A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
"... dr. Varsányi Károly bejegyzett kamarai jogtanácsos, a digitalcash.hu oldal szerkesztője, más oldalak vendégírója, blokklánc jogász. Ha kérdésed van a digitális fizetőeszközök vagy a digitális eszközosztályok (tokenek, etc.) kapcsán, akkor írj neki. ..."
Hallottad? Most olvasom a német wallstreetonline-on, hogy a tengerentúli TRY tulajdonosok kb. egy hete nem tudnak lírát visszaadni a török bankoknak, mert senki sem akarja átvenni tőlük... állítólag a Szultán leszólt nekik inter-turbán, hogy tilos lírát (vissza)venniük. Márc. 31-én helyhatósági választások lesznek náluk, és a gonosz internacionalista hedzsfundosok máris líra shortokon törték a buksijukat...:)... hoggymikkvannakk!!
Értem én, mit akarsz mondani. Kb azonos nézőponton vagyunk. Viszont sztem a rendszert, a blokcséjnt és a fizetőeszközt nem lehet szétválasztani. A bc rendszerben értékesített (forgalmazott, kereskedett) materiális, vagy szellemi cucc (tárgy, termék, dolog, gondolat) fizetőeszköze az illető cucc bc rendszerének a pénze. Tehát a kriptodeviza csak úgy magában nem létezhet. (Feltételezzük, hogy tisztességes, törvényes üzletről van szó, nem csalásról!) Pl: 2-3 srác kitalálja, hogy a népnek Dűzni-re van szüksége. Kigondolják/megalkotják a Dűzni fogalmát, ez szűk haveri körben ismertté válik és kiderül, hogy ez tényleg kell a népeknek. Céget kéne alapítani, tervezni, programot csinálni, marketingolni, stb kellene. Startup cég, de lé nincs. Pézt kéne gyűjteni. Itt a közösségi finanszírozás. Adjon a nép usd-ért, eur-ért, váltott BTC-t, ETH-t, stb-t, mi adunk érte token-eket. Ez a csere-bere tartson pl 12 hónapig, a neve legyen ICO. Ha az ICO futamidő végére összegyűlt a tervezett fiat péz mennyiségnyi kriptodeviza, az ICO ideje alatt gyártott Dűzni-t piacra lehet dobni, a céget a kripto tőzsdére lehet vinni. De a Dűzni-t nem lehet fiat pézért venni, csak a tokenekből már Dűzni coin-á (DCO) vált kriptodevizáért lehet megvenni. Ha jó volt a 2-3 srác ötlete és a kivitelezés is stimmt, akkor a népek keresni és venni akarják a Dűzni-t, ezért keresni és venni akarják a DCO-t . Tehát a világban létrejött egy új termék, a Dűzni, amit csak a létrehozója által forgalmazott altcoin-ért lehet megvenni. Gondolom fontos, hogy mennyi DCO-t hoznak létre, mennyit forgalmaznak? A létrehozott db számot hogyan ellenőrzik? Ezek informatikai epizódok, de a lényeg ez. Tehát törvényes, és nem csalási célból létrehozott kriptodeviza mögött mindig valós cuccnak kell lennie. Ezért van már ilyen sok, (most: 2129 db) altcoin.
Ha nem így megy a dolog, akkor még tanulnom kell... :) :)
Na, mégis előrevettem a cikket. Tulajdonképpen mindegyik megállapításával egyet tudok érteni... még a blockchain-es résszel is. ;)... az MI-vel foglalkozó részt pedig nagyon szépen kibontotta... tkp. minden eddigi itteni MI-s topikban magam is ugyanezekkel próbáltam "érvelni" az MI-rajongókkal szemben.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy a mai kriptovalutázós blődlit egy pillanatra is komolyan lehetne venni....
Oké, asszem értem, mit szeretnél mondani. De szerintem a kriptovalutákat és a blockchain-t nem lehet egymás szinonimájaként kezelni. A "kripto" prefixum az ógörögből ered, "titkos, titkolt, rejtett" értelemben. Az észtek blockchain alapú alkalmazásai hasznos, értelmes, értékes dolgok. A kriptovaluták szeretnék magukat ugyanilyennek beállítani, csupán azért, mert blockchain alapon működtetik őket. A kėtfajta alkalmazás között csak a blockchain közös, ahogy a bolivar és a chf között is csak a bankjegypapír (azaz a hordozó) közös. Jobban nem tudom, de talán nem is szükséges kifejtenem. A hosszú cikket ma este vagy holnap valamikor áthümmögtetem. :)
Lentebb betettem egy másik cikket is. Lehet, nem olvastad, pedig érdemes. Nem sok blockchain van benne, csak épp annyi, amennyi kell. Bemásolom ide, mielőtt eltűnik:
„A robotok nem úgy lázadnak majd, hogy lézerpuskákkal pusztítanak el minket” 2019.03.16. 24.hu Öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia? A világvége, vagy egy szép új világ felé halad az emberiség? Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk az előttünk álló legsúlyosabb kihívásokról, a várható civilizációs katasztrófákról, és a technológia fejlődéséről, ami elhozhatja a tökéletes kommunizmust, valóra váltva a legszebb álmainkat, vagy épp a legborzalmasabb rémálmainkat.MI, vagyis mesterséges intelligencia. Ha szóba kerül, leggyakrabban a Terminátor Skynetje, vagy a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-e jut eszünkbe. A gép, amelyik öntudatra ébredve teremtője, az ember ellen fordul. Mivel a tavaly elhunyt tudóslegenda, Stephen Hawking és a techrocksztár Elon Musk is többször figyelmeztetett már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszélyekre, úgy érezzük, jogosan. A logika azt diktálja, hogy a gépagy sokkal fejlettebb lesz a humán intelligenciánál, ahogy egy robotkar is erősebb, gyorsabb bármelyik emberi végtagnál. Ráadásul nem fárad, és sohasem hibázik, azaz, ha egyszer tényleg öntudatra ébred és úgy dönt, kiirtja az emberiséget (már emberként sem túl nehéz összeszedni erre néhány alapos indokot, milyen egyszerű lesz egy hiperintelligenciának), valószínűleg nem sok esélyünk lesz túljárni az eszén.Vagyis a mesterséges intelligencia-fejlesztéssel öles léptekkel rohanunk a végzetünk felé? Ellenkezőleg: a legégetőbb problémáinkat, a klímaváltozást, a túlnépesedést, a fegyveres konfliktusokat igyekszünk megoldani általa. Akkor Hawking és Musk tévednének? Ez sem teljesen igaz.Dr. Rab Árpád jövőkutató, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azt mondja,a mesterséges intelligenciának megvannak a maga a veszélyei, de az biztosan nem tartozik közéjük, hogy a gép öntudatra ébred és az emberiség ellen fordul.Amit mesterséges intelligenciának hívunk, valójában nem más, mint nagyon gyors adatbázis-műveletek sokasága. Ha van mondjuk egy fordítórobotom, aminek mondok valamit magyarul, ő pedig ugyanazt elmondja utánam kínaiul, akkor azt egy hatalmas adatbázisból, szövegrészletek szupergyors azonosítását végzi el, nem arról van szó, hogy megértette, mit jelent, amit mondtam neki. Csak én az emberi, antropomorf gondolkodásom miatt látom emberinek a folyamatot. Miben különbözik akkor az, amit ma mesterséges intelligenciának hívunk egy programtól, amelyik elvégez egy műveletet az inputon és kiadja az outputot?A sebességben és az adatbázis méretében. Egy egyszerű porgrammal azt mondom a gépnek, hogy ez és ez történik, ezt és ezt tedd, és megadok neki tízféle parancsot. Ma már azonban ott tartunk, hogy a gépnek több millió lehetőség van felsorolva és ezek mindegyikére több millió reakció érkezhet. A hétköznapok során az ember is algoritmikusan viselkedik: ha bemegy valahová, köszön, ha szólnak hozzá, odafordul, ha hideg van, felöltözik, vagyis rengeteg, de véges számú ingerre ad rengeteg, de véges számú reakciót. A technológia fejlett már annyira, hogy egy gép is képes ennyiféle változó mellett szinte azonnal reagálni, és ettől emberinek tűnik, de valójában soha nem lesz az. Ha csak programokról beszélünk, amelyek persze nagyon bonyolultak, de azért mégis csak programok, miért hívjuk őket intelligenciáknak?Kicsit a hype miatt, mert jól hangzik. Másrészt az összetettségük miatt kevésnek érezzük egyszerűen programnak hívni őket. Intelligensnek akkor nevezünk egy programot, ha döntéseket hoz. Például egy önvezető autó több tízezer információt gyűjt be minden másodpercben, és kiválasztja ezek közül azt a hármat, amelyek valóban fontosak. Ha jön szembe vele egy kamion, a lehető legbiztonságosabban tér ki előle, de csak akkor, ha beleírtam a kódjába, hogy a kamion elől ki kell térni. Jobb lenne talán félintelligensnek nevezni, de mivel annyira jól imitálja már az emberi viselkedést, valódi intelligenciát látunk bele. Biztos, hogy a gépeknek soha nem lesz öntudatuk? Végül is az emberi agy is egy gép. Elképesztően bonyolult, de mégis csak egy szerves gép, amiben fizikai, kémiai reakciók milliárdjai játszódnak le. Miért ne lehetne idővel ugyanezt reprodukálni szervetlen anyagokkal?Azt kell megérteni, hogy a gép mindig gép marad, mert nincsenek céljai. Nem akarja lefordítani azt a szöveget, azért csinálja, mert én elindítom a folyamatot. A gépnek soha nem lesz öntudata. Az automatizáció valóban gyökerestől változtatja meg a társadalmat és az életünket, aminek megvannak a maga negatívumai és veszélyei, de nem úgy, hogy robotok fognak kipusztítani minket lézerpuskákkal.Az emberi agy működését évtizedek óta kutatjuk, de még mindig csak a felszínt kapargatjuk. Azt sem tudjuk még pontosan például, hogy mi alapján szelektálunk az emlékeink között, mi alapján tárolunk valamit a rövid távú és mit a hosszú távú memóriánkban. Arról meg végképp nincs fogalmunk, hogy mi tulajdonképpen az öntudat, vagy ha úgy tetszik, a lélek. Az ember bonyolult és irracionális lény, aki folyamatosan, egyszerre több dolgon gondolkodik, és vegyes érzelmek vezérlik. Valakit nagyon szeretek, de jó lenne, ha néha békén hagyna. Imádok valamit csinálni, de ma nincs kedvem hozzá. Erre a gép nem képes, mert digitális, két érték létezik számára, nulla és egy. Ha azt programozom bele, hogy szeret focizni, minden nap focizni fog, nem lesz olyan, hogy megunja, vagy nincs kedve hozzá. Persze be lehet állítani egy véletlenszerű algoritmust, hogy néha focizzon, néha meg ne, de ez nem ugyanaz. Olyat tudunk csak alkotni, ami olyan, mintha saját személyisége lenne, de az csak egy modell.De tegyük fel, hogy néhány évtized múlva képesek leszünk előállítani a gépet, ami tökéletesen úgy működik, mint az emberi agy. Mi értelme lenne? Emberből pont, hogy túl sok is van a Földön. Ha erről beszélünk, sokkal érdekesebb az, hogy vajon képesek leszünk-e egyszer egy óriási adathalmazként lementeni az emberi tudatot.Ha igen, ez lehet az emberiség egyik útja. Ha túl sokan vagyunk, és végleg tönkre vágtuk a természetet, akkor mentsünk le mindenkit és töltsünk be egy virtuális valóságba, mint a Mátrixban. A virtuális valóságban nincs környezetszennyezés, nincs éhezés, de örök élet van. De a lementett tudat lehet a kulcsa csillagközi utazásnak is. A biológiai test túl gyenge konstrukció ahhoz, hogy eljuttassuk egy másik naprendszerbe, vagy galaxisba. Ha nem az öntudatra ébredés, akkor mik a mesterséges intelligencia valódi veszélyei?Az, hogy digitális kultúrában élünk, napról napra változtat meg bennünket. Az emberiség még soha nem esett át ennyire mély és gyorsütemű változáson. Bizonyos szempontból létrehozunk egy új fajt, a homo sapiens sapienst követő homo digitalist. A mesterséges intelligencia ennek a külső kivetülése. Ha olyan bonyolult dolgokat is el tudunk végeztetni a gépekkel, hogy teljes egészében kiváltják az emberi munkát, akkor felmerül a kérdés, hogy mi marad az érték? Erre ma azt tudjuk mondani, hogy az emberi érzékenység, kreativitás, az innovációs képesség az, amire egy gép nem képes. Ezeket viszont meg kell tanulni magas szinten alkalmazni – ez például egy óriási kihívás.Aztán amikor létrehozunk egy mesterséges intelligenciát, előre alkotunk meg