Kockázat nélkül aratnak a kamu tőzsdei cégek Magyarországon
2014.07.16. 14:38
Stock_Exchanges.jpegLecsapott a Magyar Nemzeti Bank. Kevésbé ismert vállalkozásokat és egy, a tőkepiacon egyáltalán nem ismert magánszemélyt büntetett meg pármillió forintra. Wash trade-eltek, vagyis ugyanazok adták és vették valamelyik részvényt. Nézzük, hogy megy ez a gyakorlatban.
Mi értelme brókeri jutalékot fizetni azért, hogy valaki ugyanannak a részvénynek a tulajdonosa maradjon? Ha csak nincsen valami adózási oka az átkötésnek, általában semmi. Pusztán azért teszik, hogy a tőkepiaci közvéleményt félrevezessék, úgy tüntessék fel, mintha az adott papírra valódi piaci érdeklődés lenne, mégpedig értelmezhető áron.
Ki tette, miért tette? – talán kiderül az adott ügyben tett büntető-feljelentés után, de az is lehet, hogy homályban marad. Sokszor abban marad, mert bár a csalókat üldöző jegybank szakemberei sem nyeretlen kétévesek, minden létező nyilvános adatbázisban próbálják egy-egy vizsgálat során a gyanús ügyletek eladóit és vevőit kapcsolatba hozni, ez pedig nem mindig sikerül. A profi csalók készülnek és megtalálják azokat a strómanokat, akik ugyan minden este együtt isznak a siófoki kocsmában, de cégjogilag, vagy családjogilag nem lelhető fel közöttük kapcsolat.
Sajnos a Budapesti Értéktőzsde egyik legsúlyosabb problémájáról van szó. Arról, hogy az egykor, leginkább privatizációs mechanizmusok révén a tőzsdére keveredett néhány nagy papíron - Magyar Telekom, Mol, Richter és OTP - kívül alig akad értelmezhető részvény a BÉT-en. Persze nincsenek egyedül, vannak még tisztességes társaságok, amelyek valamit vártak a tőzsdei léttől. De sajnos van egy jó csomó szélhámos is.
Az ilyen sztorik kitalálói arra bazíroznak, hogy rafináltabbak lesznek, mint a tőkepiacon még lézengő néhány magánbefektető, vagy esetleg egy-két külföldit meg tudnak téveszteni, az, hogy még intézmények is vegyenek a papírjaikból azonban nagyon ritkán sikerül.
Kitalálnak valamit, nem egy valódi vállalkozást, hanem egy manipulációt, egy tőkepiaci csalást. Aztán láttatnak, hamiskodnak, wash tradelnek, például apportálnak. A csalók készpénzt sosem szeretnek kockáztatni, ha lenne nekik, talán nem kellene csalniuk. Az a módszerük, hogy fognak valamit, például egy ötletet, egy szabadalmat, egy bányajogot és azt mondják, hogy ez éppen 10 milliárd forintot ér. Szereznek erre egy értékbecslőt is, vagy egy könyvvizsgálót. Kevés a megbízás, jó pénzért még a gigantikus hülyeségeket is ellenjegyzi valaki. Pedig nem ér az a tízmilliárdos valami egy lyukas kétfillérest sem, de ki fogja tudni ezt bebizonyítani.
Nem dolga ez az a Budapesti Értéktőzsdének, nem dolga a cégbíróságnak és a Magyar Nemzeti Banknak sem, az értékbecslő meg a könyvvizsgáló pedig vagy le van fizetve, vagy igazán ő sem ért hozzá. Na, ezzel persze még senki nem lesz milliárdos, de ha a könyvekben úgy néz ki, hogy az amúgy nulla értékű kamucégben van 10 milliárd forint érték, akkor lehet, hogy majd valaki vesz ennek a cégnek a részvényéből. Bármennyit is adnak azért a tőzsdén, ami semmit nem ér valójában, a háttéremberek már jól járnak.
A pitiáner csalók nagyon bénák, képtelenek árbevételt generálni a kamuvállalkozásukhoz. Nem költenek alkalmazottra sem, csak leadják a jelentéseiket, amiben soha semmi valódi teljesítmény nincsen, csak kamuk és ígéretek. "Nagyon közel állunk ahhoz, hogy a szabadalmunkat felkarolja a harmadik legnagyobb dél-amerikai csőgyártó vállalkozás, Lopez de Higuita elnök-vezérigazgató úr Budapesten járt és elővásárlási szándék-nyilatkozatot írt alá egy 6 millió dolláros üzletre."
Általában csak be kell írni a netes keresőbe, és nem lesz találat Higuita úrról. Vannak azonban profibb csalók. Ők pénzt szereznek és évekig készülnek az igazán nagy csalásra. Büntetőjogilag nehezen foghatók majd meg, senki nem jelenti fel őket, később majd mindenki veszteséget minimalizál, szeretne valamit visszakapni a befektetett pénzéből.
Ezek éppen olyan csalók, mint a pitiánerek, de úgy építik fel a csalást, hogy évekig legyen árbevétele a cégnek, üzlete, nyeresége. A részvényt egymástól független bérkommentelők lelkesen ajánlgatják a szakfórumokon. Kitalálnak a cégnek egy szolgáltatást, amit dömpingáron adnak, így lesz rá vevő. A cégnek lesz árbevétele, a sikerjelentések után, ha tudnak, tőkét emelnek a piacon, vagy kötvényeket tudnak eladni és majd csak azon a ponton fordul rémálommá a vállalkozás finanszírozóinak az élete, amikor azok már elég sokat tudnak bukni.
