Orbán Viktor: még ebben az évben lesz adócsökkentés  

szdsz? az meg mi? :DDDDD
..neeem...én csak egyszerűen ember vagyok...aki igyekszik mindig a józan paraszti ésszel gondolkodni és dönteni....hogy ezt kívülállók esetleg ide-oda címkézgetik, azzal nemtok mit kezdeni...

te olyan szadeszféle lehetsz:DDDDDDDDDD

..mégsem lesz idén..sőt..talán még jövőre sem..de nem baj, merjünk nagyot álmodni! :DDDDDD

Komolyan kérdeztem...
Mondjuk az, hogy két napig hallgattál és utána ez a reakció, az felér egy válasszal. Nyilván talált a tippem.

Természetesen, "csendes"!

Te vagy LET?

Érdekes, hogy Te nem kampányolsz, de mégis csak abban a két fórumban jelentél meg ma késő este, ahol csendessel volt egy hosszabb "szóváltásunk"!

Te pont olyan vagy, mint csendes, akivel ma összeakadtam, meg nem történt dolgokból vonsz le következtetéseket, ami nem egészséges!

Nekem mihez? Talán neked van még ennyi, hogy kampányolj egy kicsit:)

Bár ilyen fórumokon ezt se szokás betartani.

A kitérő válasz viszont igazolja, hogy nyerő volt a tippem.

Nem követtem az előzményeket, de ha gondolod, van még 28 perced...

Az a baj, hogy sajnos ezt a tippemet ellőttem már egyszer, így most Dlph szerű üóldözési mániának tűnhet, hogy újra próbálkozom. De. Puritan esetében valóban tévedtem, nálad viszont sokkal biztosabb vagyok ebben. Szerintem te vagy LET, FideL, anarch nicksorozatok reinkarnációja.

- Akik azt gondolják, hogy 25-én, amikor zárulnak az urnák - órát, percet a két hete történtek fényében nem mernék megkockáztatni -, a Kánaán felsorakozik a budapesti körúton, elindul, kora délelőtt átlépi a Tiszát, aztán délben várjuk itt a Nagytemplom előtt: nos, ők a potenciális vásárlói az Egy hónap alatt tökéletesen angolul című könyveknek. Biztosan lesznek, akik, ha nem tízszázalékos a jövedelemadó és öt százalék az áfa már augusztusban, csalódottak lesznek. Mifelénk viszont van egy mondás: az erdőből kifelé pontosan addig tart az út, mint befelé. Ha el nem tévesztjük...

link

1994. évi LXII. törvény
link

"A választási szisztéma legnagyobb jelentõségû – és ma is hatályban lévõ – változtatására az 1994. évi LXII. törvény bevezetésével került sor. A jogalkotó olyan erõteljes reformokat vezetett be, amellyel már túllép az egyszerû módosítás keretein: a törvény tulajdonképpen választójogi novellaként került be a jogi köztudatba. Az új szabályok közül ezen a helyen csak a leglényegesebbekre utalok, a rendszert részletesen a hatályos szabályok kapcsán ismertetem.

A választójog kapcsán az aktív választójogosultság immár – a nagykorú, Magyarországon legalább tartózkodási hellyel rendelkezõ magyar állampolgárokon kívül – a bevándorolt személyekre terjedt ki. Újdonság volt továbbá, hogy az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésõbb a választás kitûzését megelõzõ napig tartózkodási helyet létesített, választójogát igazolással tartózkodási helyén gyakorolhatja (vagyis hatályon kívül helyezték az 5 év kikötését).

A novella a választás valamennyi formája esetében egyfordulós választást vezetett be a korábbi kétfordulós helyett, és hatályon kívül helyezte az érvényességi és eredményességi küszöböket, kivéve a megyei közgyûlés tagjainak választását, ahol létezik eredményességi határ. A kislistás választásra vonatkozó szabályokon a törvényalkotó nem változtatott."

link

Az önkormányzati választási rendszer

Magyarországon 1990 óta tartanak önkormányzati választásokat, a demokratikus rendszer egyik alapköveként ekkor alkották meg az önkormányzatokat a centralizáltan működő tanácsok helyett.

link

Az önkormányzati választási rendszer településspecifikus, azaz a 10 ezer főnél alacsonyabb lakosságszámú településeknél más szabályok érvényesülnek, mint az efölöttieknél. Ez azért fontos, mert jelentős különbségek figyelhetőek meg a két településtípus között választási szempontból. Az egyik legfontosabb talán, hogy a 10 ezer alattiak esetében (ez egyébként az összes település fele) jórészt nem pártok küldöttei, hanem független jelöltek méretik meg magukat. A 20 százalékot alkotó nagyobb települések esetében már megjelennek a pártok, ám a választásokat igazán csak a megyeszékhelyeken és a fővárosban tartják kezükben.

