PORTFOLIO FORUM

Kedves inflexio!

Örömmel látnám, ha beperelnéd a franciákat és a BÉT-et egy 460 forintos kivezetési ajánlat után. Majd a bíróság eldönti, kinek lesz igaza. Nem akarok szkeptikus lenni, de meglepődnék, ha a franciák jelenleg egy fillérrel is többet szándékoznának adni 460 forintnál. Ha elindíttod majd a pert, kérlek értesíts mindenkit ezen a fórumon, hogy nyomonkövethessük az eseményeket. Persze perelhetne a Tebész is, végül is ez a feladata:)

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 23:14

Előzmény: #158 Törölt felhasználó

#159

szép jó estét Inflexio!
még mindig itt? :)
hogy bírod?
már régebben is el akartam kérni az e-mail címedet, most elkérem amíg eszemben van!

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 22:25

Előzmény: #157 Törölt felhasználó

#158

Sőt ők maguk írják le az ajánlatban, hogy a zárónapot követően fogják csak kezdeményezni a kivezetést, tehát maga az ajánlat nem kapcsolódhat a még nem is kezdeményezett kivezetéshez.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 21:59

Előzmény: #156 Törölt felhasználó

#157

A BÉT 2006 május 20-tól hatályos bevezetési és forgalomban tartási szabályzata leírja, hogy milyen feltételek teljesülése esetén töltheti be egy nyilvános vételi ajánlat a kivezetési ajánlat szerepét. Nem határozzák meg benne konkrétan a "kivezetéshez kapcsolódó" nyilvános vételi ajánlat fogalmát, de nyilvánvaló, hogy erről az esetről van szó. A szabályzat itt olvasható:

link

Ennek 26.2.2.4.7 pontja határozza meg, hogy mely esetben fogadható el a nyilvános vételi ajánlat tőzsdei ajánlatként (56. oldal):

26.2.2.4.7 A Nyilvános Vételi Ajánlat abban az esetben fogadható el Tozsdei
Ajánlatként, amennyiben az megfelel a 26.2.2.4 pont valamennyi feltételének,
nem tartalmaz a Nyilvános Vételi Ajánlattól történo elállási jog fenntartására
vonatkozó nyilatkozatot, illetve tartalmazza, hogy a részvény-sorozat
vonatkozásában Törlési Kérelem kerül benyújtásra, és a Nyilvános Vételi
Ajánlat megegyezik a Tozsdei Ajánlattal.
26.2.2.4.7.1 A Törlési Kérelmet és a Nyilvános Vételi Ajánlatot a Nyilvános Vételi
Ajánlat Felügyelethez történo benyújtásával egyidejuleg kell a Tozsdére
benyújtani.

Mint ahogyan tíz hozzászólással korábban leírtam, a Globus esetében a már lezárult nyilvános vételi ajánlat több szempontból sem felel meg ezeknek a feltételeknek. A tőzsdei kivezetési eljárás viszont még el sem kezdődött, hiszen ahhoz először közgyűlési döntés kell. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a két eljárás között semmiféle kapcsolat nincsen.

Valóban van egy utalás a nyilvános vételi ajánlatban a későbbi kivezetésre, de ez nem kötelezettségvállalás, csak egy információ:

"11. Tõzsdei kivezetés
A Társaságot Irányító Személyeknek a Zárónapot követõen szándékukban áll a Részvények
tõzsdei kivezetését kezdeményezni."

Ugyanígy szerepel utalás egyébként egy később teendő önkéntes vételi ajánlatra is:

"13. Önkéntes Vételi Ajánlat
A Kijelölt Ajánlattevõ megfontolás tárgyává kívánja tenni, hogy a jelen Ajánlat lezárását követõ
években esetleg önkéntes vételi ajánlatot tegyen a Társaság részvényeire."

Ez alapján biztosan nem lehet összefüggésbe hozni a kivezetést ezzel a nyilvános vételi ajánlattal. De még ha lehetne is, akkor sem teljesülnek más, szintén előírt feltételek.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 20:56

Előzmény: #155 herlas

#156

Valaki bemásolná e fórumba, hogy mit is jelent a „kapcsolódó Nyilvános Vételi Ajánlattételi eljárás” fogalmi meghatározása. Mi sehol sem találtunk ilyen leírást! Se a Tpt-ben, se a korábbi BÉT szabályzatban. Azt viszont megtaláltuk, hogy a Tpt. szerinti „vételi ajánlat” és a tőzsdei szabályzat szerinti „tőzsdei ajánlat” két, egymástól teljesen független opciós kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat. Egymással semmilyen jogi kapcsolatuk sincs. A BÉT korábbi szabályzata a kivezetési eljárás elkerülhetetlen előfeltételének azt írja elő, hogy bárki-valaki tőzsdei ajánlatot tegyen a kivezetni szándékozott papírra. Mindössze csak könnyítésként volt e szabályzatban, hogy ha valaki tett egy nyilvános vételi ajánlatot, akkor bizonyos esetekben nem kellett még egy tőzsdei ajánlatot is (!) tennie. Vagyis a kivezetéshez - szerintünk - a tőzsdei ajánlat kapcsolódik, nem a vételi ajánlat. Akkor mi is az a „kapcsolódó” vételi ajánlat?

herlas 2006. 05. 24. 19:44

Előzmény: #154 Törölt felhasználó

#155

"11. Tõzsdei kivezetés
A Társaságot Irányító Személyeknek a Zárónapot követõen szándékukban áll a Részvények
tõzsdei kivezetését kezdeményezni"

Ez szerepel a Globusra tett ajánlatban, amire hivatkozhatnak a franciák, ha jogi ügy lenne belőle. Ők 2006 februárban az akkori szabályok szerint tervezték a kivezetést.

Gyakorlati szempontból nézve is hosszú, egy éves átmeneti időszakot adtak meg (2005. május 20!) a szabályzat alkotói, amibe sok minden belefér. (A 2006. május 19-i Skoglund ajánlat időzítése sem lehet véletlen.)

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 19:09

Előzmény: #153 Törölt felhasználó

#154

A kivezetési eljárás még máig sem indult el, nem is biztos, hogy lesz egyáltalán.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 19:07

Előzmény: #152 Törölt felhasználó

#153

A lentebb már leírtaknak megfelelően a Globusra tett nyilvános vételi ajánlat nem a kivezetéshez kapcsolódik. Ezért teljesen mindegy, hogy mikor tették, a kivezetéshez semmi köze nincsen. Ez csak egy közönséges nyilvános vételi ajánlat.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 18:50

Előzmény: #151 Törölt felhasználó

#152

"Azon Tozsdei kivezetések esetében, amelyeknél a kapcsolódó Nyilvános Vételi
Ajánlattételi eljárás 2005. május 20. és a 2006. május 20-a között indult, a Szabályzatnak a
„26.2 Kivezetési eljárás” alatti rendelkezései tekintetében a Szabályzat 2006. május 20.
napjáig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

Én is szeretném, ha a Globusnál lehetne úgy értelmezni, május 20 után indult, ez azonban nem állja meg a helyét. A tőzsdének szerintem nem szándéka folyamatban lévő eljárásnál menet közben módosítani a szabályokon, ez ugyanis sértené a jogbiztonságot. Ráadásul a kivezetésnél választottbíróság döntene, az meg szerintem a nagytulajnak adna igazat a fennti gondolatmenet miatt. Ellenérv???

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 18:31

Előzmény: #150 Törölt felhasználó

#151

Az éves jelentésben szereplő saját tőke értéket elosztom a jegyzett tőkével, és megszorzom a névértékkel (250 forint).

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 18:25

Előzmény: #149 Törölt felhasználó

#150

Akkor, gyakorlatilag ezen a szinten érdemes beszállni, csak legyen idegrendszere az embernek hozzá...

Akkor már csak egy kérdésem lenne, hogyan jött ki az 1064 forintos ár?

