Jó Mindenki,
Íme a Puritánnak augusztus 14-én írott levelem; Virág keresztnévvel küldte az emailjét, amelyben elutasította a meghívásomat… egy kávéra, mint tudják.
Jó Puritán
Kedves Virág,
Élvezettel válaszolgattam, majd érdeklődéssel olvastam azt a napi többszöri hozzászólásból álló sorozatot, amellyel a HUMET®nél történteket kommentálta a Portfólión.
Érdekes volt látni az elkötelezettségét, miszerint itt néhányan a 6 forintos és 29 forintos áron kibocsátott HUMET® részvényeiket szórják, ahogy Ön írta: az „ócsókat”.
Anélkül, hogy a számtalanszor közölt magyarázataimat leírnám, és a konkrét ügytől mindenképpen elvonatkoztatva, arra kérem, hogy gondolja át, miképpen építhető fel másképpen egy vállalat – itt Magyarországon, úgy, hogy azt előbb csődbe kergette egy ostoba közhivatalnoki magatartás.
A kritikáinak egy része teljesen jogosak. A MSCo nemcsak vett, hanem eladott is, ezt nem láthattam előre – nyilván az is megmaradt Önben, hogy többször leírtam, hogy nincs velük személyes kontaktusom. Valóban tévedtem.
Köszönöm a figyelmeztetését, tudom én is, hogy csökken a befektetők száma és pénze a budapesti Tőzsdén.
Itt érdemes leragadni egy pillanatra: Mi az én teendőm ilyenkor? Az én megbízatásom arra szól, hogy minden HUMET® részvényes egyre növekvő, stabil és rugalmas vállalat résztulajdonosa lehessen. A növekedésről most ne essék szó, a tények magukért beszélnek. Stabilnak kell lennie, ami nem kis feladat, mivel háromféle terméket gyártva (gyógyszer, vegyszer, étrendi kiegészítő) különösen kicsik vagyunk és nem tudunk sokat egymásról (Vancouver és Budapest jó messze van egymástól). Ezek között a körülmények között ez most a legfontosabb, az, hogy az első növekedési fázist kövesse a stabilizáció, amely megalapozza (de semmiképpen sem hátráltatja) a további növekedést. A rugalmasság fenntartása fontos, mert egy lemerevedett rendszer óriási költségtöbbletet generál, azaz nekem és annak az öt fickónak, akik vezényeljük ezt az egész rendszert igen sok időt kell munkára fordítanunk.
A kérdés csak az, hogy ezen közben én mit tehetek azért, hogy az Ön által is írottak szerinti tőkekivonás közepette, egy negatív nemzetközi hangulatban a legnagyobb nyáridőben az árfolyamok tükrözzék a cégcsoport valós értékét?
Végzem a munkámat, de csitítottam mindaddig azokat, amíg Ön engem századszor lecsalózva végül is meg nem győzött ennek feleslegességéről, akik azt sugallják, hogy direkt egyéni haszonszerzés a cél – azaz a 6 forintos papírokat én árulom. Mást én nem tehettem, majd abbahagytam a Portfólión a kommunikációt, abban a tudatban, hogy az eddig kibocsátott és forgalomba került 22 millió papírból 18 millió darabbal vásároltuk meg azokat a cégeket, amelyekről tud. Ezen cégek saját tőkeösszege kb. 2,8 milliárd forintra tehető, azaz több, mint 159 forintért „adtam el” egy darab „ócsó” papírt. Mit tehetek még ezen kívül? Győzködjem a közvéleményt és a befektetők sorát az Ön és az Önéhez hasonló durva és ostoba véleményformálás dacára, hogy vegyenek HUMET® részvényt? Nem fontosabb az, hogy a munkámat végezzem?
Visszatérve az árfolyam ilyetén alakulására, talán jól is jött ez a lecsorgás hiszen, ha valamennyi HUMET® részvényes generális érdekeit nézem az akvizíciók lehetősége most átmenetileg szertefoszlott, 60 forintos alapon nincs miről tárgyalni, mert kiborítom azokat, akiknek 75 forint (saját tőkére értve kb.: 150 forint) fölötti bekerülési árral vettem meg a cégét. Most – ezek között a körülmények között – a stabilizálásra fordíthatunk nagy energiákat, nem tárgyalunk akvizíciókról, ami egyrészt a komolyságunkat növeli (nem vásárolnak össze azonnal minden vackot), másrészt érzékelteti mindenkivel, hogy nem vagyok hajlandó 60 forintos alapon tárgyalni.
Ennyit arról, így képzelem én a munkámat; én: akinek 1500 főnöke van.
Mindazonáltal Önnel nem vagyok kibékülve, mert a defetizmusa és a csalás feltételezése és ismételgetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiáramló tőke a BÉTről a HUMET®-et is párhuzamosan és arányosan érinti (ugyanis ez a lecsorgás indokolatlan, nem megalapozott, ezen az áron venni kell) és ahhoz is, hogy az MSCo is „megfordult” vételből erős eladásra váltott.
Magát tekintem az egyik „kínai pillangónak”, amelynek szárnylebbentése hurrikánt okozott; a HUMET® jórészt az Önhöz hasonló – száját befogni nem tudó, okoskodó és vádaskodó – egyének miatt hagyta el az extrémnek nem tekinthető árfolyamsávot. Nem várok bocsánatkérést azért, mert számtalanszor lecsalózott; egy biztos minden rosszban van valami jó is – nagyon komolyan előrehaladtunk a stabilizáció frontján, hála az extrém alacsony HUMET® árfolyamoknak, aminek kialakulásában meggyőződésem, hogy Önnek is része van. Talán jobb is így, ezért maradjunk annyiban, hogy érdemes lesz elgondolkodnia Önnek is (én folyamatosan ezen járatom az eszem), hogy ha minden sikersztorit itt és most és mi magunk folyamatosan pocskondiázunk, hogyan lehet ebben az országban élni?
Azt írja, hogy tegyem, tegyük rendbe az árfolyamunkat. Nem világos, hogy ezt hogyan érti, de úgy vélem az semmiképpen sem az én feladatom, hogy tőzsdei vétellel-eladással beavatkozzak a HUMET® árfolyamába. Nekem az a dogom, amit leírtam; a részvények fundamentális alapjának megteremtése. Ezt eddig sikerrel végigvittem, sőt be is fejezhetném, de érezve azt az erőt magamban, amit maga nem érez bennem; folytatom a munkámat és összerakok egy 10.000,000.000,- forint értékű céget, majd távozom. Ezt követően válok meg a saját jövedelmem megszerzésének okán az „ócsóktól”, feltéve, hogy a további akvizíciós sorozatot követően még pár darab megmarad.
Addig is maradok
őszinte híve
Íme a Puritánnak augusztus 14-én írott levelem; Virág keresztnévvel küldte az emailjét, amelyben elutasította a meghívásomat… egy kávéra, mint tudják.
Jó Puritán
Kedves Virág,
Élvezettel válaszolgattam, majd érdeklődéssel olvastam azt a napi többszöri hozzászólásból álló sorozatot, amellyel a HUMET®nél történteket kommentálta a Portfólión.
Érdekes volt látni az elkötelezettségét, miszerint itt néhányan a 6 forintos és 29 forintos áron kibocsátott HUMET® részvényeiket szórják, ahogy Ön írta: az „ócsókat”.
Anélkül, hogy a számtalanszor közölt magyarázataimat leírnám, és a konkrét ügytől mindenképpen elvonatkoztatva, arra kérem, hogy gondolja át, miképpen építhető fel másképpen egy vállalat – itt Magyarországon, úgy, hogy azt előbb csődbe kergette egy ostoba közhivatalnoki magatartás.
A kritikáinak egy része teljesen jogosak. A MSCo nemcsak vett, hanem eladott is, ezt nem láthattam előre – nyilván az is megmaradt Önben, hogy többször leírtam, hogy nincs velük személyes kontaktusom. Valóban tévedtem.
Köszönöm a figyelmeztetését, tudom én is, hogy csökken a befektetők száma és pénze a budapesti Tőzsdén.
Itt érdemes leragadni egy pillanatra: Mi az én teendőm ilyenkor? Az én megbízatásom arra szól, hogy minden HUMET® részvényes egyre növekvő, stabil és rugalmas vállalat résztulajdonosa lehessen. A növekedésről most ne essék szó, a tények magukért beszélnek. Stabilnak kell lennie, ami nem kis feladat, mivel háromféle terméket gyártva (gyógyszer, vegyszer, étrendi kiegészítő) különösen kicsik vagyunk és nem tudunk sokat egymásról (Vancouver és Budapest jó messze van egymástól). Ezek között a körülmények között ez most a legfontosabb, az, hogy az első növekedési fázist kövesse a stabilizáció, amely megalapozza (de semmiképpen sem hátráltatja) a további növekedést. A rugalmasság fenntartása fontos, mert egy lemerevedett rendszer óriási költségtöbbletet generál, azaz nekem és annak az öt fickónak, akik vezényeljük ezt az egész rendszert igen sok időt kell munkára fordítanunk.
