Jolesz

Regisztráció: 2017-08-30 15:54:55

Hozzászólások száma: 2

Utolsó hozzászólás: 2026-08-20 12:27


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 4
Népszerűség: 5


utolsó 20 hozzászólás

4IG Nyrt reszvenyesek. csütörtök, 12:27
És még egy fontos gondolat az előzőhöz: természetesen Jászai Gellért nélkül ez a történet nem jutott volna el idáig – és szerintem a következő szintre sem fog nélküle eljutni. Amikor 2020-ban kisrészvényesként a saját tőkémet a 4iG-be fektettem, ennek egyik fontos oka éppen Jászai Gellért személye volt. Hittem abban a vízióban, ambícióban és vállalkozói mindsetben, amit képviselt, és abban, hogy ebből jóval több épülhet, mint egy sikeres magyar IT-vállalat. Az industrial policy önmagában csak lehetőséget teremt. Ahhoz, hogy ebből valóban működő national champion épüljön, kell vállalkozói vízió, kockázatvállalás és végrehajtási képesség is. A 4iG esetében ehhez szerintem különösen fontos volt Gellért nemzetközi mindsetje és kapcsolatrendszere, illetve az az ambíció, hogy a 4iG ne egyszerűen egy nagy magyar vállalat legyen, hanem nemzetközi szinten is releváns szereplővé váljon. Nemzetközi befektetők, stratégiai iparági partnerek, kormányzati és üzleti kapcsolatok, új piacok és új technológiai területek felé épített hidak nélkül egy magyar national champion könnyen csak „nemzeti” maradna, champion nélkül. Az állam segíthet megteremteni a feltételeket. De vállalatot végül emberek építenek. A 4iG eddigi történetében Jászai Gellért szerepe szerintem meghatározó volt – és meggyőződésem, hogy a következő fejezetben is az lesz.
4IG Nyrt reszvenyesek. csütörtök, 10:31
Sziasztok, a délelőtti légiparádét nézve, a Saab által gyártott Gripeneket és az Airbus helikoptereit, majd a háztetőkön az Ericsson antennákat látva jutott eszembe néhány gondolat a 4iG-ről és arról, ami most körülötte történik.
Kisrészvényesként 2020 óta vagyok benne a 4iG történetében, és ebből a perspektívából én alapvetően egy nagyon pozitív és sikeres magyar iparpolitikai történetet látok, amit nagy kár lenne most politikai alapon szétszedni.
A kulcsszó szerintem az industrial policy – iparpolitika.
Egyáltalán nem valamilyen unortodox magyar vagy „orbáni” találmány, hogy egy állam stratégiai iparágakban tudatosan segíti olyan hazai vállalatok és képességek felépítését, amelyek megfelelő méretet elérve nemzetközileg is versenyképessé válhatnak.
Európában ennek komoly hagyománya van, csak országonként eltérő modellekben.
A francia modell (Airbus, France Télécom/Orange) hagyományosan erősebben state-led. Az állam tulajdonosi részvétellel, finanszírozással, megrendelésekkel, szabályozással, K+F-támogatással és diplomáciai eszközökkel segíti stratégiai iparágak és nemzetközileg versenyképes vállalatok felépítését.
A svéd modell (Saab/Gripen, Ericsson) más, és számomra talán még érdekesebb párhuzam. Ott az állam erős hazai magántőkével működik együtt. A Wallenberg-szférához kötődő, tőzsdén jegyzett Saab a svéd hadiipar egyik meghatározó vállalata, az Ericsson pedig a telekommunikáció egyik globális bajnoka. A svéd állam megrendelőként, K+F-partnerként, szabályozóként, finanszírozási és exportdiplomáciai eszközökkel segíti a stratégiai svéd ipari képességek fennmaradását és nemzetközi sikerét. És itt szerintem van egy nagyon fontos pont: attól, hogy ezek magántulajdonú vállalatok, és sikerükből természetesen a magántulajdonosaik is profitálnak, még nem válik illegitimmé az állam és a magántőke együttműködése. A valódi kérdés az, hogy közben létrejön-e olyan technológiai, ipari és vállalati képesség, amely az ország számára is tartós stratégiai értéket képvisel.
Én a 4iG elmúlt éveinek történetét is elsősorban ebben az industrial policy keretben látom. A magyar állam deklarált célja volt egy magyar, többségi magántulajdonban lévő és tőzsdén jegyzett national champion felépítésének támogatása stratégiai iparágakban. Ehhez – más európai országokhoz hasonlóan – finanszírozási, tulajdonosi, szabályozási, állami megrendelői, exporttámogatási és diplomáciai eszközöket használt. 
Szerintem a lényeg az, hogy ez a stratégia mára jelentős részben célba ért. Létrejött egy magyar központú vállalatcsoport jelentős regionális jelenléttel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel és stratégiai partnerekkel, amely közben nemzetközi befektetőket és magántőkét is képes volt bevonni. 
Ha innen a 4iG egyre inkább saját erejéből, nemzetközi tőkével és partnerekkel, az állam finanszírozási és tulajdonosi szerepének csökkenése mellett képes tovább fejlődni, akkor szerintem éppen ez bizonyítja az eredeti industrial policy sikerét.
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy bármely konkrét állami szerződés vagy tranzakció kritikán felül állna. Ezeket lehet és kell is vizsgálni: jogszerűek voltak-e, megfelelő ellenértéket kapott-e az állam, szolgálták-e a közérdeket. Ha valahol hiba vagy visszaélés történt, azt fel kell tárni. De szerintem nagyon fontos különbséget tenni az egyes tranzakciók vizsgálata és magának a national champion stratégiának a delegitimálása között. Kisrészvényesként én büszke vagyok arra, ami az elmúlt években a 4iG-ből felépült.
Lehet vitatkozni azon, hogyan kellett volna csinálni, és bizonyára lehetett dolgokat jobban is csinálni. De szerintem óriási hiba lenne a politikai inga visszalengése miatt szétszedni egy olyan magyar ipari értéket, amelynek felépítésébe ennyi tőke, munka, tudás és idő került. Amit esetleg rosszul csináltunk, azt javítsuk ki. Amit viszont sikerült felépíteni, azt ne romboljuk le.

friss hírek További hírek