Helytelennek ítéli meg Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke azt, hogy a tisztességes cégekkel fizettessék meg teljesen a csalók okozta károkat. A brókerbotrányról Jaksity a Magyar Narancsnak adott interjúban beszélt. Bár lehetett...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211957
Nemigen különíthetők el a fiktívek a nem fiktívektől, mert többszörösen visszaforogtak.
Lehet hogy az a legigazságosabb, ha mindenkinek van kettő fiktív egy valós.
Már 2013-ban tudta a felügyelet, hogy sok más hiányosság mellett komoly probléma van a Quaestor nyilvántartásaival. A cégnek a megoldásról rendkívüli adatszolgáltatásban kellett beszámolnia.
A PM talált egy határozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, amelyből az derül ki, hogy az MNB már 2013 óta rengeteg problémáról tudott a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél. A problémákat egy 2013. augusztus 29-én zárult átfogó vizsgálatban tárta fel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és kötelezte a társaságot, hogy december 2-ig rendkívüli adatszolgáltatással számoljon be a problémák megoldásáról. Azt nem tudni, hogy ez megtörtént-e.
"A BEVA-t is csak úgy sikerült bevarázsolni a képbe, hogy A Q-nak van egy brókercége, de a fenti mutatványt nyugodtan eljátszhatta volna brókercég nélkül is, tehát mi a fittyfenéről beszélsz?"
Nagy valószínűséggel a csalást ez a BEVA tag követte el.
Ha nem ő csalt, akkor neki jelenteni kellett a keler felé a forgalmazás valódi eredményét, hogy 150 milliárddal több került forgalomba. A keler szerint 58 milliárd került forgalomba, a forgalmazó ennyit jelentett.
Pénznyelő és én is többször leírtuk. De még egyszer: tudták, hogy a Q vállalati kötvényeik jó eséllyel becsődölhetnek de nem tudtak a csalásról.
Innentől fogva mi közük van hozzá? Nem BEVA alá tartozó a vállalati kötvény, mindenki tudta. A racionális várakozás az volt a többi brókercég részéről: és még egyszer: QUAESTOR HRURIRA NEM BRÓKERCÉG, hanem sima kötvénykibocsátó, tehát joggal várhatták azt, hogy ha/amikor a Q becsődöl, akkor lesz egy csődeljárás, amiben valamennyit a kötvényesek visszakapnak , pont mint az estarnál, de ők nem lesznek érintettek, ugyanis az egészhez az égvilágon semmi közük.
A BEVA-t is csak úgy sikerült bevarázsolni a képbe, hogy A Q-nak van egy brókercége, de a fenti mutatványt nyugodtan eljátszhatta volna brókercég nélkül is, tehát mi a fittyfenéről beszélsz?
"ha a Quaestor bukik, nekünk fizetnünk kell. jobb ha idejében szólok, mint ha későn."
Ha a kötvényeket nem tudják visszafizetni, akkor becsődölnek, ez után viszont nincs BEVA kártalanítás, a konkurenciának tehát NEM kell fizetnie, viszont eltűnik egy versenytárs.
Arról, hogy igen durva mértékben csalnak is, nem tudtak. Ahogy azt se tudhatták előre, hogy a politika saját szavazatszerzése miatt majd velük akarja megfizettetni az egészet.
természetesen nem a konkurrenciának kell kinyomoznia. tőlük csak józan és racionális gondolkodást vártam volna: "ha a Quaestor bukik, nekünk fizetnünk kell. jobb ha idejében szólok, mint ha későn."
nem tették meg. miért? nem tudom: szolidaritás ("holló a hollónak"), ésszerűtlenül pozitív jövőkép ("talán nincs is akkora bajban a quaestor, mint látszik"), netán szárba szökkentek a moral hazard korábban elvetett magjai ("ha nagy baj van, majd kisegít az állam")
de a lényeg, hogy amint BB mondta két hete a HVG-ben: mindenki tudta, de senki nem szólt.
az ellenkezőjére (az egy kézben levő cégcsoport egyik tagja látszólag előzmény nélkül több tízmilliárddal elsüllyed, a többi pedig tök becsületes) elég kevés példa van.
1. Tapasztalat, hogy a veszteségbe szorult brókercégek előszeretettel nyúlnak az ügyfelek pénzéhez (erre válaszképpen jött létre a beva).
2. A Tarsoly cégcsoport egyik tagja sok milliárdos bukóban van, amit "mindenki sejt."
Mire alapozzuk azt a feltevést, hogy a Tarsoly-birodalomból EZ, és CSAK EZ a cég be fog dőlni és több tízmilliárdot visz magával a sírba -- ugyanennek a Tarsolynak többi cége pedig habtisztán, becsületesen, az ügyélszámlákra és a számviteli fegyelemre árnyékot sem vetve működik tovább?
Az, hogy valaki csal, meg az, hogy valaki kockázatos mennyiségben bocsát ki kötvényeket, azt nem biztos, hogy ki tudja termelni és csődbe mehet, két különböző dolog. Azt, hogy Q egy mezei kötvénycsőd felé halad, azt sejthették a versenytársak, azt hogy csalnak, azt nem.
Ezt írta xmann, neked meg ezt nem sikerült megértened.
szerintem egyszerűen többet adtak el egy-egy sorozatból, mint amennyit lehetett.
Csak találgatás.
Nem létező sorozatot, hirdetni, eladni nagyon kockázatos lenne.
signal2 a 162. hozzászólásban, itt: link
felsorolta az engedélyezett kötvény sorozatokat és mennyiségeket.
Innen a székemből nem tudom megmondani, hogy az ezen felüli mennyiség az engedélyezett sorozatok neve alatt futott, vagy kitaláltak új sorozatokat? Utóbbi esetben könnyen meg lehet különböztetni, előbbi esetben nem annyira.
