Gyakorlatilag mindegy milyen a menedzsment és mit titkolt el, mivel nem specifikus az esés. MP, CRML, USAR, sorolhatnám tovább, de az egész szektor ugyanolyan gatya.
Ez a Trump manipuláció utóhatása. Amibe egyszer belepiszkálnak és felpumpálják, az ugyanolyan intenzíven fog kilengeni az ellenkező irányba is. Majd konszolidál és a nyitáshoz közeledve elkezd szépen közelíteni a fundamentumokhoz.
Az a gond, hogy senki nem veszi, csak szállnak ki belőle. Semmi jele a fordulatnak. Az egész critical minerals szektor így néz ki, tehát nem specifikus az esés, de attól tartok, hogy messze van a vége. $2 árfolyamnál sem éri el az átlagforgalmat, egyszerűen siralmas. 1.5-1.7 felett nem fogok rávenni…
Pocsék az eredményvárakozás, gyenge a jelentés. Sikerült közel -10% esés (jelenleg $31.77) mellett is drágulni a papírnak forward P/E alapon a jelentés előtthöz képest. Nagyon csábító ekkora esés és ilyen hype mellett belevenni egy felhúzás reményében, de én kimaradok. Legjobb példa arra, hogy a nagy esés nem feltétlen jelenti azt, hogy olcsó lett valami.
Teljesen mindegy, Doustdar éppen csak köszönt és már -6% volt a papír. Ez nem az adatokról szól, ez a szentiment. Majd ha lesz még 1-2 jó negyedév és további guidance emelés akkor fordulni fog.
Szerinted mikor indulhat meg az újabb felfelé kör? Kicsit hasonlóan érzem magam, mint amit korábban írtál. Volt pár viszonylag jó beszállóm, de például a LAC-ban nem tudom megmondani miért nem szálltam ki 6 felett, miközben tudtam, hogy a hír amire felrántották egy kamu X poszt. Egyértelmű kiszálló jel volt. Most 14 ezer darabom van kb 3.8-as átlaggal és az a problémám, hogy nagyjából afelett látnám bullosnak, tehát pont a beker áramnál kerülök majd döntési pozícióba, hogy akkor most tartsam vagy inkább szálljak ki.
Érdekes, hogy évekig képes vagyok ilyen nagy sztorikban ülni, mint a RIG, LAC, de közben meg az idei nyerőm 90%-át olyan swing tradek adják, mint a NOK, NOW, ahol tőkére vetítve 30-50%-okat rakok el már többedjére, néhány hét leforgása alatt.
Sajnos 2023 óta volt kb 50% hígítás a RIG-ben, szóval az akkori részvényszámot alapul véve most kb 9.3 körül van. 2023-ban még csak 730-750m részvény volt, most pedig több, mint 1.1mrd.
Azért szerintem vess egy pillantást az általad említett vállalatok pénztermelő képességére és a profitnövekedésre. A 60-100 Fontos Wizz árfolyamot hogyan tudnád fundamentálisan alátámasztani?
Németektől is vissza lehet igényelni a 15% feletti részt. Ott nekem nem érte meg vele melózni, de úgy látom ugyanaz a rendszer. Sorry az AI posztért, de kicsit gyorsabban összeszedte, mint ahogy én le tudom írni:
A szabályok röviden
• Németországban a belföldi forrásadó osztalékra 25% + 5,5% szolidaritási pótlék, azaz összesen 26,375% (gyakran kerekítve 26%-nak mondják).
• A magyar–német kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. törvény, 10. cikk) szerint a forrásadó legfeljebb 15% lehet portfólió-befektetésekre (magánszemélyeknél, illetve ha nincs legalább 10%-os közvetlen részesedés a kifizető társaságban – ekkor 5% lenne).
• A 26,375% és a 15% közötti különbözet (kb. 11,375%) tehát túladózás, és visszaigényelhető a német hatóságtól.
Az egyezmény 26. cikke kifejezetten lehetővé teszi a forrásnál levont adó visszatérítését, ha az egyezmény alacsonyabb kulcsot ír elő. A kérelmet a levonás naptári évét követő 4. év végéig kell benyújtani.
Gyakorlati tudnivalók
1. Hol kell igényelni?
A német Szövetségi Központi Adóhivatalnál (Bundeszentralamt für Steuern – BZSt). 2023. január 1-től elektronikusan a BZSt Online Portal (BOP) felületén kell benyújtani a kérelmet.
2. Szükséges dokumentumok (tipikusan):
• Magyar adóügyi illetőségi igazolás (Certificate of Residence / Ansässigkeitsbescheinigung) a NAV-tól az érintett évre (IGAZOL űrlap vagy megfelelő kérelem).
• Dividend vouchers / adóigazolások a német kifizetőtől vagy a brókertől (amelyek igazolják a bruttó osztalékot és a levont adót).
• Esetleg meghatalmazás, ha valaki más intézi.
3. Feldolgozási idő
Gyakran 1–2 év (vagy akár több), a BZSt nagy ügyszáma miatt. A visszatérítés a 15% feletti részre vonatkozik.
4. Magyar oldalon
A német forrásadóból legfeljebb a magyar 15%-os SZJA-nak megfelelő összeget lehet beszámítani a magyar adóbevallásban. Mivel a német levonás magasabb, általában nem kell további magyar adót fizetni az osztalék után (a beszámítás után). A visszaigényelt német rész nem befolyásolja közvetlenül a magyar beszámítást.
Fontos megjegyzések
• Csak akkor jár, ha haszonhúzó (beneficial owner) vagy, és az egyezmény feltételei teljesülnek.
• Kis összegeknél a papírmunka és a várakozás miatt sokan úgy döntik, hogy nem éri meg. Nagyobb osztalékoknál viszont igen.
• A brókerek (különösen külföldiek) gyakran automatikusan a teljes 26,375%-ot vonják, és nem alkalmazzák az egyezményes 15%-ot forrásnál.
• Adótanácsadó vagy speciális szolgáltató (német adóvisszaigénylésre specializálódott cégek) segíthet, különösen ha több évre vagy több pozícióra vonatkozik.
Összefoglalva: Igen, a 15% feletti rész visszaigényelhető a német hatóságtól az egyezmény alapján, ha magyar adóügyi illetőségű vagy. A pontos eljárás és a szükséges papírok miatt érdemes a legfrissebb BZSt-információkat és a NAV-ot is ellenőrizni, vagy szakemberhez fordulni.