PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése

Új téma hozzáadása

Minden topik

Gazdaság

Befektetés

Állampapír

Deviza

Vállalatok

Autók

Energia

Ingatlan

Adózás

Nyugdíj

Közélet

Budapest

Európai Unió

Hitelek

Topiknyitó: buythedip 2024. 01. 22. 22:09

Eurós részvények vitasarok

Nem tudtam valamiért a 'Külföldi tőzsde' kategóriát kiválasztani, de talán segít egy moderátor ha ez a topic lesz a fórum sztárja.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
21
22
23
24
25
26
27
+10
utolsó

buythedip 2026. 10. 02. 19:17

Előzmény: #17330 lukskypoker

#17400

oldrider 2026. 10. 02. 19:06

Előzmény: #17324 buythedip

#17399

Segítek! Itt a frontember mindenről is tudósít bennünket. Köszönet érte! Értelmezni kommentjeit úgy kell, hogy amiket ír, az kurva nagy krakkot vetít előre, főleg a Vonovia, de más német részvények esetében is. Az én kommentjeim egyszerűek és egyértelmüek. Esés várható az EU-s részvények esetében. Lehet Infi vagy Siemens bejövős, de a többség bukovári lesz. Nem vagyok én próféta, csak egy beültetett balek!

buythedip 2026. 10. 02. 18:32

#17398

Alstom friss megbízások:
ma - Dél, Afrika Gauteng €800M
szerdán leszállított 106 vonatot Szingapúrban
kedden €460M Riádban és €230M Svédországban
hétfőn €80M Panama metró karbantartás, €22M Szaud-Arábiában és Traxx Shunterek Németországban, €100M de €700M opcióval
Természetesen nem tudott feljebb zárni, mint a múlt héten.

5000 2026. 10. 02. 16:59

Előzmény: #17396 5000

#17397

De a részvény ára változatlan feltételek mellett csökkenne és nem nőne.
Szerintem egy csomó butaságot mond az AI.

5000 2026. 10. 02. 16:53

Előzmény: #17392 tothjoco

#17396

Többek között ez is gond

buythedip 2026. 10. 02. 16:49

#17395

Polytec €6.0
Ne mondjátok, hogy türelmesnek kell lenni, mert amíg türelmes voltam, nem ment fel egy hónap alatt 28%-ot.

tothjoco 2026. 10. 02. 16:49

Előzmény: #17392 tothjoco

#17394

Csak egy példa h miért lehetetlen:árfolyamhatás, EUR/SEK/PLZ

todi 2026. 10. 02. 16:44

Előzmény: #17391 todi

#17393

Igen, a shortállomány mérete és annak éves eloszlása drasztikusan megváltozna, ha a Vonovia a napok arányában fizetné az osztalékot. A hagyományos rendszerben tapasztalható, osztalékfizetéshez köthető short-csúcsok teljesen eltűnnének.A shortállományra gyakorolt hatások a következőképpen alakulnának:1. Az osztalék-arbitrázs (Dividend Yield Arbitrage) shortok eltűnéseA hagyományos rendszerben az osztalékforduló (ex-dividend nap) környékén a shortállomány gyakran megugrik. Ennek oka a technikai és adóoptimalizálási arbitrázs:

Hagyományosan: A shortosok az ex-nap előtt kölcsönveszik és eladják a részvényt. Bár az osztalék összegét (vagy annak nettó/bruttó értékét a szerződéstől függően) meg kell téríteniük a részvény tényleges tulajdonosának, az ex-napos árfolyamesésből profitálnak, vagy bonyolult opciós és adóvisszaigénylési láncolatokon keresztül (mint a historikus Cum-Ex struktúrák modern, legális változatai) adóelőnyt érnek el.
Pro-rata rendszerben: Mivel nincs egyetlen kiemelt nap, amikor a részvény értéke hirtelen zuhanna, ez a fajta spekulatív shortolás teljesen értelmét veszítené. Nem lenne olyan kitüntetett időpont, amikor megérné csak az osztalék miatt short pozíciót nyitni.

2. A "Short Squeeze" kockázat kisimulásaA hagyományos piacon az ex-nap előtt sok shortos lezárja a pozícióját (visszavásárolja a részvényt), mert nem akarják kifizetni az osztalék-kompenzációt a kölcsönadónak, vagy mert félnek az ilyenkor gyakori volatilitástól. Ez az ex-nap előtt mesterséges vételi nyomást (short squeeze-t) generálhat.

Az új rendszerben a shortosnak nem kellene tartania egy hirtelen, nagy összegű kifizetési kötelezettségtől az év egy adott napján.
A short pozíció tartása során a felhalmozódó osztalék kötelezettsége folyamatosan, naponta és lineárisan jelentkezne költségként. Ez kiszámíthatóbbá tenné a pozíciómenedzsmentet, így elmaradnának az ex-nap előtti pánikszerű short-zárások.

3. Állandó, de magasabb fenntartási költség (Carry Cost)A short pozíciót nyitó befektetőknek a részvény kölcsönzési díján (borrow fee) felül a felhalmozódó osztalékot is meg kellene téríteniük a kölcsönadónak.

Ha valaki shortolná a Vonoviát, a pozíció fenntartásának napi költsége folyamatosan tartalmazná az egy napra jutó osztalékot.
Ez azt jelentené, hogy a pusztán fundamentális alapon nyitott shortok száma csökkenhet, mivel a pozíció nyitva tartása minden egyes nap drágább lenne, mint a hagyományos rendszerben az év nagy részében (ahol az osztalékteher csak egyszer, a fordulónapon csapódik le).

Összegzés: Hogyan nézne ki a Vonovia shortállománya?

Kisebb átlagos állomány: Az adó- és osztalék-arbitrázsra utazó intézményi shortok teljesen kiesnének a piacról.
Kisimult szezonalitás: A Vonovia shortállományának éves grafikonja egy lapos, stabil vonalat mutatna a hagyományos rendszer május környéki (a Vonovia éves közgyűlése és osztalékfizetése utáni) szezonális tüskéi helyett.
Tisztább fundamentális fókusz: A shortállomány mérete kizárólag a vállalat valós teljesítményét (német ingatlanpiaci trendek, kamatkörnyezet, Vonovia adósságállománya) tükrözné, megtisztítva a technikai piaci manipulációktól.

tothjoco 2026. 10. 02. 16:43

Előzmény: #17385 5000

#17392

Általában az éves eredmény után szoktak dönteni az osztalékról. Van néhány cég aki a negyedéves v féléves eredmény után állapít meg osztalékot. De az durva lenne h elkezd osztalékot fizetni és jövő év márciusban kiderül h ja veszteség volt. És általában januárban történik a teljes elszámolás, leltár, leírások, stb, stb.. És utána jön ki az eredmény de ez őrült meló egy ekkora cégnél, még jóvall kisebbnél is. Benne voltam...

todi 2026. 10. 02. 16:39

Előzmény: #17384 todi

#17391

Változatlan fundamentumok (fundák) mellett a részvény hosszú távú átlagos árfolyama elméletileg teljesen megegyezne a hagyományos rendszerben várható árfolyammal, azonban az árfolyamgörbe szerkezete, a volatilitása és a befektetői bázis összetétele gyökeresen megváltozna.Mivel a cég értéke, profitja, ingatlanállománya és a kifizetett teljes osztalékösszeg nem változik, a hosszú távú hatások az alábbiak szerint alakulnának:1. Stabilabb, kiszámíthatóbb árfolyamgörbe (Alacsonyabb volatilitás)A hagyományos rendszerben a Vonovia árfolyama minden évben végigmegy egy mesterséges hullámzáson: az osztalékfizetés közeledtével az „osztalékvadászok” miatt felfelé torzul az ár, majd az ex-dividend napon hirtelen zuhan egy nagyot.

Hosszú távú hatás: Ez a mesterséges, évente ismétlődő volatilitás teljesen kisimulna.
A részvény grafikonjáról eltűnnének az évenkénti éles szakadékok. Változatlan fundamentumok mellett a grafikon egy egyenletes, enyhén felfelé hajló (fűrészfogak nélküli) egyenest mutatna az év során, ami technikai elemzési szempontból megbízhatóbbá tenné a papírt.

2. Magasabb likviditási prémium (Kisebb spread)A hagyományos osztalékfizetés környékén a piaci szereplők óvatosabbak, a shortosok és a longosok harca miatt a vételi és eladási ajánlatok közötti rés (spread) tágulhat, ami növeli a kereskedési költségeket.