1. Nekem ez nehezen jön le, hogy a szakma sejtette: a Quaestor kötvények buknak, de a Quaestor brókerház patyolatfehér. A koherens személyiségek tétele szerint a csaló az csaló.
2. A Concorde alapkezelő vezére szerint "Sokan látták a pénzügyi szektorban, hogy a kimagasló hozammal kecsegtető cégekkel valami nincs rendben, de senki nem hozta fel nyíltan ezt a kérdést, ezért nem csak a pénzügyi felügyelet felelőssége vethető fel" -- szóltak vagy nem szóltak?
Hadd már ezt a "szakma felelősségét" mert a falra mászok tőle.
1. A szakma azt sejtette, hogy a Q kötvényei visszafizethetetlenek lesznek, mert nincsenek produktív beruházásai. AZt nem tudták hogy még van a rendes mellett iszonyú mennyiségű "fiktív" kötvény. Azt gondolták, hogy a kötvények egyszercsak bedőlnek, és kész, tudták, hogy semmi közük hozzá, éppúgy ahogy az estar kötvényekhez sem volt, a beva nem fog fizetni.
2. Ennek ellenére az elmúlt években többen többször jelezték , hogy baj van a Q-ral. A felügyelet a füle botját sem mozdította.
Úgyhogy ez egy szimpla bűncselekmény, amiről senki nem tudott, de az MNB-nek rég észre kellett volna vennie. Ennyi a sztori
nem 100% hogy így van, de én így emlékszem( majd kijavít valaki ha nem)
a kibocsátó engedélyt kap x darab kibocsátására. Ezt általában több sorozatban hozzák forgalomba.
Forgalomba hozatal előtt nyilvánossá kell tenni az adatokat (nyilvános ajánlattétel). ezt passzívan engedélyezi az MNB. Ha nincs kifogása, nyilvánossá teszik a végleges feltételeket.
A sorozat forgalmazásának befejezésekor nyilvánossá teszik a forgalomba hozatal eredményét. Úgy tudom ezt kapja meg a keler is.
nem ismerem a kötvénykibocsátás technikai részleteit, szóval az engedélyezett *mennyiséget* bejegyzi a KELER? és amikor vásárolok belőle 42 darabot, akkor a számlámlra azt írják, hogy amikor én vásárolok 42 darabot, akkor csak azt írják a nevem mellé, hogy 42 darab ilyen sorozatú kötvény?
vagy minden darabnak egyedi azonosítója van és felsorolják a 42 egyedi azonosítót? és ha kétmillió darabot vásárolok, akkor felsorolják mind a kétmilliót?
nomeg, arról is merengeni fog legalább egy bíróság, hogy az engedély nélküli kötvény az kötvény vagy számlakövetelés?
Magyarán az jár jól a Beva kártalanításnál, aki Q fiktív kötvény tulaj lett, azzal szemben, aki a törvényesen kibocsátottból vásárolt/kapott.
Na de most a vevő honnan tudja, hogy fiktív, vagy valós kötvényt birtokol? Valószínű hogy imádkozik minden Q kötv. tulaj, hogy a hamis szériából származó kötvény legyen nála.
Szóval ez enyhén szólva is egy tragikomikus :( :)
"a versenytárs cégek feladata lett volna a Questor feljelentése, milyen szabály alapján"
Nem feladata: érdeke.
Nem szabály alapján: józan önérdekből.
Merthogy egyrészt, a szakmán belüli információs háló révén többet sejthettek, mint a fülügyelet, másrészt azt is sejthették, milyen módon rejti el a pszáf/mnb elől a százmilliárdos mínuszokat.
Ha most az állam fizet (vagyis én, az adófizető), azzal támogatom a cinkosságot és a csalást. Ha nem fizet, az bizonyára fájó népszerűségvesztés. Ezért tartok attól, hogy a rövidlátó nép rövidlátókormánya velem fizetteti ki a számlát....... :-(
Elemesnek a témabeli sok igazsága mellett megmagyarázhatatlan hülyesége, amit 2 hete szajkóz, hogy felveti a versenytársak felelősségét. Miközben az erre (piacfelügyelet, ellenőrzés, büntetés) hivatott állami szerv felelősségét nem firtatja.
Hát nézd, ez elég furcsa álláspont. Az addig világos, hogy kötvényért nem felel a BEVA.
A felszámoláskor a bűncselekmény csak az egyik eset, ezen kívül az 1991.49.tv.22§ még másik három esetet is megjelöl. A csőd- és felszámolási eljárás polgári jogi fogalom, ide a bűncselekmény csak akcidentálisan kerül.
Szerinted a versenytárs cégek feladata lett volna a Questor feljelentése, milyen szabály alapján? Mi lenne hát a PSZÁF (MNB) feladata ellenőrzési feladatkörében? A tpt. szerint pl. a befektetési szolgáltatók ellenőrzése és felügyelete. Ott vajon nincsenek felelősök? És ha BTK is felmerül ennek következtében államigazgatási jogkörben, akkor is a BEVA jön? Felügyeleti asszisztenciával Questor ellopja, többi nem érintett befektető kifizeti? Sajátos jogértelmezés mindenesetre, valamint teljesen tőkepiac ellenes is.
Tegnap este volt az ATV-csatornán.
A tisztességesebb brókerek, kérdés, hogy az adott cégen belül tudtak-e erről, csak inkább úgy látták, féltve az állásukat, hogy hallgatnak.
Csak a vezetőség, pár személy tudott róla, kérdés alsóbb szintekre szivárgott-e a hír régen.
Jaksity: az államnak is részt kellene vállalnia a kártalanításban
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211957