Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 08. 16:15
Előzmény: #1378  Bekre_Pal
#1380
látom, hazaértek az óvodások
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 16:12
Előzmény: #1377  szivacs
#1379
Mi a stabilizálás?
A jogi és gazdasági káosz megszüntetése?

Az infláció növekedése hogy fogja növelni a keresletet?

Hogy fogja csökkenteni a munkanélküliséget és növelni a fizetőképességet, hogy a bankok bizonyos kamat alatt nem hiteleznek, mert vagy a rájuk kivetett, vagy az ügyfeleikre (vállalkozásokra) kivetett add-hopp adók miatt lesz bukó a pénzük?
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 08. 15:11
Előzmény: #1376  Törölt felhasználó
#1378
márpedig az elmúlt években folyamatosan megfelelően rosszul csinálták, úgyhogy remény van rá, hogy most is
szivacs
szivacs 2013. 08. 08. 15:07
Előzmény: #1371  Törölt felhasználó
#1377
Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság két legfőbb problémája a stabilizálást követően a GDP szintje és annak túl lassú bővülése valamint a legtöbb belföldi piac stagnálása-beszűkülése-bezuhanása (melyik mennyire) a piacon megjelent fizetőképes kereslet csökkenése miatt. A kettő persze nem független egymástól.
Éppen ezért -mint még saját monétával (bizonyos mértékben) rendelkező ország- érdekünkben áll a még rendelkezésünkre álló monetáris eszközeink célirányos használatáról gondolkodni.
Ennek keretében nem hagyható ki a jegybank által követett cél(ok)ban történő lehetséges változtatást fontolóra venni. Az infláción túlmenően olyan preferált célokat is követni, melyek a kívánatos irányba történő haladást elősegíteni képesek.
A kamatpolitikán túlmenően pedig szintén elsősorban a jegybank feladata a gazdaság egészséges működéséhez (vérkeringéshez) szükséges (vér)pénzellátás biztosítása. Ennek a célokkal összhangban lévő módszereit megtalálni pedig szintén sürgető feladatuk kell legyen.
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 14:32
Előzmény: #1374  Bekre_Pal
#1376
Nem bizony, mert dobná az árstabilitást.

És innentől kezdve a hazai fogyasztás a csórók részéről azért csökkenne, mert nincs pénzük, a gazdagok részéről azért, mert képesek külföldön költekezni.

Azaz megkockáztatom, hogy még esetleg ellenkező hatást is ki tudna váltani, ha megfelelően rosszul csinálják.
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 14:29
Előzmény: #1373  Bekre_Pal
#1375
Persze, a hitelek iránti kereslet nőne, de melyik hitelező adna "lófasz" kamatra egy jogilag forradalmi gazdaságban. Én erről beszélek. (Bár úgy látom pontosan érted te ezt.)

A másik kérdés az állam hitelezése (hosszútávú hitelek), aminek a kamatai nincsenek szoros korrelációban a mnb kamataival.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 08. 14:20
Előzmény: #1373  Bekre_Pal
#1374
amit elfelejtettem hozzátenni, hogy viszont tutira nem növel a végén fogyasztást, úgyhogy a piac továbbra is halott marad.

kiszámíthatóság kellene amúgy, az többet érne minden egyéb fiskális törekvésnél
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 08. 14:19
Előzmény: #1371  Törölt felhasználó
#1373
ha lófasz a kamat akkor a kockázati befektetés (vö. vállalkozás) nő elvileg, úgyhogy normál esetben van élénkítő hatása

nálunk 2013-ban a forradalom jelenlegi szakaszában azonban az élénkítés kimerülne abban, hogy a betéteket élénken külföldre viszik, mert itteni vállalkozásba fektetni vagy nagyon nagy bátorság vagy lúzerség, kinek mi a szimpatikusabb
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 14:10
Előzmény: #1371  Törölt felhasználó
#1372
Arról nem is beszélve, hogy a hosszú távú befektetések (amiből a legtöbb bevétel várható) kamatait nem igazán az alapkamat befolyásolja, hanem a piac: lásd. a az alapkamat és mondjuk a 10 éves kötvények kamatai közötti - finoman szólva is - kis korrelációt, amit épp a portfolió szemléltetett nemrégiben.
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 14:07
Előzmény: #1368  szivacs
#1371
A kamatlábnak meg a munkanélküliségnek nem sok köze van egymáshoz, viszont az inflációnak, vagy a kamatnak a pénzáramláshoz igen.

Lásd. egy jogilag és gazdaságilag bizonytalan gazdaságban (mint mi) minél alacsonyabb a kamat, annál kisebb a befektetési hajlam.

Ha pedig a kamatok megfelelőtlen megválasztásával nagyobb inflációt érnek el, akkor a vásárlási hajlam/lehetőség csökken, azaz az államnak ismét csökkenhet a bevétele.

Akkor mi is a jó abban, amit mondasz és hogy akarod a pénzáramlást növelni?
Törölt felhasználó 2013. 08. 08. 13:55
Előzmény: #1368  szivacs
#1370
Fed a lehető legalacsonyabb kamattal dolgozik és ott nem csökken érdemben a munkanélküliség 5 éve tehát valószínűleg nem lehet evvel a kamat politikával munkanélküliséget csökkenteni.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 08. 13:48
Előzmény: #1368  szivacs
#1369
az alacsony kamatláb szerinted csökkenti a munkanélküliséget, vagy mire gondoltál?
szivacs
szivacs 2013. 08. 08. 13:44
#1368
Vajon hatásos lenne-e, ha az új jegybanki vezetés az eddigi kizárólag inflációkövető monetáris politikát leváltva a jövőben a munkanélküliségi rátához kötné az alapkamat meghatározását és addig tartaná fenn a rekord alacsony kamatlábakat, amíg a munkanélküliség nem csökken egy célszerűen megválasztott érték alá?
Ezen túl készek lennének például egy kötvényvásárlási programmal vagy más alkalmas módon pénzt pumpálni a gazdaságba a válság előtti GDP szint elérése érdekében?
ts3 2013. 08. 02. 14:13
Előzmény: #1348  Törölt felhasználó
#1367
Kublaj1 ne sunnyogj, kérünk ma is hajrá eltolcsyt.
Törölt felhasználó 2013. 08. 02. 13:43
Előzmény: #1365  Bekre_Pal
#1366
És még kételkedtél a mesterben. :D
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 08. 01. 09:02
#1365
a Mester ma reggelre 300 alá parancsolta az ojró gonosz árfolyamát, hajrámató!
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 07. 29. 23:31
Előzmény: #1355  Bekre_Pal
#1364
mikor jön már vissza tócsni? így teljesen el fog gyengülni a hortobágyi deviza

bár az új mnb logó majd megizmosítja, de az még 3 hét
bigyula 2013. 07. 25. 15:00
Előzmény: #1362  Törölt felhasználó
#1363
Bajnai legnagyobb bűne Orbán és a fidesz szemében, hogy - idézem Viktort -, "Világbajnok teljesítményt" nyújtott. Így, Viktor és a fidesz maximum Európabajnok lehet(ett volna)...
Törölt felhasználó 2013. 07. 25. 14:22
Előzmény: #1359  bigyula
#1362
Bajnai az, aki miatt Isten kitiltatá Magyarországot a paradicsomból.
Bajnai tehát az eredendő bűn okozója, minden tőle származik, azaz minden ő miatta bűnös. :D
Törölt felhasználó 2013. 07. 25. 14:19
Előzmény: #1356  signal2
#1361
Nem staratégia, hanem propaganda cél.
Ha ezt akarták volna, akkor teljesen máshogy kezdtek volna hozzá.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek