Ezt is édemes elovasni:https://444.hu/2018/08/11/az-se-mind-hulye-aki-nem-liszterzekeny-megis-glutenmentesen-taplalkozik
Egy kis részlet:
"Joanna Blythman, a Gaurdian újságírója nagy cikkben tárta fel, hogy a modern sütőipar meghallotta nagyanyáink tanácsát. 1964, de különösen az ezredforduló óta folyamatosan úgy nemesítik a gabonaféléket, hogy azok sikértartalma minél nagyobb legyen, mert így sokkal mutatósabb, felfújtabb, habosabb kenyereket tudnak sütni úgy is, hogy közben a hagyományos eljárásokhoz képest elenyésző idő, egy-két óra alatt jutnak el a liszttől a kész kenyérig.A hatás fokozására ráadásul az ártatlannak tűnő "búzafehérje" címkével még pluszban is adagolnak glutént, vagyisa modern kenyérben sokkal, de sokkal több glutén van, mint akár abban, amit gyerekkorunkban ettünk- hogy nagyanyáink kenyeréről ne is beszéljünk. Cserébe teljesen kiesik a kelesztés, ami nem csupán a tészta emelkedése miatt volna fontos. A kelesztés valójában erjedés, az élesztő hatására már ebben a fázisban megkezdődik a gabona lebomlása, így amikor egy hagyományos, kovászos kenyeret eszünk, az már félig-meddig előemésztve jut a szervezetünkbe, ami így sokkal könnyebben bontja le azt, és veszi fel belőle a tápanyagokat.Magyarán a nagyipari kenyér, ami az osztályrészünk, ugyan jól néz ki, de tápanyagban szegényebb, gluténban sokkal gazdagabb a hagyományos módszerrel, 16-24 óra alatt elkészülő kovászos kenyereknél."
Egy kis részlet:
"Joanna Blythman, a Gaurdian újságírója nagy cikkben tárta fel, hogy a modern sütőipar meghallotta nagyanyáink tanácsát. 1964, de különösen az ezredforduló óta folyamatosan úgy nemesítik a gabonaféléket, hogy azok sikértartalma minél nagyobb legyen, mert így sokkal mutatósabb, felfújtabb, habosabb kenyereket tudnak sütni úgy is, hogy közben a hagyományos eljárásokhoz képest elenyésző idő, egy-két óra alatt jutnak el a liszttől a kész kenyérig.A hatás fokozására ráadásul az ártatlannak tűnő "búzafehérje" címkével még pluszban is adagolnak glutént, vagyisa modern kenyérben sokkal, de sokkal több glutén van, mint akár abban, amit gyerekkorunkban ettünk- hogy nagyanyáink kenyeréről ne is beszéljünk. Cserébe teljesen kiesik a kelesztés, ami nem csupán a tészta emelkedése miatt volna fontos. A kelesztés valójában erjedés, az élesztő hatására már ebben a fázisban megkezdődik a gabona lebomlása, így amikor egy hagyományos, kovászos kenyeret eszünk, az már félig-meddig előemésztve jut a szervezetünkbe, ami így sokkal könnyebben bontja le azt, és veszi fel belőle a tápanyagokat.Magyarán a nagyipari kenyér, ami az osztályrészünk, ugyan jól néz ki, de tápanyagban szegényebb, gluténban sokkal gazdagabb a hagyományos módszerrel, 16-24 óra alatt elkészülő kovászos kenyereknél."
Egész Európában alig van olyan ahol alacsonyabb a várható élettartam az észak-magyarországinál
Ugrás a cikkhez