Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 18:05
Előzmény: #268  Bekre_Pal
#280
"viszont sokan akik nem vonultak ki, megpróbálják féllábon kiácsorogni az átmeneti időt, amíg megint lehet működni"
Termelő multik esetében ez nem a belpolitika miatt van hanem mert nincs annyi megrendelésük.
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 18:02
#279
A multiknak valóban fontos a munkaügyi szabályozás. Nem ritkán az ezen a területen mutatkozó európai (főleg ny-eu) rugalmatlanság miatt telepednek máshová a cégek. Tetszik vagy nem, a fő ázsiai versenytársaknál akár heti hét napot is hajlandóak dolgozni a munkavállalók. Nekünk ezzel kell versenyezni, + a piacok egyre nagyobb hányadát is az ottani fogyasztók jelentik. A logisztika sincs ingyen ugyebár. Ha ez nem volna elég egyelőre még olcsóbban is dolgoznak mint az eu-i átlag. Nem kötelező kiszolgálni ilyen téren a multikat, de akkor kéretik nem irigységgel vegyes utálattal nézni, ahogy majd egyre jobban húz el Ázsia az Eu-tól.
-Bérezés. Persze hogy fontos szempont, de iparága válogatja mekkora súllyal szerepel a letelepedési szempontok között. Van olyan terület ahol kevésbé fontos mint a rugalmas munkaerő piaci szabályok.
-Infrastruktúra. Nagyon fontos, többek között ennek köszönhetjük a Mercedes idetelepedését is. Egyértelműen megnevezték az egyik fő okként, hogy a románok csak terveket mutogattak nekik az autópályáról, ami majd a kiszemelt területeket összeköti Európával, míg nálunk a kész autópálya mellett mutatták meg nekik a területet. Szokás ostorozni Gyurcsányékat az erőltetett és túlárazott autópálya építések miatt, szerintem is szerencsésebb lett volna kevésbé erőltetett ütemet diktálni, de tagadhatatlanul van pozitív hozadéka is a dolognak.

Végül amiért szerintem számunkra a multik jelentik a kiutat, az a magyar vállalkozások piacra jutási képtelensége. Néhány üdítő, főleg technológiai vállalkozástól eltekintve, ezen a téren sikertelenek vagyunk. Irtózatos költségei vannak egy mégoly sikeres termék globális forgalmazásának. Se értékesítési hálózatunk, se piacismeretünk, se pénzünk finanszírozni azt. A multiknak ez a stratégiai előnyük. Egyelőre az számunkra a realitás, hogy ebbe minél sikeresebben be kell tagozódni. Az eközben szerzett tudásra, tapasztalatra, nem utolsó sorban anyagiakra alapozva aztán lehet tovább lépni az erre felkészülteknek.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 17:19
Előzmény: #273  Törölt felhasználó
#278
Üdv!

Mi a tipped pénznyelő? Hány százalék?

A fődíj a Portfolio.hu legjobb jegybanki szakértője cím lesz!!! Eredeti Matolcsy aláírással és oklevéllel.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 17:09
Előzmény: #274  Peter_21
#277
Figyelj ez elég nevetséges, hogy elriadnak de idejönnek ? Én ha riadok Iraktól nem megyek oda vagy ha odamentem ne reklamáljak.
"Egyébként dolgozik ott ismerősöm és pont a példád nem állja meg a helyét, mert a munkaidő és körülmények a lehetőségekhez képest elég kedvezőek..."
Halottál már olyasmikről, hogy munkaidő keret,ledolgozás, pótlékok megszüntetése, próbaidő, határozott idejű munkaszerződések, munkaerő közvetítő cégek stb.? Ezek mind kedveznek a multiknak azaz burkoltan : hogyan dolgoztassunk többet kevesebb pénzért...
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:58
Előzmény: #269  Peter_21
#276
"Egyébként két külön dolog amit írsz egyik oldalról a munkavállalóval csesznek ki (valamennyi haszna lehet hogy van belőle a multinak, de nem jelentős)"
Több ezer fős multik esetében a bérköltségeken iszonyatos hasznot húznak mivel a gyenge ft miatt jóval kevesebb eur ba kerülünk mint öt évvel ezelőtt.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:57
Előzmény: #271  Törölt felhasználó
#275
Egyébként tudod kik támadták 2009-ben a gyenge Ft es a kamatcsökkentések miatt Simort?

