel bírálata nem ingatja meg! Kemény migrációs politikájával nemcsak Magyarországot védi, hanem végeredményben egész Európát, Szlovákiát is beleértve.
Tisztelt miniszterelnök úr!
Elérkezett az ideje annak, hogy megszüntessünk minden torzsalkodást és valamennyi történelmi ellentétet Magyarország és Szlovákia népei között. Tegyük félre a sovinizmust és egyesítsük erőinket az európai népek közös ellenségei ellen! Csak így maradhat fenn közös keresztény hitünk! Egyedül így maradhatnak fenn a szlovákok és a magyarok! Istenért, a nemzetért, Brüsszel ellenében! - írta Kotleba Orbán Viktornak.
"Abszurdnak, törvénytelennek és az önkényuralmi rendszerre emlékeztetőnek tartja a szlovák belügyminisztérium az állampolgárság visszaszerzését lehetővé tevő, februártól alkalmazni kezdett rendeletét a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt. A párt vezető politikusai ezzel kapcsolatos álláspontjukat a pozsonyi törvényhozásban megtartott sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön.
A szlovák belügyminisztérium hétfőn kezdte meg annak a decemberben bejelentett miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján "államérdekből" az érintettek egy része, miután kérvényezte, visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát. A kérvényeket a szaktárca bírálja el, az egyik megítélési szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e "bejegyzett" lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette.
"Az, hogy egy miniszter jóakaratán múlik, hogy valakinek visszaadja-e az állampolgárságát vagy nem, az nem egy demokratikus jogállamra jellemző, hanem csak a totalitárius rendszerekre" - mondta a szlovák belügy rendeletéről Gál Gábor a Most-Híd parlamenti képviselője."
Mégis megtarthatják a Zsák-Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt indított eljárás bírósági tárgyalását, mert a nyitrai kerületi bíróság felülbírálta a főügyészség vádindítványát elutasító tavaly decemberi döntést - közölte kedden az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű napilap.
A fiatal nő ellen - akit Nyitrán 2006-ban még diáklányként vallomása szerint azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán - 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség, mert megveretése ügyében a rendőrség arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő vallotta.
Ennek az eljárásnak a részeként tavaly áprilisban vádemelést kezdeményezett a szlovák főügyészség a nyitrai járásbíróságon Zsák-Malina Hedvig ellen hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt. A járásbíróság ezt tavaly decemberben elutasította. A bíróság arra hivatkozott, hogy sérült a vádlott védelemhez való joga, mivel nem kapta kézhez a vádiratot magyar nyelven is, holott arra magyar állampolgárként joga lett volna, s erről a jogáról nem mondott le. Zsák-Malina Hedvig 2013 decemberében vette fel a magyar állampolgárságot, majd tavaly februárban Szlovákiából Győrbe költözött.
A nyitrai kerületi bíróság hétfőn a főügyészség panasza alapján másodfokon megsemmisítette az alárendelt nyitrai járásbíróságnak a főügyészség vádindítványát elutasító döntését, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a járási bíróságnak ki kell tűznie a tárgyalást - írta kedden az Új Szó, hozzátéve: a döntés zártkörű tárgyaláson született és indoklását még nem hozták nyilvánosságra.
Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, a sértett vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák a rendőrség vizsgálatának eredménye alapján azzal vádolták meg, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.
2012 februárjában a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt. Pozsony elismerte, a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy sérülhettek a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. A Malina Hedviggel szembeni eljárás vizsgálati része azonban csak tavaly januárban zárult le. Ezt követte a tavaly áprilisi vádemelési javaslat, az ügy legújabb mozzanata pedig a főügyészség által kezdeményezett vádemelés elutasításának mostani felülbírálata.
MTI
Amennyiben nem akkor nagyon sok állam fogja a "diszkriminatív" döntéseit átszabályozni:
"Egyedi elbírálással államérdek esetén".....
"Mától kapják vissza az elveszített szlovák állampolgárságot
Forrás: MTI | 2015. 02. 02. 13:10:54
Megkezdte a szlovák belügyminisztérium hétfőn annak a miniszteri rendeletnek a gyakorlati alkalmazását, amelynek alapján "államérdekből" visszakaphatja elveszített szlovák állampolgárságát az érintettek egy része - erősítette meg az MTI-nek Ivan Netík, a szlovák szaktárca szóvivője hétfőn.