Érdemes a tőzsdei fórumokat, vagy a szakcikkeket olvasni, nem egyedülálló esetről van szó, sajnos sport lett ebből, magyar nemzeti sport. Nem mi találtuk fel, minden ilyen tőkepiaci csalásnak erős nemzetközi hagyományai vannak, bóvli papíroktól hemzseg az amerikai börzék története is. Csakhogy kint a börtönök is tele vannak ezekkel a csalókkal, az amerikai felügyelet - a SEC - nem viccel, aki nem hiszi, nézze meg Gordon Gekko kalandjait a Tőzsdecápákban, igazán élethűnek tűnik a film. Itthon soha senkit nem kapnak el, a legjobbak a következő cégükben már elismert üzletemberek, nagy terepjáróval, sok szakmai baráttal. A kisbefektetőnek egyetlen eszköze marad, az a fránya bizalmatlanság, ami önvédelemből nagyon kell, csak persze fóbiás gondolkodással soha senki nem lesz sikeres vállalkozó, vagy befektető. link
sokszor mondtuk hogy egy "approbot" garázdálkodik a kereskedésben
vlszeg az appeninnről lehet szó. a cég alapján, aki most lekerült a honlapról
lsd app topik
Brókertrükkre csapott le az MNB
Index
2014. 06. 27. 11:18
Úgy tettek, mintha kereskednének egy részvénnyel, de igazából ugyanaz vette a papírokat, mint aki eladta. Ráadásul keresztbe akartak tenni az MNB vizsgálatának.
Az XP-BANKTECHNIKA Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött – állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.
Forgalom látszatát keltették
Piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az XP-BANKTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő ügyleteket kötött. Az MNB által
Mi az a wash trade?
Az Investopedia szerint ez egy olyan ügylet, amiben valaki az egyik brókerével elad egy részvényt, egy másikkal pedig megveszi ugyanazt. Ezzel hamis jelzést küld a piac felé, hiszen úgy tűnik, mintha élénk piaca lenne a papírnak, nagyobb lenne a forgalom, mint amekkora valójában.
szankcionált ügyletek (wash trades) eredményeként a részvény tényleges tulajdonosa, illetve kockázatviselő személyében nem történt változás.
A jegybank gyakorlata hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasként kezeli az ilyen típusú kereskedési technikát, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek – természetüknél fogva – kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditása vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a tőzsdei szereplők irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek. Ezek pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő által felhasználhatóvá válnak.
Az MNB honlapján elérhető ajánlás felhívja a tőkepiaci szereplők figyelmét, hogy az ilyen típusú ügyletkötések néhány kivétellel piacbefolyásolásnak minősülnek (5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás). Az MNB ma közzétett határozatában így a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.
Valamelyik nagypapírral trükköztek
A bírság mértékének meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban „A”) kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták.
D MTZ20110906032
Fotó: Máthé Zoltán
A természetes személynél súlyosító körülménynek számított a vizsgálat során együttműködése hiánya és rosszhiszeműsége, az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására irányuló szándéka, és azt, hogy az érintett ügyfélként tett nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.
A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Akkor is piacbefolyásolás, ha nem az
A jegybank az ügy kapcsán is hangsúlyozza közleményében: a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás ténylegesen eredménnyel járjon, a piaci szereplőket valóban megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyok megváltozzanak, az árfolyam módosuljon.
A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a piaci szereplőt az adott ügyletek kötésére egyébiránt racionális gazdasági cél vezette. Abban az esetben, ha a legitim cél bármilyen más – nem piacbefolyásoló – módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig – a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve – tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.
"A
Szándéknyilatkozat
szerint
a
TWDSL
Integration
Limited
a
részére
a
TWD
Investments
Nyrt.
által
kibocsátott
69.000.000,-‐
Ft
összegű
és
2014.
június
30.
napja
esedékességű
saját
váltón
alapuló
követelése
apportálásával
új,
„A”
sorozatú,
egyenként
10,-‐
Ft
névértékű
névre
szóló
törzsrészvényt
kíván
szerezni
23,-‐
Ft-‐os
kibocsátási
értéken.
Az
igazgatósági
ülésen
az
Igazgatóság
határoz
a
fenti
Szándéknyilatkozat
elfogadásáról,
a
Társaság
által
a
TWDSL
Integration
Limited
részére
kibocsátott
69.000.000,-‐
Ft
összegű
váltó
apportálásáról.
Az
előbb
felsoroltakra
tekintettel
az
Igazgatóság
nem
pénzbeli
vagyoni
hozzájárulás
ellenében
új,
„A”
sorozatú,
névre
szóló,
dematerializált
törzsrészvények
zártkörű
forgalomba
hozatala
által
történő
alaptőke-‐emelésről
és
annak
feltételeiről.
Budapest"
kreg közgyűlés 4.153.361 igen szavazattal – 84,57%, 757.736 nem szavazattal –
nocsak! mégse 80% a közkéz? kicsik meg nemmel szavaztak?
s.r.o meg otc-n veszi az áruló trolloktól a papírt? link
Tolvajrészvények: KEG = HUMET = ECONET = KUCSSOFT = APPENINN = PHYLAXIA = GENESIS