Topiknyitó: Portfolio 2013. 10. 07. 15:18

Jogerősen nyert pert egy devizahiteles az OTP-vel szemben - Reagált a bank  

Ugrás a cikkhez
Először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelét képviselve Léhmann György, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász - írta hétfőn a Somogyi Hírlap. Az OTP közölte: az ügy nem értékelhető precedensként, és várhatóan...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=190174
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:50
Előzmény: #98  Törölt felhasználó
#100
"Lehet h nem jól látom, de nem tudom különválasztani a reál és a nem reál értéket"

Ez meg teljesen zagyva. Ezt már lent sem értettem, hogy itt milyen reál nem meg reál értékekről beszélsz...

Bántás nélkül, szerintem nézz utána az alapvető fogalmaknak, mert így értelmetlen, amiket írsz.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:49
Előzmény: #98  Törölt felhasználó
#99
Megint csak rosszul tudsz egy csomó mindent (nem semmi, hogy ilyen felkészületlenül vitázol itt).

"Ha jól emléxem, a thm áll :
-Bank költsége (forrás/működési, szlavezetési okosságok..stb))
-Kamatmarzs
-Kez költség"

A THM tartalmazza a banki hitelkamatot, a kezelési ktg-et, a vételi/eladási spreadet is (az induló árfolyammal, hiszen a folyósított hitelösszeg vételi, a törlesztő eladási áron kerül bele).

"Ezekből a tételekből a bank maximum a forrásköltséget számolja frankban!"

Megint hülyeség. A kezelési ktg mivel %-osan a hitelösszeghez kapcsolódik, ezért devizahitelnél devizás az is.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:38
Előzmény: #95  Törölt felhasználó
#98
Én másként látom még mindig.Azért szerettem volna, ha ismét leírjátok tételesen mi is a THJM, mert abból ismét kiderül, mekkora geci a bank
Ha jól emléxem, a thm áll :
-Bank költsége (forrás/működési, szlavezetési okosságok..stb))
-Kamatmarzs
-Kez költség

Ezekből a tételekből a bank maximum a forrásköltséget számolja frankban!
Tehát az árfolyam emelkedésével a többi költségnek (%-ban kifejezve) csökkennie kellett volna, ezzel szemben másfélszereződött...
Lehet h nem jól látom, de nem tudom különválasztani a reál és a nem reál értéket
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:37
Előzmény: #61  Phylaxa
#97
"Tehát megismétlem: kb. 50% körüli árfolyam emelkedés és dupla törlesztőrészlet."

Szóval a tények:
160-as átlagárfolyammal (vételi/eladási árfolyamok alkalmazása nélkül) 50%-os átlagos árfolyamemelkedés
67.7%-os átlagos törlesztőnövekedés
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:36
Előzmény: #92  Törölt felhasználó
#96
Én, amig volt hitelem nagyon sérelmeztem az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és véleményemnek több fórumon is hangot adtam. Pl. 2012 elején az alábbi levelet írtam,amire még csak válasz sem érkezett.
"Tisztelt ügyfélszolgálat!

Élve a kormány devizahitelesek megmentésére hozott egyösszegű előtörlesztési lehetőséggel, devizahitel tartozásunkat az OTP Bank felé kiegyenlítettük. A bank szolgáltatásával messzemenően elégedetlenek voltunk, a sorozatos önkényes kamatemelések a folyamatos kiszolgáltatottság érzését keltették bennünk, a bank a kamatemelések indokáról sosem adott információt. Értesítései, elszámolásai pénzügyi területen való jártasságunk ellenére is értelmezhetetlenek, az ügyintézők a bank saját termékeinek tulajdonságaival sincsenek tisztában.
Fél éve az OTP Bank Böszörményi úti fiókjában jártunk, ahol részletes írásos tájékoztatást kértünk hitelszerződésünkkel kapcsolatban (THM havi bontásban, tőke ill. kamat tarozás törlesztései, egyéb díjak stb.), erre azóta sem kaptunk választ. 2011. Október 12-én telefonon ismét kértem az írásos tájékoztatást és végtörlesztéssel kapcsolatos részletes elszámolást. Október 18-án kaptuk kézhez a csatolt dokumentumokat melyek értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Külön szeretném felhívni figyelmüket arra a tényre, hogy az OTP Bank kezelési költség címén 113,66 CHF-t számított fel, holott erre végtörlesztés esetén a törvény szerint nincs lehetőség. Kérem, hogy vizsgálják ki, hogy hitelszerződésünkkel kapcsolatban a teljes eltelt időszakra vonatkozólag a bank jogszerűen járt-e el, a felszámított díjtételek és kamatok indokolhatók-e, összevetve a releváns időszak svájci jegybanki alapkamatát, és a bank forrásköltségeit a hitelünkre felszámított THM-val, valamint a felszámított egyéb költségekkel.
Külön szeretném felhívni figyelmüket arra a tényre, hogy a bank megkereséseinkre nem reagált, igaz jóhiszeműségből (naivitásból), eddig nem kértünk írásos igazolást kéréseink, panaszaink bank felé történő benyújtásáról, bár az ügyintézők minden alkalommal elmondták, hogy kéréseinket a banki számítógépes rendszerben rögzítették, így azok PSZÁF vizsgálat keretében visszakereshetők. A PSZÁF vizsgálat elindításának kérelmezésével párhuzamosan ismét benyújtjuk panaszainkat a bank felé, természetesen ezúttal ennek befogadásáról írásos igazolást fogunk kérni.
Segítségüket előre is köszönjük.

Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:32
Előzmény: #94  Törölt felhasználó
#95
Ok, THM, elírtam.

Amúgy érted már, amiket lent nem értettél?
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:31
Előzmény: #92  Törölt felhasználó
#94
az nem a kamat, hanem a THM.. nagy különbség!
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:28
Előzmény: #92  Törölt felhasználó
#93
A törlesztőnövekedés átlaga 67.7%, ha itt is a mediánra vagy kíváncsi, akkor az 70 körül lehet.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:25
Előzmény: #89  Phylaxa
#92
A felvételkori frankárfolyam mediánja valahol 155-160 között van (160 az átlag). A medián kamat meg valahol 7.1% körül. Lásd táblázat, amit belinkeltem, abból elég jól megbecsülhető.
link
Phylaxa 2013. 10. 08. 09:24
Előzmény: #71  signal2
#91
Nem a konkrét esetre írtam az 50%-os árfolyam és 50%-os kamatemelkedést.

A konkrét esetben elolvassa mindenki a tényeket és ennyi. Viszont a konkrét esetből próbálnak sokan általánosítani és tippelni, hogy vajon mi fog történnni a többivel. Na erre írtam amit írtam. Ennyi.
Phylaxa 2013. 10. 08. 09:19
Előzmény: #67  Törölt felhasználó
#90
Írni is fogom sokszor. Ha jól emlékszem, akkor általános 7-ben tanulhattam először, aztán persze sokszor előjött a gimiben, az egyetemeken, de valóban te voltál aki felhívtad a figyelmemet arra, hogy valóban fontos. Ez a te érdemed. :)

Phylaxa 2013. 10. 08. 09:12
Előzmény: #64  Törölt felhasználó
#89
Mindennek, aminek az átlagára hivatkoznak. :)

Jelen esetben a felvett hitelek medián CHF-jére, jelenlegi medián kamatára (kamatnak hívok minden egyes költséget, amit fizetni kell a hitel után.
signal2
signal2 2013. 10. 08. 09:06
Előzmény: #85  Törölt felhasználó
#88
Nem kell nevesíteni, mert nem részek összegébõl áll össze, hanem egy iteráció eredménye.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:06
Előzmény: #74  cumi01
#87
Nem erről volt szó itt. Akkoris ennél sokkal egyszerűbbet sem ért még a jelek szerint.

A kamathoz viszzatérve. Igen, 100-szor leírtam ide, hogy a kamatárazás az, amit rendesen és szigorúan SZABÁLYOZNI KÉNE. Ez lenne az állam feladata. (megjegyzem, a tegnapi ítélet is pont ezen szabályok hiánya miatt, meg az ehhez igazodó a banknak túlzott szabadságot adó kikötés miatt született).
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:04
Előzmény: #81  Törölt felhasználó
#86
A THM-et a 83/2010. (III. 25.) Korm. Rendelet szabályozza:
link
(11809-es oldaltól)
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 09:02
Előzmény: #84  signal2
#85
nevesítsd kérlek (azt hiszem egy hasonló tmávan már megtettük, de látom elfelejtődött)
signal2
signal2 2013. 10. 08. 08:59
Előzmény: #81  Törölt felhasználó
#84
Citáljam a vonatkozó jogszabályt?
Nagyon röviden az a diszkontláb, amellyel a felvételkor látható jövõbeli cashflow-kat visszadiszkontálva az ügyfélnek átutalt hitelösszeget kapjuk.
signal2
signal2 2013. 10. 08. 08:56
Előzmény: #79  cumi01
#83
Az az elemzés konkrétan a bírósági ítéletrõl szól, mint ez a topic. A benne lévõ számok bírósági ítéletben szereplõ tényszámok. Gondoltam, errõl megy a vita.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:55
Előzmény: #74  cumi01
#82
Nem erről volt szó itt. Akkoris ennél sokkal egyszerűbbet sem ért még a jelek szerint.

A kamathoz viszzatérve. Igen, 100-szor leírtam ide, hogy a kamatárazás az, amit rendesen és szigorúan SZABÁLYOZNI KÉNE. Ez lenne az állam feladata. (megjegyzem, a tegnapi ítélet is pont ezen szabályok hiánya miatt, meg az ehhez igazodó a banknak túlzott szabadságot adó kikötés miatt született).
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:51
#81
Signal vagy Pénznyelő.. kérlek válaszoljatok eme kérdésemre!
Miből tevődik össze a THM?
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:51
Előzmény: #75  Törölt felhasználó
#80
Mondom mégegyszer. Minden, frankban bekövetkezett törlesztőnövekedés a kamat (+kezelési ktg) miatt következett be, az árfolyamhatás meg a Ft-ban bekövetkezett növekedés előbbi feletti része. (meg is fordíthatjuk: a frankos törlesztők miatt az árfolyam egy az egyban érvényesül, az ezen felüli rész a kamat miatt van)
cumi01 2013. 10. 08. 08:48
Előzmény: #78  signal2
#79
Mert az elemzések, mint a 71#-ben tévesek, pont azért, amit leírtam.
signal2
signal2 2013. 10. 08. 08:45
Előzmény: #74  cumi01
#78
Eddig a történetnek nem errõl a vetületérõl szólt a vita. Nem tudom, most miért hozakodtál ezzel elõ.
cumi01 2013. 10. 08. 08:40
Előzmény: #73  Törölt felhasználó
#77
Ha az alma mindenhol a nyolcadába kerül, de te 10%-kal drágábban veszed akkor te mennyivel vizetsz többet?

a) 10%
b) 8x + 10%
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:40
Előzmény: #61  Phylaxa
#76
"Tehát megismétlem: kb. 50% körüli árfolyam emelkedés és dupla törlesztőrészlet."

Leírhatod ezerszer is, attól még nem lesz igaz.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:39
Előzmény: #72  Törölt felhasználó
#75
eddig oké, de nem törleszthetsz frankban, és csak át kell számold ft-ra a végét... ert NEKED ft-ban kell törlesztened... itt hogy szeded szét?
cumi01 2013. 10. 08. 08:38
Előzmény: #68  Törölt felhasználó
#74
Butaságot írsz. A kamatot hasonlítsd a 3-havi CHF-Liborhoz, ne csak a változását írd.

Miközben a 3-havi libor folyamatosan 3%-ról kb 0%-ra esett, hogyan változtak a kamatok Magyarországon? Miért nem hasonlítod más országok kamataihoz? Ha ezt megteszed, rájössz, hogy amíg máshol akár 1%-ig mentek le a kamatok, Magyarországon 8%-ra mentek fel. Ez 8x szorzó.

Az az érzésem, ebben a témában szándékosan csúsztatsz.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:36
Előzmény: #71  signal2
#73
Elég durva, hogy egy gazdasági fórumon azt nem értik meg egyesek, hogy ha az össznövekedés 80%, amiből az árfolyamnövekedés okozott közel 60%-ot önmagában, akkor a növekedés főképpen az árfolyamnövekedés miatt volt...

Amúgy meg 67.7% az átlagos törlesztőnövekedés.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:34
Előzmény: #69  Törölt felhasználó
#72
Figyi, kár túlkombinálnod.

Adott egy CHF hitel, minden változatlan, csak az árfolyam változik. Ha minden más változatlan, akkor frankban az annuitásos képlet minden parametere ugyanaz, frankban tehát marad az eredeti törlesztő. Frankban. Az árfolyamnövekedéssel a törlesztő Ft-ban nő (ez tisztán csak árfolyamhatás). Ha csak a kamat nő, akkor frankban nő a törlesztő.

A kamat és árfolyamhatást pont így választhatod ketté. Frankban futtatod le az annuitást, a frankban számolt növekedést a kamat, az ezen felülit az árfolyamhatás okozza. Ez ilyen egyszerű.
signal2
signal2 2013. 10. 08. 08:31
Előzmény: #61  Phylaxa
#71
papagájknak itt egy elemzés:
link
"Amikor felvette a 8 millió forintos összeget, akkor még 5,78 százalékos THM mellett fizethette a tartozását, ráadásul 150-es árfolyamon. A kamat és árfolyamváltozás miatt mára 186 százalékára nőtt a havi törlesztőrészlet. Ha a kamat nem változott volna ez idő alatt, akkor ma csak 160 százalékát kellene fizetni az eredeti törlesztőnek."
Amit az ítéletbõl megtudunk: 150-es árfolyamon vette fel, és így nõtt 86%-kal a törlesztõrészlete. Mivel ma a svájci frank 60%-kal magasabb, egyértelmû, hogy a törlesztõrészlet emelkedésének döntõ részét az árfolyamváltozás adja. Továbbá az is jól látszik, hogy nem duplázódott a törlesztõ. Ha viasszaáll az eredeti THM, 14%-kal csökken a törlesztõje.
Ezek a tények, amelyek mentén lehet tovább vitatkozni.

Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:29
Előzmény: #69  Törölt felhasználó
#70
...még azt is, ami nem volt benne a szerződésben! Itt nagyon könnyen tiztázhatnák magukat a bankok (ha indokoltan emelték a kamatot)... levezetik láthatóan, világosan mikor miért emelték, és miért annyival a kamatokat. Ezzel szemben mi van? Mennek a kúriához... mert tudják h nincs igazuk. Ez lesz a vesztük... nem az árf kockázat, mert az ugye benne volt a szerződésben.. és én is azt mondom h az az adós sara... tudta h emelkedhet.. de a kamat és kez költség ilyen fokú emelése inkorrekt
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:26
Előzmény: #68  Törölt felhasználó
#69
Az a probléma, hogy almát hasonlítunk a körtéhez! Nem tudod a 2 dolgot szétszedni.
Az árfolyam változást reál értékben tudod csak "kifejezni" a kamatemelést pedig nem. Nyilván, hogy a kamatemelés reálértéke azért több, mert nőtt az árfolyam is, de...
Én abból indulok ki, hogy a banknak "szüksége" volt az árfolyam változás miatt eredő + kamatra is!(kamat reál értékére, és itt jöhetnek az érvek, ahogy jöttek eddig is hogy bankadó, megmentősdi, országkockázat...stb)..
Szóval, ha az árf változás nem következik be, a bankoknak akkor is szüksége van ezekre a REÁL ÉRTÉKŰ befizetésekre!
Az már viszont "csak" találgatás, mi lett volna ha az árf nem emelkedik, akkor is ennyivel nő-e a kamat (vagy épp az árf változás mértékével még)
Nem gondolom, hogy működési költsége (amit ugye ad a kamat és kez költség) megduplázódott volna a banknak. Nyilván belevették a bedőlt hiteleket, a megmentősdit...stb mindent!
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 08:07
Előzmény: #63  Törölt felhasználó
#68
Szerintem te folyamatosan összekeversz valamit.

Én arról beszéltem, hogy a törlesztőnövekedésben mi volt a nagyobb okozó, az árfolyamnöv., vagy a kamatnöv. (tény, hogy az árfolyamnövekedés). Te meg kamatteherről beszélsz és a hitelek kamatrészét nézed. Ez hibás, mert a kamatrész nem csak a kamat, hanem az árfolyam miatt is nőtt...

Szerintem itt követed el a hibát.

Az árfolyam a te táblázatod és az általam belinket MNB tanulmány alapján átlagosan kb. 50%-al nőtt, a törlesztők kb. 68%-al. A törlesztőnövekedés nagyobb részét az árfolyamnövekedés magyarázza. Az ilyen egyszerű.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:59
Előzmény: #61  Phylaxa
#67
Vicces, hogy jössze ezzel a mediánnal, amikor nem rég még azt se tudtad, hogy létrzik ilyen statisztikai fogalom, egyik vitánkban én magyaráztam el neked...
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:58
Előzmény: #63  Törölt felhasználó
#66
Ezt lehet benéztem... koránvanmég, pill... újra rendezem soraim :D
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:57
Előzmény: #63  Törölt felhasználó
#65
Íme neked, meg Phylaxának egy rövid tanulmány MNB-sektől:
link

Az átlag törlesztőnövekedés 67.7%.

Ennek ugyanaz a táblázat az alapja, amit tegnap akkoris is bemásolt.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:54
Előzmény: #61  Phylaxa
#64
Minek vagy kíváncs a mediánjára?
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:53
Előzmény: #58  szandokan
#63
"Amikor az árfolyam "csak" 20 százalékkal nő, a kamat mértéke meg az eredeti 6-ról felmegy egy év alatt mondjuk 10.2-re akkor a törlesztőrészlet - amiben a kamat jobban dominál még, mint a tőketörlesztés - az bizony a kamat mértékétől függ jobban".

Pontosan ezt írtam le... már a 6 ról 9%-ra emelkedett kamat is 50% (chf-ben) ami ft-ban természetesen magasabb.. a kezelési költség pedig duplájára emelkedett. de... nem tudod másként összehasonlítani az árf változást és a kamatemelés, mint hogy reál értéken számolod. Igen, ebben benne van az árf emelkedés miatt lett kamat többle.. de akkor sem tudod másként számolni. Reál értékben az 1ik(árf változás) volt 50% körüli, a másik kettő 80% feletti.. akkor melyik is a nagyobb?
Sajnos ezt nem nagyon értette.. de én mint mondottam befejeztem vele...
Itt nem összeadni kell a kettő százalékos emelkedését... ugyanis..
ha 50%-al emelkedett az árfolyam és 50%-al emelkedett a kamat teher.. akkor 50%-al nőtt a törlesztőrészleted is..
de itt nem ez történt...
Ahogy mondani szokta..."Gazdasági fórumon ez elég ciki"
No comment!
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 07:53
Előzmény: #58  szandokan
#62
"Amikor az árfolyam "csak" 20 százalékkal nő, a kamat mértéke meg az eredeti 6-ról felmegy egy év alatt mondjuk 10.2-re akkor a törlesztőrészlet - amiben a kamat jobban dominál még, mint a tőketörlesztés - az bizony a kamat mértékétől függ jobban."

Hát igen, ezért kérdeztem, hogy mit hasonlítunk mihez? A fenti példádban ugyanis az árfolyam csak 20%-al nő, a kamat viszont 70%-al...

A valóságban az árfolyam közel 60%-al nőtt átlagosan, a kamat meg kevésbé.
Phylaxa 2013. 10. 08. 07:52
Előzmény: #56  Törölt felhasználó
#61
Ne szóld le magad! Nem érdekel, hogy minek tartod magad! :)

Az átlag nem érdekel, a medián viszont igen. Majd ha ezt leírod, hogy mennyi, akkor meg tudod mondani, hogy hol a tömeg. Addig csak a hiteltömegről vélekedhetsz.

A törlesztő bizony duplázódott és valamilyen oknál fogva ot is ragadt.Nem mozog. Sok-sok ügyfélnél. :)

Tehát megismétlem: kb. 50% körüli árfolyam emelkedés és dupla törlesztőrészlet.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 06:25
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#60
"És feltételezem, hogy nem azt érti ezalatt, hogy senki sem jár vele jól, mert az nem is lenne baj, hanem, hogy effektív végrehajthatatlan így, illetve semmit nem mond a rendezéssel kapcsolatban."

Én speciel nem láttam a részleteket, de ebben akár könnyen igazad is lehet... de végre az irány már megvan (jelesül a bankok sem mentesülnek saját hibáik alól és nem tehetnek mindent, továbbá a hitelfelvevők is ki kell fizetni a rájuk eső részt).

"(és ma is) hatályos jogszabály nem zárja ki"

Ebből két dolog következik: 1) a kormány(ok) még mindig nincs(enek) a helyzet magaslatán, 2) vannak általában érvényes jogszabályok és alapértékek, melyek alól egy rossz törvénnyel és erkölcs nélkül sem mentesül senki...

"nem jó szakmailag, hiszen egy bíróságnak egy vitás helyzet rendezése a feladata"

Ha csak ezt az ügyet nézzük, akkor pontosan rendezte, csak még azt is mondhatjuk, hogy kifejezetten rosszul, ugyanis az képtelenség, hogy a törlesztőrészlet azonos maradjon. Szerintem is túl képlékenyen kezelnek abban mindent a bankok, de...

Ha viszont a távlatokat nézzük, akkor ebből két dolog következik 1) végre kimondták a lényeges szavakat, 2) a túl kemény ítélet jó lehet arra, hogy esetleg önkéntes mediációra kényszerítik a bankrendszert, ami mellesleg a szerződésmintájuk szerint is kötelességük lett volna.

"Ráadásul a törlesztőemelkedés sokkal nagyobb részét okozó deviza árfolyamváltozástól értelemszerűen - és nagyon helyesen - nem mentesült az adós."

Sajnos, ha igazak a hírek és jól értelmezem őket, akkor még ez a mentesülés is megtörténhet.
Ebben a negatívumai mellett csak egy pozitívum van, hogy a bankok rájönnek, hogy uram bocsáss még rosszabbul is járhatnak, ha továbbra is ülnek a babérjaikon és mindent a "jótékony" állambácsitól várnak... még a 40 évig betanított állampolgároktól ezt megértem, de a bankok részéről.

Felhívnám a figyelmedet, hogy ez szerintem sem a vég, hanem a - lehet, hogy göröngyös - kezdet az egészséges civilizációra lépés útjára. (Sajnos az országgyűléssel már nem lesz ilyen "könnyű" a dolog. ;()
szandokan 2013. 10. 08. 02:47
Előzmény: #53  Törölt felhasználó
#59
Amit írtál, azt nem nagyon fogja megérteni senki, mert az ide be írók nagy többsége sajnos nincs tisztában alapvető gazdasági összefüggésekkel sem.
Azzal sem, amire ki akarsz lyukadni, hogy a devizahitelek tömege az rendszerszintű probléma volt, mert az ország devizakitettségét nemcsak az államháztartási mérlegen keresztül erősítették, hanem ezzel azon kívül.

Az itt levők nagy része még azt se képes felfogni, hogy pl. mi a pénz ? Mi a funkciója... mi a szerepe a hitelnek ?

(Szerinted mi a pénz ? Mi a hitel ? Mit jelent az, hogy hitelpénz ? Mi a kamat jelentősége ?)

Ezekre a fórumozók többsége választ se tudna adni, egy felvételin megbukna. Mert gőzük sincs ezekről tartalmilag..

Az ide beírók nagy része nem érti, hogy Keynes mikről írogatott 80 éve - nemhogy nem olvasta, a nevét sem ismeri és ha olvasná se értené, hogy miért tartják Marxot nyugaton az egyik legnagyobb zseninek a kapitalizmus leírása kapcsán - nem a szocializmus megalkotójának, hogy miért nem ismerik ezek itt Hayek nevét.

Szóval ne várjál el itt választ..

10 éve még voltak itt olyanok, akik értették, hogy a pénz az nem szükséges rossz, hanem jelkép.
A Te pénzed az, amiért megdolgoztál, de még nem élted fel, értéket jelent és kölcsönadod másoknak ideiglenesen. A TE általad megtermelt javak egy része ideiglenesen pénzként funkcionál másnál

Amit meg felvettél hitelként, azért előtte mások megdolgoztak és majd kell nekik, csak most éppen nálad van, de majd visszaadod.
ÉS VISSZA KELL, HOGY ADJAD, MERT NEM A TIED !!!!!)

De ma ezt itt sokan nem értik : hogy a hitelt vissza kell fizetni, mert ha nem, akkor másokat lopsz meg.

Itt az a mainstream ma, hogy ne fizess, ha kéne, akkor sem, mert majd elintézi helyetted az állambácsi..

De nem lehet egy egész országot arra biztatni, hogy ne fizess, mert majd megvédünk.
Nem fog megvédeni.
szandokan 2013. 10. 08. 02:23
Előzmény: #57  Törölt felhasználó
#58
De bizony a sokéves farnehéz hiteleknél - pont az annuitás miatt - nagyobb a szerepe a kamatmozgásnak, mint az árfolyamnak.

Amikor az árfolyam "csak" 20 százalékkal nő, a kamat mértéke meg az eredeti 6-ról felmegy egy év alatt mondjuk 10.2-re akkor a törlesztőrészlet - amiben a kamat jobban dominál még, mint a tőketörlesztés - az bizony a kamat mértékétől függ jobban.

De még mindig jobban jártak, mint a forinthitelesek.

Egyébként szeretném, ha egyszer egy CHF-betétes bevallaná, hogy szeretné leadózni nagyon az árfolyamnyereségét, mert halálra kereste magát a CHF-en, és szeretné egyszer megsegíteni a chf-hiteleseket, akik szoptak ezen.

Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 02:07
Előzmény: #54  szandokan
#57
"Egyébként meg egy alacsony kamatú 15 éves hitelnél a kamatszintmozgásnak egy nagyobb a hatása, mint az árfolyamnak, ezt könnyű belátni, de ha nem megy, majd levezetem."

1. Ez lehet, hogy így van, de egyrészt ott a feltétel, hogy "alacsony" kamatozású. Mert nyilván 1%-ról 2%-ra ugró kamat az nagy változás.
2. Nem mindegy, hogy viszonyítod a fentieket (azonos %-ú kamat ill. árfolyamváltozás? vagy %pontos változást akarsz %-os változáshoz hasonlítani? - ami nyilván nagy butaság).
3. De tök mindegy a fenti, mert én nem ezt vitattam és lent sem erről ment a vita akkoris-al. Azt írtam, hogy az itthon bekövetkezett törlesztőnövekedéseket nagyobb arányban magyarázza az árfolyamnövekedés mint a többi tényező növekedése. Ez pedig tény. (a kamat nem nőtt annyit, mint az árfolyam).
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 00:11
Előzmény: #52  Phylaxa
#56
"Én pedig azt mondom, hogy 240 körül rezeg már állati régóta és ha 160-nál vették fel, akkor pontosan 50%, ha 170-nél akkor 41%-al emelkedett."

Megismétlem, mert úgy tűnik fogyik írnak ide.
1. Amit látsz, az egy prompt piaci árf. Gyakorlatilag közép. De a hitelesek eladási árfolyamon törlesztenek. 242 jó udeje, a hitelesek meg 245 körül törlesztenek.
2. Az átlag kb. 155-160 között vette fel, ez is középáron nézve. Tehát 150-155 körüli a folyosítási átlag.
3. 245/155 = +58%.
4. A törlesztő pedig nem lett dupla átlagban.
Törölt felhasználó 2013. 10. 08. 00:00
Előzmény: #53  Törölt felhasználó
#55
...hmm...!

...tisztelem, a jól összefogott kétkedő kommentjéért...!

...én nem aggódom a bankok jövőjéért...!
...bár nagyon nehéz és rettenetesen "dolgos" időszak következik a számukra, hogy "talpon tudjanak maradni"...!
...pénzük is lesz annyi, mint a "pelyva", csak legyenek jó hitel igénylők...!
...na, ez lesz szerintem kevés...!
...különösen a lakosság részéről fog megfogyatkozni az igénylők száma...!
...merthogy, aki alól "elárverezték" a lakását, az és annak a szerteágazó családja és ismerősei, legalább két generáción át, MEGTANULTÁK, hogy hitelt felvenni BANKOKTÓL, NEM SZABAD...!!!
...saját és ismerőseim példái okán, - ezt az emberi reakciót -, TAPASZTALATBÓL ismerem...!

...volt egy másik topik, abban több kommenten át fejtettem ki a részleteket is, ebben a kérdésben...!



szandokan 2013. 10. 07. 23:59
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#54
Szerintem rosszul olvasod a bíróság megállapítását - az Itéletet !.
Az arról szól, hogy amennyiben nincs megállapítva a szerződésben, hogy milyen indokok alapján lehet kamatot, kezelési, tökömtudja milyen költséget módosítani, akkor kétoldalú megállapodás kell az a módosításhoz, és ha semmi olyan nem található a szerződésben, amit az adós a szerződéskötéssel aláírt, akkor az eredeti feltételek az irányadóak.
(Amiről Te is írtál már itt előtte sokat, pl. a referenciakamatláb meg hasonlóak.)

Szerintem a bíróság úgy ítélte meg, hogy az eredeti feltételek - kamat, megnevezett költségek - azok maradnak, de a megemelt kamat, költség, stb, nem volt indokolt, mert azt az adóssal az elején tisztázni kellett volna, hogy mitől függ az emelés és mikortól és mennyiben..

Ezt az ítéletet simán át lehet számolni egy excel táblában is az eredeti kamat- és költségfeltételekre a mozgó árfolyammal és a forintbefizetésekkel korrigálva kijön a mostani adósság- hogy a túlfizetés milyen -CHF ! és nem HUF !!! - kamatszint mellett lesz korrigálva, az még kérdés persze.. mert CHF kamatszint lesz a túlfizetésre megállapítva, nem HUF, az asszem evidens - és akkor a hitelszerződés ennek megfelelően folyik tovább az eredeti határidőig.

