"Semmi sem gusztustalanabb annál, mint elvitatni az idősek jogát a nyugdíjhoz egy végigdolgozott, végigharcolt élet végén.
“Egyes elemzők egészen brutálisan írják le ezt a folyamatot, az idősebb generációkat az egykori európai gyarmatosítókhoz hasonlítják, akik mintegy kolonizálják a jövőt, felélve a gazdagságot és a tartalékokat, kietlenséget hagyva az általuk gyarmatosítottaknak, azaz a jövő generációinak. Az uralkodó énközpontú korszellemben azonban naiv gondolat a mostani, öregedő generációk önzetlenségére számítani. Manapság az unión belüli biztonsági szelep garantálja a munkaerő mobilitását, ami kizárja az idősek elleni lázadást. De kérdés, hogy mi lesz akkor, amikor a lehetőségek már külföldön sem lesznek jobbak, mint otthon.” (forrás – kiemelés tőlünk)
Már elnézést a szóért, de itt hánytam le a monitort! Mit képzelnek ezek? Össze akarják ugrasztani a fiatalokat az idősekkel? Gyereket az apjával-anyjával? Milyen erkölcsiséggel bír az a kormány, amelynek a szócsöve ezt megengedheti magának?
Már régóta hallani, hogy pontosan azért hagyják szétrohadni az egészségügyet, hogy meghalljanak a nyugdíjasok “időben” és ne kelljen a nyugdíjakat kifizetni – de ha ilyen megjelenhet Habony “Orbán-tanácsadó” Árpád lapjában, akkor megijedünk, hogy ez nem csak mese.
Játszanak velünk. Játszanak az életünkkel, a gyerekeinkkel való kapcsolatunkkal…
Semmi se szent???
Álljunk ellen ennek a mocsoknak, beszéljünk róla, ne hagyjuk, hogy a fiatalok elhiggyék ezt a gusztustalan agymosást!"
Mészáros Lőrinc nagysikerű gázszerelő tulajdonában van az telek, amely körbeveszi a göbölpusztai egykori csokigyár telkét. A csokigyár épülete pedig a nem kevésbé sikeres jegybankelnök, unokatestvérének Szemerey Tamás cégének a tulajdonában van. A legügyesebb pedig az, hogy Szemerey a saját bankjától vett fel 800 millió forintos jelzáloghitelt, a saját földjére.
Göbölpuszta, Felcsút és Alcsútdoboz között található, jellegzetessége, hogy területeinek nagy részén Orbán Viktor, Flier János és Mészáros Lőrinc érdekeltségei osztoznak. Mint az az Index cikkéből kiderül, kivételt képez az egykori csokigyár épülete és a hozzátartozó 4501 négyzetméteres telek, ami viszont Matolcsy György unkatestvérének, Szemerey Tamás cégének, az E-Power System Kft. tulajdonában van. Míg a területet U alakban körbevevő telek tulajdonosa az ország legsikeresebb gázszerelőjének cége a Búzakalász 66. Kft.
Az E-Power (korábban V.T.L. Kft.) 2014 szeptembere óta a Redsort Kft. és a Növekedési Hitelbank (NHB) tulajdonában van. Utóbbinak jelenleg is Szemerey Tamás a tulajdonosa a Bankonzult-csoporton keresztül, igaz Szemerey már 2003-ban megszerezte magának a csokigyárat: ekkor a Kaláris-Haris Üzletház nevű cégével vásárolta meg az ingatlant. A Bankonzult-csoport egyébként érdekelt a pezsgős- és pálinkásbonbon-gyártásban is, de a cégadatok szerint ezt csak egyetlen helyen és cégen keresztül gyárthatják: az alcsútdobozi csokigyárban.
Ráadásul a földhivatali adatok szerint Szemerey mintegy 800 millió forint jelzálogot adott magának saját bankján, az NHB-n keresztül. 2014 decemberében 271,9 millió és 42 millió forint, majd 2015 év végén még 546 milliós jelzáloghitelt vettek fel az ingatlanra.
Szemerey telke így is eltörpül Mészárosék, Tiborczék, Orbánék és Flierék birtokai mellett. A három család összesen 2330 hektár földet vett Felcsút, Bicske és Etyek határában, mintegy 3 milliárd forint értékben. Az állami földárveréseken megszerzett egybefüggő területek némelyik területe Bicske városéval egyenlő.
A göbölpusztai telekben érdekelt cégek közül több is üzletelt a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó alapítványokkal. A PADOC Alapítvány közel 50 milliárd forintot, a PAGEO további 300 millió forintot kötött le az NHB-nál kötvényekben és állampapírokban.