Hosszú távú hatás: Mivel a napi arányos rendszerben nem lenne „kritikus nap”, a részvény likviditása az év 365 napján teljesen egyenletessé válna. A piac ezt a kiszámíthatóságot általában minimálisan magasabb árazással (likviditási prémiummal) jutalmazza, így a részvény hosszú távon hajszálnyival drágább lehet a piacon, mint a hagyományos verzióban.

3. Az intézményi és kisbefektetői bázis átrendeződéseA Vonovia egy ingatlanalapú osztalékpapír, amelyet sokan a fix hozam (mint egy kötvény) miatt tartanak.

Hosszú távú hatás: Egy ilyen rendszer felerősítené a részvény „kötvényjelleget”. Ez a kiszámíthatóság tömegesen vonzaná be a hosszú távú, kockázatkerülő konzervatív alapokat, nyugdíjalapokat és a kisbefektetőket.
Mivel a spekulánsok és az osztalék-arbitrázzsal foglalkozó hedge fundok teljesen elhagynák a papírt (hiszen nincs mit manipulálni), a részvény tulajdonosi köre sokkal stabilabbá válna. Ez a stabilitás csökkentené a pánikeladások esélyét a piacon.

ÖsszegzésVáltozatlan fundamentumok mellett a Vonovia hosszú távú trendvonala nem változna, de az árfolyam sokkal közelebb tapadna a valós belső értékhez. Nem lennének alul- és túlárázott időszakok az évben az osztalékdátumok miatt, ami egy tiszta, zajmentes, és hosszú távon stabilabb árfolyamot eredményezne.

5000 2026. 10. 02. 16:37

Előzmény: #17389 5000

#17390

Ez szerintem pont lejönne az árból.

5000 2026. 10. 02. 16:35

Előzmény: #17388 5000

#17389

Pont lefele menne szerintem

Időszak	Árfolyam-mozgás jellege
Az év során folyamatosan	Lassú, egyenletes, lineáris felfelé kúszás (a napi szinten felhalmozódó, "beérő" osztalék miatt).

5000 2026. 10. 02. 16:34

Előzmény: #17387 5000

#17388

Vagy ezt?

A kifizetés napja (Payment Date): A kifizetés napján a vállalat készpénze csökkenne (kiáramlik a cégből), így a részvény árfolyama ekkor esne le. Viszont ez az esés nem érne senkit meglepetésként vagy veszteségként, mert a számláján azonnal megjelenne a tartási napjai alapján neki járó készpénz.

5000 2026. 10. 02. 16:33

Előzmény: #17384 todi

#17387

Todi, Te ezt végigolvastad?

5000 2026. 10. 02. 16:27

Előzmény: #17384 todi

#17386

Folyamatos, napi "beépülés" az árfolyamba: Ebben az új rendszerben a részvény minden egyes tartási nappal folyamatosan termelné az osztalékjogosultságot. Ha az éves várt osztalék 1,20 euró, akkor a részvény elméleti értéke minden egyes nap körülbelül 0,33 centtel növekedne (120 cent / 365 nap) pusztán az idő múlása miatt."

Szerintem meg pont nem, ennyivel csökkenne

5000 2026. 10. 02. 16:25

Előzmény: #17384 todi

#17385

Ez csak matematikailag igaz, és az is csak akkor, ha tudod előre az osztalék mértékét.
Egyik baj, hogy nem tudod, így az elején az esés pontos mértékét sem tudod, így ez kockázat annak, aki akkor veszi, amikor fizetett. Az biztos, hogy a piac többet fog levenni, mint a valós osztalék.
Másik, hogy aki akkor veszi, az az árfolyam csökkenése miatt kevesebbet fog kapni érte, ráadásul csak 1 év múlva kapja vissza pénzét.
Már a fenti két dolog miatt is esni fog a részvény ára aznosztaék kifizetésekor

todi 2026. 10. 02. 16:13

#17384

Most már negkérdeztem az AI-t mert kezdem úgy érezni, hogy valamit én nézek be. A válasz:
Ha a Vonovia (vagy bármely más tőzsdén jegyzett cég) a hagyományos modell helyett a birtoklási napok arányában (pro-rata) osztaná el az évente egyszer kifizetett osztalékot, az teljesen felforgatná a részvény árazási mechanizmusát, megszüntetné a klasszikus ex-dividend napot, és átírná a piaci manipulációs lehetőségeket.Egy ilyen elméleti modellben a részvény árfolyama és a piaci dinamika az alábbiak szerint alakulna:1. Az "Ex-Dividend" hatás megszűnése és folyamatos beárazódásA hagyományos rendszerben az ex-dividend napon a részvény árfolyama elméletileg pontosan az osztalék összegével esik, mivel aki aznap veszi meg a papírt, az már nem jogosult az adott évi kifizetésre. [1]

Folyamatos, napi "beépülés" az árfolyamba: Ebben az új rendszerben a részvény minden egyes tartási nappal folyamatosan termelné az osztalékjogosultságot. Ha az éves várt osztalék 1,20 euró, akkor a részvény elméleti értéke minden egyes nap körülbelül 0,33 centtel növekedne (120 cent / 365 nap) pusztán az idő múlása miatt.
Nincs ugrásszerű árfolyamesés: Mivel nincs egyetlen kitüntetett nap, amikor a jogosultság elvész, nem lenne ex-dividend napi árfolyamesés sem.
A kifizetés napja (Payment Date): A kifizetés napján a vállalat készpénze csökkenne (kiáramlik a cégből), így a részvény árfolyama ekkor esne le. Viszont ez az esés nem érne senkit meglepetésként vagy veszteségként, mert a számláján azonnal megjelenne a tartási napjai alapján neki járó készpénz.

2. Piaci manipulációk és arbitrázs (Osztalék-stripping)A jelenlegi rendszerben intenzív kereskedés zajlik az ex-dividend napok körül (pl. osztalékvadászat, shortolás az esésre, vagy az adóoptimalizálást célzó, hírhedt Cum-Ex típusú csalások). [1]

Az osztalékvadászat ellehetetlenülése: Jelenleg a spekulánsok megtehetik, hogy az ex-dividend nap előtt 1 nappal megveszik a Vonoviát, zsebre teszik a teljes éves osztalékot, majd eladják. A naparányos elszámolás mellett ez a stratégia értelmét veszítené, hiszen 1 napi tartásért csak 1 napi mikroszkopikus osztalék járna.
Manipuláció helyett tiszta matematika: Nem lehetne többé manipulálni az árfolyamot az osztalékfizetés előtti mesterséges vételi nyomással vagy a kifizetés utáni pánikszerű eladásokkal. A spekuláció lehetősége ezen a téren gyakorlatilag nullára csökkenne.

3. Hogyan nézne ki a grafikon és a kereskedés?A Vonovia árfolyamgrafikonján a normál üzleti tényezőktől (ingatlanárak, kamatkörnyezet, profit) megtisztítva egy fűrészfog-mintázat rajzolódna ki, de sokkal tisztábban, mint most:

Időszak	Árfolyam-mozgás jellege
Az év során folyamatosan	Lassú, egyenletes, lineáris felfelé kúszás (a napi szinten felhalmozódó, "beérő" osztalék miatt).
A kifizetés napján (Évente 1x)	Egyetlen határozott, függőleges esés az egy év alatt felhalmozott teljes osztaléktömeg értékével.

4. Adminisztratív és likviditási kihívások (Miért nem csinálják?)Bár elméletben ez egy rendkívül igazságos és átlátható rendszer lenne, a gyakorlatban komoly akadályokba ütközne:

Likviditási prémium változása: A befektetők nem kényszerülnének arra, hogy hosszabb távon tartsák a részvényt. Bármikor, likviditási igény esetén eladhatnák a Vonoviát, tudva, hogy az addigi napok időarányos osztalékát az árfolyamban (magasabb eladási árként) megkapják. Ez növelhetné a részvény forgási sebességét (likviditását).
Technológiai és adózási rémálom: A brókercégeknek és az adóhatóságoknak másodperc-alapon kellene nyilvántartaniuk, ki meddig birtokolta a papírt. Ha Ön januárban vett 100 Vonovia részvényt, márciusban eladta, a cég pedig csak jövő januárban fizet, akkor a vállalatnak egy évvel később több százezer ex-tulajdonosnak kellene elutalnia a pár centes vagy eurós tételeket, és ezeket külön adóztatni.

ÖsszegzésHa a Vonovia bevezetné ezt, a részvény árfolyama sokkal kiszámíthatóbbá és stabilabbá válna. Eltűnnének az osztalékfizetés körüli hirtelen piaci anomáliák, és a részvény ára hűen tükrözné az idő múlásával felhalmozott, de még ki nem fizetett készpénz belső értékét.