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 18:15

Előzmény: #148 Törölt felhasználó

#149

Kiszorítás esetén pontosan ugyanennyi lenne a fizetendő ellenérték, de ahhoz előbb újabb nyilvános vételi ajánlatot kéne tenni. Amúgy jobban jártak volna, ha rögtön kiszorítanak, mert akkor örökre megszabadultak volna a kisrészvényesektől, és zártkörűvé alakulhattak volna. De kapzsik voltak és tájékozatlanok, mert azt hitték, hogy a kivezetési ajánlattal olcsóbb áron ritkíthatják tovább a közkézhányadot, a maradék pár részvényessel meg majd külön megalkusznak. Csak közbejött ez a BÉT szabályzatmódosítás. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy nem vezetik ki, hanem rohasztják még néhány évig a tőzsdén, és csendben vásárolgatják a részvényeket. De szerintem a nyilvánosság elég nagy teher nekik, mert nem venné jól ki magát, ha mindenki látná, hogy a felvásárlás kedvéért legatyásított cég, hirtelen milyen jól kezd prosperálni. Meg aztán pár százaléknyi részvényről beszélünk összesen, nem olyan nagy összeg a különbség. Csak hát az eredeti terv szerint mégis szebben mutatott volna az egész felvásárlás.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 18:03

Előzmény: #147 Törölt felhasználó

#148

Ha nincs kivezetés, akkor mi lehet a másik fogatókönyv?
Kiszorítás?Ehhez viszont, tudomásom szerint 90% feletti tulajdoni hányad kell, de ha tévedek javítsatok.Persze ez is történhet jóval 460 felett.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 17:55

Előzmény: #146 Törölt felhasználó

#147

Na akkor nézzük meg alaposabban, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk! Idézet a BÉT hatályos szabályzatából:

"26.2.2.4.7 A Nyilvános Vételi Ajánlat abban az esetben fogadható el Tőzsdei Ajánlatként, amennyiben az megfelel a 26.2.2.4 pont valamennyi feltételének, nem tartalmaz a Nyilvános Vételi Ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot, illetve tartalmazza, hogy a részvény-sorozat vonatkozásában Törlési Kérelem kerül benyújtásra, és a Nyilvános Vételi Ajánlat megegyezik a Tőzsdei Ajánlattal.

26.2.2.4.7.1 A Törlési Kérelmet és a Nyilvános Vételi Ajánlatot a Nyilvános Vételi Ajánlat Felügyelethez történo benyújtásával egyidejuleg kell a Tozsdére benyújtani."

Miért nem fogadható el a már megtett nyilvános vételi ajánlat tőzsdei ajánlatként:

1. A nyilvános vételi ajánlat tartalmaz az elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot (amennyiben az ajánlattevő nem haladná meg az 50 százalékot).

2. A nyilvános vételi ajánlat nem tartalmazza, hogy a részvény-sorozat vonatkozásában törlési kérelem kerül benyújtásra, és a nyilvános vételi ajánlat megegyezik a tozsdei ajánlattal.

3. A nyilvános vételi ajánlat Felügyelethez történo benyújtásával egyidejuleg a Tőzsdére nem nyújtottak be törlési kérelmet.

4. A kivezetés még el sincsen határozva, arról a május 31-i közgyűlés dönt.

Ha tehát lesz kivezetés, az ajánlati ár minimum 1064 forint. Az egyetlen kockázat éppen az, hogy nincsen garancia arra, hogy a közgyűlés a kivezetés mellett dönt.

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 16:56

Előzmény: #145 matgab

#146

A régi szabály a mérvadó, 460 forinton is tehetnek kivezetési ajánlatot

matgab 2006. 05. 24. 16:48

Előzmény: #144 Törölt felhasználó

#145

akármi legyen 460 alatt nem lesz az árfolyama...

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 16:44

Előzmény: #142 matgab

#144

Ez érdekes, én annak ellenére kaptam, hogy már nincs egy db-om se:)De ha kell odaadom az enyémet:))

Pedig neked elég régől van pakkod...

Törölt felhasználó 2006. 05. 24. 16:43

Előzmény: #139 zborde

#143

Akkor valamit nem értek...
A nyílvános vételi ajánlat megtörtént, az más kérdés, hogy ki fogadja el, illetve ki nem.

Abban teljesen igazad van, hogy a kivezetést még nem szavazták meg.

Tudja valaki pontosan, hogy ebben az esetben melyik szabály a mérvadó?Mert annak idején sokan a trv. módosításra hivatkoztak.