De azt felejtsd el, hogy a bank a világgazdasági válságra hivatkozva emelheti a kamatszintjét, ha azt előre nem íratta alá az adóssal, hogy az mitől függ, mikortól és.mennyivel.
(Mert nem csökkentették előtte sem a kamatszintet, amikor a kamatok csökkentek.)

Egyébként meg egy alacsony kamatú 15 éves hitelnél a kamatszintmozgásnak egy nagyobb a hatása, mint az árfolyamnak, ezt könnyű belátni, de ha nem megy, majd levezetem.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 23:28
#53
Azt kellene végre belátni, hogy ez az egész vita már messze nem gazdasági kérdés, hanem politika.

Gazdasági alapon k. erről van szó (érdemes a blog további cikkeit is elolvasni a témában):
link

Arról szól a muzsika, hogy több százezer magyar háztartás a drága (magas kamatterhű, illetve kamatszintre érzékeny) forinthitelek helyett az akkor jóval kedvezőbbnek tűnő (árfolyamváltozásra érzékeny) svájci frank alapú hitelt vett fel. A globális és a belföldi gazdasági folyamatok oda vezettek, hogy a háztartások számára korábban racionálisnak tűnő pénzügyi döntés kockázati oldalán (devizaárfolyam) hatalmas nyomás keletkezett. Most pedig mindenki pávatáncot jár a saját érdekei mentén, egymás többszörös szorításától fulladozva. Az adósok szeretnének úgy kijönni a sztoriból, hogy a lehető legjobban járjanak (lásd:annál pl. sokkal jobban, mintha ugyanakkor forintalapú hitelt vettek volna fel, illetve annál is jobban mint a korábban végtörlesztő devizahitelesek). A kormány több (egymást ütő) dolgot is szeretne egyszerre: nem elveszteni a devizaadós háztartások szavazatait, nem feldühíteni a forintadósokat, nem bedönteni a bankrendszert (sikerült is belelavírozniuk magukat egy olyan helyzetbe, hogy mindhárom céljuk ellenkezője teljesülhet). A bankok szeretnének kibújni a szorításból a lehető legkisebb veszteséggel ugyanakkor képtelenek a kormányzati (egymást is ütő célokkal bíró) elvárásoknak megfelelő javaslatot kidolgozni. Ne gondoljuk, hogy a forinthiteles szerződések jelentős részéről ne lenne bebizonyítható valamilyen okfejtéssel, hogy azok is "hibás termékek", illetve a ezen hitelszerződéseknek is vannak "érvénytelenséget" megalapozó pontjai. Észre kellene venni, hogy itt az egész hitelezési rendszer fundamentumait érintő kérdésekről van szó és csak politikai szándék kérdése, hogy bármely hitelszerződésről (ami nem non-profit alapon működik) kimondható legyen, hogy "hibás termék". Ha ez a folyamat kifutja magát a jelenlegi irányba ki fog érdemben hitelezni a lakosságnak, a vállalkozásoknak? A jegybank, frissen nyomott "helikopterpénzből"? Nem fog tudni, ha véget ér a monetáris lazítások időszaka, márpedig véget fog érni hamarosan. Az "állami" takarékszövetkezetek? Ugyan már. Igen, akkor is lesz piaci alapú banki hitelezés, de a politikai kockázatok be fognak épülni keményen a marzsokba. Könnyen belátható, hogy ezzel a f.szkodással már középtávon senki sem jár jól, mégis sikerült egymást a szereplőknek szépen túszul ejteniük.
Phylaxa 2013. 10. 07. 23:24
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#52
Én pedig azt mondom, hogy 240 körül rezeg már állati régóta és ha 160-nál vették fel, akkor pontosan 50%, ha 170-nél akkor 41%-al emelkedett. A dupla törlesztőrészletet pedig a minden más magyarázza. Na ez a matek. Ebben Hálistennek nem lehet félrebeszélni. :)

A vásárlóerő hiánya pedig nem a medián netto 120K/hó, hanem, mert a kormányok nem öntik a zsét a gazdaságba. :)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 22:23
Előzmény: #48  Alilou3
#51
...hmm...!

...nagyon SZÉPEN és HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM a linket...!

...nagyon hasznos, az itt vitázók és az én számomra is...!

...stb. stb. stb...!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 22:11
Előzmény: #47  Törölt felhasználó
#50
"...Ha semmis a szerződés akkor a lakás is a bank pénzén lett vásárolva..."

....a JELZÁLOGJOG, AKKOR is SEMMIS...!
...ezért kényszerül a Bank, "pitizésre"...!

...persze messze nem kötelező neki "pitiznie", jöhet a nagy "furkóssal" is, - per hátán perrel is -, csak a veszteségeit növeli, de "piszkosul"...!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 21:52
Előzmény: #46  Törölt felhasználó
#49
...olvastam én is a "tudósítást", azért írtam le, hogy "HA"...!

...egyébként, a link-beli "levezetés" a nyerő...!
...legalább is HA, ilyen "tényállás" mellett, "elmeszelik" a keresetet, akkor Strasbourgnál - a bankok helyett - fizethet a "költségvetés"...!!!
...tudtommal, I. fokon - talán - már "megállt", a link-beli "tényállás"...!

...csak figyelem felkeltésként "jeleztem be", a vitátokba...!

...bocsi...!
Alilou3 2013. 10. 07. 21:46
Előzmény: #45  Törölt felhasználó
#48
Adós üti a bankot,

Íme a befejezett perek amiről nem ír a sajtó

link
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 21:29
Előzmény: #45  Törölt felhasználó
#47
5.) A Bank "pitizése" azért következik be, mert a SEMMIS szerződés esetén, a JELZÁLOGJOGA IS SEMMIS...!

Ha semmis a szerződés akkor a lakás is a bank pénzén lett vásárolva.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 21:14
Előzmény: #45  Törölt felhasználó
#46
"...arról nincs szó benne, hogy mi a megoldás akkor, ha SEMMIS a szerződés...!"

Megismétlem: a bíróság nem mondta ki, hogy a szerződés semmis!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 21:03
Előzmény: #31  Törölt felhasználó
#45
...hmm...!

...végig olvastam a vitátokat "pénznyelő"-vel...!
...sértés nélkül írom (félre ne értsétek!), mindkettőtök tévúton járhat, kisebb, nagyobb mértékben...!

...a PONTOS HELYZETRŐL, itt kaphattok képet: link

...de, ez sem teljes körű...!

...arról nincs szó benne, hogy mi a megoldás akkor, ha SEMMIS a szerződés...!

...ekkor ugyanis a megoldás az alábbi:

1.) Felvett összeg X Ft + X % MNB alapkamat.
2.) Befizetett összeg Y Ft
3.) Fennmaradt tartozás X-Y
4.) A Fennmaradt tartozás törlesztéséről a Bank "pitizése" mellet megállapodnak, minimum MNB alapkamat felszámításával.
5.) A Bank "pitizése" azért következik be, mert a SEMMIS szerződés esetén, a JELZÁLOGJOGA IS SEMMIS...!
6.) A SEMMIS jelzálogjog miatt, a banknak "tartalékot kell képezzen", amit le KELL írjon a tőkéjéből...!
7.) Ha ezek a leírások elérnek egy mértéket (és bőven túllépik!) a következő közgyűlésen, a részvényesek "páros lábbal" billentik fenéken, az egész Banki menedzsmentet, a veszteséges gazdálkodás miatt...!
8.) Oszt', még bünti feljelentés is jár hozzá...!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:38
Előzmény: #42  Törölt felhasználó
#44
Az egész átlaga kb. 160, kiszámoltam. De megismétlem: ez felvételkori árfolyam. Nyilván közép, mert a statisztika nem ismeri az összes szerződést, az állományok változását ismeri (mikor mennyi új hitel lett) és az időpontok középárfolyamait. A bankok azonban devizavételi áron folyósítottak. Tehát egy 160 körüli felvételkori átlag 155 körüli folyósításkori árfolyamot jelent.