Segítek: Orbánék.
Peter_21 2013. 04. 17. 16:55
Előzmény: #272  Törölt felhasználó
#274
Megint félremagyarázod, a németek többsége kedveli mo-t (befektetők is) a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika ami elriasztja őket.
Egyébként az Audi vezér nyilatkozta, hogy így olcsóbb volt, mintha az egészet át kellett volna telepíteni (azt is ami már itt volt).
Egyébként dolgozik ott ismerősöm és pont a példád nem állja meg a helyét, mert a munkaidő és körülmények a lehetőségekhez képest elég kedvezőek...
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:54
Előzmény: #271  Törölt felhasználó
#273
Én is tippeltem. De én lemondok az Orbán Viktoros bögrédről, mint fődíjról.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:48
Előzmény: #269  Peter_21
#272
"A két említett cég nem a mostani gazdasági (politikai)környezetbe tervezte az idetelepedést, csak most lett vége :o)"
Ez nem érv csak egy üres frázis. Ha a merci öt éve tervezte a gyárat és három éve utálja magyarországot, szerinted egy üres kecskeméti telek kötötte a németek kezét, hogy ne menjen máshova sec.perc alatt ha nem pont ide akart volna jönni ?
Az audi meg régóta itt van, ha annyira utálná folyamatosan csökkenthetné is fokozatosan a termelését nem pedig beruházna.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:46
Előzmény: #261  signal2
#271
Üdv Signal2!

Végre egy komoly tipp a 2014 április végi jegybanki alapkamatra.

Kubalj.: 3,75 %
Signal2: 7 %

Várom a további kizárólag szakmai tippeket a 2014 április végi magyar jegybanki alapkamatra.

Lesz fődíj is!!!!

Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:36
Előzmény: #268  Bekre_Pal
#270
Szerintem ez nem igaz. Itt van infrastruktúra, képzett,szorgalmas, olcsó munkaerő.Azért nem jönnek be tömegesen multik mert eu-ban is válság,csökkenő vásárlóerő és kereslet van a termékek iránt. Aki most áttelepíti a termelését, saját országában növeli a munkanélküliséget. Lehet, ki sem feltétlenül a politika miatt mennek pl. 2 éve sony egyik napról a másikra ?
Peter_21 2013. 04. 17. 16:34
Előzmény: #267  Törölt felhasználó
#269
A két említett cég nem a mostani gazdasági (politikai)környezetbe tervezte az idetelepedést, csak most lett vége :o)
Egyébként két külön dolog amit írsz egyik oldalról a munkavállalóval csesznek ki (valamennyi haszna lehet hogy van belőle a multinak, de nem jelentős) az energia és távközlési szektornak viszont biztos lehetsz benne, hogy nem tesz jól a különadó + közműadó, ráadásul pont két olyan rész ami nem tud simán "összecsomagolni" és elhúzni...
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 17. 16:21
Előzmény: #267  Törölt felhasználó
#268
az kettő darab, nemigen van satöbbi

viszont sokan akik nem vonultak ki, megpróbálják féllábon kiácsorogni az átmeneti időt, amíg megint lehet működni
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 16:17
Előzmény: #264  Peter_21
#267
Ez a multi szivatás nem csak verbális ? Valójában a stratégiai megállapodásokkal valszeg engedményeket tesznek, a gyenge ft is évek óta a multiknak nagyon kedvező ill. a munka törvénykönyve is elég "megengedő" számukra a munkaidő, munkaerő alkalmazási feltételeket tekintve.
Ha meg tényleg akkora szívatás lenne , miért jött ol. merci és miért bővít audi stb ?
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 17. 16:01
Előzmény: #264  Peter_21
#266
Ez egy korrekt hozzászólás volt,legalább nem politikai indíttatású!
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 16:01
Előzmény: #263  Hegyesi2
#265
Már írtam egyszer ugyanerre a felvetésre.
Választások jönnek ott is, hamarabb mint nálunk. Majd utána nézzük meg mi történik!
OV viszont alig három éve még sokallotta a 19%-os adókulcsukat ezért levitte 16%-ra. Akkor most melyik OV-t imádjuk?
Peter_21 2013. 04. 17. 15:56
Előzmény: #263  Hegyesi2
#264
minden költségvetés lassan egy fekete lyuk :o(
Lehet szívatni a multikat, de hogy ettől a gazdaság nem fog növekedni az tuti.
Visszafogják még a maradék beruházásokat is utána meg sír a sok okos politikusnak nevezett .. hogy nem teljesülnek a bevételi számok.
Szánalmas az egész politikai elit (nem csak itt)
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 17. 15:51
Előzmény: #262  kukutyinbenko
#263
És a német pénzügyminiszter ? ki szerint a multikat jobban meg kellene adóztatni!
/pár napos hír/
kukutyinbenko 2013. 04. 17. 15:44
Előzmény: #260  Hegyesi2
#262
Micsoda fordulat! Néhány kelet-európai politikus szintén a könnyebb demagóg utat választaná. Erre sokan a válság elején előre felhívták a figyelmet. Akár évtizedes időszak következhet amikor előtérbe kerülhetnek az ilyen politikusok, és az ilyen megoldások. Ebben úttörőnek lenne kétes dicsőség, de azért legyél rá büszke!
signal2
signal2 2013. 04. 17. 14:41
Előzmény: #254  Törölt felhasználó
#261
7%

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek