Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint a hétfőn a Parlament által elfogadott lex MOL brutális erőfeszítés az állam részéről annak érdekében, hogy magánérdekeket védjen. A CEU professzora szerint a törvény a magyar üzleti oligarchák - élükön Hernádi Zsolttal és Csányi Sándorral - illetve az általuk támogatott politikusok érdekeit szolgálják.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=88891
Ha 30.000 Ft- ért nagyon megéri a MOL, akkor Hernádiék miért nem vesznek fel hitelt magánszemélyként, s veszik át a papírokat? Vagy saját pénzből már nem buli?
Törölt felhasználó2007. 10. 12. 10:22
#119
Gazprom, felfüggesztését inditványoza T.háznak , a Pszaf, jól meg bünteti az Osztrák felet, amiért hagyta magát félre vezetni az "orosz" medvétöl.1992-től egyre hangosabban cincognak az egerek.
Nem is a törvénnyel van itt a gond. Az a probléma, hogy a cég vezetésének megengedik, hogy a jogszabályokat kijátszva 40 % saját részvénnyel szavazzon!!! Nem a saját pénzükből, hanem a cég (tulajok!) pénzéből vásárolt papírokkal szavnak a tulajok ellen! Törvényesen 10 %- ot vehetne, s az sem szavazhatna! Ez itt a probléma.
Egyébként gyurcsány és csapata azért kúrta el a MOL-t (is), mert a négy évet is elkúrta.
Azaz kellett a pénz.
Most, hogy kiderült, nagy hiba volt, kapkodva menti a menthetetlent.
(A 10%-os korlát többet ér ennél a tervzetnél...)
---
Ez legalább annyira piacellenes, mint amikos a Fidesz a gázárát a MOL-lal támogatta. Csak ebben az esetben az elveszett osztalék és vagyongyarapodás az állam, a közösség részére nem volt kár (csak az egyéni befektetők részére), hiszen a kompenzáció újraelosztásra került.
Most a vagyongyarapodást egy másik törvénnyel korlátozza az állam.
Pedig, ha meg lenne még úgy 25%+1...
Az, hogy ma Magyarországon, a Kádár-diktatúrához hasonlóan rosszul működik a közösségi tulajdon állami része, az talán pont azért van, mert az állam képviselői pont annak a gépezetnek, hálózatnak a részei.
Az "európai szocilaizmusban" nem volt köztulajdon!
Egy szűk réteg használta fel saját érdekei szerint az elkobzott magántulajdont, közösségi tulajdonnak hazudva azt.
Ez a szűk réteg (neveltjei, új generációja) tartja kezében ma is a hatalmat.
Előbb ezt kellene elsöpörni, aztán jöhet a valódi szabadság... ;)
---
GdF esetében a tulajdonos a francia állam, a francia közösség.
És érdekes módon a francia közösség magyar társadágokban való tulajdonosi szerepvállalását senki sem ellenzi ilyen látványosan, pedig az olajiparnál is stratégiaibb a gázellátás... (780.000 fogyasztó érintett, azaz miminálisan 2 M lakossági szereplő és ki tudja mennyi lakossági, a nem lakossági szereplőkön keresztül...)
"Külföldi állami érdekeltségű cég ne szerezhessen tulajdont magyar stratégiai társaságokban – ezt kívánja jogszabályba öntetni Gyurcsány Ferenc. Az ötlet magasztos, de a Medgyessy-I. Gyurcsány-érában szabadultak meg a Mol 25 százalékos utolsó állami részétől és az ellenőrzéstől, s szocialisták kormányoztak akkor is, amikor a német és francia állam szerzett cégein keresztül befolyást az áram- és gázszolgáltatókban." link
Egyébként abban egyetértünk, hogy a kommunista (lenini-sztálini) ideolódgiára épülő diktatúrák, mint államrendek végetértek, az jó.
Csak sajnos a személyek (az elkövetők, a haszonélvezők) büntetlenül megúszták!!!