Másrészt, amit a kamatra írtál, az úgy hülyeség, ahogy van, de erre nem reagáltál.

Tudod mit. Legyen 160 az átlagárfolyam. Nem ezen múlik a lényeg.

Tehát 245/160 = +53%. ha tehát 53%-al nőtt csak az árfolyamváltozás miatt a törlesztő, miközben 80-90%-al nőtt összesen, akkor bizony az árfolyamváltozás okozta a nagyobb részt! A te számaiddal.

Te meg ennek ellenkezőjét állítottad.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:30
Előzmény: #42  Törölt felhasználó
#43
én itt ezennel befejeztem :)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:28
Előzmény: #40  Törölt felhasználó
#42
Ha ebből a táblázatból ezt szűrted le, akkor tényleg nincs miről beszélni... :))))
Most jön a Te mondandód: Ilyen, egy gazdasági fórumon elég ciki :)))
Ha valaminek a 36% 150 a többi pedig felette van, akkor az egész átlaga 150... nem vagy piti hallod-e :))
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:26
Előzmény: #38  Törölt felhasználó
#41
Figyi, szerintem súlyosan kevered a fogalmakat. Nézz előbb utána, mert így nem lehet vitázni.

Ha a törlesztők átlagosan 80-90%-al nőttek (szerinted is) és az árfolyam 50-60%-al (szerinted is), ami kamatváltozás nélkül is 50-60%-os törlesztőnövekedést eredményezne. Akkor bizony a törlesztőnövekedés nagyobb részét az árfolyamemelkedés magyarázza.

Ha ezt nem érted, akkor sorry, de vitaképtelen vagy egy gazdasági fórumon.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:22
Előzmény: #35  Törölt felhasználó
#40
Olvasgattam:

145-155-re ír 36.2%-ot
155-165-re 32.8%-ot
165-175-re 20.4%-ot

Ez azt jelenti, hogy a legtöbben 150 körül vettek fel és az egész átlaga is 160 alatt van... És ez a felvételkori árfolyam ír, nem a folyósításit (a szerződéseket a statisztika nem ismeri, az állomány változásokat ismeri és az időkhöz rendelt középárakat.

Úgyhogy az összátlag folyósítási ár 150-155 között lehet valahol.

Köszi, hogy igazoltad az állításomat. 245/155 az bizony közel +60%.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:21
Előzmény: #38  Törölt felhasználó
#39
A másik érdekes kérdés pedig, hogy ez a +80%-os kamat, és +160%-os kez költség (REÁL ÉRTÉKBEN) indokolt volt-e a bankok részéről!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:13
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#38
"Figyi: bántás nélkül, ez elég ciki, hogy egy gazdasági fórumon nem érted. (segítek: a gondolatmenetedben ott a hiba, hogy a kamatfizetés rész sem csak a kamat növekedése miatt nő, hanem az árfolyam miatt is)."
Nem érted ugye?
Az árfolyam REÁL ÉRTÉKBEN 50%-al nőtt...
A kamat NEM REÁL ÉRTÉKBEN 50%-al nőtt
A kezelési költség NEM REÁL MÉRTÉKBEN 100%al nőtt

A törlesztő REÁL ÉRTÉKBEN 90%-al nőtt... na súlyozzál barátom egy pöppet!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:11
Előzmény: #36  Törölt felhasználó
#37
Alant a linkeket sasold... ne csak az árfolyamokat(bár az átlag ott is jóval 160 felett van), hanem a THMeket is nézd :)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:08
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#36
Maradjunk abban, hogy a tény az, hogy a törlesztőnövekedések túlnyomórészt (legalább 70-80%-ban) az árfolyamváltozás miatt nőttek, a kamat és egyéb díjtételek növekedése magyarázza a kisebb részt.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:07
Előzmény: #32  Törölt felhasználó
#35
Parancsolj.. kicsit olvasgass...
link
link
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:06
Előzmény: #29  Törölt felhasználó
#34
Figyi: bántás nélkül, ez elég ciki, hogy egy gazdasági fórumon nem érted. (segítek: a gondolatmenetedben ott a hiba, hogy a kamatfizetés rész sem csak a kamat növekedése miatt nő, hanem az árfolyam miatt is).
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:02
Előzmény: #32  Törölt felhasználó
#33
Milyen 70-ről beszélsz.. meg 60-ról.. nézz már utána kicsit jobban
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 20:01
Előzmény: #29  Törölt felhasználó
#32
"Persze h nagyobb mint 50%"

Értem. Ha tehát csak a te számoddal, 50%-al (valójában 60-al) emelkedő árfolyam miatt szerinted is több mint 50%-al nőtt a törlesztő, csak az árfolyam miatt és összesen 80-90%-al nőtt, akkor mi okozta JOBBAN a törlesztőnövekedést?
- Az árfolyam? Ami a te számoddal is több mint 50-et magyaráz a 80-90-ből (valójában 60-70-et)
- Vagy a többi? Ami szerinted is kevesebbet.

Nos?
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:58
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#31
Ugyan, akkor ezek szerint az OTP-nek is hagyni kellene az egészet.. minek emgy a kúriához? Minek kommunikálja h "nincs ám precedens"... Te megmondtad h minden frankó.. meglátjuk pappi!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:57
Előzmény: #28  Törölt felhasználó
#30
"Ez itt egy jó kérdés. A banknak is vissza kell fizetnie az adós által kifizetett pénzt."

Nem mondták ki a szerződés érvénytelenségét!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:57
Előzmény: #25  Törölt felhasználó
#29
Persze h nagyobb mint 50%, de kérdezek én is valamit Tőled!
Ha reál értéken (ugye reál értéken kell számolni)az árf ment 50%-ot, a kamat duplázódott, a kez költség pedig még több lett... a törlesztő viszont dupla közeli.. akkor melyikből fizetsz nagyobb részt?! Ha az árf kockázat nyomna nagyobbat a latba, akkor közelebb lenne magához az árf emelkedés %-hoz.. nem? Nem kell ide semmiféle exel táblázat
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:55
Előzmény: #2  Janku
#28
"Na ha ervenytelen a szerzodes akkor vissza kell gondolom fizetni a hitelt aztan az OTP leveszi a jelzalogot."

Ez itt egy jó kérdés. A banknak is vissza kell fizetnie az adós által kifizetett pénzt. Sok esetben nem az a probléma, mennyire emelkedett a törlesztő, hanem az, hogy mennyire emelkedett a hátramaradt tartozás. Egy olyan esetben, ahol pl 10 milliós hitelből már kifizettél 8-at, de a bank szerint még hátravan 8-9 millió, sokkal jobban jön ki az adós a semmissé nyilvánítás által. A bank visszafizeti a 8 milliót, az adós pedig kifizeti a 10 milliót. Mivel a szerződés, ami alapján BAR listára került az ember, jogszerűtlen, így az adós újra hitelképessé válik, és ebben a példában simán megússza egy fizethető, 2 milliós hitellel a kiváltást. Megmarad a lakás, a bank visszakapja a pénzét, az ügyfél túléli a hitelt, mindenki boldog. Az igaz, hogy az adós idő közben használta a pénzt, amiért a bank kamatot számolhatna fel, de ez fordítva is igaz. A bank az idő közben használta az ügyfél pénzét, amiért kamatot kell(ene) fizetnie. De ez már csak részletkérdés.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:54
Előzmény: #26  Törölt felhasználó
#27
"de ha a bíróság azt állapította meg h "tisztességtelenül" cselekedtek"

Olvastad az ítéletet?

