Mi lesz veled Magyarország?  

..leveszem a lábáról a gabit, teli van a buxája, a gyerek perselyt aztán újra lehet tölteni,elöször a gabi teloját töltöm fel..aztán már nem lesz gond...

Elveszem tőle egy "maflás" kiséretében, bömbölhet ahogy atprkán kifér, közben földhöz vágom a pénzt.

Ja, persze van még egy lehetőség: többet kell keresnem, mint amennyit költök.

Ha valaki tudja ennek titkát, ugyan ossza már meg velem.

Nem igazán értem ezt a vitát. Miért is vitáznak?
Ha saját háztartásomat nézem a következő a logikus menet:
Ha többet költök mint amennyit keresek, akkor
a) hitelt kell felvennem,
b) ha nem kapok hitelt vagy nagyon drága, akkor vissza kell fognom a kiadásaimat.
Ha nem teszem a b)-t, akkor az a)-val előbb utóbb olyan adósságspirálba kerülök, amelynek következtében a ban/ok viszik a házam, kocsim stb. - mehetek az utcára.
Akkor most miről beszél a csat?

Matolcsy még mindig ott tart, hogy fúj Bokros-csomag?

"szíjjat hasítok a lézer hátából".." a haza fényre derül".

A Matolcsy-vita kapcsán: Paradigma-váltásra lenne szükség
2011. február 26.

A "mainstream" közgazdászokkal az a baj, hogy nem látják, vagy nem akarják látni a fától az erdőt: a számoktól a mögöttük lévő embereket, társadalmi bajokat. Továbbá, hogy a napi adatok bűvöletében hajlamosak elfeledkezni arról, hogy ha csak ezek figyelembe vételével hozunk hosszabb távra ható döntéseket, akkor hatalmas károkat okozhatunk. Úgy is fogalmazhatnék, hogy képtelenek kilépni abból a saját maguk által kreált paradigmából, amely így hangzik: ha nő a költségvetési hiány, akkor megszorításokra van szükség. Mindegy, mi okozta a hiányt, és milyen helyzetben van éppen a gazdaság. Az sem mérlegelési szempont, hogy milyen károkat okoznak a megszorítások a társadalomnak, az embereknek, vagyis a humán tőke állapotának.

Kiváló példa volt erre a Bokros-csomag, amelyet a mainsteam csapat a mai napig csak dícsérni tud, miközben annak hatására megállt a gazdasági növekedés, megugrott a munkanélküliség és 1996-ban a reálbér szintje az 1989. évinek a 75%-ára esett vissza, továbbá - a hazai kereslet zuhanása miatt - megnőtt a csődbe jutott hazai cégek száma. Bokrost nem érdekelte, hogy mi okozta a költségvetési hiány növekedését. Közömbös volt az elkövetett gazdaságpolitikai hibákkal, a pocsékolással szemben. Azt tartotta természetesnek, hogy a kialakult egyensúlytalanság korrigálásának valamennyi terhét a társadalomra kell hárítani, a nyugdíjasokkal, kismamákkal, pedagógusokkal, vagyis az átlagemberekkel kell megfizettetni. Mindez óriási társadalmi pusztítást idézett elő, amely megnyilvánult a felgyorsult lakosságfogyásban is.

Ugyanezt tették a Gyurcsány-Bajnai csomagok is.

A 2006-ra a GDP 9,2 %-ára ugró államháztartási hiányt, valamint az államadósság egy év alatti 3400 md ft-os növekedését is alapvetően a rossz gazdaságpolitika, a gátlástalan pocsékolás - például a választások megnyeréséért kiadott milliárdok - valamint a mindent behálózó korrupció okozta. Ezek után pedig a második Gyurcsány kormány az elkövetett hibákat megszorításokkal, azaz a terhek társadalomra hárításával akarta orvosolni. A megszorítások következtében 2007-re a hiány 6% alá csökkent, viszont az infláció 8%-ra nőtt, a gazdasági növekedés pedig 5%-ról először 1,3%-ra, majd még tovább csökkent, és 2007 harmadik negyedére szinte leállt. (A KSH mindösszesen 0,7%-ot mért). Ilyen alacsony növekedés ezt megelőzően utoljára 1996 harmadik negyedévében volt. A reálkeresetek is 5,6%-al csökkentek.

A Gyurcsány kormány megszorításai teljesen legyengítették a gazdaságot, amelynek következtében aztán a gazdasági válság, mint egy vírus a legyengült szervezetet, sokkal erősebben érintette a magyar gazdaságot. A nemzetközi gazdasági válságot rosszul kezelő Bajnai kormány aztán újabb és újabb megszorításokhoz nyúlt, amelyben az IMF-fel megkötött szerződés is támogatta. A gazdasági-társadalmi hatás most sem maradt el: 2009-ben a GDP 6,7%-kal szűkült, a fogyasztás 6,8%-kal, a hazai kereslet 12,6%-kal csökkent, a beruházások 8 %-al estek, a munkanélküliség pedig 11%-ra emelkedett. Mindez alapvetően nem a gazdasági válságnak, hanem a sorozatosan elkövetett hibáknak volt köszönhető. A válság csak felerősítette a kedvezőtlen folyamatokat. (Nem véletlen, hogy pl. Szlovéniát, Lengyelországot, Ausztriát szinte egyáltalán nem érintette a válság.)

Az Orbán-kormány ezek után egy lepusztult gazdaságot és egy fizikailag-lelkileg leépülő társadalmat örökölt. Ebben a helyzetben a lehető legjobb utat választotta: a gazdaság élénkítését úgy, hogy az előző kormányok által tett, a költségvetési hiányt leszorító ígéreteket is megtartja. A megoldandó feladat azonban óriási. A gazdaság szerkezete elavult: energia- és importigényes, továbbá elsősorban az olcsó munkabérre, a környezetterhelő tevékenységekre és nem az innovációra, tudásra épül. Ezt bizonyítja az alacsony reál-bérszínvonal, amely jelenleg az EU-s átlag 22%-a.

Mindez eleve gátja a hazai piac élénkítésének, de a versenyképesség javításának is. Erre figyelmeztet az EU ez év február elsejei elemzése (Innovation Union Scoreboard 2010), amely szerint hazánk innovációs teljesítménye tovább romlott.

A vizsgált 27 országból a 21-edikek vagyunk, és fejlődésünk lelassult, miközben Bulgária és Románia - gyorsabb fejlődésüknek köszönhetően - rohamléptekben hoz be minket.. A gazdasági növekedést ebben a helyzetben a KKV-k helyzetbe hozásával, illetve a mezőgazdaság és élelmiszeripar adottságainak jobb kihasználásával lehetne felgyorsítani. Ehhez azonban az ezekre a területekre célzott programok kellenének például a Széchenyi-terv keretében is.

Akik pedig úgy gondolják, hogy az államnak a versenyképesség növelése területén nincs feladata, azoknak szíves figyelmébe ajánlom, hogy a legversenyképesebb nemzetek állami kiadásai a GDP arányában jóval magasabbak, mint a mieink. Ennek oka, hogy sokkal többet költenek gazdaságfejlesztésre és az azt segítő K+F-re, innovációra és oktatásra, mint mi. (Néhány példa: Finnország 56,2%, Svédország 56,2%, Franciaország 55,5%, Ausztria 52,7%, Magyarország 51,5%.)

Az Orbán kormány másik nehéz feladata a társadalmi gondok kezelése. A magas halálozási rátánkkal, a lakosság fogyásával és az alacsony életminőségi mutatónkkal kirívó példa vagyunk az EU-s országok között. A nyugdíjrendszer válságát elsősorban a gyorsan fogyó lakosság okozza, és ez egyre inkább a versenyképesség javulásának az akadálya is lesz.

A Széchenyi-terv ezért nem vizsgálható önmagában. Ez a program az átfogó gazdaság- és társadalomstratégia része éppen úgy, mint a gyermekvállalás bátorítása, az adócsökkentés és a kettős állampolgárság ügye. Nem elemezhető ezért kiragadva az egész rendszerből, ráadásul főleg nem úgy, hogy csupán néhány gazdasági mutatón próbálja valaki lemérni a várható hatásait.

Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a "mainstream" szemléletű közgazdászok.

A munkahelyek számának növekedését szerintem továbbra is gátolja a munkát terhelő járulékok magas szintje. E tekintetben élen járunk az EU-ban. Az emiatt elterjedt fekete vagy szürke foglalkoztatás továbbra is kiterjedt, és jelentősen csökkenti a költségvetés bevételeit.