A rendelet lehetővé teszi, hogy az érintettek igényelhessék és visszakaphassák az 1993 után, vagyis a jelenlegi szlovák állam megalakulását követően megszerzett szlovák állampolgárságukat, ha azt egy másik ország állampolgárságának felvétele után veszítették el.
A kérvények egyéni elbírálás alá esnek, a döntés meghozatalakor a szaktárca figyelembe veszi, hogy az érintett milyen módon és milyen körülmények között szerezte meg egy másik ország állampolgárságát, s veszítette el emiatt a szlovákot - mondta a belügyi szóvivő. Kifejtette: a körülmények vizsgálatánál a legfőbb szempont az, hogy az érintett személy az adott időpontban rendelkezett-e "bejegyzett" lakhellyel abban az országban, amely állampolgárságának felvétele után a szlovákot elveszítette.
A kérvények ilyen elvek mentén való elbírálása nem hoz érdemi változást azon felvidéki magyarok túlnyomó többségének, akiket a hatályos szlovák törvény eddig megfosztott szlovák állampolgárságuktól, miután bejelentették a hatóságoknak a magyar állampolgárság felvételét.
A rendeletet a szlovák állampolgársági törvény azon kitétele alapján valósítják meg, amely lehetővé teszi, hogy "államérdekből" kivételesen olyan személyek is megszerezhessék a szlovák állampolgárságot, akik egyébként nem tesznek eleget azoknak a feltételeknek, amelyeket az odaítéléshez teljesíteni kell.
A szlovák állampolgárság visszaállítását célzó kérelmeket írásban, személyesen lehet beadni az egyes szlovákiai megyeközpontok járási hivatalain illetve az ország külképviseletein. A belügyi szóvivő szerint a beérkezett kérvények elbírálása néhány hetet vesz majd igénybe, az érdeklődők számáról leghamarabb február második felében állnak majd rendelkezésre érdemi adataik.
A sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény alapján - amelynek jelenlegi formáját 2010 júniusában fogadták el - februárig már 984-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, köztük többtucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. Ennek oka, hogy a magyar könnyített honosításra reagálva elfogadott szlovák jogszabály kimondja: "elveszíti" szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi."
"Az áldozatok rehabilitálása
In memoriam 1944-1945. 1993-ban állított emlékmű az áldozatok nevével a szabadkai tömegsírnál (Zentai úti temető)
Az 1945-ös délvidéki népirtásról a magyar állam a szocializmus idején nem nyilatkozott és a nemzetközi nyilvánosság előtt soha nem tette szóvá a kérdést. Az eseményekkel kapcsolatos kutatások, valamint a tanulmányok publikálása a 1990-es években kezdődött meg Magyarországon. 2013-ra a második Orbán-kormány végre kieszközölte a beismerést, főhajtást.
Az alaptalan vádak alól sem az áldozatokat, sem hozzátartozóikat azóta sem mentesítették, anyagilag nem kártalanították, és nem is rehabilitálták őket. A Tito által vezetett jugoszláviai rezsim a népirtást elhallgatta, és csak a magyar hatósági szervek által elkövetett 1942-es vérengzéseket hangoztatta egyoldalúan, ami a Délvidéken élő magyar közösségnek a legutóbbi időkig súlyos károkat okozott. A borzalmak helyszínén, a gyászolók saját költségükre felállított keresztjeit a szerb szomszédok másnapra mindig összetörték.
A 90-es években a Milosevics-féle diktatúra tovább akadályozta a kutatókat a tények feltárásában. A délvidéki magyarság első politikai szervezete, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megalakulásától kezdve követelte a kutatások megindítását és a kollektív büntetési elv alapján kimondott vétkesség vélelmének hatálytalanítását. A Milosevics-rendszer bukása óta az új vajdasági parlament foglalkozni kezdett a kérdéssel. A vajdasági magyar pártok megkezdték egy központi adattár létrehozását, amelynek feladatai közé tartozik az emlékhelyek nyilvántartása, valamint a kutatási eredmények közzététele nyomtatott formában és az Interneten.
A szerb parlament a magyar kormány kérésére, 2013. június 21-i rendkívüli ülésén (nyilván az EU-ba való belépésük előfeltételeként) elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot.[13]
Hét évtizedet kellett arra várni, hogy hivatalosan is eltöröljék a délvidéki települések magyarjainak kollektív bűnösségéről szóló törvényt"
Aminek megkezdéséhez pedig a szerbeknek hét évtized kellett de még messze nem jártak a végére például a bűnösök elítélésével és az áldozatok kárpótlásával, azt mi már frissiben megtettük.
"A tettesek felelősségre vonása
Az újvidéki események már a második világháború idején botrányt kavartak. A tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták, és 15 felelősnek tartott honvéd- és csendőrtiszt ellen bírósági eljárás indult. Az összes hadviselő fél közül egyedül Magyarország, személy szerint Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke rendelt el saját hadseregének egységei ellen lakossággal szemben elkövetett atrocitások miatt vizsgálatot.
A fő felelősöket a tárgyalás során halálra ítélték. A halálos ítéleteket azonban nem tudták végrehajtani, mivel az elítéltek egy része Németországba menekült.
A fő felelősöket a háború után kiadták a Tito-féle Jugoszláviának, ahol népbírósági ítélettel, egyes tudósítások szerint igen kegyetlen módon[2] háborús bűnösökként kivégezték őket. Ezek az ítéletek (főképp Szombathelyi Ferenc volt honvéd vezérkari főnök jugoszláviai kivégzése) ma már vitatottak.[5]
Az 1944–45-ös megtorlás
Bővebben: Délvidéki vérengzések
Az újvidéki vérengzés Magyarországon és más országokban is a magyar megszállás alatti területeken a háború során elkövetett háborús bűnök jelképévé vált. A magyar lakosság ellen elkövetett 1944–45-ös jóval nagyobb - több mint tízszeres - véres megtorlás ugyanakkor nemzetközileg sokkal kevésbé ismert, bár legfontosabb tényeit a magyar kutatók már feltárták.
A megtorlások magyar áldozatainak számát 30 000 és 45 000 közé teszik."
Nem maradt le. Látod milyen csodálatosan önkritikus nép a magyar: mindíg kerül közüle néhány, aki emlékeztet a magyarok bűneire.
Ezzel is elüt sok más néptől, melyeknek önkritikai színvonala még nem vezetett el hibáik megvallásáig.
Egyébként a kollektív bűnösség elvének európakompatibilisségéről mi a véleményed?
Bizony. Erősen hajlamosak vagyunk arra, hogy minden történetet onnan indítsunk, hogy jaj de szemetek voltak velünk...
A legdurvább az egészben mindig az, hogy ez is '42-ben (!!!) történt. Méghogy Horthy nem tudott semmiről, hogy mi történik (persze, 2 évig nem tudja)... Hagyjuk már. Ha tudta, az a baj, ha nem, akkor államfőként és a haderő legfőbb parancsnokaként az a baj.
"Hét évtized után eltörölték három délvidéki település magyarjainak kollektív bűnösségét
2014. november 2., vasárnap 16:14 InfoRádió / MTI
Hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt - jelentette be Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán.
A miniszterelnök részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett vasárnapi megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti temetőben. Ez volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
Az eseményen felavatták azt az új szobrot is, amelyet az egy éve ellopott Vergődő madár emlékmű helyén állítottak fel.
A szobor annak a 852, Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki.
1944-1945 telén a Bácskába bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos megtorló hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban."
Szerbia nem eu-tag, szlovákiát viszont felvették, vajon ott meddig maradhatnak meg a kollektív bűnösség elve alapján hozott benes dekrétumok??!
Vagy már a kollektív bűnösség elve is bekerült az európai alapértékek közé?
"El kell törölni a Benes-dekrétumokat „A Benes-dektrétumok ügyét nem háríthatja el az Európai Parlament, mivel azok több ponton is sértik az uniós alapértékeket” – közölte az MSZP EP-frakciója. Tabajdi Csaba EP-képviselő külön megköszönte Bagó Zoltán fideszes képviselőtársának, hogy segít napirenden tartani a Szlovákiában és Csehországban még mindig hatályban lévő, a magyarok jogait csorbító rendelkezések ügyét."
"Pert indít az Európai Parlament (EP) ellen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, amiért az EP petíciós bizottsága múlt csütörtökön indoklás nélkül levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvény elleni beadványát.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a luxemburgi Európai Bíróságon támadja meg napokon belül a szerinte jogszerűtlen döntést. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: két olyan jogesetet is talált, amelynél az uniós bíróság azért semmisített meg EP-döntést, mert azokat nem indokolták meg. Ugyanez történt a Lomnici-féle beadványnál is, amelyet a petíciós bizottság szlovák koordinátorának kezdeményezésére indoklás és vita nélkül vettek le a napirendről, holott májusban a testület még arról határozott, megvárják a szlovák alkotmánybíróság döntését. Márpedig a kassai székhelyű alkotmánybíróság a mai napig nem döntött az ügyben.
Hirdetés
A volt főbíró kiemelte: azt szeretné elérni, hogy amíg a szlovák alkotmánybíróság nem dönt, addig Szlovákia ne érezhesse úgy, hogy megszűnt a nemzetközi figyelem a jogtipró állampolgársági törvénye iránt.
Ismert, a Robert Fico szlovák miniszterelnök előző kormányzása idején elfogadott állampolgársági „ellentörvény” hatálybalépése óta 641-en vesztették el szlovák állampolgárságukat – köztük 42 felvidéki magyar –, amiért felvették egy másik országét is. Ez azonban ellentétes a szlovák alkotmánnyal, amely tilalmazza, hogy bárkit akarata ellenére megfosszanak állampolgárságától."
MHO/MTI
- 2013. szeptember 1., vasárnap
"Az állampolgárságuktól megfosztottak álltak ki alapvető emberi jogaikért
A szlovák alkotmánybíróság székháza előtt magyarok és szlovákok tüntettek vasárnap Kassán az állampolgársági törvény felülvizsgálata érdekében. A hatóságok két éve halogatják a döntést a szlovák parlament több mint 40 képviselője által aláírt állampolgársági beadványa ügyében.
Samu István, a kettős állampolgárság érdekében létrehozott munkacsoport elnöke szerint a tiltakozást, hasonlóan a tavalyihoz, azért tartották szeptember elsején, mert ez a szlovák alkotmány napja, az alaptörvény pedig garantálja, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A székház előtt a zuhogó esőben mintegy kétszázan tüntettek, közöttük azok is, akik felvették a magyar állampolgárságot és ezért szlovák állampolgárságától megfosztották őket. A tömegben ott volt a 101 éves Tamás Aladárné rimaszombati pedagógus, aki szintén elvesztette szlovák állampolgárságát.
A demonstráción több politikai párt, köztük a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, a Polgári Konzervatív Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió is képviseltette magát. Ugyancsak ott volt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy az anyaország évtizedeken keresztül eltűrte, hogy a felvidéki magyarok kisebbségi és alapvető emberi jogait megsértsék. Úgy fogalmazott: ezt a "továbbiakban nem fogadhatjuk el", ezért az általa vezetett jogvédő szervezet úgy döntött, hogy kiáll a felvidéki magyarok jogaiért. Lomnici Zoltán beszélt arról is, a nemzetközi közvélemény figyelmét kívánja felhívni a szlovákiai jogsértésekre. "Úgy gondolom, hogy a nemzetközi nyomás is segíthet abban, hogy a szlovák alkotmánybíróság teljesítse kötelességét. Teljesen egyértelmű, hogy az ország alkotmányával ellentétes az a törvény, amelynek alapján megfosztottak hét bátor embert szlovák állampolgárságától. Úgy gondolom, hogy amennyiben Szlovákia jogállam címét fontosnak tartja, akkor ezen emberek zaklatását be kell fejezni - mondta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki a jogfosztottaknak kártérítést és erkölcsi elégtételt szorgalmazott.
Többen beszéltek arról, hogy a felvidéki magyarok csak alkotmányos jogaikkal szeretnének élni, amikor meg akarják tartani szlovák állampolgárságukat azután is, hogy felvették a magyart.
Fehér István, a szlovákiai Komárom magyar gimnáziumának tanára azt mondta: saját állampolgárait az államnak is tisztelnie kell, mert nemcsak "mi vagyunk az államért, hanem ez fordítva is igaz kell legyen, az állam van értünk, hiszen mi becsülettel, legjobb tudásunk szerint szolgáljuk..., Szlovákia állampolgárai vagyunk...!"
Berényi József, az MKP elnöke azt mondta, hogy amióta nyilvánvalóvá vált, hogy ő is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot, azóta a rendőrség jószerivel folyamatosan zaklatja, s ez "felháborító".
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke pedig többszörös szégyenről beszélt, úgy fogalmazott: szégyen az alkotmánybíróságra, hogy nem az emberek érdekeit képviseli, szégyen az államra és a parlamentre, amely olyan törvényt hagy érvényesülni, amely miatt eddig több mint hatszázan veszítették el a szlovák állampolgárságukat." link
"Jogtechnikailag egyszerű lenne megoldani a Benes-dekrétumok kérdését, ám az ügy annyira átpolitizált Szlovákiában, hogy a folyamat lassan halad - nyilatkozta Brüsszelben a Heti Válasz Online-nak Bagó Zoltán. A fideszes Európai Parlamenti (EP) képviselő kedden nyilvános közmeghallgatást szervez a kérdésről. Az interjúból kiderül: mégis van remény az optimizmusra, létezik ugyanis egy írásos vélemény az Európai Bizottság elnökétől, amely leszögezi: Szlovákia alapjogi normát sért."
a cikk:link
A tények kedvéért: az örményt nem kiadták, hanem elnöki kegyelmet kapott Chiractól, és utána deportálták. Nem volt elítélt mikor Örményországba utazott.
"Hozzáteszem, Skultéty egy olyan, ma Szlovákiában található faluban született, ahol akkor kb. 10% magyar lakott, ma 1%. Tehát a szülőföldje Szlovákia jelenleg."
Ennek semmi értelme. Szlovákia,Szlovák királyság nem létezett,1993-ban alakult meg az első Szlovák állam,így arra hivatkozni, hogy "SZLOVÁK" településen született...
Ebben a hírben is inkább az a érdekes,hogy az EU területén egyre több magyarellenes intézkedés születik és az EU hallgat ezeknél az ügyeknél.
Amikor pedig a magyar kormány egy magyar állami alkalmazott fizetését csökkenteni akarja akkor jön az "irgum-burgum".
Hiába, van olyan intézkedés amit már az EU sem tud elfogadni...az ami a határon kívül rekedt magyarokat érinti sajnos nincsen közötte....
"A huszár szülőfaluja Szlovákiában van így ő SZLOVÁK."
Nem. Ezt nem mondtam. Ne hazudj.
Azt is leírtam, mégmielőtt az ellenkezőjét hazudnád, hogy NEM ÉRTEK EGYET a szlovák-román lépéssel, én is aggályosnak tartom, hogy a magyarok teljes megkerülésével történt. Azon túl, hogy ez diplomáciailag és egyéb tekintetben sem korrekt lépés, valószínűleg jogi problémákat is felvethet.
Én csak a sarkos hőzöngést árnyaltam némi történelmi ténnyel. Magyarország történtelme ugyanis színes és nem fekete-fehér és nem jó folyton egyoldalúan ítélkezni.
penznyelovel kockázatos ilyen vitába keveredned.Hiszen "egyértelmű",hogy neki van igaza. A huszár szülőfaluja Szlovákiában van így ő SZLOVÁK. Pár év múlva pedig ha pl. Lengyelországhoz fogják csatolni akkor meg lengyel lesz...
Ahogyan az öreg kárpátaljai ember mesélte:
Sohasem hagyta el szülőfaluját és mégis volt 4 ország állampolgára....
Az MSZP is "románokkal" riogatta a lakosságot....
Ezért kellene visszaállítani a határokat,hogy elkerüljünk ilyen vagy hasonló eseteket. Valaki írta, hogy az EU megalakulásával már amúgy sincs jelentősége.
Az Angolok a mai napig nem mondnak le a Falkland-szigetekről,mi pedig nem tegyünk lépést az országunk visszaszerzéséért?
Mi a frász köze van az azeri baltás gyilkosnak ehhez az ügyhöz? Semmi. De ha már felhoztad, akkor tájékoztatlak róla, hogy mivel a gyilkosság Magyarországon történt ezért az örményeknek nincs beleszólásuk, hogy kinek adunk ki kicsodát. Ellenben az, hogy a szlovákok a románokkal feltúratnak egy magyar feliratú síremléket az sérti az említett országokkal kötött alapszerződéseket. (Legalábbis egy jogász szerint, aki nálunk csak jobban tudja.)
Ha pedig csak azért hoztad fel a baltás gyilkos dolgot, hogy bűntudatot próbálj kelteni néhány emberben, hogy lám-lám Magyarország is milyen szemét, akkor azt is elmondom neked, hogy Örményország egy 8 civil embert (4 francia, 2 török, 1 amerikai és 1 svéd) megölő örmény terrorista kiadatását érte el Franciaországtól anélkül, hogy erről Törökországot, az USA-t, vagy Svédországot tájékoztatták volna. Az örmény terroristát hazaérkezése után azonnal felmentették és állami állást kapott. Ezzel szemben a baltás gyilkos egy azeri katona volt, aki egy örmény katonát ölt meg.
Nem mintha egyet értenék a baltás gyilkos kiadatásával, de az örmények csak ne hőzöngjenek és égessenek magyar zászlókat, pláne ne hőzöngjön egy olyan magyar, akinek az előzményekről fingja sincs.
Kihagytam egy pontot:
- Anjoukhoz való viszony. Károly Róbert, Nagy Lajos, a Magyar Királyság fénykora, legnagyobb terület, aranyforint... Vs. Árpád-ház kihalása, idegen uralkodók, kiskirályok. Melyik az igaz magyar?
A magyar történelem sokszínű és komplex, tele van ellentmondásokkal, pillanatnyi helyzet által szült kompromisszumokkal, a geopolitikai térben való mozgással és kényszerű alkukkal. És hogy visszakanyarodjak a Trianonos vitára: az Osztrák-Magyar Monarchia és Trianon, meg azt azt követő időszak is éppen ilyen. Nincsenek abszolút igazságok, értelmetlen egy időpillanatot kiragadva egy dimenzióban felosztani magyar- meg magyarellenesre bármilyen hozzáállást, gondolatot.
Hozzáteszem, Skultéty egy olyan, ma Szlovákiában található faluban született, ahol akkor kb. 10% magyar lakott, ma 1%. Tehát a szülőföldje Szlovákia jelenleg.
Ettől még persze nem értek egyet a szlovák-román eljárással, főleg, hogy a magyarok megkerülésével, kihagyásával történt. De ha arra gondolok, hogy mi meg az örmények megkerülésével, kihagyásával adtunk ki az azeriaknak egy JELENKORI örményt gyilkolót, hát...ez nem ugyanaz a kategória.
Első legnagyobb katonai sikere Hardik András császári tábornagy vezényletével Berlin lerohanása és megsarcolása volt. Hát ez tényleg nagy magyar tett:)
1. Nem értem, miről beszélsz.
2. Én csak a "nagyon magyar" mai jobbosnak mondott gondolkodás belső ellentmondásaira próbáltam rávilágítani. Pl.
- Koppány ősmagyar vs. István a nyugat-európai kereszténységet és államformát alapító.
- Osztrákokhoz hozzáállás: árulás vs. Kiegyezés. Elnyomás vs. együttélés vs. monarchia. Ami nem csak 1848-'49-'67 kérdése, hanem a Habsburg Birodalom XVIII. századi lététől az Osztrák Magyar Monarchia végéig terjedő kérdés.
- Legyegyszerűsítve: a konzervatív gondolkodás szereti a "dicső magyar" múltat. De melyiket? Melyik időpontban húzzuk meg a határt? Melyik az "igazi magyar" és a ki a "hazaáruló"? Ugye mennyire nem egyszerű kérdés ez... De bélyegezni egyszerű.
"Semjén, Répás: Hagyják abba a szlovákok a történelemhamisítást!
Megosztás: Tetszik:
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, és Skultéty László huszár zászlótartó hamvait szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus – a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben – azt kéri, azonnal állíttassák helyre az Arad egyik városrészében lévő huszársírt a szlovákok, „és a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket haladéktalanul szüntessék be”.
Úgy fogalmaztak: „mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította”.
Mint írták, ez idáig „senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna”, ezért értetlenségüknek adtak hangot, miszerint a szlovák és a román hatóságoknak „miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait”.
Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna úgy véli, ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg – mutattak rá.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. „A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta” – tették hozzá.
Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna sajnálatát fejezte ki a közleményben amiatt, hogy „a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni”. A két politikus a fölötti meggyőződésének adott hangot, hogy „a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni”."
"A magyarországi „kettős állampolgárságról" szóló törvényre adott szlovák válaszlépés miatt 443-an vesztették el szlovák állampolgárságukat. A magyarok közül azonban csak 33-an.
A túlnyomó többség (202 fő) a cseh állampolgárság felvétele miatt veszítette el a szlovákot – mondta a Sme szlovák napilapnak Alena Koisová, a belügyminiszteri kabinet kommunikációs osztályának munkatársa. A cseheken és a magyarokon kívül még németek (71), osztrákok (49), britek (31) veszítették el jelentős számban szlovák állampolgárságukat.
A Robert Fico szlovák kormányfő előző kormánya idején, 2010-ben elfogadott állampolgársági törvény értelmében elveszítik szlovák állampolgárságukat azok, akik megszerzik valamely külföldi ország állampolgárságát. A törvényt a magyarországi „kettős állampolgárságról" szóló törvény elfogadása után hozták. Hatályba lépése óta többször is próbálták enyhíteni, de eddig egyetlen erre irányuló kísérlet sem járt sikerrel."
Majd módosítják, hogy csak a magyarra vonatkozzon.....
"Bartók Béla szlovák volt, Lisztnek szlovák felmenői voltak, Brahms magyar táncait tévesen hívják magyar táncoknak, mert az a cigányzene hagyományain alapul, és közelebb áll a roma, mint a magyar kultúrához. – mindez Athénban hangzott el, a Szlovákia megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett koncerten." link
Szlovák-Magyar konfliktus
Kubis: a magyarok soha nem kapnak autonómiát
Vasárnap, 2008. november 23. 15:09 - Frissítve: Vasárnap, 2008. november 23. 15:13
MTI
Szlovákia számára elfogadhatatlanok a nemzeti kisebbségek kollektív jogai, és autonómiájuk bármilyen formája - jelentette ki Ján Kubis szlovák külügyminiszter egy interjúban. Pozsony azt is megpróbálja megakadályozni, hogy Brüsszelben téma legyen ez a kérdés.
Szlovákiában szó sem lehet a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismeréséről és autonómiájáról - jelentette ki a szlovák külügyminiszter. Ján Kubis szerint a Szlovákiában élő magyarok helyzetéért a szlovák kormány a felelős, Szlovákia számára pedig elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek bármilyen kollektív joga, bármilyen autonómiája, beleértve a személyhez kötöttet is.
A szlovák külügyminiszter mindezt az újvidéki Dnevniknek című lapnak nyilatkozta. Az újság annak kapcsán kérdezte Ján Kubist, hogy vajdasági magyar politikusok ismét a kettős állampolgárság kérdésének felülvizsgálatát kérik Budapesttől, és azt, hogy tegye egyik legfőbb külpolitikai törekvésévé a határain túl, kisebbségben élő magyarok perszonális autonómiájának kivívását.
A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony azt sem fogja megengedni, hogy ez a kérdés az EU-n belül bármilyen formában téma legyen. Másrészt viszont minden szlovákiai lakosnak, így a nemzeti kisebbséghez tartozóknak is biztosítják mindazokat a jogokat, amelyek az európai normák szerint megilletik őket.
Kubis elmondta: a szlovák vezetésnek az az álláspontja, hogy az egyénnek és az összes állampolgár egyéni jogainak védelme a leghatékonyabb és legjobb megoldás, nem pedig a kollektív jogok biztosítása.
"Készek vagyunk garantálni és a legmagasabb szinten biztosítani a Szlovákiában élő valamennyi nemzeti kisebbség tagjainak egyéni jogait, de nem adunk a nemzeti kisebbségeknek semmilyen kollektív jogot" - szögezte le a szlovák külügyminiszter az újvidéki Dnevniknek adott interjújában.