értékítéleteket, amelyek aztán lehet, hogy hibásnak bizonyulnak. Egy önvezető autó az utasára vigyázzon inkább, vagy a közlekedés résztvevőire? Elüthet ártatlan járókelőket, ha másképp nem tud elkerülni egy ütközést? Ha viszont úgy programozom, hogy mérlegelje, az én életemet védi meg, vagy mondjuk egy iskolás csoportét, akkor meg ki fogja megvenni azt az önvezető autót? Ha a gépek fogják elvégezni a létező munkák nagy részét, az mindent borít majd, hiszen ha nem lesz munka és nem lesz fizetés, akkor nem lesznek fogyasztók sem.Több dolgot kell látnunk egyszerre. Egyrészt hiába küzdünk ma a túlnépesedéssel, a fél világon munkaerőhiány van, például kevés az orvos. Az ideális megoldás az lenne, ha a jelenleg tudatlan tömegeket taníttatnánk, ám ehelyett diagnosztikai meg sebészrobotokat fejlesztünk. Miért? Mert egy gép esetében mindig csak az első példány létrehozása jár jelentős költséggel, a többi már csak másolás-beillesztés.Ha ennek a jó oldalát nézzük, azt vesszük észre, hogy ma egy orvosnak száz esetéből mondjuk kettő, ami izgalmas, kilencvennyolc pedig rutin. Bízzuk rá ezt a kilencvennyolcat robotokra, az ember pedig tud koncentrálni arra a kettőre, aminek a megoldásától fejlődik az orvostudomány.A másik oldalról viszont azt látjuk, hogy bár azt hittük, a technológia közelebb hozza majd egymáshoz az embereket, valójában iszonyatosan megnőttek a társadalmi különbségek.Sebészrobotok meg önvezető autók csak a világ legfejlettebb részein lesznek, és akik ott élnek, nem azon dolgoznak, hogy mindenkinek legyen, hanem azon, hogy minél jobban elzárkózzanak azoktól, akiknek nincs. Ez a kapitalizmus csapdája, hogy kizárólag a gyors profitszerzés jelent motivációt, még akkor is, ha tudjuk, hogy a globalizált világban nem nagyon léteznek már lokális problémák. Ha Kínában a szennyezés miatt belélegezhetetlenné válik a levegő, azt mi is érezni fogjuk itt Európában. Komoly katasztrófák előtt állunk?Jelenlegi valóban így tűnik. Az emberiség rengeteg krízisen van már túl, mint például a pestisjárványok, vagy a háborúk. Mindig sikerült megoldásokat találnunk, ezután is fogunk. Most már, hogy a saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait, elkezdtünk tenni ellene. Minél több negatív hatást tapasztalunk, annál többet dolgozunk a megoldáson és ez végül majd eredményre vezet. Más kérdés, hogy a rendszer talán túl lassú ahhoz, hogy ne okozzunk visszafordíthatatlan károkat. Most azt látjuk, hogy a Föld lakosságának jelentős része nagyon rossz körülmények között él majd a közeljövőben. A történelmi tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy egy olyan népességrobbanás, mint amilyen jelenleg is zajlik, mindig egy drasztikus lélekszám-csökkenésbe fordul. A közeljövő tartalmaz néhány civilizációs katasztrófát, amelyek a globalizáció miatt mindenkit érinteni fognak. Ezek háborúk lesznek, járványok, vagy természeti katasztrófák?Elsősorban természeti katasztrófákra gondolok, például óriási viharokra. De nyaranta például sokkal többen halnak majd meg hőgutától, télen pedig többen fagynak meg. Élelmiszer- és vízhiány lesz. Tíz éven belül szinte biztosan mindenki vegetáriánus lesz, mert tízszer annyi erőforrás szükséges ugyanannyi kalória megtermeléséhez húsból, mint növényből. A fejletlenebb országokra egyaránt jellemző a túlnépesedés és az is, hogy ott érezteti a hatását a leginkább a klímaváltozás. Ez pedig, ahogy láttuk már, egy migrációs krízissel gyűrűzhet tovább a fejlett országokra.Igen, erre szeretjük azt mondani, hogy ott, helyben kell megoldani a problémákat, és vannak is erre kísérletek, csak nem szoktak működni. Nem lehet egy fejletlen országból néhány év alatt modern államot varázsolni. Az Egyesült Államok be tud menni Afganisztánba és pár hét alatt meg tudja nyerni a háborút, de nem gondolhatták komolyan, hogy néhány év alatt létrehoznak ott egy nyugati típusú, polgári demokráciát. Tudjuk, hogyan jönnek létre az ilyen társadalmak, megvan a recept: legalább kétszáz év kell hozzá.A mesterséges intelligenciának ebben fontos