A Széchenyi-terv nem lesz képes megszólítani az eladósodott, körbetartozásokban vergődő KKV szektort. Ezek ugyanis nem hitelképesek. Hiányoznak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adottságait kihasználó programok, és kicsi a "zöld iparok" gyorsabb terjedését támogató programokra szánt összeg is. Pedig az utóbbiak húzóágazatok. A dán gazdaság sikereit például főleg ezek okozzák. A humán tőke rendkívüli alulértékeltsége már ma is, de a jövőben még inkább fejlődésünk gátja lesz. Ezért nagyon fontos, hogy a "februári csomag" hogyan érinti majd az oktatást és az egészségügyet. (például Ausztria, Finnország, Svédország lényegesen többet költ oktatásra, de Szlovénia és Lengyelország is előttünk van etekintetben.)

Az adósságállomány rendkívül magas. A gazdasági növekedés gyorsulása esetén is jelentősen terheli a költségvetést, akadályozva a gazdasági szerkezet korszerűsítését és a versenyképesség valamint az életminőség javítását. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a környezettudatosság tekintetében - a The Economist 2011. évi évkönyve szerint - nem vagyunk az első 28 ország között. (Ausztria ezzel szemben a nyolcadik.) Az a külföldi tőke pedig, amely nem olcsó bérre települő összeszerelő üzemet akar létrehozni, a környezet állapota és az életminőség szintje alapján is dönt a betelepülésről.

Véleményemet összefoglalva úgy gondolom, hogy felesleges túl korán össztüzet zúdítani a Széchenyi-tervre, és a mögötte lévő gazdaságfilozófiára. Talán érdemes a Nobel-díjas közgazdászra, Joseph Stiglitzre is odafigyelni. Ő egy, a The Economist-nak adott interjúban így fogalmazott: válságban a megszorítás nem más, mint pénzügyi őrület. Ezt a pénzügyi őrületet a válság előtt a második Gyurcsány kormány, majd később, már a válságban a Bajnai kormány is elkövette. Igaz, ezzel kivívták a nemzetközi pénzvilág elismerését.

A jelenlegi helyzetben azt gondolom, hogy jobb lenne kiegyensúlyozottabb szemlélettel tekinteni a kibontakozó gazdaságpolitikára és ennek részeként a Széchenyi-tervre. Végül is egy ország gazdaságpolitikájának nem az az elsődleges célja, hogy boldoggá tegye a nemzetközi pénzvilágot, hanem az, hogy segítse a gazdaság fejlődését - hangsúlyozom, nemcsak növekedését, de fejlődését is! - és tegye lehetővé az emberek fejlődését is. (Az "emberi fejlődés indexe" - HDI - tekintetében is romlott a helyzetünk, miközben a lengyelek 3, a szlovákok pedig 5 hellyel léptek előre.) Csak így várható, hogy az ország pénzügyi kötelezettségeinek úgy tudjon eleget tenni, hogy ne rokkanjon bele.

Végül javasolom, hogy a rövid távú, néhány pénzügyi mutatóra figyelő szemlélet helyett rendszerszemléletű, átfogó elemzés alá vessük az új gazdaság- és társadalompolitikát! A társadalmi tőke - amely maga is versenyképességi tényező - gyengítését jelentő szemellenzős és gyakran igazságtalan kritika helyett fogadjuk meg Széchenyi javaslatát: "fanyalgás helyett mindenki a fedélzetre!" Azaz jobbító szándékú kritikával járuljunk hozzá ahhoz, hogy végre a periférián vergődésből a társadalmi-gazdasági fejlődés útjára léphessünk. Mert ugye abban nincs különbség a közgazdászok között, hogy - nézetkülönbségeik ellenére is - mindenki az ország és és az itt élő emberek sorsának jobbra fordulását akarja?
Csath Magdolna

Az MDF igaz az a örökös szabály, hogy ameddig legalább 2-en vannak benne, addig osztódik...

Elképesztő, amit művelnek és személy szerint baromi dühös vagyok rájuk. 2006-tól történelmi lehetőség előtt álltak. Nem használták ki. 2009-ben kapcsoltak Bokrossal, aztán a választások előtt döbbenetesen elkúrták az egészet. Bokros még létezik, MDF már nem és 2009 óta nem is lenne, mégis a farok csóválja a kutyát. Megérdemlik a sorsukat.

Bokros vállalta, hogy visszalép EP-mandátumától, ha a párt ezt kéri

"Az MDF-es politikus közölte: ő maga, valamint az MDF elnöksége is megpróbálta felvenni Bokros Lajossal a kapcsolatot, azonban az EP-képviselőtől megválasztása óta semmitmondó nyilatkozatok érkeztek.


Viniczai Tibor szerint Bokros Lajos nem önmagát, hanem egy pártot képvisel az Európai Parlamentben. Újságíróknak be is mutatták azt a nyilatkozatot, melyet Bokros Lajos aláírt, és melyben vállalja a párt alapszabályában foglaltakat, miszerint ha őt az MDF visszalépésre kéri az EP-képviselőségétől, azt megteszi.


Az MDF alelnöke közölte: jogászokkal még folynak az egyeztetések, azonban szavai szerint az erkölcsi kérdés Bokros Lajos számára, hogy a magyar közéletben továbbra is egy hiteles politikus képét akarja mutatni magáról vagy sem.


Bokros Lajos múlt hét pénteken, Makay Zsolt MDF-elnöknek írt válaszlevelében közölte: nem lép vissza az Európai Parlamenti képviselőségtől.


Az ügy előzménye, hogy Makay Zsolt február 19-én bejelentette: az MDF országos választmányának több mint nyolcvan százaléka szerint Bokros Lajos "méltatlan" az EP-munkára, ezért levélben fordult az EP-képviselőhöz, amelyben azt kérte, március elsejével adja vissza a mandátumát, ellenkező esetben "feliratkozik a mandátumtolvajok hosszú listájára."


Bokros Lajos múlt hét pénteki levelében úgy fogalmazott: "a két esztendővel ezelőtt bizalmukkal az MDF-et és engem megtisztelő választók elárulása lenne, ha feladnám azt a törekvésemet, hogy a magam eszközeivel valódi szabadelvű-konzervatív alternatívát képviseljek és jelenítsek meg mind az Európai Parlamentben, mind pedig a hazai közvélemény előtt."


Bokros Lajos ugyanakkor "tudomásul veszi," hogy a két esztendővel ezelőtt közösen, azonos értékrendi alapon elkezdett munkában Makay Zsolt a továbbiakban nem kíván részt venni.


Az MDF-es EP-képviselő levelében leszögezte: a 2009-es európai parlamenti választásokon több mint százötvenezer szavazópolgár arra a Magyar Demokrata Fórumra adta a voksát, amelynek listáját - többek között Makay Zsolt kívánságára - Bokros Lajos vezette. Vagyis - az EP-képviselő szerint - a választók legalább annyira az általa megtestesített programra és politikára szavaztak, mint általában magára az MDF-re.

Bokros vállalta, hogy visszalép EP-mandátumától, ha a párt ezt kéri

"Az MDF-es politikus közölte: ő maga, valamint az MDF elnöksége is megpróbálta felvenni Bokros Lajossal a kapcsolatot, azonban az EP-képviselőtől megválasztása óta semmitmondó nyilatkozatok érkeztek.


Viniczai Tibor szerint Bokros Lajos nem önmagát, hanem egy pártot képvisel az Európai Parlamentben. Újságíróknak be is mutatták azt a nyilatkozatot, melyet Bokros Lajos aláírt, és melyben vállalja a párt alapszabályában foglaltakat, miszerint ha őt az MDF visszalépésre kéri az EP-képviselőségétől, azt megteszi.


Az MDF alelnöke közölte: jogászokkal még folynak az egyeztetések, azonban szavai szerint az erkölcsi kérdés Bokros Lajos számára, hogy a magyar közéletben továbbra is egy hiteles politikus képét akarja mutatni magáról vagy sem.


Bokros Lajos múlt hét pénteken, Makay Zsolt MDF-elnöknek írt válaszlevelében közölte: nem lép vissza az Európai Parlamenti képviselőségtől.


Az ügy előzménye, hogy Makay Zsolt február 19-én bejelentette: az MDF országos választmányának több mint nyolcvan százaléka szerint Bokros Lajos "méltatlan" az EP-munkára, ezért levélben fordult az EP-képviselőhöz, amelyben azt kérte, március elsejével adja vissza a mandátumát, ellenkező esetben "feliratkozik a mandátumtolvajok hosszú listájára."


Bokros Lajos múlt hét pénteki levelében úgy fogalmazott: "a két esztendővel ezelőtt bizalmukkal az MDF-et és engem megtisztelő választók elárulása lenne, ha feladnám azt a törekvésemet, hogy a magam eszközeivel valódi szabadelvű-konzervatív alternatívát képviseljek és jelenítsek meg mind az Európai Parlamentben, mind pedig a hazai közvélemény előtt."


Bokros Lajos ugyanakkor "tudomásul veszi," hogy a két esztendővel ezelőtt közösen, azonos értékrendi alapon elkezdett munkában Makay Zsolt a továbbiakban nem kíván részt venni.


Az MDF-es EP-képviselő levelében leszögezte: a 2009-es európai parlamenti választásokon több mint százötvenezer szavazópolgár arra a Magyar Demokrata Fórumra adta a voksát, amelynek listáját - többek között Makay Zsolt kívánságára - Bokros Lajos vezette. Vagyis - az EP-képviselő szerint - a választók legalább annyira az általa megtestesített programra és politikára szavaztak, mint általában magára az MDF-re.

azért, hogy a zemberek ne a rossz gazdaságpolitikai intézkedésekkel legyenek elfoglalva, azzal, hogy szarabbul élünk, mint valaha, hanem legyen min csámcsogni. ez volt a simicska, a princ keresztapa...stb esetében is. a drága szavazok meg egymást gyülölik mert egyik a baloldali tolvajokra szavaz, a másik meg a jobboldali tolvajokra, és nem veszik észre, hogy őket csak etetik, egymásnak ugrasszák, hülyiteni probálják..

Nem értem a Budai miért futja a köröket feleslegesen, Hagyó,a kh-s bróker princ simicska az összes nagy ász otthon szabadon, akkor meg minek ez pur-prklávé?Juhász, az soha nem fog ülni.

"Hortenzia sms-ben írta meg, hogy a szigetvári cipőgyárban hat fokos hidegben dolgoznak a munkások, ezért kirúgták
Fotó: Fóris Gábor

– Poénnak szántam az sms-t – mondta a Borsnak Hortenzia.

Lapunk megkereste a gyár tulajdonosát, Ádám Józsefet, aki szerint ez túl rossz vicc volt.

– Ez egy okoskodó, tudálékos nő, egyébként is lejár márciusban a szerződése - magyarázta a Lear Kft. ügyvezetője.

A dolgozók szerint Hortenziával minősíthetetlen hangon beszélt a főnöke, amikor kiderült, hogy az asszony elpanaszolta a munkahelyi hőmérsékletet a reggeli műsorban, végül a munkáltató hazazavarta a nőt.

Sebestyén Balázs, a Morning Show műsorvezetője szerint nem csak Hortenzia ügye érdemel figyelmet, magával a jelenséggel kellene foglalkozni.

– Hat fokban dolgozni nonszensz, ahogy az is, hogy ha valaki hallatni meri a hangját, azért elveszíti az állását – fejtette ki Balázs.– Erről igenis beszélni kell! Bízom benne, hogy a munkáltatók elgondolkodnak azon, hogyan kell megteremteni a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

Balázs jogi segítséget is nyújt Hortenziának: a műsorvezető egyik ismerőse, egy munkajogász áll az asszony mellé.

– Próbálunk neki állást találni, de amíg nem tud elhelyezkedni, a fizetését mi folyósítjuk. A tulajdonos szerint a szigetvári gyárban azért van olyan hideg, mert nem érkezett meg még a tartályos gáz a telephelyre. A dolgozók szerint viszont szándékosan nem fűtenek, mert a főnökök tudják: a dolgozók így is elvégzik a munkát, mert Szigetváron nincs túl sok munkalehetőség. Sőt, a dolgozók állítják, hogy közölték velük: vagy fűtés lesz, vagy fizetés.

– Elgémberedett kézzel nehéz dolgozni, de előfordul, hogy befagy a ragasztó és a gépek is leállnak – mondta a Borsnak a gyárban egy férfi, aki szerint ha reklamálnak, német főnökük azzal viccelődik: igyanak egy felest, az felmelegít.

A munkavédelmi törvény szerint könnyű fizikai munka esetén a munkahelyi hőmérsékletnek 19-21 Celsius-fok között kell lennie.

– A cégre már többször szabtunk ki milliós bírságokat, mert sorozatosan megszegik a munkaügyi szabályokat. A mostani ügy miatt is vizsgálatot kezdeményeztünk – jelentette ki Papp Judit, a Baranya Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. A gyárat legutóbb december közepén zárta be az APEH, akkor feketemunkásokat találtak náluk.
Fóris Gábor

Plusz a közlekdésfejlesztést is bizonytalan időre. Káosz a köbön.