Higgyétek el, hogy nem zajlik más csak a megváltozott osztalékpolitika beárazódása. ÉS NEM A 15 FT-tól VAGY a 25 FT-ról beszélek. Keresnünk kellene olyan részvény chart-okat, ahol egy átmeneti idő után újra indult az osztalék. Ez is segíthetne az elemzésben.
Persze, hogy nem hitelből, hanem:
-mezőeladás
-eredménytartalék terhére, mint az utolsó 2 évben.
2014-ben volt egy 40 mrd-os szír, meg 80 mrd HUF-os készletátértékeléses bukta, ideit, meg mindenki tudja.
Profit volt rá? Nem.
köszönöm a kiigazítást. De akkor az is igaz, hogy ha 500 felé kerül idén év végén akkor visszakerülhet az MSCI-be. Főleg akkor ha az olajipar "alulértékelt" marad?
Szerintem is túl van lihegve az osztalék, csak pont másképp mint gondolod. Én inkább úgy látom, hogy azt az értékteremtést a befektetők nem veszik figyelembe, amikor az adósságráta csökken de nem fizet a cég osztalékot. Emlékezz vissza két nappal ezelőttre amikor a MOL egyik vezetője azt szajkózta, hogy mi nem hitelből fizetünk osztalékot. Ebben igaza van. Tehát akik hitelből fizetnek osztalékot - és itt jó néhány nyugati olajcéget meg lehet említeni- azok valószínűleg úgy gondolják, hogy mégis csak értékteremtőbb a részvényesek részére, ha fent tartják az osztalék fizetést.
Az Msci-ből nem a forgalom miatt esett ki, ez súlyos tévedés. Hanem az árfolyam miatt. A legnagyobb kapitalizációjú papírhoz, a Molhoz viszonyítanak s átesett egy határon már a papír.
Ráadásul ki sem esett teljesen hanem átkerült egy small mid cap nevezetű csoportba. A visszakerüléshez meg magasabb szintet kell megütnie, ami 500 fölött van. Mondhatni van itt egy hiszterézis.
Túl van lihegve az érvelésekben az osztalék.
-az osztalék nem a kifizetés napján keletkezik
-szabad pénzeszköz kell hozzá, amit minden egyes részvényes, db-számtól függően, arányosan birtokol, jelen esetben 15 HUF-ot
-ha nem fizetik ki, vagy csak csekély hányadban, a cégben fellelhető casht, azzal nem károsítják meg a részvényeseket, hanem az árfolyamemelkedésnek nagyobb esélyt adnak, adósságcsökkentéssel, optimális esetben nincs is, mint itt, ahol a kifizetések miatt halmozódott, vagy akvizíciós bevásárlásokkal, amiből képződő profit, a legalapvetőbb fundás P/EPS rátával, fölfelé viszi az árfolyamot.
-Itt a DotCom lufi után, osztalék+50 HUF évi ütemmel morzsolódott le az árfolyam, egy évtizeden keresztül, amiben, ha nem ekkora mértékben, de hasonlóság van a MOL-lal.
ebben igazad van. Ezt pótolhatja majd egy júniusi felminősítés, mely a külföldi alapokat fogja idecsábítani. Az MSCI -be történő visszakerülés pedig a várható forgalom alapján csak idő kérdése
azt is vedd figyelembe, hogy amíg volt manyup addig volt egy folyamatos vétel a papírban hiszen a nyugdíj alapok előszeretettel vásárolták a havonta érkező járulékokból a papírt
ez megszűnt a manyup kinyírásával , ezért is tudott ekkorát esni
az osztalék után leesik az árfolyamról csak annyit, hogy én tavaly a MOL osztalék vágás után drágábban adtam el a papírt egy hét múlva, mint a vágás előtti árfolyam volt.
Szerintem egy ilyen most a telekomnál is kinéz, hiszen az osztalék emelkedés mértéke nem lineális lesz.
Mtelekom