---
És mit szólsz ahhoz, hogy a "fejlettebb" nyugaton jócskán vannak olyan társaságok, amelyekben van közösségi tulajdon, és ezen belül sok esetben még mindenkire kiterjedő mértékben is, azaz "állami tulajdonként".
...
Szerintem egyébként pont az keni el a dolgot, aki azt állítja, hogy közösségi tulajdon, állami tulajdon azért nem jó, mert már a diktatúra éveiben sem működöt...
Igen, ez korrekt. Legelőször ezt az áldatlan helyzetet kéne rendbe tenni (kellett volna), aztán ahol hasznot hoz -akár több szempontból is-, ha az ország résztulajdonos akkor ott meghagyni a tulajdonrészét, vagy bevinni, ahol meg nem, ott pedig értékesíteni a köztulajdont.
.
A mostani helyzet tisztára olyan, mint mikor kivágják a gondozatlan gyümölcsfát mert nem terem eleget, pedig semmi baja, csak meg kellett volna rendesen metszeni, meg lepermetezni, megásni a tövét stb. szóval rendberakni...
ja, klasszikus közgazdaság -:))) Pénznyelő, mit szólsz topkiser tényeihez???: "Én emlékszem 98 elejére, a MOL 5000 volt, az OTP 8000, és 2003 elejére ( a globális bear végére) a MOL ugyanott bénázott, míg az OTP 2,5-szereződött... Szóval ezek tényleg tények." Csak kérdés, nem bántás -:)
KT, van igazság abban, amit mondasz, de itt jön be az országtényező: az sem mindegy hol vagyunk. Szerintem elég könnyű belátni, hogy Magyarországon még a klasszikus közgazdasági elméletekben leírtakhoz képest is szarabbul működik az állami tulajdon.
"De egyébként: nincs szebb a nemzeti egységnél!
A szlovák pártok nemcsak Hlinka esetében szavaztak egységesen, hanem az ún. Bene¹-dekrétumok sérthetetlenségéről is. Még az alkotmány megszavazásakor, márpedig ez a törvények törvénye, sem volt ekkora az egység. Ugyanakkor a magyar parlamentben is egyesültek a nem egyesíthetők a veszélybe került nemzet megvédésére – sajnos még az egyébként mindig türelmes és szkeptikus liberálisok is!*
A deformált, emésztetlen, feldolgozatlan múlt különösen szorosan összeköti a dezorientált és tájékozatlan politikusokat. Akik ezt a reménytelen köteléket a választókra ruházzák, pedig ez az istenadta nép a 21. század elején elsősorban jobb életet érdemelne már, nem pedig primitív nemzeti butítást. A Duna mindkét partján!"
Azért a dolog másik oldalaként azt is meg kell említeni, hogy pl. az OMV egész tűrhetően elműködik a benne lévő állami tulajdonnal is.
Nem hinném, hogy kizárólag az állami tulajdon tényére kéne kihegyerni ha valahol gondok jelentkeznek.
Én emlékszem 98 elejére, a MOL 5000 volt, az OTP 8000, és 2003 elejére ( a globális bear végére) a MOL ugyanott bénázott, míg az OTP 2,5-szereződött... Szóval ezek tényleg tények.
A 99-2003 közötti politika a MOL részvényeseivel fizetette ki a gázárak egy részét, klasszikus szocialista módon: vegyünk el azerős cégektől/emberektől pénzt, és adjuk a gyengéknek, nem hatékonyaknak, szegényeknek. Ez a szoci módszer, és ezt csinálta OV a MOL-al. Érdekes módon, az MSZP volt az aki abbahagyta ezt az egészet.
Még érdekesebb, hogy ugyanezt bepróbálta az energiacégeknél, de azok azonnal elhajtották (kicsit nagyobb lobbierejük volt, mint a MOL akkori menedzsmentjének) a sunyiba. Így ők nem lettek veszteségesek...
Még egy, úgy látom a stakeholder nem érthető, íme a nagyjából helyes wikipedia definíció:
A corporate stakeholder is a party who affects, or can be affected by, the company's actions. The stakeholder concept was developed and championed by R. Edward Freeman in the 1980s. It has gained wide acceptance in business practice and in theorizing relating to strategic management, corporate governance, and business purpose
Törölt felhasználó2007. 10. 11. 21:18
#100
Magyarországon 200 000 ember éhezik. "buga viktor és rózsadomb kapitánya", képviselökel azért szállt harcba, az Ömv-vel, hogy a jövőben is a világ piaci ár felett tudja értékesíteni, a "magyaroknak" a "nemzeti" olajtársaság, a világpiacinál gyengébb minőségű üzem anyagot. A magyar kormány legfontosabb feladata, a milliárdos üzlet emberek védelme. bármi áron. Az a 200 000 magyar ember? Kit érdekel: senkit.
Nyugodtan kiakadhatsz, írtam én bármi olyat, amit te most számon kérsz? Elhangzott egy állítás, ami téves/hibás/pontatlan, én leírtam ezzel szemben a tényeket. Aztán ebből azt vonsz le, amit csak akarsz:)
ezektől akadok ki és amikor a mol 3e volt az 4e 97-ben, ez szerinted a mai helyzettel lineárisan összefügg?! -:) Vagy exponenciálisan vagy hogy politikailag? Vagy hogy?
Tokos, tévedésben vagy. OTP '97-ben, amikor a MOL 3eFt volt, még csak 4e-nél tartott. '98-ban ment 6-9e-ig, majd a válságnál vissza 5-re. Aztán innen 2000-ig 18e Ft-ra ugrott (az volt a csúcs), a MOL 2000-es csúcsa 6400Ft volt, a '98-as csúcsa alatt... 2002-ben pedig már 20e Ft-nál járt a választások előtt. Míg a Mol 5-6e között rohadt. (az tény, hogy 2000 és 2002 között 14-15e Ft-on ez is elszüttyögött 2 évet, de az csak 2 év, a Mol 5-6 évig nem ment sehová). Innen pedig hamar duplázott és a 2000-re splitelt papírok hamar 4000-re ugrottak. A Mol csak ezután jött, miután az állambácsi kiszállt belőle.
"Ha viszont a Gazprom elkezdi felvasarolni izombol a MOLt (vagy mondjuk egy aramszolgaltatot, vagy akarmit) nem vagyok meggyozodve arrol, hogy oket csak a profit hajtja."
... és szerinted a labancokat mi hajtja? Nem akartak hatékonyabbak lenni, inkább lennének nagyobbak, és beülnének a trónra.
igaz, kranhalf, a logikai hiba ott van, hogy a felvásárlás minimum 2 félen múlik, tahát ha MI ITT Európában racionálisak vagyunk, akkor ugye ez elméletileg nem történhet meg... kivéve, ha pl. az oroszok tisztáldozatként használnak bizonyos piacokat alkukánt az ameriakkal pl....
"És hogy milyen hátrányai vannak az állami tulajdonnak? Szerinted mitől volt '98 és 2003 között bebetonozva az ára? Mert szociálkodtunk vele, a szegények gázát fizették a részvényesek. "
Ezt mindig elmondják, pedig érdemes megnézni mondjuk az OTP részvények árát is abban az időszakban. Az arányok alig változtak, pedig az OTP nem szociálkodott.
Ráadásul 98-ban még elég jelentős nyereség volt a gázon, 2000 körül szaladt el az ára.
fretek, gyönyörű ez az általad idézett akira angol-magyar zagyva mondat. Nem dicsekednék vele. Egyébként én magam sem értem, kiket értetek stakeholder alatt.
A mondat nem csak nyelvtani szempontból, hanem egyébként is ökörég, mert ha a cég állami kézben lenne, akkor nem lennének részvényesek...
Mert pl. Europaban biztos(abb), hogy racionalis gazdasagi erdekek alapjan szuletnek az ilyen jellegu dontesek.
Ha viszont a Gazprom elkezdi felvasarolni izombol a MOLt (vagy mondjuk egy aramszolgaltatot, vagy akarmit) nem vagyok meggyozodve arrol, hogy oket csak a profit hajtja.
szerintem sincs, de miért is csak az EU-n belül nincs?
Törölt felhasználó2007. 10. 11. 18:46
#87
Azt hiszem Bokrosnal szebben nem is lehetett volna megfogalmazni, mi a gond a Lex-Mollal.
Ugyanakkor valos aggalyokat vet fel szerintem, hogy autoriter berendezkedesu allamok befektetesi alapojai (alaposan kitomve olajzsetonnal) idejonnek Europaba bevasarolni. EU-n belul ilyesfajta korlatozasoknak viszont szerintem semmi letjogosultsaga nincs.
jó lenne, ha akira lenti mondatát a homlokodra tetováltatnád. azzal, hogy a MOL helyébe behelyettesítesz minden olyan céget, amelynek forgalomképes terméke van:
"A MOL pedig sokkal több hasznot hoz a stakeholdereknek (nem csak a shareholdereknek) magánkézben, mint állami tulajdonban."
1. a szerencsejáték semmilyen értéket nem teremt, tőlem akár meg is tilthatnák örökre az összes szerencsejátékot. Így abban nem tudok állást foglalni, hogy az szrt-t szükséges-e privatizálni, mert sehogyan sem látom értelmét. Még annyira sem látom értelmét, mint a káros szenvedélyeket, vagy teljesen haszontalan (neadj isten káros) élelmiszereket gyártó vállakozásokat. Tőlem aztán azokat is megszüntethetnék mind egy szálig
2. A MOL pedig sokkal több hasznot hoz a stakeholdereknek (nem csak a shareholdereknek) magánkézben, mint állami tulajdonban. Az energiaipar hasznosságát (gazdaságélénkítő szerepét) pedig talán felesleges is összehasonlítani bármelyik fennt említett iparág/gyártó hasznosságával...
A lex Mollal a kormány milliárdosai kötelességüknek érezték a privátszféra milliárdosainak kisegítését nemzetközi pozícióharcaikban. Egyfajta szolidaritás ez a magyar milliárdosok között! – állítja Lázár György a Szilícium-völgyből az ÉS-ben.
Értesüljön e-mailben a legfrissebb hírekről, iratkozzon fel hírleveleinkre!
A harsányságon bukhat el a lex Mol
BÉT: nem ártott a Molnak a törvény
Az OMV türelmesen vár a Molra
Elfogadták a lex Molt
Kapcsolódó cégek
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Hernádi Zsolt egy 2006. december 31-i nyilvános vállalati adat szerint kb. 86 ezer Mol-részvény tulajdonosa. Ezt a tényt Lázár abból a szempontból nézi az ÉS-ben, hogy: „Amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette, megakadályozza, hogy a magyar vezetésű Mol az osztrák menedzselésű ÖMV kezébe kerüljön, azt üzente az országnak: ami jó a Mol vezetőinek, az jó Magyarországnak is.”
Ekkor hirtelen a Mol-részvények ára 24 ezerről 30 ezer forint fölé ugrott. A többségében külföldi részvényesek néhány nap alatt hatszázmilliárd forint többlethaszonhoz jutottak. A Mol vezetése pedig közleményben „fejezte ki háláját a pártoknak a karakteres kiállásért”. Hernádi Zsolt ötszázmillióval lett gazdagabb, az ÖMV is százmilliárdot, az osztrák állam pedig százötvenmilliárd forintot szakított. A részvényár felhajtásába beszállt az OTP is, tíz százalékos pakettjük ötvenmilliárddal lett értékesebb – teszi hozzá Lázár.
Majd így folytatja: „Az ÖMV nem igazán magánvállalat, hiszen 31,5 százaléka az osztrák államé, a magyar kormány meg már régen túladott legutolsó Mol-részvényén is. Bartenstein osztrák gazdasági miniszter kajánul azt javasolta a magyar kormánynak, ha annyira szívén viseli a Mol sorsát, vegye meg részvényeinek huszonöt százalékát, így majd egyenrangúakként ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz.”
Lázár tehát a cikkében arra a következtetésre jut: „A szabályok gyors, számukra (a pénzügyi alapok számára – a szerk.) előnytelen megváltoztatása nem éppen vonzó a kiszámíthatóságot kedvelő befektetők számára. Sokaknak úgy is tűnhet, hogy a lex Mollal a kormány milliárdosai kötelességüknek érezték a privátszféra milliárdosainak kisegítését nemzetközi pozícióharcaikban. Egyfajta szolidaritás ez a magyar milliárdosok között!”
A lex Mol tanulsága talán az lesz – jelzi a szerző, aki 1980-ban, műegyetemet végzett gazdasági mérnökként került a kaliforniai Szilícium-völgybe –, hogy a pénzpiac íratlan vastörvényeit nem lehet a parlamentben átírni.
drop, látom tudod, mi az érveléstechnika lényege: ismétlésszám és (ha élőszóban történne, akkor gondolom) hangerő.
de azért segítek: az általad hivatkozott írásomban nem a visszaállamosítás aktusán volt a hangsúly, sokkal inkább azon, hogy nagy butaságnak tartom azt, hogy állami tulajdonban tartanál vállalatokat azért, hogy azok osztalékkal segítsék a költségvetést.
így már érted? segítek még egy kicsit: világítótorony. pl. utóbbit tartanám állami tulajdonban. mert nem lenne jelentkező az üzemeltetésére.
pénznyelő, 2005-ig is szegények gázát fizettük és még így is jobban ment a cégnek 30% állami tulajdonlás mellett. Ha az állam megtartotta volna a 30%-át, akkor a gázüzletág leválasztása után ugyanott tartana az árfolyam, mint most.
Egyébként a szegények gázával sincsen nagy probléma. Ugyanis akkor a szegényektől nem vándorol a pénz a gazdag részvényesekhez:)
szép, új világ. legjobb lenne minden nyereséges, magánkézben lévő vállalatot kisajátítani és csak úgy dőlne az osztalék (ezzel együtt lehetne nyereség és osztalék adókulcsot csökkenteni és akkor még több lehetne az osztalék, amiből ingyenes oktatás, egészségügy és diák/nyugdíjas bérlet lehetne). egy igazán ravasz közgazdasági manőverrel pedig a veszteséges vállalatokat (pl. BKV, MÁV) át kellene passzolni magánkézbe, szopjanak azokkal a kapitalisták. természetesen ha az előbbi cégek veszteségessé illetve az utóbbiak nyereségesség válnak, akkor ismét csere a tulajdonviszonyokban.
Törölt felhasználó2007. 10. 11. 17:45
#78
A mol sereg, 2007 oktober 23-án, le teszi a fegyvert az egyesült osztrák seregek elött. béke poraira.
Továbbra sem értek egyet azzal, hogy az államnak osztalékbevételekre kellene szert tennie azáltal, hogy gazdasági társaságokban részesedése van. Ez szvsz visszahúzza a gazdaságot, csak meg kell nézni, hogy mennyire visszahúzta az állami tulajdonban lévő vállalatokat a szocializmusban...
Azért tulajdonolni pedig duplán luxus, hogy bizonyos állami érdekeket érvényesítsen bizonyos piacon. Az Önkormányzat sem tulajdonos a házadban, de egy csomó szabályt megfogalmaz azügyben, hogy hol, mekkora és milyen kivitelű házat építhetsz. Azt is meghatározza, hogy termőföldet sem vehet külföldi. Akkor azt miért is nem határozhatja meg az állam, hogy magántársaságot nem lehet állami cég által kivásárolni?
Fogalmam nincs, mit fognak csinálni az srv-kkel és a Qatariakkal, de magánvéleményem az, hogy - mivel a qatari olajvállalat éppen abban erős, mint amiben a MOL gyenge - sokkal ésszerűbbnek tűnik bármilyen kooperáció velük, mint azzal az OMV-vel, akik nagyjából éppen azokban az üzletágakban erősek ill. gyengék, mint a MOL.
Ez persze megint a minőség kontra mennyiség stratégiai kérdését feszegeti - de erről már korábban is írtam...
A hátrányos helyzet közel sem az érintettek produktuma. A megoldást nem tudom, mint ahogy sok mást sem, amihez nem értek. Véleményem természetesen van. Az a romákon nem segít. Igaz, amíg csak vélemény, nem is árt.
Egyébként van egy ötletem hogy lehetne megvédeni a MOLt:
Legyen Magyarországon a benzin(és dízel) maximalizált ára 200Ft. Tuti veszteséges lesz a MOL, és akkor már úgysem kell senkinek, a részvényesek jól megszívták (nem baj az államnak már úgysincs), és mindenki olcsóbb benyát használhat, plusz infláció is leesik, ami megintcsak jó. Na?
"ha nem érzik jól magukat nálunk"
Mi az, hogy "NÁLUNK"? A tiéd AKS és a hozzád hasonlóan gondolkodóké az ami hozzátok nőtt. Az ország, ha arra gondoltál, az mindazoké akik hazájuknak tartják. Az ittszületés jogán. Intelligens, demokrata humanoid, önkényesen nem sajátítja ki azt ami a másé is.
Gondolom a leírt forgatókönyvet viccnek szántad. Igaz, annak is rossz....
És hogy milyen hátrányai vannak az állami tulajdonnak? Szerinted mitől volt '98 és 2003 között bebetonozva az ára? Mert szociálkodtunk vele, a szegények gázát fizették a részvényesek.
akira, egy MOL esetében pedig nagyon hasznos lenne állami tulajdonlás, ha nem is kell többségi, mert garantáltan nyereséges és tejelné az államnak az osztalékot.
Persze igazad van, a törvényi szabályozás is fontos.
A lex MOL-ra úgyis csak átmenetileg lesz szükség, kitalál valami okosságot a vezetőség az srv-kre. Joint venture a Qatariakkal, csere ezzel-azzal...
no akkor kifejtem ezt a roma dolgot:
ha nem érzik jól magukat nálunk, jogi segélyezés, segítségnyújtás formájában elő kell mozdítani a máshol történő boldogulásukat :) magyarán: csökkentsük a segélyeket (nem diszkriminatívan, csak a romákra, azért kapnánk az orrunkra...), és meglátjuk, mit kezdenek magukkal Malmöben meg Strassbourgban, stb.
Hadd szerezzenek tapasztalatokat a svédek, stb. is :) nem vonhatjuk meg tőlük ezt az élettapasztalatot :)
Semmi nem lenne kötelező, nem KZ-ekről beszélek. Valszeg lenne köztük alkesz magyar is, mármint akik kimennek. Persze PR-szempontból jó lenne, ha nem mindenhova mennének, mert nyilván nem fogják jó hírét kelteni az országnak :) ezért illene vmi 1-2 helyre korlátozni a jogi asszisztencia nyújtásának lehetőségét, a többi esetben intézzék maguk :)
Sztem el is lehetne nevezni Bárka-III Projektnek :) a Galaxis útikalauz nyomán :) Talán még a mutáns űrkecskét is meg lehetne tartani a marketingből :) amivel megetették a jónépet.
Itt nem egyéni és közösségi tulajdonról van szó, ne kend el a lényeget.
Magántulajdonról, és állami tulajdonról van szó.
A szocializmusban az állami tulajdonban voltak a "termelőeszközök", a kapitalizmusban pedig magántulajdonban.
