Nyílt fenyegetést kaphat Magyarország Brüsszelből  

Elzavarják az IMF-et, saját bevallásuk szerint is szokatlan lépéseket tesznek, majd csodálkoznak a bóvlin, leszarják az EU figyelmeztetéseit, rontanak a strukturális egyenlegen, aztán meg csodálkoznak, ha büntet az EU. Megjegyzem, mégcsak nem is büntetett még, csak erősebben figyelmeztetett, hátha ebből értenek, nem úgy mint az eddigiekből.

Tökéletesen jól leírtad. Pont ez és így történt. Orbánék meg játszák a meglepődöttet, az elvakult párthívők meg tapsikolnak.

Rövidebben is összefoglalom: aki megijed, amikor visszalőnek, az minek robbant ki háborút?

Mit magyarázgat?

Dehát ööö... megnyertük volna a meccset, csak hát korán kaptuk az első gólt.

Aki háborúba kezd, elzavarja az IMF-et, tapsol ennek, az utána ne keressen kifogásokat, mikor az első - még csak lebegtetett - pofon esélye felmerül.
Még meg sem kaptuk a pofont, csak beígérték, de már itt sír a teljes jobboldal, hogy mecsoda igazságtalanság - hiszen milyen metodika ez?

Nekem innentől senki ne hivatkozzon Árpádra, meg kurucokra, meg tudomén kire.
Nem a metodikát boncolgatták.
Szánalmas.

Nem szeretem, amikor embereket nem zavar ha ostobának látszanak.

Mondd ki konkrétan, ne habogj: pontosan mely tételeket szeretnéd bevenni, avagy kivenni az egyszeri tételek köréből, hogy ki tudd hozni 3-ra a struktúrális hiányt?

Vezesd le a számításod.

Miután ezzel végeztél, mondd meg mindazon lényeges szereplők körét (úgymint - EU, IMF) akiket ez érdekel. Szerinted az EU a saját metodikáját követi, a saját maga által kezdeményezett és szabályozott eljárások során, vagy azt, amit a te kedved és igazságérzeted és elfogultságod szerint szerkesztesz nekik?

Borzasztó ovis ez a sértődős, igazságtalanságozós, dedós szint.

Tudni lehetett a feltételeket.
Gyurcsányék évente 2 ponttal közelítettek a 3-os hiányhoz - ezért az EU adott időt, mert a folyamat 2011-re 3 alá viszi a hiányt.
Matolcsy-Orbán duó azzal kezdte, hogy ők 7! %-os hiányra gondoltak. Az EU mondta, hogy azt már nem!

Jó, akkor 7% lesz a hiány, de egyszeri tételekkel kozmetikázzuk.

Az EU türelmesen elmondta, hogy ezek a lépések nem elfogadhatóak.

Erre szabadságharcot kezdtünk az IMF ellen, az EU ellen.
Az EU nyomatékosan kérte, hogy ne szavazzák meg oly formában pl. a jegybank törvényt. Csakazértis megszavaztuk, ezt a pofádba te labanc!

Miután 2 évig türelmes volt az EU, most képesek azt mondani, hogy mivel a struktúrális hiány - ami Bajnainál 3% alatti lett! - 4!!! százalékpontot romlott, ezért nem hiszi hogy 3 alatt lesz később a hiány.

Szerinted ezek után metodikán lovagolni, az milyen dolog? Minek minősítenéd?

Jó, 200 milliárdot a kedved szerint átírhatsz a nem egyszeri tételek közé.

És akkor mijafasz van?
A 4! százalékpontos romlás helyett lesz 3, és a struktúrális hiány lesz 5%.
Bajnai 2,5%-a után.

Ez a fenti folyamaton bármit változtat?

Óvodás szintű ez az egész, kiosztjuk a kokit az EU-nak, amikor az pedig beváltja azt, amire 4x udvarias figyelmeztetés után visszaoszt egy kokit, itt sírunk, mint a vénasszony, hogy micsoda igazságtalanság.

Szégyellem magam helyetted is.

Egyre rosszabb magyarnak lenni, lassan le kell tagadni.
Ilyen szánalmas népséget, mint a 'nemzeti kormány' és támogatói.

Vannak itt tisztázatlan metodikai kérdések.
Vajon egyszeri bevételnek számít-e az a bevétel, ami több évi költségvetésbe is befolyik? Ha igen, akkor hány éven át befolyó bevétel minősül egyszerinek: 2 évig még egyszeri, de 3 éven át már nem, vagy 4 esetleg 5 év kell ahhoz, hogy rendszeresnek minősüljön?
Mi történik akkor, ha egy egyszeri bevételnek minősített bevétel befolyik a rendszerességnek minősülő időtávon túl is? Akkor az eustat átminősíti visszamenőleg is az egyszeri bevételt rendszeressé és csökkenti vele a strukturális hiányt visszamenőleg annak összes konzekvenciájával, vagy csak a folyó és azt követő években teszi át az évek óta befolyó, de immár nem egyszerinek minősített bevételt strukturális bevételek közé?
Ha privatizálnak egy állami céget, akkor a privatizációs bevétel az egyszeri és nem strukturális? Mi a helyzet akkor, ha nem egy költségvetés éveben, hanem mondjuk ugyanazon cég részvényeinek csak a 10%-át adják el minden évben 10 éven át? Akkor ez még mindíg egyszeri bevétel és nem csökkenti a strukturális hiányt?
No és akkor mit ír elő az eu-s hivatallos statisztikai módszertan, ha egy állami tulajdonú portfoliót értékesít a vagyonkezelő mondjuk 20 éven keresztül évi 5-5%-ot? Ez sem csökkenti a strukturális hiányt?
Vagyis ha pl. a görögök privatizálják az állami kikötőket 1 adott évben és abból törlesztik az adósságállományukat, akkor az nem számít majd strukturális hiánycsökkentésnek ezért túlzottdeficit eljárást fognak indítani velük szemben, megvonják tőlük a kohéziós pénzek egy részét és tárgyalóasztalhoz sem ülnek velük addig, amíg a privatizációs bevételektől mentesített költségvetési deficitük nem megy 3% alá???

Felhívnám a figyelmed, hogy a vita onnan indult, hogy vipera szerint 7% a struktúrális hiány.
Miután ezt te vitattad, sőt szerinted az egyszeri tételek nélkül valójában -3% alatti,
Vipera pontosított 6%-ra

Erre azon lovagolsz, hogy mi számít egyszerinek, és a Mol miért nem? Mutattam, hogy a Mol annak számít.

Megint azt vitatod, mi számít egyszerinek, mi a metodika.

Nemcsak OTP elemzést kaptál a struktúrális hiányról, hanem már MNB elemzést is olvashattál.

Minden elemzés 6% körülire hozza a struktúrális hiányt, Mollal együtt (tehát azzal korrigálva).

Felőlem vitassad a metodikát, ha akarod, akkor keress utána - abban a vitában, hogy a -3% alatti, vagy a -6-hoz áll közelebb, ez nem oszt nem szoroz.

Ahogyan az is elég egyértelmű, hogy Matolcsy minden pénzügyminisztersége idején a struktúrális hiányt 4-5% ponttal rontja - és innen nézve teljesen érthető az EU aggodalma, ahogy az is, hogy miért hagyta Gyurcsányéknak és adott határidőt 2011-ig. Mert Gyurcsánynál évi 2% pontot csökkent a hiány, Matolcsynál évi 4% pontot nőtt.

Szánalmas a kapálózásod, inkább ismernéd el, hogy jó, tévedtem, a struktúrális hiány tényleg nem szép, tényleg nem -3% és tényleg nem csökkent Matolcsy alatt.

Mivel Magyarország nem kezelte megfelelő módon a túlzott hiányt, a Bizottság 495 millió euró felfüggesztését javasolja a Kohéziós Alap 2013. évi forrásaiból

________________________________________

Magyarország 2004. évi csatlakozása óta folyamatosan túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt áll. A 2005. januári és novemberi határozatot követően, miszerint Magyarország nem hozott eredményes intézkedéseket, a helyzet orvoslásának határidejét 2006 októberében 2008-ról 2009-re módosították. 2009 júliusában, miután a súlyos gazdasági visszaesés költségvetési kiigazító intézkedéseket és EU/IMF fizetésimérleg-támogatást tett szükségessé, a Tanács megállapította, hogy Magyarország eredményes intézkedéseket hozott, és az EUSZ 104. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlásokat adott ki, 2011-et határozva meg a túlzott hiány fenntartható módon történő kiigazításának határidejeként.

Bár Magyarország várhatóan a GDP 3,5%-át kitevő, jelentős költségvetési többletet fog kimutatni 2011-re, az ország csupán egyszeri intézkedéseknek köszönhetően érte el a többletet; ezek az intézkedések összesen a GDP mintegy 10%-át tették ki. (Magyarország átvezette a költségvetésbe a magánnyugdíj-pénztári alapokat – ez a GDP 9,75%-ával volt egyenértékű; emellett különadókat vezetett be.) Ezen egyszeri intézkedések nélkül a 2011-es hiány elérte volna a GDP 6%-át. Emellett – éles ellentétben az ajánlásban szereplő, a GDP 0,5%-át kitevő kumulatív költségvetési javulással – a strukturális költségvetési egyenleg 2010-ben és 2011-ben együttesen a GDP 2,5%-ával romlott.

2012-ben a költségvetés egyenlege ismét hiányba fordul át. Az előrejelzések szerint 2013-ban a hiány eléri a GDP 3,25%-át és ezzel ismét meghaladja a Szerződésben meghatározott referenciaértéket.

Csendben még mindig várom tőled ennek a mutatónak pontos definiálását és annak mértékének tényadatait!

Mit is takar nyugdíjpénztári bevétel 450 Mrd Ft-ja?

Különadók sem igazán nevezhetők egyszeri tételnek, hiszen nem egyszeri esetről van szó.
Ha a különadók egyszeri bevételnek minősülnek, akkor Bajnai-féle SZJA-különadók is egyszeri bevételnek száímtanak, ahogyan a jelenlegi ÁFA és SZJA alatti-feletti tételek is...

Jó lenne látni a hivatalos metodikát látni (ami alapján az EU számol, és számolt a korábbi években) és nem az OTP-becslésre hagyatkozni önmagában.
Ha az általános adótételeket (melyek legyenek akár SZJA, akár vállalati különadók is) is egyszeri tételeknek számítjuk akkor a 2006-os 5%-os és a 2012-es 2%-os ÁFA-emelést is annak lehet tekinteni, akárcsak a korábbi ÁFA-emeléseket is, amikor a 12,5%-os ÁFA "felcsúszott" 25%-ra, illetve a mosatni egykulcsos adó miatt kiesett SZJA-bevételeket is lehet egyszeri hatásnak venni, hiszen 2015-ben az MSZP viszavezeti a többkulcsos adót...

A pampa = megtéveszthető választó cimkét te magad akasztottad magadra. Ebből kiút nincs, mert:
1. Vagy így van valóban, ebben az esetben ez nem sértés, hanem általad sokszor hangoztatott ténykérdés.
2. Vagy nincs így, ebben az esetben el kellene ismerned, hogy az elmúlt éveket végighazudtad.

Nos?

"A napokban is a nicknevemet egy hozzászólásodban "sértő jelzőként" használtad."

Nem. Pusztán az "átlag szavazó" illusztrálására használtam a nevedet. Aki választási beszéd alapján szavaz, az bizony egy könnyen megtéveszthető "átlag szavazó". Ezt ráadásul nem is én állíttam rólad, hanem te saját magadról.

Ehhez értesz csak.... kiforgatni azt amit csak lehet...
Én a személyeskedő magatartásod miatt küldenélek el.
A napokban is a nicknevemet egy hozzászólásodban "sértő jelzőként" használtad.

Az ilyen írásaid téged minősítenek.

"Nem értem, hogy miért vagy még a fórumon"

Előjön belőled az Orbáni mentalitás: nem érted, miért írhat / mondhat / létezhet egyáltaláno olyan ember, aki nem ért egyet veled...

Szerencsére a vélemény még szabad, így bizony írni fogok, ha tetszik ez neked, ha nem.

"2000 3%
2001 4%
2002 9%
2004 7%
2005 9%
2006 10%
2007 7%
2008 5%
2009 3%
2010 2%
2011 6%"

Igen, ezek a számok elég beszédesek. És nagymértékben alátámasztják azt, amit eddig is írtunk itt. A megromló egyensúly 2001-től indult. Látszik a Megyó féle ámokfutás is, meg az is, hogy Gyurcsány 2006-ig semmit nem csinált, sőt, hagyta jelentősen tovább romlani a helyzetet. Aztán 2006 után következett egy fordulat, ez volt ugye a hazugság maga, mert hát nem ezt ígérte. És elképesztő látni, hogy egy világválság közepén sikerült 2006-ról 2010-ig ilyen jelentős javulást elérni, amit 2011-re sikerült elkúrni megint.

De ezt elvakult párthívőknek magyarázgathatod.

penznyelo

Nem értem, hogy miért vagy még a fórumon. Folyamatosan támadsz embereket, sértegetsz ,személyeskedsz.

Vagy te egy "kiválasztott" vagy akinek mindent szabad?

Esetleg provokátor, hogy forgalmat generálj?

Folk György

A szerző a HVG brüsszeli tudósítója

A tények és a médiafolyamból a fejekben lerakódó részletek általában jó, ha köszönőviszonyban vannak egymással. Vajon mi rögzült a brüsszeli buborékban élőkben a Magyarországot övező felfokozott figyelemből?

„Mi a fene történik nálatok, Magyarországon? Mégis, mit csinálnak Orbánék?” – érdeklődtek elkerekedett szemmel a magyar kollégáktól a többi tagállamból érkezett eurokraták Brüsszel-szerte a januári évkezdés utáni napokban. Már önmagában a kérdés is szokatlan egy olyan környezetben, ahol a tagállami identitás és politika feszegetése még a szexuális orientáció felhánytorgatásánál is nagyobb tabunak számít. “Korábban talán csak egyszer hallottam tagállami politikára vonatkozó kritikus megjegyzést a Berlaymont falai között – mondta nekem a minap egy magyar bizottsági dolgozó –, amikor az előző görög miniszterelnök tavaly bedobta a népszavazás ötletét az újabb megszorító csomagról.” Ezért volt különösen meglepő az a nyíltság, ahogy a ’magyar ügyek’ szóba kerültek.

Az unió vonzáskörzetében tevékenykedő európai polgárokkal hazánkról beszélgetve kiderül, hogy kevésbé magukon a lépéseken, sokkal inkább azok mikéntjén lepődtek meg. EU-szerte több államban is akad(t) ugyanis miópiában szenvedő nacionalista vezetés, a közösségi integrációt elutasító elnök, a médiapluralizmus és a hatalmi ágak szétválasztását minimum sajátosan értelmező volt elnök, a statisztikákat meghamisító kormány, a szélsőjobboldali eszmék terjedését aduászként rendszeresen előrántó kormányfő, hogy csak néhány rossz beidegződést említsünk.

Mindezt figyelembe véve, az Orbán-kormány egyes intézkedései külön-külön nem lépnék át az EU, az Európa Tanács, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek ingerküszöbét. Ezt a kormány képviselői is gyakran hangoztatják Brüsszelben, az ismert gyermeki érvelést hozva fel, mely szerint „ha a Pistinek lehet, akkor nekem miért nem?”. Pedig éppen a Fidesz „eltúlzott kritikák áldozatai vagyunk” megközelítése az, amely egyebek mellett tovább pumpálja a világsajtóban a magyar lufit.

Másokat azért lepték meg az újonnan csatlakozó tagállamok között nemrég még az élbolyban felbukkanó (de semmiképpen sem a sereghajtók és a legkorruptabbak közt kullogó) országunkkal kapcsolatos médiabeszámolók, mert a magyarokat általában felvilágosult, jól dolgozó, barátságos és nyelveket beszélő embereknek ismerik Brüsszelben. „Az új alkotmányról és a médiatörvényről olvasottak sehogy sem férnek meg az országról bennem kialakult képpel” – részletezte meglátásait egy uniós ügynökségnél dolgozó svéd kollegina.

A brüsszeli európaiakkal beszélgetve az mindenesetre világosan látszik: kontraproduktív a magyar kormányzati kommunikáció azon igyekezete, hogy minden, az alkotmány, a sarkalatos törvények és általában a demokrácia lábbal tiprását felhozó vádra izomból és „tárgyilagosan” reagáljanak. Az újabb és újabb ügyek sűrű felbukkanása miatt ugyanis a felületes európai médiafogyasztó – amilyen a polgárok túlnyomó többsége – emlékezetében mindössze néhány kulcsszó marad meg a szócsatákból. A közös pont mindenképp a túl nagy hatalomhoz jutott magyar kormány, amely elvesztette józan ítélőképességét.

A sok „farkaskiáltás” nyomán ezt tetézi, hogy többek fejében erősen összemosódik a Fidesz a Jobbikkal, illetve számos beszélgetőtársam a meglévőnél is fenyegetőbb szélsőjobboldali veszélyt vélt felfedezni Magyarországon. Ennél is nagyobb gond a Fideszre nézve, hogy a nemzeti büszkeségre alapozott „majd mi megmutatjuk!” attitűdből fakadóan sokan szélsőjobboldaliként kezdik látni a magyar kormányt. „A Fidesz és Jobbik olyan, mint két szerető, akik kéjből gyűlölik az EU-t. A legszomorúbb pedig az, hogy ez működni látszik” – összegezte véleményét a két párt civakodása kapcsán egy Magyarországot csak a sajtóból ismerő vallon polgártársunk.

