Így van. Dublin3 után a Lisszaboni szerződés is ugrik. Mostmár csak csak a "saját szabályrendszert" kellene tisztázni és akkor láthatnánk, hogy egyáltalán mi szerint működik. Mert az alapszerződés már akkor ugrott, amikor vétójog nélkül szavaztak meg egy olyan kötelező kvótát, ami alapvetően befolyásolja a tagországok lakosságának mindennapi életét.
Ha jól látom, akkor valami "jogállamiság" lép minden helyébe. Az a jogállamiság, ami minden tagországban más. Nem semmi az irány. :)
Pontosabban nem követi a saját szabályrendszerét.
Ahogy a cikkben írják: "a Lisszaboni Szerződésben is benne van, hogy a fejlesztésekre szánt pénz jár, nem lehet
feltételekhez kötni a kifizetéseket, és politikai játszmák tárgyává tenni."
Illetve lehet, de az már nem a demokrácia hanem a diktatúra mezeje...
Macika osztogassad te csak saját pénzedet a migránsoknak! Kérjed vissza az adódat és add oda a veled szembejövő migránsmenekülőnek!Csak vigyázz nehogy megköszönjék!
"A szövetségi gazdasági minisztérium javaslata egy olyan Európa képét
villantja fel, amely nem sok jót ígér a különutas Kelet-Európa számára.
Nem véletlen, hogy Robert Fico szlovák és Beata Szydlo lengyel
miniszterelnökök e heti varsói találkozójukon kart karba öltve
tiltakoztak a felvetés ellen.
Mondván, a Lisszaboni Szerződésben
is benne van, hogy a fejlesztésekre szánt pénz jár, nem lehet
feltételekhez kötni a kifizetéseket, és politikai játszmák tárgyává
tenni.
..
Ugyanakkor Ficóéknak abban igaza van, hogy bár Németország többet fizet
be az uniós költségvetésbe, mint amennyit visszakap, de ha a kevésbé
fejlett országok gazdaságilag felzárkóznak, az végeredményben
mindenkinek a javára válik. Olyannyira, hogy bár erre nem szokta a
Spiegel olyan gyakran emlékeztetni az adófizetőket, azért tény, hogy a
fekete bárány Görögország is úgy halmozta fel tetemes adósságának egy
részét, hogy kölcsönt vett fel a német államtól azért, hogy a német
nagyvállalatok termékeit – hadiipari fejlesztések, metró, miegymás –
legyen miből megvennie.
Berlin meg adott neki, nehogy lelassuljon
a gazdasági növekedés. Kelet-Európával is hasonlóan ellentmondásos a
helyzet, hiszen a rendszerváltás óta a német nagyvállalatok a régió
legnagyobb befektetői."
Törölt felhasználó2017. 06. 22. 14:49
#10
eredeti pf cím
Uniós források » GazdaságfejlesztésElárulta az EU fő pénzosztója, hogy mire nem adna pénzt 2020 után
ez meg
Lebukott az EU fő pénzosztója, migránsbetelepítés nélkül nem adna vissza pénzt 2020 után?
szégyen
ez meg a háttere:
"- Felismerte az EU, hogy csak pénzfenyegetéssel gyakorolhat nyomást Kelet-Közép-Európára
- A lapunk birtokába került német költségvetési javaslat körön kívülre lökné azt, aki nem érzi magának az EU szellemiségét
kiszivárgott: a német gazdasági minisztérium 2020 után csak azoknak az
uniós tagállamoknak juttatna az uniós forrásokból, akik tiszteletben
tartják a jogállamiság elveit. Az ötlet nem újdonság, hiszen a
kritikusabb európai politikusok az elmúlt években felvetették már
párszor, hogy el kell zárni a pénzcsapokat, ha változást akarnak elérni a
renitens országokban. De egy dolog Guy Verhofstadt liberális belga
képviselő következmények nélküli tirádája az Európai Parlament plenáris
ülésén, és megint más, ha a német kormány egy precízen kidolgozott
nyolcoldalas dokumentumban veti fel a kérdést.
Márpedig a
„Szövetségi kormány állásfoglalása a 2020-as uniós kohéziós politikáról”
(Stellungnahme der Bundesregierung zur Kohäsionspolitik der EU nach
2020) 7. oldalán ott szerepel az uniós támogatások két legnagyobb – és
egyben leghálátlanabb – kedvezményezettjének, Magyarországnak és
Lengyelországnak a rémálma.
A Vasárnapi Hírek birtokába került
dokumentum azt javasolja, hogy a következő hétéves költségvetési
ciklusban „előzetes jogi, adminisztratív és politikai feltételekhez”
kössék a strukturális alapok kifizetéseit, és ezzel ösztönözzék a
tagállamokat az uniós források hatékonyabb felhasználására. A német
kormány azt is szeretné, ha az Európai Bizottság megvizsgálna bizonyos
országokra szabott (az uniós zsargonban: „országspecifikus”) kifizetési
feltételeket, „illetve azt, hogy a kohéziós alapokhoz való hozzáférést
össze lehetne-e kötni a jogállamiság elveinek betartásával”.
..
Tehát mikor egy minisztériumi állásfoglalásban az uniós pénzeket a
jogállamiság alapelveivel kötnék össze, vagy éppen több forrást
juttatnának az olyan régióknak, amelyek a menekültek integrációjával és a
demográfiai változásokkal küzdenek, és az a javaslat történetesen
kiszivárog az európai sajtóba, sejteni lehet: nemcsak Brüsszelnek
üzennek, hanem otthonra is. Jól mutatja ezt a Der Spiegel hetilap online
kiadása is, ahol már a témának szentelt írás címe is árulkodó:
„A szövetségi kormány meg akarja vonni a pénzt Kelet-Európától”.
A
magyar határzárról készült képpel illusztrált cikk aztán annak is
egyértelművé teszi a tanulságot, akinek eddig nem lett volna az. Vagyis:
az uniós intézkedések eddig nem hatottak az autoriter irányba haladó
Magyarországra és Lengyelországra, ezért más eszközzel – értsd pénzzel –
kell majd rájuk hatni."
"Günter Öttinger az elmúlt hónapokban több fontos jelzést is tett már a
2020 utáni uniós költségvetés témájában, legutóbb azt, hogy akár a német
kormány által bedobott feltételrendszert (a jogállamisági keretekhez
kössék az EU-pénzek kifizethetőségét) is be lehetne építeni a következő
büdzsé kifizetési szabályrendszerébe."
Lebukott az EU fő pénzosztója, migránsbetelepítés nélkül nem adna vissza pénzt 2020 után?