Nem azt mondta ki a bíróság, hogy a konkrétan meglépett kamatváltozások jogszerűtlenek, indokolatlanok vagy "tisztességtelenek" voltak.

Hanem azt, hogy a szerződésben az a pont, hogy egyoldalúan változtathatnak a kamatokon korlátok és feltételek nélkül, ennek kikötése tisztességtelen.

Érted a különbséget?
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:47
Előzmény: #24  Törölt felhasználó
#26
Még 1x mondom nem tudom mikor, és nem tudom hogyan emeltek... erről kell számot adniuk..de ha a bíróság azt állapította meg h "tisztességtelenül" cselekedtek, akkor gondolom nem volt teljesen lefedve ez a dolog.. de majd kiderül.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:46
Előzmény: #23  Törölt felhasználó
#25
Végezz el egy egyszerű excel táblázatban annuitásos számításokat. Teljesen nyilvánvaló, hogy 50-70%-al ugró devizaárfolyam esetében a 80-90%-al növekvő törlesztők növekedésének messze nagyobb részét az árfolyamváltozás magyarázza...

Szerinted 50%-al növekvő árfolyam 50%-nál kevesebb vagy nagyobb törlesztőnövekedést eredményez?
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:39
Előzmény: #20  Törölt felhasználó
#24
"-2008 hitelfelvétel 6% kamattal, 1% kez költséggel
2009 kamat/kez költség emelés.. miért? Volt-e miértje"

Nem, nem volt miértje. Csak éppen majdnem csődbement az ország, és beszakadtak a pénzpiacok, az alapkamatot az MNB megugrasztotta (+300bp), az országkockázat ugrott. Hát ez bőven elég ok az emelesre...
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:37
Előzmény: #22  Törölt felhasználó
#23
Igazad lenne... ha nem annuitásos lenne a törlesztő :) de ezt sztem neked nem nagyon kell bemutatni. Nem a havi törlesztőre számolják ki a kamatot hanem az egészre... és ugye nagyobb arányban fizeted a kamatot.. akkor hogy is állunk? :-)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:35
Előzmény: #21  Törölt felhasználó
#22
240? Most is 242 a frank, és ez közép ár, nézd meg a bankokat 245... Ugyanez igaz a 160-ra is. Ha a chartra nézel és 160-as franközépen vette fel az átlag, az 155-ös folyosítási árfolyamot jelent.

245/155=+60%.

A 80-90%-al megemelkedett törlesztőnövekedésben 60%pont az árfolyam. A maradék 20-30 a többi. Ez a kisebb rész.

(de ha a te 50%-os árfolyamnövekedésedből is indulok ki, az akkor is a nagyobb rész az átlag dupla alatti törlesztők növekedésében, tehát még a te rossz számoddal se igaz, amit írtál)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:27
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#21
Te a legszélsőségesebbet veszed alapul... az átlag 160-240... ez 50%..a többi csak halandzsa!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:27
Előzmény: #17  Törölt felhasználó
#20
Nem fix kamattal.. látom nem érted (vagy csak nem akarod)
Példálózzunk akkor:
-2008 hitelfelvétel 6% kamattal, 1% kez költséggel
2009 kamat/kez költség emelés.. miért? Volt-e miértje, benne volt e a szerződésben.. és így tovább és így tovább.. (nem tudom mennyi lépcsőben emeltek és hogyan.. ha több lépcső volt, természetesen mindet vizsgálni kell..)
Na már most.. ha nem volt "INDOKOLT" esetleg tisztességtelenül használták a bankok az erőfölényüket, akkor evidens, hogy azzal az induló kamattal kell Ú"ÚJRASZÁMOLNI" és kiszámolni mennyi is az annyi, amivel a bankok "KÁROSÍTOTTAK"...
Mindenképp lesz újraszámolás.. kérdés az, mikor volt "indokolt" és mikor nem az emelések
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:25
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#19
"Az, hogy az én számításom szerint a kamat/kez költség emelés nagyobb (de legalább akkora) része a többlet törlesztésnek, mint maga az árfolyam emelkedés!"

Rosszul számolsz. Elég könnyű belátni, hogy ha 150-ről 250-re ment a frank, akkor a 80-90%-os törlesztőemelkedésnek kb. 80%-át az árfolyamváltozás magyarázza.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:23
Előzmény: #16  Törölt felhasználó
#18
Ha nem tudnak pontos elszámolást/indoklást készíteni, akkor (véleményem szerint) a bűncselekmény gyanúja is felmerülhet! (de jogász fórumtársak majd felvilágosítanak ez ügyben)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:22
Előzmény: #13  Törölt felhasználó
#17
""egyszerű" ez mint a pofon. Kiszámolni visszamenőlegesen mennyivel "károsították" az ügyfeleket..."

Milyen kamattal, fix kamattal? De hát a változó kamat önmagában nem jogszerűtlen, ezt az intézményt ismeri a jog. Az összes változó kamatú Ft hitel is ilyen rendszerváltás óta...

Nem a változtatásra, hanem annak korlátlan és feltétel nélküli kikötésére mondták ki, hogy jogszerűtlen.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:21
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#16
Most jön az, h számot kell(ene) adnia a bankoknak miért emelték a kamatokat akkor, amikor emelték.. és ez benne volt-e a szerződésben!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:20
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#15
Az, hogy az én számításom szerint a kamat/kez költség emelés nagyobb (de legalább akkora) része a többlet törlesztésnek, mint maga az árfolyam emelkedés!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:19
Előzmény: #11  Törölt felhasználó
#14
Nem kell újraszámolni. Az itélet ugyanis nem azt mondja ki, hogy maradtak az eredeti kamatok. Hanem azt, hogy a korlátlan és feltételek nélküli egyoldalú változtatási lehetőség kikötése volt jogszerűtlen. Ezért elég furcsa ez az ítélet, mert rendezés helyett egy mégvitásabb állapotot eredményez.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:16
Előzmény: #11  Törölt felhasználó
#13
"egyszerű" ez mint a pofon. Kiszámolni visszamenőlegesen mennyivel "károsították" az ügyfeleket... újraszámolni a törlesztőket, kamatot/kártérítést kérni az "erkölcstelenül" beszedett sáp után, és mehet minden tovább! :) Nagyon kiváncsi vagyok mi lesz ennek az ügynek a végkifejlete!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:15
Előzmény: #10  Törölt felhasználó
#12
Ezt írtam:

"a törlesztőemelkedés sokkal nagyobb részét okozó deviza árfolyamváltozástól értelemszerűen - és nagyon helyesen - nem mentesült az adós."

Erre te azt írtad, hogy csúsztatás. A kérdésem az, hogy mi ebben az, ami nem igaz szerinted?

Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:10
Előzmény: #10  Törölt felhasználó
#11
Ráadásul, az előbbi hsz-ben leírtam hogy "ÚJRASZÁMOLÁS, MÁS KAMATOKKAL...STB" nem lesz egyszerű.. de Te már szerződés semmis.. bla bla szöveggel jössz.. nem kicsit átlátszó... ismét:)
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:08
Előzmény: #8  Törölt felhasználó
#10
Miért beszélsz árf kockázatról??? Soha nem írtam h azt nem háríthatja át.... de a duplázódott (reál értéken) a kamat/kez költség irreális.., ráadásul a "rossz adósok" sarát a jókra terhelni...bla bla... na ezt nem lehet. Pontosan ezt írtam én is... h a bank a SAJÁT kockázatát így ráterheli az ADÓSOKRA... ne akarj olyat a belém magyarázni, amit soha nem írtam!
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:06
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#9
"Ebben van egy hatalmas csúsztatás... tévedés hogy a dev árfolyam változás miatt magasabb a törlesztőrészlet"

Miért, mi miatt?

