Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 19:47
Előzmény: #297  stock33
#300
Üdv!

A globális pénznyomda már 2008. vége óta ontja a pénzt mégis Gyurcsán-Bajnia gárda nem tudta produkálni ezeket a számokat. A magánnyugdíj rendszerhez hozzá kellett nyúlni, mert az egy elbaszott rendszer volt csak a hiányt termelte a költségvetésnek csak a pénzügyi szférának volt jó. Ráadásul nem volt igazságos, mert például nekem kötelezően be kellett lépnem nem volt választási legetősegem.

Vannak még problémák amit meg kell oldani iylen a gazdasági növekedés beindítása és a magyar vállakozói réteg megerősítése, de azt tudomásul kell venni, hogy egyszere nem megy minden. Elöször meg kellett menteni az országot a csödtől.
stock33
stock33 2013. 04. 23. 19:25
Előzmény: #298  Bekre_Pal
#299
a beruházási ráta pl. rekord alacsony szinten van, a II. világháború alatt több lakást építettek, mint manapság. a háború alatt!!!! persze tudom, elmúltnyolcév a bűvszó, ha kínos téma kerül elő. nem ám a jogbiztonság megszűnése, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, és az ilyen, tündérmesébe illő fogalmak. fektess be pénzt, úgy, hogy még talán odáig se jutsz el, hogy érdemben elkezdd a munkát, máris jön egy törvényi csavar, miszerint megadóztatják az ingatlanod előtti járdát. büntetőadó, ami a normál adó duplája,akkor, ha nincs járda. mindez visszamenőlegesen, 2009-től, akkor is, ha csak 2013-ban kezdtél vállalkozni.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 23. 19:14
Előzmény: #297  stock33
#298
ebből is el fog tartani 1-2 évtizedig, amíg kimászunk
stock33
stock33 2013. 04. 23. 19:13
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#297
1) nem rekord alacsony az infláció
2) a globális pénznyomda ontja a pénzt, ennek köszönhető az alacsony alapkamat.
3) matolcsy nem tud elszámolni a MNYP pénzekkel. az adósság stagnál, közben 2010. októbere óta közel 4000 Mrd Ft nyugdíjpénzt égettek el. ez a GDP közel 14%-a. e nélkül az adósság már a GDP 100 %-a körül lenne.
ilyen államosítást korábban csak rákosi idejében volt. ott is volt egy rövid happy, melldöngetős időszak, csak utána jött bő 40 év szarkutyulás.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 23. 18:49
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#296
az alapkamat nem ér, mert azt pont ő szabályozza

az infláció sem ér, ezt már kitárgyaltuk, mert a rezsicsökkentés driveolta. majd legközelebb a forintgyengülés fogja, akkor meg majd rekord magas lesz, aztán lehet hajrámatózni

az állampapír hozamok ügyében egyelőre azt javaslom, még pár jegyzést várjunk ki, mondjuk, hogy ne igyunk előre a medve bőrére
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 17:52
Előzmény: #294  Bekre_Pal
#295
Üdv!

A rekord alacsony infláció és a rekord alacsony jegybanki alapkamat valamint a történelmi rekord alacsony állampapír hozamok.

Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 23. 17:42
Előzmény: #292  Törölt felhasználó
#294
milyen számok igazolják?
watson
watson 2013. 04. 23. 17:00
Előzmény: #292  Törölt felhasználó
#293
Csányi elvtárs még nem tud róla hogy 10%-on szórja a hiteleket? ;) link
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 16:50
Előzmény: #291  signal2
#292
Már 5% alatt az alapkamat!
2013. április 23. 15:02


Újabb történelmi mélypontra, 4,75%-ra vágta irányadó kamatát mai ülésén a monetáris tanács. A piac számított a 25 bázispontos mérséklésre, sőt, Londonban a merészebb elemzők a fél százalékpontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak - a jegybank azonban kitartott a szokásos ütem mellett.

Itt az indoklás - ezért csökkent a kamat 2013.04.23 15:02A kedvező inflációs és visszafogott növekedési kilátásokkal magyarázza a monetáris tanács a mai kamatcsökkentést. A vállalatokat terhelő adók nem gyűrűznek át az árakon a fogyasztókhoz, mert a kereslet nagyon szűk, és ez útját állja a drágítási szándékoknak - áll a megjelent közleményben. A kilátásokat illetően a végső üzenet a szokásos: ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Megállapíthatjuk: az infláció oldaláról rövid távon aligha fenyeget veszély, vagyis csak a globális környezet romlása állíthatja meg a kamatcsökkentési sorozatot.

Újabb mélyponton a kincstárjegyek hozama
2013. április 23. 12:57


A tervezett 50 milliárd forint értékben értékesített ma 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. Az átlaghozam 4,26%-ra csökkent.

Szép volt Matolcsy!! A számok igazolnak!! Nincs megállás 3,75 %-ig!!!

Hajrá Mató!!!
signal2
signal2 2013. 04. 18. 11:05
Előzmény: #290  Törölt felhasználó
#291
A helyességét viszont a Ft árfolyama fogja megmutatni.
Törölt felhasználó 2013. 04. 18. 11:00
#290
Matolcsy György elsõ MNB-elnöki interjújának hatására esni kezdett a forint: az euróval szembeni jegyzések 294,4 körülrõl bõ egy egységgel ugrottak mostanáig. A régiós devizáknál nem látszik érdemi mozgás ma reggel az euróval szemben.

A forint gyengülése mögött az állhat, hogy Matolcsy megerősítette azt a közelmúltbeli jelzést: mindenképpen elérik, hogy azok a bankok, akik nem vesznek részt a magyarországi hitelezésben (hanem csak a kéthetes kötvényen elérhető kamatot "teszik zsebre"), kiszorítják a kéthetes konstrukcióban való pénzelhelyezés lehetőségéből. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor az az érintett bankok számára effektív 100 bázispontos kamatvágással ér fel, hiszen onnantól például a jegybanki O/N betétben kénytelenek majd elhelyezni a pénzt (ami az alapkamatnál 100 bp-tal alacsonyabb), vagy egyéb rövid lejáratú eszközben "pörgetik" a pénzt, leszorítva a rövid pénzpiaci kamatokat. Ez szintén negatív a forint számára.

Ez várható lépés volt ami korrekt és jogos.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:15
Előzmény: #281  Törölt felhasználó
#289
"A vita arról szólt valós vagy csak verbális multi ellenesség van -e m.országon ?"

Mi számít bele a multi ellenességbe?

Hozzáteszem, a verbális éppen elég lehet ahhoz, hogy ne jöjjön ide új, meg az ittlévő is meggondolja-e, hogy itt bővít, vagy máshol.
Peter_21 2013. 04. 17. 19:11
Előzmény: #287  Törölt felhasználó
#288
Rendben, részemről befejeztem.
Hidd el, hogy ismerősi köreimben jobb helyzetben vannak a multiknál foglalkoztatottak, mint a kkv szektorban.
(persze lehet, hogy csak az én "szűk" köreimben van ez így)
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 19:03
Előzmény: #285  Peter_21
#287
Nekem súghatod,több mint egy évtizede autoipari multinál dolgozom csak nem konkrét bérekről vitáztunk hanem feltétel rendszerek biztosításáról, amikkel nemhogy gátolják inkább " falaznak" a multiknak.
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 19:01
Előzmény: #284  Törölt felhasználó
#286
Vedd a fáradtságot és nézz utána!
Amiről Te írsz az a végső megoldás. Soha ne kerüljön rá sor hogy tömegesen erre kényszerülnek az itt termelő cégek. Az jelen állapotunkban K.O. lenne.
Peter_21 2013. 04. 17. 18:42
Előzmény: #277  Törölt felhasználó
#285
megsúgom, hogy a multiknál magasabb az átlagbér mint a kkv szektorban, miről beszélsz.
Sőt az hogy hol kap hol nem kap fizut az is inkább a kkv-ra jellemző...
Vagy neked a kkv is multi, ha igen akkor ig
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 18:31
Előzmény: #282  kukutyinbenko
#284
"mert már olcsóbb volt befejezni, mint leállítani a folyamatban lévő beruházást."
Ez egy multinál nem így működik, egy veszteség vagy autópája hiánya stb. nem akadályozza vagy kényszeríti.Rendel 50-100 kamiont és simán kipakol egy gyárat pár nap alatt, hogy elvigye a termelését 100 vagy 1000 km-el messzebbre ha érdeke úgy kívánja és úgy dönt ennyi...tapasztalatból írom.
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 18:27
Előzmény: #281  Törölt felhasználó
#283
Nem lehet kettébontani a jelenséget. Ha verbálisan rendszeresen a multikat nevezik meg az ország bajainak forrásaként, azt a lakosság jelentős hányada, csont nélkül beveszi. Ez a tudatrombolás kihat mindenre, és nem könnyű visszacsinálni sem.
A verbális fenyegetésen kívül számos multit anyagilag is megvágtak rendesen. Azt gondolom ezt nem vitatod.
Tehát Magyarországon "az Ige testté lett".
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 18:17
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#282
Keress rá a Coca Cola mit tervezett idetelepíteni, és a chipsadó bevezetése után mi valósult meg ebből. Amit OV felavatott végül nagy csinnadrattával, az a töredéke a tervezettnek, ráadásul a céges kiszivárogtatók szerint csak azért valósult meg, mert már olcsóbb volt befejezni, mint leállítani a folyamatban lévő beruházást.
Vagy nézz utána, a külföldi tulajdonú bankok miért pont nálunk építik le a leggyorsabban a felépült hitelállományukat.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 18:11
Előzmény: #279  kukutyinbenko
#281
A vita arról szólt valós vagy csak verbális multi ellenesség van -e m.országon ?

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek