Eddig 80 autóhiteles fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), amely március elején bejelentette: minden autóhitelesnek tájékoztatást ad arról, hogy a 2010 előtt kötött gépkocsi-hitelszerződését aláíró kereskedőnek volt-e joga eljárni a pénzintézet...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=196790
Jogegységi kérdés: Melyek az érvénytelenség jogkövetkezményei? 5/7
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (Ptk. 237. § (1) bek.).
Ez az alapelv 1959 óta része a polgári jognak. Ezt az alapelvet a magyar Ptk. az osztrák és a német polgári törvénykönyvekből vette át.
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével megszüntethető (Ptk. 237. § (2) bek.).
Ez a kiegészítés 1977-ben került bele a Ptk. szabályrendszerébe. Ez a szabály ismeretlen az osztrák és a német jogrendszerekben.
Az első vizsgálandó kérdés az, hogy hogyan kell a Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdéseit alkalmazni egy érvénytelen szerződés esetén? A második kérdés pedig az, hogy amennyiben a Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdései egyenrangú lehetőségek, akkor melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni?
5.1. Érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei
A Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdéseinek az egymáshoz fűződő viszonyát a Ptk. 237. § (2) bekezdésének szóhasználata világosan definiálja. A Ptk. 237. § (1) bekezdése az alapeset, ezt a szabályt kell alkalmazni egy szerződés érvénytelensége (semmissége) esetén. Érvénytelen szerződés esetén tehát az eredeti állapotot kell helyreállítani. Ez a Ptk. eredeti logikájából is következik.
Ptk. 237. § (2) bekezdése a kivételes esetet szabályozza. A szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet NEM lehet visszaállítani.
Deviza alapú kölcsönszerződések esetén visszaállítható a szerződéskötés előtt fennállott helyzet. Ehhez a feleknek nem kell mást tenniük, mint hogy visszaadják egymásnak azokat az összegeket, amelyeket a deviza alapú kölcsönszerződés teljesítése során kicseréltek egymással. Ezek az összegek minden esetben forint összegek voltak (l. fent), ezért az eredeti állapot helyreállítása során forintban kell a feleknek elszámolniuk egymással.
A deviza átszámítást a szerződés írta elő. A hitelezőnek tehát a szerződés biztosított jogalapot arra, hogy egy deviza összeget követeljen. Ha azonban a szerződés semmis, akkor a devizára történő átszámításnak sincs jogalapja.
Pénztartozás esetén a pénztartozás adósa nem hivatkozhat arra, hogy a kapott pénzt már elköltötte. Az eredeti állapot helyreállításának tehát nincsen gyakorlati akadálya.
A törvény 1959-es alapgondolatával és az 1977-es törvénymódosítás szövegével ellentétes az a megközelítés miszerint a szerződés érvénytelensége esetén két egyenrangú lehetőség a szerződéskötést megelőző helyzetet visszaállítása (Ptk. 237. § (1) bek.) vagy az érvénytelenségi ok megszüntetése (Ptk. 237. § (2) bek.).
A bíróságnak a két lehetséges szabály közül NEM mérlegeléssel kell választania, hanem az alapján, hogy helyreállítható-e az eredeti állapot.
5.2. Melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni?
Ismerve a Kúria joggyakorlatát (Gfv.VII.30.078/2013/14.), a 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény tartalmát valamint a Ptk. nagykommentár tartalmát, megvizsgáljuk azt is, mi lenne a következménye annak, ha a bíróságnak joga lenne az érvénytelenség jogkövetkezményei között válogatni.
A Kúria mérlegelési jogát három körülmény is korlátozza.
a) Az egyik körülmény a kérelemhez kötöttség elve
A kérelemhez kötöttséget eljárásjogi alapelvét a Polgári Perrendtartás (1952/III, Pp.) 3. § (2) bekezdése tartalmazza. Ezen alapelv szerint a bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ezt az elvet konkretizálja a Pp. 215. §-a, amelyik meghatározza az érdemi döntés korlátait. A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen. Ennek megfelelően, ha egy fogyasztó kereseti kérelme úgy van megfogalmazva, hogy az, az eredeti állapot helyreállítására irányul, akkor a bíróság azt a kereseti kérelmet kell, hogy elbírálja. Ha a bíróság úgy ítélné meg, hogy az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelem nem megalapozott, akkor a keresetet a bíróságnak el kell utasítania. A polgári perrendtartás tartalmával teljesen ellentétes lenne egy olyan bírósági döntés, amelyik a fogyasztó kérelmét nem elutasítja, hanem megváltoztatja.
b) Az másik körülmény a törvényalkotó akarata.
A Ptk. 209/A. § (2) bekezdése; a Hpt. korábbi 213. § (3) bekezdése valamint a mostani fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (2009/CLXII) 16. § (5) bekezdése, egyaránt úgy fogalmaznak, hogy a szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A bíróságnak tehát a mérlegelési jogát korlátozza az adott fogyasztó egyéni érdeke. Ha az adós (fogyasztó) az eljárás során úgy nyilatkozik, hogy neki az eredeti állapot helyreállítása az érdeke, akkor a bíróságnak ezt a nyilatkozatot tiszteletben kell tartania. A bíróságok semmibe vennék a törvényalkotó szándékát, ha az egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére is az adós érdekeivel ellentétes döntést hoznának.
c) A harmadik körülmény a bíróságok mérlegelési jogának a korlátozására a felróhatóság kérdése.
Ha az egyik fél felróható magatartása közrejátszott abban, hogy a szerződés érvénytelen, akkor a felek szándékát nem egyformán kell figyelembe venni. A sérelmet szenvedett fél érdekeinek védelme játszik ilyen esetekben döntő szerepet.[1]
Amennyiben tehát az érvénytelenségi okot a hitelező idézte elő, akkor az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a mérlegelése során az adós érdekeit kell döntően figyelembe venni. Az adós érdekét pedig akkor veszi a bíróság figyelembe, ha azt a jogkövetkezményt alkalmazza, amelyiket az adós kéri.
Tekintettel arra, hogy deviza alapú kölcsönök érvénytelenségi okai között minden esetben olyan okokat találunk, amelyeket a hitelező idézett elő, ezért deviza alapú kölcsönök érvénytelensége esetén mindig a hitelezőnek felróható az érvénytelenség. Ilyen esetekben ezért mindig(!) a fogyasztó érdekei szerint kell a semmisség jogkövetkezményét meghatározni.
A jogállami elvekkel teljesen ellentétes az a bírósági joggyakorlat, amelyik a felróhatóság ellenére a hitelező érdekei szerint dönt, és aztán az bírósági eljárás költségeit az adósra terheli. A szerződések kiegészítése és érvényessé nyilvánítása, kizárólag a hitelezők érdekeit szolgálja. Az adósra terhelni egy ilyen eljárás költségét, romba fogja dönteni az adósok jogrendszerbe vetett bizalmát!
Ha deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, akkor az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróságnak azt a jogkövetkezményt kell alkalmaznia, amelyik az adós érdekében áll. Ezt indokolja a kérelemhez kötöttség elve, a törvényi szabályozás valamint a felróhatóság elve.
[1] NAGYKOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (Szerkesztő-lektor: Dr. Gellért György. hetedik kiadás, 2009. július 1.) magyarázat a 237. §-hoz
"a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, kell alkalmazni."
Amit te idéztél, az a március idusától hatályos szöveg. Itt a tévedés (nagy).
Ugye tudod, mi a különbség a magánjog és a büntetőjog között? Ugye tudod, hogy melyik törvényben szerepel a csalás? Ugyi azt is pontosan tudod, hogy amikor a bank az adósának odaadta a pénzt, akkor neki milyen haszna volt ebből? Az ugye nem haszon, hogy vissza kell fizetni a kapott pénzt? Tukszi, tudod te egyáltalán, mi a semmisség jogkövetkezménye? Tudod gyáltalán, mit jelent az eredeti állapot helyreállítása? Mondd Tukszi, van tudomásod arról, hogy "papír" itt is készült a pénzfelvételről? Mondd Tukszi, mi volt itt hamisítvány (ugye ismered e szó jelentését)?Az adós pénzt akart felvenni a banktól (lízgcégtől), hogy kocsit vegyen. A bank adott pénzt, a "papírban" meghatározott feltételekkel, amit az adós aláírt, elfogadott és el is kezdett visszafizetni. Majd meggondolta magát. Mi is itt a hamisítvány, Tukszi? Erre válaszolj!
Lehet, hogy nem értem a jogot, olvasni viszont tudok. Te viszont vélhetőleg még azt sem. Ugyanis a februári ítéletben a bíróság megállapította a semmisséget, de nem alkalmazott jogkövetkezményt, így sem azt nem rendelte el, hogy a felek számoljanak el, főként pedig azt nem, milyen módon, milyen kamatokkal.
Az pedig a magyar jogban is bírói mérlegelés tárgya, hogy miként ítéli meg a tényeket, megállapíthatónak tartja-e a semmisségi okok fennállását. Talán neked sem ártott volna elolvasni az ítéletet, mielőtt klaviatúrát ragadsz, s másokat minősítesz.
"De megjegyzem, ha úgy lenne, ahogy fent írod, akkor is jól jár az autóhiteles, mert a 8-10-es hitel THM helyett a 0 közeli svájci alapkamaton kell elszámoljon, vagy a szintén 0 közeli EKB alapkamaton."
Vagy az, vagy szimplán az eredeti állapot visszaállítása, attól függően, hogy mit mondott akkor a tv.
Ráadásul ne felejtsük el, hogy itt - a történet szerint - nem csak nincs szerződés, de van egy hamis szerződés...
Tehát nem az az eset van, amikor egy paraméter kihagyása miatt (ami nélkül a szerződés érvényben lenne) a jogszabály érvényteleníti a szerződést, hanem hamis szerződést hoztak létre. Ez pedig felborítja az egészet. Ha kereskedőről és/vagy baki alkalmazottakról bebizonyosodik, hogy benne voltak a biliban, akkor ők a károkozásért felelősek (és nem jogosultak), nem is beszélve egy esetleges büntetőjogi következményről a kereskedő részéről, aki így hamis szerződést állított elő.
""Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén", márpedig a tartozás - függetlenül a szerződéstől - devizában került meghatározásra, az adós devizát kapott, amelyet aztán megvásároltak tőle, hogy a kocsi ellenértékét forintban fizethesse. Ez nem forinthitel, a Ptk. szempontjából nem a folyósítás, a nyilvántartás számít."
Nagy tévedésben vagy. Az autós Ft-ot kapott, Ft-ot akart, hiszen az autó is Ft-ba került. A szerződés tartalmazta a folyosítást is, az a szerződés, ami semmis.
De megjegyzem, ha úgy lenne, ahogy fent írod, akkor is jól jár az autóhiteles, mert a 8-10-es hitel THM helyett a 0 közeli svájci alapkamaton kell elszámoljon, vagy a szintén 0 közeli EKB alapkamaton.
1) Hallottál már itt a "piros, hol a pirosról", vagy olyan csalásokról, amiben ránézésre qrvajól jársz...?
A csaló elhiteti ezt veled a későbbi haszonja reményében.
Ez nem tartozás, ez szimpla csalás.
Márpedig, ha valaki hamis szerződést csinál egy haszon reményében, az akkor is csalás... még akkor is, ha éppen a csaló "adakozási" szakaszában jársz.
Ellentétben azokkal a hibákkal amikor valami a szerződésből hiányzik (és az sem biztos, hogy pénzt jelent) ezekkel az "formai hibákkal" kétségtelen, hogy profitot termeltek.
2) a) Amúgy meg a Ptk, meg a bíróság "tele van" olyan ügyekkel, amikor az itt a "piros, hol a piros" csalóknak visszaitélik a veszteségét, mert valami oknál fogva fébeszakadt a csalás folyamata. :DDD
(Ráadásu mivel elég nehéz elképzelni, hogy a bank nem veszi észre, hogy illetéktelenek költik a pénzüket, igen valószínű, hogy benne vannak az ügyben. Ha meg nem vették észre, akkor biztos, hogy banknak valók?)
b) Mivel itt szerződés nincs! Ezért nincs devizaszerződés sem. Általános elvek vonatkoznak rá, mint először is az eredeti állapot visszaállítása (amiben a csalók nem mint áldozatok szerepelnek), ill. a későbbi általános rendelkezések egy "papír nélküli" kölcsönnyújtásra. (Ezekre meg teljesen más vontkozik.)
Tehát mégegyszer ne keverd össze a szóbeli, vagy írásos valódi kölcsönszerződéseket egy - a történet szerint - nyilvánvalóan hamisítvánnyal...
A PTK szerint pénztartozás esetében, ha másképpen nem állapodtak meg a felek (egy semmis szerződésnél ugye nem állapodtak meg), akkor a kamat az aktuális félév első napján érvényes jegybanki alapkamat.
Húúúú úgy látom rendesen belementetek "manci"-val a vitába. Nem érdemes, manci nem igazán érti a jogot, és még úgy látom eléggé elfogult...
Szal a lényeg, hogy már van ilyen jogerős ítélet, most született februárban, amelyben a bank helyett a kereskedő írt alá, és ezt a bíróság semmisnek mondta ki, és elrendelte, hogy a felek számoljanak el egymással a tőketartozás + a jegybanki kamat összegével!
Bár magyarországon nincs precedens ítélkezés, azonban az hogy egy szerződés semmis, az bizony nem mérlegelés tárgya, hanem a semmisségi okok fennállása esetén a bíróságnak kötelező kimondania az érvénytelenséget, tehát ez esetben minden ilyen ügyben meg kell állapítani a semmisséget.
csak nehogy kitalálják,hogy az hibázott aki felvette és még késedelmi kamatot is felszámoljanak neki,hisz fizetett ugyan,de hát mit? nem a hitelt hisz az semmis,a lóvén meg autót vett! :D
1. Attól, hogy semmis egy szerződés, még pénztartozás keletkezik!
2. "Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén", márpedig a tartozás - függetlenül a szerződéstől - devizában került meghatározásra, az adós devizát kapott, amelyet aztán megvásároltak tőle, hogy a kocsi ellenértékét forintban fizethesse. Ez nem forinthitel, a Ptk. szempontjából nem a folyósítás, a nyilvántartás számít.
"Az, hogy valakitől pénzt kapsz kölcsön (akkor is, ha az nem bank, hanem a pl. a szomszéd), azzal jár, hogy kamatostól (a használati díjjal növelten) vissza kell fizetni. Mondom, tökmindegy, kivel kötötted a szerződést!"
Ez így van, de hol is láttad, hogy ezt itt vitatta bárki is (pláne én)? Jegybanki alapkamattal számolva jár vissza. Ezt írtam lent is. De egy autóhitel kamata (Ft-os) ennek jó 2-szerese (akár 3 is) volt korábban, így a semmissé nyilvánított szerződéssel az autóhiteles elég jól jár.
Bizony. Ez az autóhiteles sztori és az úgynevezett devizahitel sztori nagyon nem ugyanaz. Az előbbi teljesen törvénytelen, így nem formai hibáról van szó.
"Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat."
Csakhogy itt a szerződés SEMMIS. Az autóhiteles Ft-ot kapott, tehát Ft-al tartozik a folyosósítás napjától alapkamattal felkamatoztatva és levonva az aktuális befizetéseket.
Ráadásul az egy. sz. módosítás önmagában nem egy ördögi dolog, sőt a jogalkotó és a szerződési mintákat írók látható szándéka szerint pont nem az, sőt adott esetben még az ügyfelet is támogatná.
(Más kérdés, hogy itt tényleg vannak kiskapuk, amik szerint az eredeti célját nem, de valami "gonosz" dolgot képes megvalósítani, ami egyébként még így sem volt törvénytelen, legfeljebb etikátlan.)
Az MNB tájékoztatja az érintetteket a gyanús autóhitelekről
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=196790