Van olyan is, aki csak azért nem akad fenn az Orbán-kormány lépésein, mert, mint mondja, semmi nem változott, csak a tálalás romlott. Ugyanaz folytatódik: szisztematikus korrupció, apátiában lévő társadalom, befolyás és hatalom nélküli női polgárság, diszkrimináció és populista epekedés. “Orbánék nem változtatottak ezeken, egyszerűen saját szolgálatukba állították mindezt.” – összegzi keserűségét a brüsszeli dán szakember.

Azért olyan is van, aki túlzónak látja a média által sugallt képet. Egy, a puritán Hollandiában felnőtt, Magyarországon is élt polgártársunk szerint a szocializmus hagyatékaként továbbra is első számú nemzeti sport az adózás elkerülése, és a társadalom működésének szerves része a minden szinten tapasztalható korrupció és mutyi. Szerinte nem igaz, hogy Orbán diktatúrát építene, ami azonban nem szolgál mentségként nepotizmusára, és arra, hogy semmit sem változtat az előző kormányok rossz beidegződésein

Pampa, ne akarj tájékozottsághoz, végzettséghez, IQ-hoz kötött választási rendszert. Buknád a szavazati jogodat és akkor nem tudnál egyetlen választási beszéd alapján szavazni, ahogy eddig tetted.

Otter szerinted előkerül ma, miután tegnap találkozott a valós számokkal?

Gyönyörű ábrám van (MNB tanulmány) a számára, sajnos nem találtam meg külön, csak ebben a Kálmán Olgás interjúban.
Nagyjából a videó közepénél, -10:50 körül kezdődik az ábra tárgyalása, ki lehet merevíteni, amikor nagyban mutatják.

az államháztartás struktúrális hiánya 2000-2011

Két trendváltás látszik, amikor elszabadult a hajóágyú, 2001 és 2010.
2001-2002 a növekedés, tehát romlás +5%-pont, 2010-2011 a növekedés +4%-pont
Látszik egy csökkenő trend 2006-tól (Gyurcsány? nahát...) évi kb. 2%-os ütemmel

Ki volt a pénzügyminiszter e két negatív irányú trendváltásnál, 2001, 2010?

Rövid összefoglalás a struktúrális hiányról

2000 3%
2001 4%
2002 9%
2004 7%
2005 9%
2006 10%
2007 7%
2008 5%
2009 3%
2010 2%
2011 6%

Érdekes ez az egész. Én többet néztem volna ki a "nagyhatalmakból". Nem lehetnek ennyire buták, hogy azért bővítenek, hogy a náluk megtermelt adóval támogassák a szegény, leszakadt, volt szocialista országokat.
Mi "buták" meg nem értjük, hogy ez mennyire jó nekünk...
Akinek meg ellenvéleménye van itt a fórumon, az mind buta, IQ gyenge....

Osztanak, szoroznak és megállapítják, hogy mennyi EU pénz áramlik az országba...csak azt nem veszik észre, hogy ennek mennyi % "áramlik" vissza az EU-ba....

csak egy példa a végére:
vegyük a falufejlesztési programot.
Pályázaton csak azok nyernek jelentős összeget amely települések "olyan" pályázatíró céget bíznak meg amelyik már megfelelő "EU referenciával" bír. Általában 30 % a díj amit a nyertes pályázatból fizetni kel...

Valószínűleg hamarosan kiírnak pályázatot tojó ketrec cserére is, és olyan "szigorú" lesz a feltétel, hogy csak némely tőlünk nyugatra lévő cég felel meg. A gyártás az lehet idehaza de az átutalt EU -s pénz egy része az visszavándorol .....

Azután megint szigorítanak egy két területen , ismét csődbe megy pár hazai cég és a helyére megérkezik a nagy múlttal rendelkező "EURÓPAI"

Nekik van pénzük, hogy átvészeljék ezt a pár évtizedet amíg sikerül teljesen átalakítani a tulajdon viszonyokat.

Az idő nekik dolgozik, ezért kell minél hamarabb kilépni még akkor is, ha drasztikus életszínvonal esést kell elszenvednünk.

szvsz

"annyi a marha brüsszelben"

Annyi a marha itthon...