Akinek ez nem tetszik, az menjen Kubába, vagy Észak Koreába, majd akkor visszasírja még az "oligarhákat" is...
Én mindenesetre örülök, hogy vége az európai szocializmusnak, ahol különleges szerepet szántak a köztulajdonnak. már korábban is kifejtettem, hogy a köztulajdonnal mindig csak a baj van (közös lónak...), a magántulajdonon alapuló társadalom sokkal igazságosabb, mert elismeri a teljesítményt. A kommunizmus meg a lekáderezhető lustákat ismerte el, a tehetséget elnyomta, börtönbe zárta.
Nem kell állami tulajdon a vállalatokba, elég, ha jogszabályok védik a nemzeti érdekeket. Még a GDF-ba sem kell állami tulajdon - szerintem.
Egy kis összeesküvéselmélet az FT-ből :o), de előtte a cikk egy másik részlete.
Azért azt sem kéne folyamatosan elfelejteni -mint ahogy a Financial Times is leírja-, hogy az emlegetett "nyugat" sem reagál másképp hasonló helyzetekben. Itthon sem történt más mint ami már külföldön is jópárszor előfordult... Az idézet:
"A cikkíró érthetőnek tartja tehát, hogy a MOL-t kormányintézkedések segítségével részesítették védelemben az osztrák OMV-vel szemben, jóllehet a MOL ilyen jellegű védelme bizonyos mértékig ellentmond az Európai Unió szabadkereskedelmi elveinek.
De ha az EU úgy látja, hogy újonnan tagfelvételt nyert országoknál áll elő ilyen jelenség, akkor nincs igaza - írja a Financial Times -, mert a régi tagok ugyanígy védik nemzeti fontosságú energiavállalataikat.
Paul Betts szerint a MOL-kérdés geopolitikai vetülete szélesebb, minthogy osztrák-magyar ügynek tekintsük, ugyanis az OMV-nek egyre jobb kapcsolatai vannak az orosz állami Gazprommal."
"Az egész országunk egy nagy marketinglufi :) Semmi tudásszomj, csak a nagy büszkeség. Legalább lenne mire... Full röhej. Persze ez többnyire zsebre megy."
"megy a nagy szöveg meg zsenikultusz, a gyakorlatban meg ennek ellenkezője van: igénytelenség, tespedés"
Nagy vonalakban sajnos én is így látom.
/ A cigányos részért meg majd úgyis megkapod a magadét néhány nagy jogvédő hozzászólótól. :) /
"tojci, egyetértek. Most látom konkit, pénznyelőt és freteket kedvenc kormányának döntése ellen fordulni. Amikor életükben először magyar érdeket próbáltak támogatni..."
Tehetséges e CSS és Hernádi? Igen, valószínűleg nagyon okos, értelmes szorgalmas csávók. Ezért lettek gazdagok részben, és azért mert kapitalizmus van, habár úgy látom sok tőzsdézőnek ez nem tetszik, ami meglepő és eléggé mulatságos.
És ha kapitalizmusban gazdagodunk meg akkor a kapitalizmus szabályai szerint kell játszani. A MOL tőzsdei cég. Az, hogy helyes-e hogy a Magyar Állam eladta részesedését más kérdés, nem erről van szó.
Hanem arról, hogy egy tőzsdei cégnek a tulajdonosai a részvényesek. ha ez nem így van, hanem a menedzsment a tulajdonos, akkor a részvényesek részvényei értéktelenek. Ha a menedzsment döntheti el, hogy ki szavazhat a részvénnyel, az ugyenezt jelenti. Ha nem tőzsdei cég lenne, akkor nem lenne probléma. Ha lenne a magyar államnak 25+1%-a, akkor sem paráznának. De nincs. A részvényeseké a cég, és elvenni tőlük, korlátozni a jogaikat, az lopás, és a tulajdonjog korlátozása, szocializmus magyarul.
Bokros: a lex MOL a magyar oligarchák érdekeit szolgálja
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=88891