szerepe lesz, a technológiának ugyanis megvan az az előnye, hogy könnyen exportálható. Egy afrikai földművesnek soha nem fogom megtanítani mindazt, amit egy holland gazda tud, mert utóbbinak több száz év előnye van. De Afrikába tudok vinni intelligens vízszűrőket, meg automatizált gazdálkodó rendszereket, amelyek segítségével ugyanaz a földterület tízszer több embert lesz képes eltartani.Nekem a legnagyobb problémám jelenleg az, hogy egyelőre nagyon nem itt tartunk. Mesterséges intelligenciát azért kellene fejlesztenünk, hogy a segítségével megoldjuk az előttünk tornyosuló problémahalmazokat, mint a globális felmelegedés, a túlnépesedés, az élelmiszer- és vízhiány. Az önvezető autó nagyon jól hangzik, de társadalmi szempontból irreleváns, hogy öt-tíz év múlva önvezető autóban ülök-e majd a dugóban. Ha olyasmiben gondolkodom, hogy a Föld hetven százalékát víz borítja, vagyis ott van egy csomó kihasználatlan hely, annak van értelme. Mesterséges intelligencia és robotok segítségével lehetne például az óceánok mélyén, kupolák alatt búzát termelni, hogy senkinek se kelljen éhezni, de ilyesmivel jelenleg csak maroknyi úttörő foglalkozik. Ez a kapitalizmus már említett csapdája, nem? Miért érné meg egy nyugati multicégnek pénzt fordítani arra, hogy a harmadik világ országaiban az emberek ne haljanak éhen?Igen, de az emberiség fejlődését tekintve én azért optimista vagyok. Ha végiglapozzuk a történelemkönyveket, azt látjuk, hogy soha nem volt még ilyen hosszú, ennyire békés időszakunk, alaposan megnyújtottuk a várható élettartamunkat, és öt éven belül Bruce Willis nélkül is képesek leszünk elhárítani egy aszteroida becsapódását. Ez óriási előrelépés, aminek az volt a feltétele, hogy globális együttműködés jöjjön létre. Az ára pedig az, hogy robbanásszerűen nőtt meg az emberiség lélekszáma. A helyzet olyan, mintha tíz évig ketten laktunk volna egy szobában, de most két nap alatt beköltöztek még negyvenen. Nem halogathatjuk tovább a problémák kezelését.Másrészt, attól, hogy valami társadalmilag hasznos, lehet még profitorientált is. Elon Musk projektjei jellemzően ilyenek. Korábban az űrkutatás olyan szegmens volt, ami csak közpénzből tudott működni, mert senkinek sem érte meg a magánvagyonát ebbe fektetni. A SpaceX most rengeteg bevételt termel, miközben az egész emberiség szempontjából fontos munkát végez. Jelenleg óriási problémát jelent a szemét, mert belefulladunk lassan. Ha valaki előáll egy gazdaságos és környezetbarát újrahasznosítási módszerrel, úgy keresheti betegre magát, hogy közben jót is tesz. Ezek mind optimista jóslatok. Milyenek a negatív forgatókönyvek?Az egyikben az automatizáció miatt a társadalom fele munkanélkülivé válik, nem tudja, mihez kezdhetne az életével, ezért bűnözővé válik és gyújtogatni kezd. Ez azonban nem egyik napról a másikra következne be, hanem évek alatt, úgyhogy talán lenne elég idő felismerni a problémát és megoldásokat keresni.Hatalmas veszélyeket rejthet a technológiai kitettség. Volt már az emberiség történetében olyan erős napkitörés, ami ha most következne be, tönkrevágna minden elektromos eszközt. A civilizációnk egyik napról a másikra leállna, és olyan anarchia szabadulna el, amiben néhány év alatt emberek milliárdjai pusztulnának el, és csak egy maroknyi túlélő maradna. Ez sci-finek tűnik, de még ha nem is túl sok, van esély a bekövetkezésére.Valós félelem, hogy elveszítjük a kontrollt a személytelen döntéseket hozó mesterséges intelligencia fölött. Nagyon pontos HR-szoftverek vannak már, amelyek egy teszt alapján ki tudják szűrni, hogy egy jelentkező mennyire alkalmas arra, hogy egy adott projektben dolgozzon. Nagyvállalatoknál már ilyen szoftverek rúgják ki is az embereket, ha azt érzékelik, hogy mondjuk a teljesítményük nyolcvan százalék alá esett. A program nem vizsgálja azt, hogy azt azért esett-e vissza a teljesítmény, mert az illetőnek szerelmi bánata van, vagy azt, hogy egyébként ő az a tagja a csoportnak, aki mindenkire pozitív hatással van, ezért ha kirúgom, hosszabb távon rosszul járok. Gondoljunk bele, mennyire félelmetes lehet az, ha az ember egyszer csak kap egy e-mailt egy robottól, hogy ki van rúgva és esélye sincs elmagyarázni valakinek, hogy ez most valóban egy nehezebb időszak, de igyekszik hamar kikecmeregni belőle. Az utóbbi időben azt látjuk, hogy egy nagyon szűk elit rendelkezik a bolygó közel teljes vagyonával, miközben milliárdok élnek szegénységben. Elképzelhető, hogy egy maréknyi vagyonos ember él majd gondtalanul egy védett helyen, míg a többi nyolc-tízmilliárd egymást gyilkolja majd ételért és vízért?Ez egy népszerű disztópia, de ha a gazdagok nem tudnak maguknak építtetni egy földkörüli pályán keringő művilágot, nehezen elképzelhető. A kapitalizmus lényege, hogy a pénz mindig a pénzhez vándorol, a vagyon természete az, hogy összpontosul, ad abszurdum akár egyetlen kézben, minden a világon. Nem véletlenül kérdőjelezik meg egyre többen az egésznek a létjogosultságát. A kapitalizmusból már kifelé tartunk, legalábbis abban a formájában, ahogy ma ismerjük, biztosan.Egy blockchain alapú társadalomnak például nincs szüksége pénzre. A Bitcoin értékét például azok az emberek adják, akik hisznek benne. Lehet ebből forradalmi fordulat, például egy utópikus kommunizmus születése. Egy blockchain társadalomban minden folyamat transzparens. A kommunizmus ígérete az volt, hogy ha te termelsz a gyárban, ő meg élelmiszert állít elő, én cserébe tanítom a gyerekeiteket, és így tovább, akkor nem lesz szükség pénzre, mindenki jól jár. Ezt többek között azért nem lehetett megvalósítani, mert senki sem tudta, hogy a másik tényleg dolgozik-e. Egy blockchain társadalomban azonban minden munkafolyamat automatikusan rögzül, így átláthatóvá válik, vagyis tényleg működhet egy pénz nélküli gazdaság. Biztos vagyok benne, hogy tíz éven belül megjelennek az ilyen társadalmak pilotjai, ahol majd egy mesterséges intelligencia végtelen mennyiségű adat feldolgozásával fogja megállapítani, hogy ki mennyit dolgozott, hogy azért vágtam-e kevesebb fát, mert esett az eső, vagy mert lustább voltam, hogy azért van kevesebb krumpli, mert valamit elrontottam, vagy azért, mert aszály van. Ez válhat rémálommá is, amikor egy személytelen gép ural minket, de az is lehet, hogy ez hozza el a béke és a boldogság korát. Ebben a nagyon gyorsan és nagyon durván változó korban hogyan készítheti fel egy szülő a gyerekét a jövőre? Lehetséges tíz-húsz évre előre tervezni?A gyors átalakulás ellenére azért látszik, hogy mik a legfontosabb túlélési képességek: az algoritmusos gondolkodás, az összetett helyzetek felismerése és átlátása. A következő húsz évben biztosan a programozás képessége lesz a legfontosabb, aztán hogy az ember gépeket fog programozni, más embereket, vagy önmagát, az már teljesen mindegy. A mai gyerekeket arra kell megtanítani, hogy egy adott szituációban felismerjék az összes lényeges tényezőt, és azt, hogy ezek változtatásával, hogyan alakíthatja át a helyzetet úgy, hogy az a leghatékonyabban működjön. Ha élhetek egy ilyen képzavarral, meg kell tanítani őket a mesterséges intelligencia fejével gondolkodni.
Szóval nekem úgy tűnik, hogy az emberiség nem kerülheti meg a blockchain technológiát, ugyan úgy, ahogy a gőzgépet sem annak idején. - Hiába voltak géprombolások. :)
Szia! "...Észtország egyébként már 2012-ben - jóval a bitcoinhype kezdete előtt -, számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is. A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, ..."
Sztem ez maga a kriptovilág. Fejlődik. Valószínűnek tartom, hogy a cryptocoin használatban is előrébb vannak más földrajzi területeken előforduló használattal szemben. Akár még Svájccal szemben is.
Egyébként is, a nálam okosabb emberek azt mondják, hogy a következő ipari forradalom (mit tudom én hányadik? 4.? 5.?) az _adat_-é lesz. Az _adat_ pedig jól terjed a blokkláncban. Gyors, mint proton az LHC-ben. :)
Aztán azt is beszélik a népek, hogy Venezuelában is erőlködnek valamilyen cryptocoinnal. Azt a buszsofőrt ott, azzal akarja Mr Putyin megmenteni.