A kérdés csak az, hogy ezen közben én mit tehetek azért, hogy az Ön által is írottak szerinti tőkekivonás közepette, egy negatív nemzetközi hangulatban a legnagyobb nyáridőben az árfolyamok tükrözzék a cégcsoport valós értékét?
Végzem a munkámat, de csitítottam mindaddig azokat, amíg Ön engem századszor lecsalózva végül is meg nem győzött ennek feleslegességéről, akik azt sugallják, hogy direkt egyéni haszonszerzés a cél – azaz a 6 forintos papírokat én árulom. Mást én nem tehettem, majd abbahagytam a Portfólión a kommunikációt, abban a tudatban, hogy az eddig kibocsátott és forgalomba került 22 millió papírból 18 millió darabbal vásároltuk meg azokat a cégeket, amelyekről tud. Ezen cégek saját tőkeösszege kb. 2,8 milliárd forintra tehető, azaz több, mint 159 forintért „adtam el” egy darab „ócsó” papírt. Mit tehetek még ezen kívül? Győzködjem a közvéleményt és a befektetők sorát az Ön és az Önéhez hasonló durva és ostoba véleményformálás dacára, hogy vegyenek HUMET® részvényt? Nem fontosabb az, hogy a munkámat végezzem?
Visszatérve az árfolyam ilyetén alakulására, talán jól is jött ez a lecsorgás hiszen, ha valamennyi HUMET® részvényes generális érdekeit nézem az akvizíciók lehetősége most átmenetileg szertefoszlott, 60 forintos alapon nincs miről tárgyalni, mert kiborítom azokat, akiknek 75 forint (saját tőkére értve kb.: 150 forint) fölötti bekerülési árral vettem meg a cégét. Most – ezek között a körülmények között – a stabilizálásra fordíthatunk nagy energiákat, nem tárgyalunk akvizíciókról, ami egyrészt a komolyságunkat növeli (nem vásárolnak össze azonnal minden vackot), másrészt érzékelteti mindenkivel, hogy nem vagyok hajlandó 60 forintos alapon tárgyalni.
Ennyit arról, így képzelem én a munkámat; én: akinek 1500 főnöke van.
Mindazonáltal Önnel nem vagyok kibékülve, mert a defetizmusa és a csalás feltételezése és ismételgetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiáramló tőke a BÉTről a HUMET®-et is párhuzamosan és arányosan érinti (ugyanis ez a lecsorgás indokolatlan, nem megalapozott, ezen az áron venni kell) és ahhoz is, hogy az MSCo is „megfordult” vételből erős eladásra váltott.
Magát tekintem az egyik „kínai pillangónak”, amelynek szárnylebbentése hurrikánt okozott; a HUMET® jórészt az Önhöz hasonló – száját befogni nem tudó, okoskodó és vádaskodó – egyének miatt hagyta el az extrémnek nem tekinthető árfolyamsávot. Nem várok bocsánatkérést azért, mert számtalanszor lecsalózott; egy biztos minden rosszban van valami jó is – nagyon komolyan előrehaladtunk a stabilizáció frontján, hála az extrém alacsony HUMET® árfolyamoknak, aminek kialakulásában meggyőződésem, hogy Önnek is része van. Talán jobb is így, ezért maradjunk annyiban, hogy érdemes lesz elgondolkodnia Önnek is (én folyamatosan ezen járatom az eszem), hogy ha minden sikersztorit itt és most és mi magunk folyamatosan pocskondiázunk, hogyan lehet ebben az országban élni?
Azt írja, hogy tegyem, tegyük rendbe az árfolyamunkat. Nem világos, hogy ezt hogyan érti, de úgy vélem az semmiképpen sem az én feladatom, hogy tőzsdei vétellel-eladással beavatkozzak a HUMET® árfolyamába. Nekem az a dogom, amit leírtam; a részvények fundamentális alapjának megteremtése. Ezt eddig sikerrel végigvittem, sőt be is fejezhetném, de érezve azt az erőt magamban, amit maga nem érez bennem; folytatom a munkámat és összerakok egy 10.000,000.000,- forint értékű céget, majd távozom. Ezt követően válok meg a saját jövedelmem megszerzésének okán az „ócsóktól”, feltéve, hogy a további akvizíciós sorozatot követően még pár darab megmarad.
Addig is maradok
őszinte híve
Humet: működik a Varázspálca, ugranak a spekulánsok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=63143