sajnos a 2008ban indult topik müködese ellehetetlenült (az eredeti moderator mar nem aktiv, a portfolio moderator pedig többszöri jelentes ellenere sem kezd semmit a kialakult helyzettel), remelhetöleg itt folytatodhat tovabb egy kevesbe szürrealis diskruzus
nem baj, h újratöltik, aki akar az realizáljon, legyenek kipucolva a szintek, akkor tudunk tovább menni rendesen..... egyebként aki realizál, vagy spekázik az nem tudom h hol száll vissza, magasabban?
Szerintem TA van. Árjegyző is longol (nem véletlen 2840 áll) a 6000 db "eladó" sem véletlenül állt ki/be nemrég A korrekció úton van azonban már. Szerintem :))
Én a hàrmas felhasznàlàsra szavaznék 80-90c lakàsok köz int- 50-70c ipari létesítmények,raktàrak,30-50 fólia -mezőgazdasàg, útàna mehet vissza melegedni....
A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására.
Igen,sztem is érdekes,hogy mindig nyitàs körül kiszedik az eladókat,de csak egy bizonyos szintig,hogy ne legyen feltűnő,így valaki(K) szépen lassan gyüjtögetnek nem véletlenül.Kivàncsi vagyok mi fog kisülni ebből.
Én nem csodálkoznék nagyon rajta, ha kettős felhasználású geotermikus erőművekben gondolkodnának a jelenegi helyzetet figyelembe véve. Elsősorban villamosenergis termelés, a maradék hővel pedig távhő, ipari létesítmények fűtése.
Én legalábbis ebben gondolkodnék. Paks II-t eredetileg 12,5millárd euró költséggel tervezték 12 évvel ezelőtt. Ez a költség ma már minimum a duplája, de inkább több lehet. Aztán mire elkészül valójában, az az eddig máshol elkészült projektek alapján a tervezett költség minimum dupljáva volt. Azaz simán számolhatunk alsó hangon 50milliárd euró költséggel (és akkor abba ne is menjünk bele, hogy eredetileg a duna vizével hűtötték volna, ami ma már nem játékos, így alternatív hűtési megoldások kiépítétésre is szükség lesz, ami jelentősen dobhat a költségeken). 50milliárd euró az ma kb. 18000milliárd Ft. 2400MW beépített kapacítást terveztek Paksii-re, azaz megawattonként 7,5milliárd Ft-ba kerül. Ennyiből szerintem bőven lehetne geotermikus villamos erőműveket is építeni, ami nem függ az időjárástól, a külsőgazdasági és politikaies eményektől, ráadásul az üzemeltetési költsége a töredéke, ill. az elosztott kialakításak köszönhetően az egyéb járulékos költésgek is alacsonyabbak (pl. távvezeték építése, stb.). Pl. a győri projekt kb. 55-60MWh hőteljesítmény. Hasonló projekt esetén ha ebből lehetne 10% villamosenergiát előállítani, a maradékból lakásokat fűteni, az már idális lenne. A győri projekt volt kb. 12-14 milliárd mindennel együtt (új kúttal) kb. 10 éve. Ha most egy ilyen projekt mélyebb kútakkal lenne 50milliárd, akkor már a fenti paksii-s MW költség számnál vagyunk. Nyilván nem lehetne kiváltani paksii teljes kapacítását geotermikus erőművekkel, de ha harmada, negyed kiváltható lenne, az már jelentős lenne.
A csomag energiatárolók építését, az elektromos hálózat korszerűsítését, valamint szélenergetikai és geotermikus beruházásokat tartalmaz. A miniszterelnök közlése szerint a fejlesztések célja, hogy az ország a mostanihoz hasonló válsághelyzetekben kevésbé függjön az időjárástól, az importtól és néhány nagy erőmű működésétől. A Pakson leállított blokkokat közben indulásra kész állapotban tartják, újraindításuk azonban csak tartósan megfelelő dunai vízállás mellett kezdődhet meg.A kormányülés témáiról, a kabinett döntéseiről várhatóan csütörtökön kormányszóvivői sajtótájékoztatót tartanak majd. Akkor ma lehet lesz bővebb infó a geotermiáról.
Budaspest a távfűtött lakások tekintetében kb. 4-5× akkora, mint Győr és Miskolc együttesen. Azaz akát egy 600MW beépített teljesítmény is szóba jöhet. Talán arányaiban nézve az ipari igény is nagyobb lehet Budapesten, mint Miskolcon, vagy Győrben. Ha csak ezt a durva becslést nézzük, és figyelembe vesszük, hogy a kivitelezési költségek az évek során legalább a duplájukra nőttek, akkor Budapest teljes lefedése hőszolgáltatói oldalról 300+ milliárd forintos beruházást igényelne. Ezt magában a Pannergy képtelen lenne megvalósítani. Itt üt nagyon vissza a "tartsunk a víz felett, élj meg belőle valahogy" hatósági árazás. Persze, megél belőle a cég, de a nyereség csak kb. a tőkeköltséget fedezi. Az nem ingyenpénz, a tőkét szolgáltatók joggal várják el, hogy a kockázatokért cserébe valamilyen formában (osztalék, srv, árfolyamnövekedés) viszonzást kapjanak a cégtől, a maradékból lehetne a céget tovább fejleszteni. A mostani hatósági áras modellben ez nem igazán köszön vissza. A legnagyobb nyertes itt az állam. Hiszen ha most valaki felfejleszt egy elavult, drágán üzemelő rendszert, beleöl sok 10 milliárdot, akkor a hatósági árazással az állam elveszi tőle annak pénzbeni eredményének nagy részét. Ez nem igazán ösztönzi az új beruházásokat. Visszatérve a számokhoz, egy budapesti méretű projekt egy nagyságrenddel nagyob üzemi szintű nyereséget jelentene (hatósági árasan) a projektcégnek, mint amit a Pannergy összesen most tud.
MP arról beszélt, hogy az önkormányzatok is tulajdont kell szerezzenek. Budapest esetében ez hogyan valósulna meg? Budapest is betesz 50 milliárdot a fejlesztésbe? Miből? Persze ez részletkérdés, lehet kapna hitelt a város erre, esetleg az állam szállna be, de reméljük nem ezek erőltetése miatt fogunj 10 év múlva arról beszélni, hogy nem történik semmi, mert olyan kormányzati elvárások vannak, amiket nem lehet teljesíteni.
Egyelőre várjuk meg, hogy mik is a konkrét elképzelések. Mekkora tulajdonrészt gondol az önkormányzatoknak, államnak, ennek mi lesz az anyagi forrása? Milyen ösztönzőket építenek még be (nem véletlen, hogy Magyarországon az orbán-érában nem álltak sorban a befektetni vágyók a geotermiában)? Milyen szakmai elvárások lesznek a cégekkel szemben? Budapest túl nagy falat a Pannergynek, de konzorciumban simán elviheti az egészet, csak kell mellé egy tőkeerős partner (pl. MOL, MVM).
Az árfolyammozgás szokatlanságáról már én is írtam. Ebben teljesen egyetértek veled. (A PannonPlast csodálatos átalakulását csak partvonalról néztem, aki bátrabb volt nálam, az szépen kereshetett. .. és persze bukhatott is a végén.) Viszont érdekelne a véleményed, hogy ha Győr és Miskolc adják a PE bevételeinek 98%-át és ezek lakosainak száma: ~120.000 és ~145.000 fő, akkor egy budapesti geotermikus távhőrendszer mekkora potenciált jelentene a PE-nél. (Budapest és környékén él kb 2.500.000 ember) Nyilván nem szorozható fel 20-szal Győr, de az igaz, hogy Budapesten több és nagyobb lakótelep- és iroda van, mint Győrben (vagy Miskolcon), tehát bizonyára nagyobbak lennének a projektek is, és így a vállalat mérete, bevétele is jelentősen nőne. Az biztos, hogy vannak helyek Budapesten, ahol üzletileg is megérné a geotermikus projektet indítani. (Nyilván nemcsak a PE kapna lehetőséget geotermikus projektek kivitelezésére.)
PANNERGY - moderalt