"....találtam benne egy rakat digitalizációt meg némi blokkcséjnt... kétségtelenül mind a kettő megvan egynémely kriptovalutánál, ...." Ha a pézforgalomnak nem a blokcséjn az alapja, akkor az nem kriptodeviza, pl: JPM coin. De ott Tallinn-ban nem is a coin a lényeg, hanem a technológia alkalmazása az élet egyre több területén. :)
Szia, végigolvastam, de egy szót sem találtam benne "kripto világ"- ról... viszont találtam benne egy rakat digitalizációt meg némi blokkcséjnt... kétségtelenül mind a kettő megvan egynémely kriptovalutánál, dehát mind a venezuelai bolivár mind pedig a svájci frank is "pénz", sőt az is lehetséges, h. a venezuelai bankjegyek papír-alapanyaga és gyártástechnológiája még a svájci bankjegyekénél is drágább...;))
kripto világ: A világ legfejlettebb digitális országa 1997-ben lépett Észtország a digitalizáció rögös útjára, első lépésük az e-közigazgatás bevezetése volt - ma már az észtországi közügyek 99%-a intézhető online. Az átalakulás kezdetekor az észt állampolgárok jelentős részének még csak internet-hozzáférése sem volt. Az egyik legfontosabb lépés a digitális személyi igazolvány bevezetése volt 2002-ben, mellyel ma már az ország 1,3 millió állampolgára közül szinte mindenki rendelkezik. Az igazolvány egy 2048 bites chipet hordoz, melyet beszkennelve sokkal hatékonyabban lehet egy magánszemélyt azonosítani, illetve a fontosabb adatait digitálisan beolvasni, mint egy hagyományos igazolvánnyal. Mivel minden észt állampolgár rendelkezik egyedi digitális azonosítóval, 2005-ben már a választásokon is lehetett szavazni online, 3 perc alatt bárki, aki arra jogosult, azóta szavazni tud az interneten. Észtország egyébként már 2012-ben - jóval a bitcoinhype kezdete előtt -, számos területen, élesben is alkalmazni kezdte a blockchaint, nemcsak a közigazgatás területén, de a közegészségügyben, a kereskedelemben és a jogban is. A blockchainnel való kísérletezés és a kiberbiztonság rohamos fejlesztése 2008-ban kezdődött, miután 2007-ben az ország masszív kibertámadási hullám alá került; Oroszországhoz köthető hackerek gyakorlatilag heteken át megbénították a balti ország banki és kormányzati infrastruktúráját, miután az ország orosz kisebbsége tüntetni kezdett, amiért az észt kormány egy szovjet katonának állított bronzszobrot elszállíttatott. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ennek a szobornak köszönhető, hogy Észtország mára a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Az eset a mai napig élénken él az észt köztudatban, éppen ezért rengeteget fejlesztett kiberbiztonsági rendszerén a balti ország, ma már olyannyira fejlett megoldásokat alkalmaznak, hogy a NATO kiberbiztonsági ügynöksége is itt működik és számos kiberbiztonsági vállalatnak adnak tanácsot. Az ország a világon egyedülállóan digitális lakcímet is felajánl külföldieknek, melynek segítségével hozzáférést nyernek a balti ország állami, digitális ökoszisztémájához. Ennek segítségével bárki céget alapíthat az EU-n belül minimális költséggel és akár globális szolgáltatóvá is válhat. 2018 végi adatok szerint Észtországnak körülbelül 37 500 digitális lakója (e-resident) van. A digitális lakcímigénylések 94%-át egyébként jóváhagyják, az igénylőknek mindössze be kell fizetniük 100 eurót, küldeni egy fotót és egy ujjlenyomatot. Ezután kapnak egy azonosítókártyát, egy kriptografikus kulcsot és egy PIN-kódot, mellyel hozzáférhetnek az észt digitális infrastruktúrához. Nincs megállás Az észt államnak kitűzött célja, hogy amit csak lehet, digitalizáljon az országban a következő években. Többek közt olyan áttöréseket kívánnak elsajátítani, mint:
Adatnagykövetség: Észtország biztosítani akarja e-közigazgatásának és digitális infrastruktúrájának működését arra az esetre is, ha komoly krízisbe kerül az ország (pl. hackertámadás, áramkimaradás), ezért kitalálták, hogy az országon kívül működő "adatnagykövetséget" hoznak létre Luxemburgban. Az ötletet az észt parlament már jóváhagyta, de egyelőre még csak pilot szinten működik.
Okosközlekedés: 2017 óta bárki legálisan tesztelhet önvezető autókat Észtországban, a balti ország kormányának nyílt célja, hogy a szállítás jelentős részét hosszú távon automatizálják.
Automatikus e-adminisztráció: a Reporting 3.0 néven futó projekt célja, hogy teljesen automatizálja a cégek jelentéstételi kötelezettségeit az ország felügyeleti és adminisztrációs szervei felé. Ennek első lépéseként 2020-ra teljesen új online adó- és vámügyi online felületet hoz létre az ország, amely segítségével az adóügyek intézéséhez szükséges adatok automatikusan a hivatal feldolgozórendszerébe kerülnek, ha a cégek a szükséges adatokhoz való hozzáférésre engedélyt adnak.
Nemzetközi adatmegosztás: Észtország először Finnországgal kötött adatmegosztási megállapodást, céljuk, hogy legalább az EU-n belül gyorsan és hatékonyan lehessen (az ügyfél beleegyezésével) adatokat megosztani - vagyis például egy helyi doktor is könnyen hozzáférhessen egy külföldi páciens kórtörténetéhez.
