PORTFOLIO FORUM

Eddig 80 autóhiteles fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), amely március elején bejelentette: minden autóhitelesnek tájékoztatást ad arról, hogy a 2010 előtt kötött gépkocsi-hitelszerződését aláíró kereskedőnek volt-e joga eljárni a pénzintézet...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=196790

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 21:12

Előzmény: #17 Kontraindikator

#20

Hát nem.
Az egyold. sz. módosítás nem ilyen, mert azt az adott jogszabály megengedte.
Ezzel szemben az, hogy egy olyan köt szerződést, akinek nincsen joga rá, az teljesen törvénytelen.

Kontraindikator 2014. 03. 23. 21:07

Előzmény: #17 Kontraindikator

#19

De mondjuk veszek fel hitelt Manci névre, és aláírom. Na akkor lenne igazán örömbóóódottááág... :D :D És csak egy kósza aláírás.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 21:05

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#18

Neked meg ha lenne eszed és nem "antinarancsos" szemüvegen át néznéd az esetet, akkor képes lennél különbséget tenni valódi szerződések és csalások között.

Mert ez a történet szerint szimpla csalás a többi alapjában érvényes szerződéssel szemben. (Még akkor is, ha vannak vitatott pontjai, de még akkor is, ha egy idióta jogszabály alapján jöttek létre, akkor is törvényesek... ellentétben ezekkel, melyek alapvetően nem.)

Bár nem tudom, hogy csalások összemosása "valódi" szerződésekkel narancsos-e, vagy nem... inkább csak hülyeség, vagy szándékos provokáció.

Kontraindikator 2014. 03. 23. 21:05

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#17

Hát akkor Manci rövidre zárta a devizahiteles balhét is.
A hiba valóban formai, de a jog az jog! A tilosban parkolás is csak egy formai dolog. Mert parkolni bizonyos feltételek mellett szabad/lehet. Értelem szerűen aki azt a kis formai hibát véti, hogy rossz helyen vagy fizetés nélkül parkol a díjköteles területen, azt bizony megbüntetik. Egy szerződés aláírásának is megvannak a formai követelményei. Ha nem tartod be a szabályokat bünti jön. Nevezhetjük ezeket kiskapunak, vagy hibás tételnek. De pont ugyan ilyen az egyoldalú szerződésmódosítás is. Vannak ilyen apró bibik a jog területén. Ki kell használni őket és örömbóóóódottág. ;)
De felhozhatnék sok-sok példát, ahol egy nem a megfelelő személy aláírásával ellátott papírka mekkora galibát tud okozni.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 21:03

Előzmény: #15 Törölt felhasználó

#16

Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.

Az, hogy valakitől pénzt kapsz kölcsön (akkor is, ha az nem bank, hanem a pl. a szomszéd), azzal jár, hogy kamatostól (a használati díjjal növelten) vissza kell fizetni. Mondom, tökmindegy, kivel kötötted a szerződést!

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 20:44

Előzmény: #13 Törölt felhasználó

#15

"Csak a miheztartás végett: a kamat a pénz használatáért jár, az pedig nem lehet azonos a jegybanki alapkamattal, hiszen a piacon azért nem kapsz kölcsönt (pénzt). Persze, a befizetéseket el kell számolni, de mint minden semmis kölcsön esetén az a kérdés, milyen használati díjat kell fizetni érte."

Pénztartozás esetében a PTK szerint a jegybanki alapkamat jár.

"Gyakorlatilag egy formai hiba történt (ha történt), ami a tartozás összegét érdemben nem befolyásolja."

Az, hogy egy erre jogosulatlan féllel kötsz szerződést az bizomy nem formai hiba.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 20:33

Előzmény: #11 Törölt felhasználó

#14

Figyelj, szerinted használta az adós a pénzt, amit kapott? ezen felül nem az adós adott pénzt, hanem ő kapott, amelyet talán vissza kellene fizetni. Ha lenne eszed, kicit hacnálni kellene! Nem narancs szemüvegen át nézni a világot, mert úgy minden eccerű és rózsaszín lesz!

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 20:27

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

#13

Csak a miheztartás végett: a kamat a pénz használatáért jár, az pedig nem lehet azonos a jegybanki alapkamattal, hiszen a piacon azért nem kapsz kölcsönt (pénzt). Persze, a befizetéseket el kell számolni, de mint minden semmis kölcsön esetén az a kérdés, milyen használati díjat kell fizetni érte. Tehát az elszámoláskor egyáltalán nem biztos, hogy az adós kurva olcsón kap hitelt, főleg, hogy vissza is kapna.

Gyakorlatilag egy formai hiba történt (ha történt), ami a tartozás összegét érdemben nem befolyásolja.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 19:07

Előzmény: #10 Törölt felhasználó

#12

Így van, akkor is el kell számolni... (Más kérdés, hogy itt van kit perelni, amíg a többi esetben nagyon nem erről van szó.)

Amúgy nem biztos, hogy itt elévülés lenne, ugyanis a jogsértés és károkozás azóta is folyamatosan fennáll/állt. És ilyen esetben azt kell figyelembevenni, hogy mikor szünt meg... és utána számít az öt év, mármint a kártérítési ígény benyújtására. (A büntetőeljárásra persze más vonatkozik.)

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 19:01

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

#11

Te meg magad vagy a zöldség!

Tényleg "semmi különbség" csalók meg nem csalók (szerződése) között...

Ilyen erővel minden csaló szerződése érvényes, mert kicsalnak akárkitől egy aláírást.

Sok ökörséget írtál már valami idióta és értelmetlen elfogultságból, de ezzel felülmúltad magadat.

Köszönjük Emese a felvilágosítást!

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 12:51

Előzmény: #9 Indi

#10

Hát ha semmis szerződésen alapult, akkor elvileg azokkal is el kell számolni, de nem tudom, milyen elévülési idő vonatkozik erre (alap PTK az 5 év, szerintem ez erre is áll).

Indi 2014. 03. 23. 12:18

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

És mi lehet a helyzet a már lejárt hitelekkel?

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 12:00

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

Valóban zöldségeket beszél, de most te se vagy képben. Ha a kereskedőnek nem volt joga szerződést kötni és ő kötötte, akkor az a szerződés bizony semmis. Ha semmis, akkor a felvett hiteltartozást nyilván a befizetésekkel csökkentve vissza kell fizetnie az adósnak. Viszont minden díj, költség visszajár neki, és a hitelkamat helyett a jegybanki alapkamattal kell számolni. Ergó az autóhitelesnek nagy mákja van, lett egy kurva olcsó hitele, jó eséllyel már rég kifizette az egészet és (ha a futamidő 2/3-nál jár már legalább akkor) neki jár vissza pénz a banktól.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 11:50

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Arról már nemis beszélve, hogy ha semmis a szerződés, akkor jegybanki alapkamattal kell számítani a tartozást (az autóhiteleknek ennél 2-3-szoros a kamata), tehát ezzel kizárt dolog, hogy a hiteles járna rosszul.

Törölt felhasználó 2014. 03. 23. 11:48

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

"A 2000-es évek vége felé felvett, hosszú futamidejű kölcsön esetén ez kurvanagy bukta..."

Autóhitel nem nagyon szokott hosszabb lenni 6 évnél (10 feletti korábban se volt), így 2014-ben a 2010 előtt felvett autóhitelek leginkább a futamidő végén (de biztosan a második felében) járnak, nem az elején.

Törölt felhasználó 2014. 03. 22. 22:22

Előzmény: #1 Portfolio

Az viszont nagyon érdekes, hogy miről is kíván tájékoztatást adni az MNB, amikor saját bevallása szerint sincs hatásköre az ügyben, azzal csak a bíróság rendelkezik...

Törölt felhasználó 2014. 03. 22. 22:18

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

"De ez az eset lényegesen eltér a többitől, ugyanis itt egy haszonszerzési célból elkövetett okirathamisítás gyanúja is felmerül. Márpedig ez esetben az ügyfél nem lehet bűnös max. a kereskedő és/vagy a bank.
A bank számára jobb esetben a kereskedő és ez esetben a különbözetet polgári peres úton behajthatja a bank... rosszabb esetben benne van a dologban és azt sem."

Elég nagy zöldségeket írsz! Az ügyfél autót akart venni, nem volt elég pénze, ezért hitelt vett fel, mégpedig a banktól, ismert feltételekkel. Ebből a szempontból teljesen mindegy, ki írta alá a szerződést, ebből külön haszna nem származott se a banknak, se a kereskedőnek, se az ügyfélnek. Tehát semmilyen különbözet nincs, nincs mit behajtani senkitől, senkinek. Az ügyfélnek pedig nincs semmilyen költsége, amelynek megtérítését bárkitől kérhetné. Pénzét nem csalták ki, pénze a kocsijában van.

Törölt felhasználó 2014. 03. 21. 13:05

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Normális esetben akár még az is előfordulhatna (bár e hitel ugyanúgy "nem éri a felét sem" - ne felejts el, hogy így a "semmiért" törlesztve lett, ráadásul a banknak is el kel számolnia a költségeivel. Nem számít bele a haszna és nem biztos, hogy a törvény adta felettébb érdekes elszámolásokat megeszi a bíróság.).

De ez az eset lényegesen eltér a többitől, ugyanis itt egy haszonszerzési célból elkövetett okirathamisítás gyanúja is felmerül. Márpedig ez esetben az ügyfél nem lehet bűnös max. a kereskedő és/vagy a bank.
A bank számára jobb esetben a kereskedő és ez esetben a különbözetet polgári peres úton behajthatja a bank... rosszabb esetben benne van a dologban és azt sem.

Az ügyfélnek viszont pont, hogy "jó" dolga van, ugyanis azt leszámítva, hogy használta a járművet minden egyéb kültségre ígényt tarthat. Elméletben nem bukhat egyetlen forintot sem hisz egy komplett "hamis szerződést" toltak az orra alá. (Ergo mákja van, mert kicsalták a "pénzét" és így van aki fizethet.)
Szintén polgári peres úton hajtható be. (Más kérdés, hogy be tudja-e hajtani mindet. Tartok tőle, hogy nem.)

Törölt felhasználó 2014. 03. 21. 09:39

Előzmény: #1 portfolio

A 2000-es évek vége felé felvett, hosszú futamidejű kölcsön esetén ez kurvanagy bukta az ügyfélnek, hiszen a törlesztése elején jár még, oszt a kocsi már a felét nem éri, viszont egy esetleges bírósági döntés alapján el kell számolnia a bankkal, és könnyen előfordulhat, hogy fizetnie kell. Pech.