A kislistás választási rendszer

A 10 ezer fő alatti településeken 1994 óta egyfordulós rendszerben választják meg az önkormányzati testületek tagjait. A többmandátumos szisztéma a lakosságszámhoz van igazítva: a mandátumokat a jelöltek az erősorrend szerint kapják meg addig, amíg van kiosztható mandátum (legfeljebb 21). Ez egy többszavazatos rendszer, azaz a polgárok legfeljebb annyi voksot adhatnak le, ahány kiosztható képviselői hely van.

Fontos kitétel, hogy a jelöltséghez a lakosság egy százalékának ajánlása szükséges.

A 10 ezer lakos feletti települések

A 10 ezernél több lakossal rendelkező településeken egy úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő rendszer működik. Ennek lényege, hogy – az országgyűlési választások mindtájára – egyéni választókerületi jelöltekre és listákra is szavazunk. Az egyéni választókerületekben fejenként egy szavazatot lehet leadni, és a legtöbb voksot kapott jelölt győz, hiszen a választás egyfordulós. Ezeken a településeken nemcsak pártok, hanem nem ritkán társadalmi szervezetek is listát állítanak. Az ezekre felcsúszó töredékszavazatokból pedig újabb mandátumokat tudnak szerezni.

A fővárosi képviselőtestület megválasztása

Budapesten egyfordulós, egyszavazatos, arányos választási rendszerrel töltik fel a képviselőtestületi helyeket. Fontos, hogy a bejutáshoz a jelölő szervezetnek (általában politikai pártnak) négyszázalékos küszöböt kell átugornia az összesen 66 mandátum valamelyikének megszerzéséhez.

Budapesten az egyes kerületek is önálló képviselőtestülettel rendelkeznek. A rendszerváltást követően ugyanis kétszintű önkormányzatot hoztak létre a demokratikus erők, a hatásköröket elosztották a főváros és az egyes kerületek között, a 16 év tapasztalatai alapján felemás sikerrel. Az egyes kerületi testületekre egyébként a 10 ezer főnél nagyobb településekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a választáskor. Azaz mindenki egy szavazatot ad le, egyrészt egyéni választókerületekben (itt a lakosság három százalékának ajánlását kell előbb begyűjteni), az a jelölőszervezet pedig, amely az egyéni kerületek negyedében tudott jelöltet indítani, listát is állíthat.

A megyei közgyűlés

A rendszerváltást követően a települési önkormányzatok egy szintre kerültek a megyeivel, sőt, nem ritkán mint megyei jogú városok önállósodtak (szemben a rendszerváltás előtti hierarchikus állapottal). Ezzel a decentralizáció révén a települések a saját lábukra állhattak, így a megyei közgyűlés hatásköre jelentősen lecsökkent, a megyei kórházak, könyvtárak, múzeumok felügyelete maradt. Ráadásul a gyér finanszírozás miatt a problémákat igazán csak adminisztrálni tudja, megoldani nem.

A megyei közgyűlést egyfordulós, arányos választási rendszerrel választják, egy olyan (úgynevezett Saint Ligue) szorzó alapján, amely a kis pártoknak kedvez. A megyét két választókerületre osztják a települések lakosságszáma szerint: a határ itt is a 10 ezer fő. A kettő azonban csak a jelölési rendszerben tér el.

A polgármesterek

A települési valamint a 23 kerületi polgármestert és a főpolgármestert is a választók – 1994 óta – közvetlenül választják meg. A szavazás egyfordulós, a legtöbb szavazatot szerző jelölt győz, függetlenül attól, megszerezte-e az abszolút többséget (azaz az 50 százalék plusz egy szavazatot). A polgármestereknél is van ajánlási kvóta: csak annak a jelöltnek a neve kerül fel a szavazólapra, aki a lakosság három százalékának ajánlását begyűjtötte. A kvóta egyedül a főpolgármesternél enyhül: itt a voksolók fél százalékának támogatása is elég.

"Balsai István igazságügyi minisztersége alatt éppen a kommunistáktól való félelem miatt emelték fel a parlamentbe jutási küszöböt négyről öt százalékra.) Az MDF, köszönhetően a Fidesszel közös jelöltjeinek, 17 tagú frakciót alapíthatott, és tagja lehetett Orbán kormányának – mit ad isten, a Torgyán-féle kisgazdákkal együtt."

Azt gondoltam, tudod, hogy mikor volt az MSZP-SZDSZ-nek kétharmados kormánya...

