Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfõ hétfõn Zágrábban, az euró
a görögökről tudjuk, hogy gyurcsányt is megszégyenítő mértékben hazudtak az államháztartásról, aztán amikor kibukott, akkor (jó szokás szerint) a hitelezőket hibáztatták, hogy mér adtak nekik annyi sok kölcsönt.
az eximbank kb 2% százalékpontta rontja az adósságrátát. . a tavalyi és idei bevételtöbbletből simán ki lehetett volna gazdaálkodni, a reálgazdaság meg se érezte volna.
A 60% már nem feltétel, elég ha (szerintük) megfelelő kritériumok szerint csökken. Mondjuk vicces - vagy inkább röhejes is volt, hogy pont az alapító atyák szartak a 60% betartására, de franciák még a "fenntartható csökkentést" sem tudták betartani, amire az volt druncker válasza, hogy nem számít, "mert a franciákról van szó" és nekik nem kell betartani a szabályokat.
nem egyenes feltétel a 60% adósság: lehet több is, ha fenntartható módon csökken. . sőt, tulajdonképpen az excess deficit eljárás megszüntetésének is az volt a feltétele, hogy fenntartható módon csökkenő pályára álljon az adósságráta.
(szerintem) azért nem, mert matolcsy és orbán, félreértelmezve az MNB törvénynek a jegybank számviteli szabályairól szóló részét úgy gondolták, hogy a devizatartalékok átértékelődéséből származó árfolyamnyereség a jegybank mint Zrt profitja, amit szabadon felhasználhat erre-arra. . és ezt a pénzt annak rendje és módja szerint ki is csorgatták a jegybank alapítványaiba, ahol elvesztették közpénz jellegüket és elkezdtek elköltődni erre-arra. . ám ha a forint erősödik, akkor a tartalékok átértékelése árfolyam VESZTESÉGET okoz. ha a jegybank profitja ott maradt volna a törvényben kijelölt tartalékszámlákon, akkor egyszerűen abból visszakönyvelték volna és kész. most viszont, hogy nincs ott a pénz, a központi költségvetésből kéne kipótolni ezt a veszteséget, ami 1-2% ponttal is megdobhatná a tárgyévi államháztartási hiányt.
igen, tudom, az erősödésre játszó spekik 2003 január közepén egyszer már megégették magukat, mert nem olvasták el az MNB üzletszabályzatát: arra számítottak, hogy az MNB vagy elengedi az akkor még létező sáv erős szélét (nem figyeltek oda, hogy az MNB-nek erre nem volt jogosultsága) vagy kamatcsökkentéssel próbálja kevésbé vonzóvá tenni a forintot -- de nem vették észre, hogy az MNB az ON "kamatfolyosó" kiszélesítésével is növelni tudja a spekuláció költségeit, az alapkamat csökkentése nélkül. . most talán annyiban más a helyzet, hogy a spekik sokkal olcsóbban tudnak nagyösszegű pozícióket felépíteni, és az alacsony alapkamat miatt az MNB-nek is kisebb a mozgástere az egynapos kamattal való játszadozásra (már most is negatív az egynapos betét kamata, és ha ezt még jobban eltolják, annak reálgazdasági hatásai is lehetnek). . most inkább az "védi" a forintot a spekulációval szemben, hogy nincs egyértelmű cél: az egyre böszmébb politika és gazdaságpolitika potenciálisan a gyengülés irányába mozdíthatná az árfolyamot -- a következő két évben valószínűleg továbbra is fennálló folyómérleg többlet meg az erősödés irányába. de ez így elég törékeny egyensúly. . orbán szeret feszes húron játszani, csak ugye,, addig jár a korsú a kútra, amíg meg nem basszák a vízhordólányt.
Itt a bejelentés: a horvátoknak elõbb lesz eurójuk, mint nekünk
Ugrás a cikkhez