A magyarok fele hagyná el Magyarországot – Megdőlt az elvándorlási rekord is
Soha nem hagyták még el annyian Magyarországot, mint a tavalyi évben. A hivatalos elvándorlók száma 33 ezer körül van, ami olyan, mintha egy megyeszékhelyünk, például Salgótarján teljesen kiürült volna. A statisztikák ráadásul csak azokat mérik, akik jelezték kiköltözési szándékukat, így a valós szám akár ennek többszöröse is lehet.
A kivándorlás tehát ahelyett hogy stabilizálódna, minden évben egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul egyre nő az országot tartósan elhagyni szándékozók köre is: a Randstad kutatása szerint a magyarok fele hagyná el az országot, ha találna jó állást külföldön. A fiatalok és a képzettek külföldi munkavállalási hajlandósága pedig még ennél is magasabb. A 34 év alatti férfiaknak 79 százaléka gondolkodás nélkül menne külföldre, ha felkínálnának neki egy jó lehetőséget.
Márpedig lehetőség egyre több van: nyugaton már nem csupán az informatikusokat, az orvosokat és a gépészmérnököket vadásszák, kezd nőni a kereslet a nem kimondottan hiányszakmák után is. Mennek a pincérek, az ápolók, a fogorvosi asszisztensek és a betanított munkások is, hiszen a fizetések közti különbség éves szinten akár tízmilliós nagyságrendű is lehet. Nálunk pedig marad a nyugati szemmel nézve éhbérért dolgozók egyre zsugorodó tábora, na meg az egyre növekvő munkaerőhiány. link
Aszongya a szócipelő úr, hogy "minden, ami ott (MNB alapítványok) van, az közvagyon." Szó szerint, bele a képünkbe! Ez biztos most juthatott eszébe, mert ezelőtt azon munkálkodtak ezerrel, hogy "ez a pénz elvesztette a közvagyon jellegét."
Hogy is van ez? Amit tegnap letagadtunk, az mára evidencia, hogy helytálló? És ezek kormányoznak? Gyufe hozzájuk képest aranyszárnyú angyalka volt a hazudtunk reggel, délben... meséjével! (Pedig az se volt mese.)
Én azt nem értem, hol vannak a devizahitelesek, meg az őket képviselő szervezetek? Hányan fröcsögtek itt, hogy "a büdös bankok így, szó se volt itt devizáról úgy, megmindenki kurvaannyát!" Tisztában van azzal mindenki, hogy a devizahitelesek veszteségeinek nagy részét ez a büdös gané Matolcsy okozta, azért, hogy a beszedett többletpénzt szétoszthassa a rokonai között?
"Aki a jegybankot támadja, az a forintot veszélyezteti. Ezt mondta Lázár János a kormányinfón a jegybank alapítványainak költéseiről szóló kérdésre válaszolva."
Mindenki hülye, rosszindulatú rágalmazó, aki a MNB alapítványi pénzekkel kapcsolatban bármit megkérdez! Matolcsi hótiszta, sőt, neki nincs is családja.))))
Erőszakos, kíméletlen rezsimről beszélt Sólyom László
A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszik
– mondta Sólyom László az Orbán-kormány oktatáspolitikájáról. !!!!!!!!!!!!!
A diagnózis egy szerda esti vitán hangzott el, amit a konzervatív, de kritikus értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport rendezett az oktatási válságról. Ez ugyanaz az egy éve alakult civil kör, melyben Orbán populizmusáról is elég szókimondóan beszéltek, most többek között Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Chikán Attila, Lányi András volt jelen, Schiffer András az ajtóból figyelte a beszélgetést. „Olyan égetően fontos problémákat tárgyalunk, amelyeket egyetlen kormány sem tudott megoldani: szegénység, egészségügy, iskola – vezette fel a mostani vitát az orvosbárókról szóló Index-cikket is felidézve a volt köztársasági elnök.
Setényi János, Porogi András, Jakab András és Sólyom László Setényi János, Porogi András, Jakab András és Sólyom László
Fotó: Huszti István
Sólyom csak kivételes alkalmakkor szokott nyilvánosan megszólalni, így már annak is volt jelzésértéke, hogy elvállalta a moderátori szerepet. Ez az oktatásügy jelentőségének szólt, de volt előzmény: a tanártiltakozások idején egy budai iskola előtt ő is felvette a kockás inget. Most Sólyom László a tanári mozgalmat elindító miskolci tanárokat bátorságukért dicsérte, és arról beszélt, hogy távlati víziók nélkül nem lehet egyetlen területet sem megreformálni.