Egészségügy 4.0: az említett adatmegosztáson kívül Észtország olyan egészségügyi megoldásokat szeretne fejleszteni, melyek segítségével a páciensek akár otthon, egyedült is tudják kezelni bizonyos egészségügyi problémáikat. Ezen kívül a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vennék, hogy a betegségek feltérképezését és kezelését megkönnyítsék.
Az oktatás digitális átalakítása: Észtország minden oktatási anyagot digitalizálni szeretne, és nyilvánosan elérhetővé tenné egy "e-iskolatáska" segítségével 2020-ra.
Ipar 4.0: Észtországban folyamatosan zajlik a valós idejű gyártásra való átállás; Tallinnban például a SimFactory nevű vállalat elektronikai cégeknek segít a gyártás valós idejű ellenőrzésére és menedzselésére való átállás támogatásában.
A balti állam célja egyébként az is, hogy 2025-ig legalább 10 millió digitális lakója legyen - a teljes lakosságának közel nyolcszorosa. Itt az európai Szilícium-völgy? Észtország hivatalos adatok szerint már most is GDP-jének 2%-át spórolja meg csak a digitális ügyintézésnek köszönhetően. Hosszú távon viszont az észtek célja, hogy az EU Szilícium-völgyévé váljanak, mivel ehhez hasonló központ jelenleg nincs az egységes piacon (különösen, ha egyszer a britek távoznak az EU-ból). Ezt az elképzelést hivatott szolgálni többek közt a digitális rezidencia ötlete is, amely vonzóvá teszi Észtországot az innovátorok számára. A digitalizációs törekvések már beérni látszanak: az információs technológiai cégek jelenleg az észt GDP 7%-át adják. Olyan startupok nőttek ki Észtországból, mint a Skype, a Transferwise vagy éppen a Taxify. Ezek közt több unikornis - vagyis legalább egymilliárd dollár értékeltségű, nyereséges vállalat - is van, például a Taxify / Bolt vagy a Transferwise. Az ilyen cégek rengeteg tőkét vonzanak a balti országba. Az észt startupokat célzó kockázati tőke egyébként rohamosan növekszik: tavaly 328 millió dollárt zsebeltek be az észt startupok, ami a 2016-os érték több mint háromszorosa. A startupok szaporodása persze az államnak is jó: csak az innovatív vállalatok munkabérekre kifizetett adóterheiből származó bevétel évente 25% körül növekszik. Okostelefon, okosinfrastruktúra, okosgyár Észtország célja, hogy a fejlett informatikai infrastruktúrát egyebek mellett a gyártás automatizálására és digitalizálására, az Ipar 4.0 megoldások bevezetésére használja. A balti ország a robotika egyik korai úttörője volt, aztán az olyan cégek, mint a Proekspert vagy a Tieto globális vállalatmenedzsment-rendszerüket is itt kezdték el fejleszteni. Ehhez a fent felsorolt digitális támogatóeszközökön felül olyan infrastruktúrát biztosítanak, mint mint az 5G-hálózat, illetve blockchain vagy big data alapú megoldások. Ipar 4.0: a gyártás digitalizációjaAz Ipar 4.0 a vízszintes és függőleges értéklánc digitalizációja, automatizációja és az olyan módszertani elvek elsajátítása a gyártásban, mint a dolgok internete (IoT) vagy az "okosgyár." Ez lényegében azt jelenti, hogy a lehető legtöbb gyártáshoz kapcsolódó eszközt digitalizálni kell (pl. adminisztratív papírokat, leírásokat, ütemtervet), a teljesítményértékelésnek és ellenőrzésnek is digitálisan kell zajlania, ami csak úgy lehetséges, ha minden gyártáshoz használt eszköz folyamatosan, automatikusan, valós időben adatokat szolgáltat egy ellenőrzőközpontnak. A hálóban résztvevő eszközök pedig egymással is kommunikálni tudnak, így biztosítván a gyártási folyamatok különféle lépéseinek összehangolását. Az "okosgyár" ideális esetben teljesen automatizált. Észtországban már most is működnek okosgyárak: az Ericsson például X-Factory néven működtet ilyen intézményeket, ennek digitális ága a balti országban található. Az Ericsson egyébként saját számítása szerint Észtország exportjának körülbelül 10%-át adja. Többek közt az Ipar 4.0 megoldásoknak köszönhető az is, hogy Észtország gyártási kapacitása 4%-ot nőtt a tavalyi évben, különösen a műszaki és informatikai cikkek előállítása pörgött fel. https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/szep-csendben-felepiti-a-jovo-mintaallamat-egy-apro-europai-orszag.1.318551.html?fbclid=IwAR2rJsqdND1piDS8w5skRKmj7y4QwfkQ3PHBleb2-RwWpMPSNqSC4uYac8A
édes-savanyú
Sziasztok!
A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
Jó étvágyat!