2026. januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közléséből. Ennél alacsonyabb értékre utoljára 2018 márciusában volt példa. Az adat elmarad az elemzők várakozásaitól is, a Portfolio elemzői például 2,3 százalékos inflációra számítottak.
A jelentős visszaesés oka részben a bázishatás: 2025 első hónapjában havi alapon 1,5 százalékos volt az áremelkedés, ez most csak 0,3 százalék volt decemberhez képest. Az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak az elmúlt hónapban. Az alacsony inflációs adat hátterében szerepe lehet az átárazásnak, de az árrésstopnak és a benzin nagy áresésének is.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt előző év januárjához képest. A szeszes italok és a dohányáruk 6,3 százalékos drágulási üteme is alacsonyabb volt a decemberinél, ez utóbbi árát szinte kizárólag a hatósági árak változása, illetve a jövedéki adó emelése mozgatja. A szolgáltatások 5 százalékkal drágultak, ezen belül a színházbelépők a leginkább: ott 19,2 százalékos áremelkedést mértek januárban.
A háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni. A januári adatban ugyanakkor valószínűleg még nem szerepel a rezsistop, mivel a statisztikai hivatal általában két hónapos csúszással számolja el az energiafogyasztást.
A Portfolio szerint a friss inflációs adat megerősítheti a kamatcsökkentési várakozásokat: nagyobb lehet az esélye, hogy a Monetáris Tanács már a legközelebbi, február 24-i ülésén lazítson a 6,5 százalékos alapkamaton.
A jelentős visszaesés oka részben a bázishatás: 2025 első hónapjában havi alapon 1,5 százalékos volt az áremelkedés, ez most csak 0,3 százalék volt decemberhez képest. Az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak az elmúlt hónapban. Az alacsony inflációs adat hátterében szerepe lehet az átárazásnak, de az árrésstopnak és a benzin nagy áresésének is.
A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt előző év januárjához képest. A szeszes italok és a dohányáruk 6,3 százalékos drágulási üteme is alacsonyabb volt a decemberinél, ez utóbbi árát szinte kizárólag a hatósági árak változása, illetve a jövedéki adó emelése mozgatja. A szolgáltatások 5 százalékkal drágultak, ezen belül a színházbelépők a leginkább: ott 19,2 százalékos áremelkedést mértek januárban.
A háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni. A januári adatban ugyanakkor valószínűleg még nem szerepel a rezsistop, mivel a statisztikai hivatal általában két hónapos csúszással számolja el az energiafogyasztást.
A Portfolio szerint a friss inflációs adat megerősítheti a kamatcsökkentési várakozásokat: nagyobb lehet az esélye, hogy a Monetáris Tanács már a legközelebbi, február 24-i ülésén lazítson a 6,5 százalékos alapkamaton.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link