Mivel a korábbi
uniós vizsgálatok elhúzódtak, most folynak az egyeztetések az
orosz-magyar hitelszerződés átütemezéséről, a módosított szerződést az
Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia - mondta el Süli János, a paksi
atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteken
sajtótájékoztatón.
hirdetés
PreviousNext Amennyiben ez nem jönne össze,
úgy vélhetően a magyar államnak milliárdokat kellene kifizetnie a
csúszás miatt az orosz félnek. Süli a rendezvényen megerősítette, hogy a
projekt előkészítése közel kétéves csúszásban van az eredeti tervhez
képest. A két új blokkot eredetileg 2025-ben és 2026-ban adnák át, ám a
csúszás miatt ennek esélyes egyre csökken, a 10 milliárd eurós orosz
hitelt azonban a jelenlegi feltételek alapján 2026-tól akkor is
törleszteni kell, ha a blokkok csak később készülnek el. Süli János tavaly szeptemberben a parlamentben már elismerte,
hogy a pénzügyi szerződést módosítanák. A miniszter akkor azt mondta,
az új blokkok üzembe helyezése 2026-2027-ben várható. Lehet csúszás -
folytatta -, de mindig is azt képviselték, nem a határidő, hanem a
biztonság a legfontosabb, mivel hatvan évre épülő blokkokról van szó. A
miniszter akkori közlése szerint a módosítás értelmében a törlesztés az
új blokkok üzembe helyezéséhez igazodik, és azt követően indulhat. A
tárca nélküli miniszter a mostani rendezvényen azt is elmondta, a paksi
erőmű létesítési engedélykérelmét akkor adják majd be, ha az biztosan
alkalmas lesz az engedélyezésre, így konkrét időpontot nem kívánt
mondani. A
rendezvényen részt vett William D. Magwood, OECD Nukleáris Energia
Ügynökségének (NEA) főigazgatója is, aki azt mondta, a jövőben
jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra
van szükség. A megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepük lesz,
ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei
vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak - emelte ki. Minden
tagországban más lehet a megújuló energiaforrások súlya, nagyobb
arányban tudják energiamixükbe beépíteni azok az országok, ahol
kedvezőek a nap- és szélviszonyok - jelezte, hozzátéve, úgy látja,
Magyarország is a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja
energiapolitikáját. Egy másik, szintén a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos hír
szerint másodszor is elhalasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi
Ítélőtábla abban a perben, amelyet Jávor Benedek, az Európai Parlament
képviselője (Párbeszéd) indított az állam, illetve a Roszatom ellen a
paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért. A hvg.hu szerint február
8-án születhet meg az ítélet. Címlapkép: Stiller ÁkosCímkék: energia, paks 2, paksi atomerőmű, paksi bővítés, süli jános, vállalatok
A legtöbb befektető nem előfizetéses profittermelőként tekint egy tőzsdei papírra! Úgy tekint rá, hogy létrehoztak egy gazdasági szervezetet, aki többre hívatottnak tartja magát, segítséget kér egy "olcsó hitelre", hogy nagyobb hozzáadott értékű céggé, annak papírkibocsájtójává váljék. Ekkor a befektető úgy gondolja, személy szerint megtámogatja a cég szándékát. De!! Elvárásokat fogalmaz meg magában, mekkora fejlődést ( kamatot, hasznot ) vár el cserébe. Vannak akik valóban az elvárt hozam fölötti szintet ért el. Akik nem érték el a várakozásukat, ne szóljuk már le, ha ettől nincsenek feldobva. Nem lehet mindenkinek annyi tűzre vethető pénze, mint itt néhány szereplőnek. Most egy éve azt látni, hogy egy inkubátor védőernyője alatt működik a társaság és nem a neki bizalmat szavazó kisbefektető elvárásainak alakulnak a történések. Ha rápillantanánk az opi, konzi, appi, ott1 bármelyikének grafikonjára nem tudnánk megnevezni melyik, melyikhez tartozik. Az viszont világosan felismerhető lenne, 34 - 36 %-ot vesztettek értékükből. Tehát egyet kell értenünk, még az alapkamatot sem érik el. Ha viszont a négy, valóban blue csipnek nevezetteket grafikonjait tennék elénk, ugyan úgy nem tudnánk megnevezni az összetartozókat. Az időhorizonton azt láthatjuk, hogy egy 14 - 16 % lejtmenetből legalább ugyanott tartunk. De az időhorizonton volt lehetőség 14 - 16 % pénzt teremteni. Summa - summárum, az előbbiek gazdasági modellje mindegy miért, de rosszul működik. Tehát ez nem vicces!
Itt a pénz... Százmilliárd forintnyi szabad pénz hever ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban. Ezt a pénzt fél évtizeddel ezelőtt az államtól kapták azért, hogy stabilizálják vele a szektort. Erre azonban nincs már szükség – folyamatos összevonások után a takarékszövetkezeti rendszerben is elindult egy megabank kialakítása.
Ne aggódj. Ez az utolsó is "bukta" is meglesz r-kordban. Ki lesz írva ugyanezen az áron, de "műszaki tartalom" lesz csökkentve, hogy pont jó legyen.. 2020 végéig még lesz egy csomó kiírás. "Valaki" csak megnyeri.. ;)
a cikkből:
Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd
forintnyi vételár előteremtése - ugyan, nyomdázunk pár Opus részvény fiktív 611-es apportáron, és ráborítjuk a piacra, meg is van oldva a feladat
OPUS Global Nyrt.