Szóval az MSZP-SZDSZ kétharmados kormánya, amely úgy módosította a 2/3-os önkormányzati választási törvényt, hogy akár 10%-os támogatottság (vagy még kevesebb is) elég egy polgármester megválasztásához (s ha ez a törvény nincs ily módon megváltoztatva, akkor 2006 óta nem Demszky Budapesten a főpolgármester és nem az MSZP-SZDSZ koalíció irányítja a fővárost...), illetve amely az 5%-os parlamenti küszöböt is 2/3-os törvény módosításával felemelte (ami ha nem történik meg, akkor 2002-ben nem alakul MSZP-SZDSZ kormány) 1994-1998 között kormányzott!

Ez egy kétharmados törvény módosítása volt!
Erre kértél példát (#25) hozzászólásban!

De ez a leiratomból is látszik:
"Például az MSZP kétharmados kormánya módosította úgy az önkormányzati választási törvényt, hogy akár 10%-os támogatottság (vagy még kevesebb is) elég egy polgármester megválasztásához.
Ha ez a törvény nincs ily módon megváltoztatva, akkor 2006 óta nem Demszky Budapesten a főpolgármester és nem az MSZP-SZDSZ koalíció irányítja a fővárost...

Az 5%-os parlamenti küszöb is ekkor került felemelésre, ami ha nem történik meg, akkor 2002-ben nem alakul MSZP-SZDSZ kormány..."

Hát biza nagy baj,ha mínuszokon kívül nincs érv a tarsolyban!!!

Ha így van,akkor ez a vereség elismerése!

Azért mégiscsak azt az 5%-os törvényt kéne megtudni,mert hát most éppen arra hivatkozik OTTER...
Kérdés: mi volt előbb: törvény, majd bejutás vagy bejutás után törvény?
Mert azért nem kéne fölösleges baromságokkal traktálni egymást!

Nem tudom pontosan, de valószínűleg 2009-ben is volt alkotmánymódosítás.

Mikor is volt ez az alkotmánymódosítás (évszámot kérnék)?

Egy MSZP-s szavazó számára a MUNKA örökké csak a SZÜKSÉGES ROSSZ címet érdemli ki és a segély a Kánaán???

Például az MSZP kétharmados kormánya módosította úgy az önkormányzati választási törvényt, hogy akár 10%-os támogatottság (vagy még kevesebb is) elég egy polgármester megválasztásához.
Ha ez a törvény nincs ily módon megváltoztatva, akkor 2006 óta nem Demszky Budapesten a főpolgármester és nem az MSZP-SZDSZ koalíció irányítja a fővárost...

Az 5%-os parlamenti küszöb is ekkor került felemelésre, ami ha nem történik meg, akkor 2002-ben nem alakul MSZP-SZDSZ kormány...

Apróságok?
Szerintem nem!
Különösen így utólag, amikor látjuk,hogy az elmúl nyolc év rossz irányba vitte az országot és a fővárost!

Hát jogos a minusz!
Én is így értékelem Viktor terveit (csak nekem nem volt hova nyomni a minuszt!)

Mesélj már azokról a 2/3-os törvénymódosításokról egy kicsit részletesebben!
Hátha nem jól emlékszem a dolgokra....
A Fideszből az a 4 év,nekem meg az akkori többségnek,elég volt,mondhatni annál is több!
A link nem több,mint a külföld elvárásainak,reményeinek megfogalmazása a leendő kormány felé! (még belinkelheted több helyre,akkor se lesz más róla a véleményem!)

Ne kapd fel a vizet!
Eddig te vagy a nyerő!
Az elmúlt 20 évből 12-ben az MSZP volt kormányon, míg csak 4-ben a Fidesz, ráadásul az MSZP már maga mögött tudja a 2/3-os kormányzati időszakát, amikor számos esetben élt is Alkotmányos jogával a 2/3-os törvények módosítása érdekében!

A lényeg pedig ez:
link

Munkahalyek száma ugrásszerűen emelkedik: Viktro alatt 3 helyettes (csak?), új minisztériumok,csúcsminisztériumok (98-2002-es létszám a "terv", leépítettek felvételnél előnyben!).

"......gyorsan kell létrehoznunk nagyon sok munkahelyet. Részben a közmunkák megszervezésével, részben adócsökkentés segítségével - hangsúlyozta Orbán Viktor csütörtökön.....". A közmunkára kifizetett "bér" forrása nem az adóbevételekből van? Mert ha igen, akkor erősen ütközik a kijelentés második részében foglaltakkal. Továbbá, ha leépíti a közszférát, közben meg emeli a közmunkások létszámát gyakorlatilag sárral tapasztja be a falat. Szeretnék hinni az ötleteiknek, de valahogy nagyon szétbeszélnek. szvsz

Kedves Tőled!
Nem kell keresni,csak Fideszes vezetőket kell meghallgatni,ahogy egymást meghazuttolva nyilatkozgatnak...
Ja,igen: ez a párt színe java! (milyen lehet lentebb?)