A jelenlegi kb. 80-90%-al megnőtt törlesztőkben a növekedésből 60-70% az árfolyamnak köszönhető.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:04
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#8
"Most pontosan az történt, amit már jó ideje írok a hasonló fórumtémáknál. Ha egyszer elkezdik vesézni ezt az egyoldalú kamat/kez költség mizériát, akkor régen rossza bankoknak.."

Rosszul értelmezted az ítéletet. Nem azt mondták ki, hogy változtatnia nem volt joga a banknak, hanem azt, hogy a korlátlan és feltételek nélküli változtathatóság lehetőségét nem köthette volna ki a szerződésben.

Megjegyzem, ez az ítélet pontosan arról szól, amiről itt vitáztunk, hogy a kamatárazás átláthatósága, feltételei, ellenőrizhetősége, ez nincs megfelelően szabályozva. Ez az ítélet ezért született. Nem azt mondja ki, amiről te is beszéltél, hogy az árfolyamkockázatot sincs joga a banknak "áthárítani", meg hogy az egész szerződés semmis, bla-bla-bla. Ez pont azt mondja ki, amit ide páran leírtunk: a kamatárazás szabályozási hiánya miatt túl nagy mozgástere volt a bankoknak.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 19:02
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
Ebben van egy hatalmas csúsztatás... tévedés hogy a dev árfolyam változás miatt magasabb a törlesztőrészlet
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 18:58
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#6
Ez az ítélet arról szól, amiről itt beszéltünk sokat, hogy a korlátlan egyoldalú kamatváltoztatás lehetősége, mint szerződési pont tisztességtelen. Igaza van azonban Fundamaxnak abban, hogy ez az ítélet senkinek sem jó, szerintem sem. És feltételezem, hogy nem azt érti ezalatt, hogy senki sem jár vele jól, mert az nem is lenne baj, hanem, hogy effektív végrehajthatatlan így, illetve semmit nem mond a rendezéssel kapcsolatban. Csak megállapítja, hogy a bank korlátlan es feltételek nélküli lehetősége nagyon egyoldalú. Oké, de mi kegyen a szerződéssel. Azt ugyanis a többi akkor (és ma is) hatályos jogszabály nem zárja ki, hogy a bank változtathat indokolt esetben a kamatokon, hiszen egy változó kamatozású terméknek ez a lényege. Egy ilyen ítélet rendezés nélkül egy káoszt jelent csak, ezért nem jó szakmailag, hiszen egy bíróságnak egy vitás helyzet rendezése a feladata, nem további mégképlékenyebb jogi és pénzügyi állapot előidézése. Ezután az ítélet után a bank mondhatja, hogy rendben a korlátlan lehetőség nincs, de a jogszabályok és piac adta változtatás lehetősége rendben van, mi pedig ekkor és akkor ezért és azért változtattunk a kamaton, tehát jogszerűen jártunk el. Az adós meg azt mondja, amit Léhmann, hogy ha nincs a korlátlan kamatváltoztatási lehetőség, akkor anélkül az eredeti feltételek a fixek (kamat és költségek tekintetében).

Hozzáteszem, most, hogy csökkennek a kamatok, egyre kevésbé lesz ez érdeke bárkinek is, hogy fixálja a kamatot. Ráadásul a törlesztőemelkedés sokkal nagyobb részét okozó deviza árfolyamváltozástól értelemszerűen - és nagyon helyesen - nem mentesült az adós.

Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 18:44
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
Most pontosan az történt, amit már jó ideje írok a hasonló fórumtémáknál. Ha egyszer elkezdik vesézni ezt az egyoldalú kamat/kez költség mizériát, akkor régen rossza bankoknak.. mert biza kiderül, hogy ha esett az eső azért, ha nem akkor meg azért emelték meg a kamatokat/kez költségeket IRREÁLISAN, és ezt el fogják meszelni minden magasságban! Ezt nem szerették volna a bankok sztem.... meglátjuk ezután mi lesz. OTP már mondja h "nem precedens értékű".... tök mind1.. itt lavina indul el.. lehet majd újraszámolni változatlan kamatokkal a törlesztőket, lehet kártérítésért folyamodni.. nem lesz egyszerű törpénet
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 18:36
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#4
"Ez az ítélet sem a banknak nem jó, sem az adósnak."

Csak a társadalomnak... ha a bíróság tényleg kimondta, hogy ha egy törvény elvben meg is enged valamit, akkor is van egy általánosan irányt mutató törvény, mely a tisztességről szól és melyet alkalmazni kell.
De ez, ahogy elnézem csak feltételes mód...
Ez történelmi pillanat lenne... végre a lényegről beszélnének és nem konkrét thm-ről, kamatokról stb.

"szerinte az ítélet lényegében ezt is jelenti."

Nem ismerem a határozatot, sem azt, hogy mit kért, de a törlesztő részlet változatlanságának megvalósítása (ami persze - imho - hülyeség lenne), mint a másik ügynél is nem történhet meg másképp, mint az eredeti szerződés megsemmisítésével, majd "javításával".

"ilyen megsemmisítő ítéletek csak a nem fizető adósoknak jók"

Akkor mi jó az adósoknak, a forintelszámolás?
Az adósoknak és különös tekintettel a jövő adósoknak (bankoknak és gazdaságnak, amikor már felelősen járnak el a bankok, és az ügyfelek) jó.
Bizony a bankok is, mert rájönnek, hogy nem lehet mindent megcsinálni és bizony a saját hibák miatti bukókat nem lehet áthárítani és az adósoknak is tanúlság, mert bizony ki kell fizetni a hitelt.
Törölt felhasználó 2013. 10. 07. 18:04
Előzmény: #2  Janku
#3
Ez az ítélet sem a banknak nem jó, sem az adósnak.

Az ügyvéd azt nyilatkozta, hogy ő nem is a szerződés megsemmisítését kérte, hanem hogy a törlesztő részlet a futamidő kezdetén érvényessel egyezzen meg. Az ügyvéd annyiban csúsztat, hogy szerinte az ítélet lényegében ezt is jelenti. Valójában a bíróság az árfolyamkockázatot nem hárított a bankra, csak a kamat és egyéb költségek egyoldalú emelését találta tisztességtelennek. Tehát csak a kamatkockázat szállt vissza az adósról a bankra, az árfolyamkockázat maradt az adósnál. Az ügyvéd most egy egyezségi ajánlatban is ezt dobta fel, hogy az adós viseli az árfolyamkockázatot, a bank a kamatkockázatot, csak ezt, mint engedményt próbálja eladni az adós részéről. A bank meg megy a Kúriához.

Az ilyen megsemmisítő ítéletek csak a nem fizető adósoknak jók, mert megakasztják a végrehajtási folyamatot. Nekik, mindegy hogy egyösszegben esedékes a tartozás, hiszen a felmondott hitel már eleve az.
Janku 2013. 10. 07. 16:21
Előzmény: #1  portfolio
#2
Azt nem irjak mit nyert?

Na ha ervenytelen a szerzodes akkor vissza kell gondolom fizetni a hitelt aztan az OTP leveszi a jelzalogot.

Szerintem hiaba nyernenek sokan erre ugyis keptelenek lennenek mert az a penz mar sehol..

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek