Friss jelentés: az S&P a legsebezhetőbb csoportba sorolja Magyarországot
A Standard and Poor's hitelminősítő intézet a kelet-európai országok sebezhetőségéről a nemrég közleményt adott ki, amelynek tartalma a következő:
A kelet-európai gazdaságok növekedését kezdetben alig érintette a pénzpiaci válság, de 2008 második felére rosszabbra fordult a helyzet, a régióból megkezdődtek a tőkekivonások, s a magas devizaadóssággal rendelkező kelet-európai országok bajba kerültek, devizájuk erős leértékelődési nyomás alá került.
Kelet-Európában a problémák hasonlóak az 1990-es évek elején jelentkező skandináv recesszióhoz.
- A pénzpiac liberalizálásával együtt hitelpiaci robbanás járt.
- Az országok erősen rá vannak utalva a külső forrásokra, a finanszírozási igényük nagy, a folyó fizetési mérlegük romlik, s ezzel együtt csökken a megtakarítási ráta is.
- A régió devizáinak árfolyama későn reagált a folyómérleg hiányának rohamos növekedésére, s ez devizaválság kialakulásának az esélyét rejti magában.
A kelet-európai országok a fenti tünetek legalább egyikét magukon hordozzák, amely arra utal, hogy megnőtt az esélye egy régiós válságnak. Bár most ezen problémák súlyossága még erősen megoszlik, országonként eltérő, mivel az országok növekedési pályája is különböző.
Alapvetően a kelet-európai országokat két csoportba lehet sorolni:
(1) Az első csoprtba tartozik Csehország, Lengyelország, Szlovákia, mint a válságnak leginkább ellenálló kelet-európai országok.
A csökkenő gazdasági növekedés ellenére például Csehország jobban átvészeli a válságot az élénk belső kereslet és fogyasztás révén, továbbá a többi országhoz képest erősebb makrogazdasági fundamentumok révén. Csehország esetében a gazdasági dinamika mérséklődése folytatódni fog a rendkívül gyenge exportteljesítmény miatt. A GDP növekedési üteme 5,9%-ról 4,1%-ra csökkenhet 2009-ben évesített alapon.
Lengyelország esetében is hasonló a helyzet, a gyenge külső kereslet a gazdasági teljesítményt igencsak mérsékli, a beruházások visszaesnek, de a belső kereslet, a fogyasztás az alacsony infláció miatt és a személyi jövedelemadó csökkentése miatt segíti a növekedést. 2009-ben a lengyel GDP-növekedés üteme ennek fényében 5%-ról 1,5%-ra zuhanhat.
Szlovákia az eurozóna tagjaként védőhálóban van, s ezt a védelmet tovább is fogja élvezni, de a gazdasági növekedés itt 7%-ról 2%-ra csökkenhet 2009-ben, tehát koránt sem mentes a válság negatív hatásaitól. Meg kell viszont említeni azt, hogy Szlovákia autóipara a növekedés egyik alappillére, amely a legérzékenyebben érintett ipari szektor egy ilyen világméretű válságban, ezért a növekedéssel kapcsolatban további lefelé mutató kockázatok is vannak.
(2) A második csoportba a kelet-európai régió legsebezhetőbb országai sorolhatóak, mint például a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), az első csoportból kieső Magyarország, valamint a két délebbi ország, Románia és Bulgária.
A balti államok külső finanszírozási igénye nagyon nagy, a lakosság GDP-arányos devizaadóssága komoly méreteket öltött, így nem csoda, hogy a tőkekivonás is drasztikus volt. Lettország kivételével valamennyi balti deviza kötött és ennek a finanszírozása sokba kerül.
Bulgária folyómérleg hiánya továbbra is markáns és kiemelkedően magas a régióban, s nem zárható ki a recesszió, a legoptimistább forgatókönyv szerint 1%-os GDP-növekedést mutathat fel az ország 2009-ben.
Magyarország is hasonló cipőben jár, ahol talán a legnagyobb GDP-csökkenést tapasztalhatjuk 2009-ben (2,5% körülit), s esetleg 0,5%-os növekedéssel kalkulálhatunk 2010-ben.
Románia, amelynek gazdasága szépen teljesített, most drasztikus mélyrepülésbe kezdett. A 2008-as 7,3%-os szárnyalás után 2009-ben alig 0,8%-os GDP-növekedést produkálhat csak.
OTP részvényesek ide!