A tavaly novemberi bérmegállapodásban foglaltakon felül további munkaadói járulékcsökkentésre tesz javaslatot a munkáltatói oldal õsszel - írja a kormányközeli Magyar Idõk. A munkaadókat sújtó járulékok további
Egyetértek ezzel a javaslattal:
"A szakértő
szerint elsősorban a munkavállalókat sújtó terheket kellene mérsékelni, tehát a nyugdíj- és az egészségügyi hozzájárulást, mivel ha ezekben az alapokban keletkezik forráshiány, azt a költségvetés más bevételeiből kompenzálni lehet, ráadásul a munkavállaló egyből nettó bérnövekedést tapasztalhat.
Emellett ennek az elvonásnak közelebb kellene állnia a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékéhez, mivel arányosabbá tenné a rendszert. A munkavállalói terhen belül
nyilvántartott 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot például el lehetne törölni, mivel ma már alacsony a munkanélküliség. A második helyen a munkaadókat sújtó adóterhek mérséklését javasolná a szakember, és csak ezt követően a személyi jövedelemadóét.""
"A tavaly novemberi
bérmegállapodásban foglaltakon felül további munkaadói
járulékcsökkentésre tesz javaslatot a munkáltatói oldal ősszel - írja a
kormányközeli Magyar Idők.
A munkaadókat sújtó járulékok
további csökkentését kezdeményezheti az őszi egyeztetések során a
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) - mondta Rolek
Ferenc, a szövetség alelnöke a lapnak. Ezt egyfelől egy nagyobb arányú
köztehermérsékléssel, másfelől a 2019-re tervezett - legalább 6
százalékos bérnövekedés esetén ígért - negyedévenként 2 százalékpontos
mérséklés egy részét előrébb hozva lehetne elérni szerinte. Rolek Ferenc
felidézte: minden ágazatban jelentős bérfelzárkóztatás kezdődött, de
ennek fenntartásához a versenyképesség- és hatékonyságnövelés
elengedhetetlen feltétel, ehhez pedig jelentősen hozzájárulnak az
alacsonyabb terhek.
A tavaly novemberi országos bérmegállapodás
értelmében idén 5 százalékponttal csökkent a munkáltatók által fizetendő
szociális hozzájárulási adó, 2018-ban pedig további 2 vagy 2,5
százalékponttal tovább mérséklődik, attól függően, hogy az éves bruttó
béremelkedés a versenyszférában 2017 első kilenc hónapjában eléri-e az
11 százalékot vagy nem. A január-júniusi időszakban 11,1 százalékkal
növekedtek a bruttó fizetések a (legalább 5 fős) vállalkozások körében,
így a 11 százalékos feltétel várhatóan a január-szeptemberi időszakra is
teljesülni fog. A megállapodás szerint 2019-től, összesen négy
alkalommal, negyedévenként további 2-2 százalékponttal eshet a szociális
hozzájárulási adó, ha az adott negyedévben teljesül, hogy az utolsó
járulékcsökkentés végrehajtásának negyedévéhez képest legalább 6
százalékkal nőttek a bruttó bérek.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY
adószakértője a lapnak elmondta: abban az esetben van lehetőség
járulékcsökkentésre, ha a lépés nem veszélyezteti a költségvetési
egyensúlyt. Ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése, valamint a
minimálbérek emelése miatt a járulékbevételek is nőhettek. A szakértő
szerint elsősorban a munkavállalókat sújtó terheket kellene mérsékelni,
tehát a nyugdíj- és az egészségügyi hozzájárulást, mivel ha ezekben az
alapokban keletkezik forráshiány, azt a költségvetés más bevételeiből
kompenzálni lehet, ráadásul a munkavállaló egyből nettó bérnövekedést
tapasztalhat.
Emellett ennek az elvonásnak közelebb kellene
állnia a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékéhez, mivel
arányosabbá tenné a rendszert. A munkavállalói terhen belül
nyilvántartott 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot például el lehetne
törölni, mivel ma már alacsony a munkanélküliség. A második helyen a
munkaadókat sújtó adóterhek mérséklését javasolná a szakember, és csak
ezt követően a személyi jövedelemadóét."
Nagyobb járulékcsökkentést kérnek jövõre a munkáltatók
Ugrás a cikkhez