A kormány a tanárok önképére mért támadást
A pedagógusok úgy érzik, erőszakot tesznek rajtuk – mondta előadásában Porogi András, az egyik budai elitgimnázium, a Toldy igazgatója, aki azt próbálta elmagyarázni annak, aki nem értené, hogy miért dühösek a tanárok. Szerinte a pártszimpátiáktól függetlenül meglévő elégedetlenség fő oka, hogy a tanárok önképe megkérdőjeleződött a centralizáció során: „Ez egy autonóm terület, az igazgató sem tud beleszólni abba, hogy mi történik az osztályteremben.” A pedagógusok leginkább azért dühösek – mondta –, mert ezt az ethoszt érte támadás; ezzel függ össze az is, hogy a tanárok ennyire gyűlölik az életpálya-modellt:
Komoly bravúr volt, hogy úgy sikerült átlagosan 30 százalékos béremelést adni, hogy aki kapta, az is utálta az egészet.
Bár a reformok több elemét, például a tanári önértékelések rendszerét önmagában hasznos modernizációs lépésnek tartja, Porogi András szerint sok igazság van abban, hogy a tanári munka nem egy hivatalnoki munka. „A focistától sem követelik meg, hogy minden passza után írja le, hogy csináltam egy beadást. A tanároknak annyira nem hivatali a szocializációjuk, hogy nem is értik, mire jó egy ilyen nyilvántartás, és mire jó, hogy hazudniuk kell, mert kell, a tanári munka ugyanis összetettebb annál, hogy tényleg minden elemét regisztrálni lehessen.”
Lövésük sincs a kreatív feladatoknál
Bár a mostani tárgyalások után racionálisabb kompromisszumokra számít, Porogi aggódik, mert egyik oldal részéről sem lát igazán koncepciózus elképzeléseket. Ilyesmit hiányolt Setényi János oktatáskutató is, aki konzervatív húrokat pengetett: hagyományos műveltségi kánon ötvözése a modern tudással, az iskola nem lehet csak a boldogság helye, a tanulással járó szenvedés előrevihet. Ő a lengyel reformokat ajánlotta a közönség figyelmébe: ott az erős központosítás brutális körzetesítéssel és infrastruktúrafejlesztéssel, az iskolarendszer átszabásával, a felsőtagozat nagy pedagógiai reformjával járt együtt – az eredmény, hogy a lengyelek ma már Európa élvonalában vannak a nemzetközi felmérések szerint.
Setényi János
Setényi János
Fotó: Huszti István
Ugyanezeken összességében a magyar diákok a középmezőnyben ragadtak, de a kreatív problémamegoldási teszteken sokkal rosszabb a helyzet – ezeken a magyar gyerekek Európában csak Bulgáriát és Macedóniát előzték meg. Amikor komplex, életből vett feladatokat kellett csoportosan megoldani, a magyar diákok egyharmada bele sem tudott kezdeni a munkába – vázolta Setényi –, „nem is tudták értelmezni, hogy mit is kellene csinálniuk”. A nemzetközi vizsgálatokban az elitbe tartozó magyar tanulók úgy teljesítenek, mint egy jobb oktatású ország átlaggyereke, hangzott el, leszűrve az elitkiritikai konferenciába illő tanulságot:
A szürke elit, mely itthon csúcsnak tartja magát, nemzetközileg csak kínosan átlagosan tud teljesíteni.
A magyar oktatási helyzet ennek ellenére (meg a legalább ilyen súlyos szegregáció dacára, arról nem beszélve, hogy mintha nem is lenne: nálunk ugyanis nagyjából mindenkiből az lesz, amilyen helyre születik) Setényi János szerint azért nem teljesen tragikus, az oktatási rendszerünk bizonyos szempontból még viszonylag fejlettnek is mondható. Éppen ezért okozhatott azonban ekkora feszültséget a Klikes-centralizáció: „ez egy radikális ügy, ami komoly feszültséget gerjesztett a plurális oktatási rendszerben, mely ellenállt ennek az egyszerűsítésnek”.
És hogy mi lenne az egész célja, ha valódi célokról lehetne beszélni: „Az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, mely ellenállásra is képessé teszi a gyerekeket, azzal szemben is, amit az utcán és a televízióban látni” – osztotta meg álláspontját Sólyom László. link
ORBÁN TAKARODJ !!!
- gazdasági barkácsolását
- a kormány / FIDESZ folyamatos hazugságait
- a magyarok, európaiak, EU, IMF, befektetők folyamatos lekezelő HÜLYÉNEK nézését
- gazdasági visszaesést
- korlátozott szólásszabadságát
- magyaroknak fél-ázsiainak minősítését
- az ellenség nélküli szabadságharcát
- Orbán Viktor magyarok nevében történő nyilatkozatait
- stb......
magyarul ma már nyíltan ki meri mondani, hogy
ORBÁN TAKARODJ!!!!!