Internetadó - Ez is rezsicsökkentés?  

Talán példa lehet az OV 14 KAya Ibrahimizált cég milliárdos köztartozásokkal eltünt, Gyurcsány felvett 760 milla hitelt, privatizált, visszafizette és a cégek ma is működnek, több ezer családnak megélhetést, munkát adva.

Szóval erről ennyit. - van még,-

És elárulom, nem vagyok Gyurcsány fan!!!!!!
Ha valakit szeretnék vezetőnek akkor az Bokros!

na, hát a bokros az meg főleg jó ember, pl. ő olyant csinált, hogy 20-25 %-al leértékelte a magyart és miden magyar vagyont, majd mindenki tapsolt, hogy jön a lóvé nyugatról...hát persze, hogy jött,mert 20 % volt a diszkont......ja meg csúcsra járatták pont akkor a privatizációt, vagyis a vagyon ellopását....

na jó, értem ám, hogy mit beszélsz, de te meg azt nem tudod, hogy ez az egész csak szemfényvesztés....ez mind hülyeség, mert az összes választható magyar vezető a nyugatiak strómanja és a magyar munkaerőt kizsákmányoló erőket támogatja,mert ők azért kapnak fizetést, vagy amerikai kenőpénzt....

link

Nem fogja elhinni, kik nyomoznak a Fidesz székháznál elfogott tüntetők ügyében
A Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya.
Nem vicc. Ez van a rendőrségi közleményben.

Még a végén megérjük, hogy a korrupt fideszes maffiózók egy cellába kerülnek az ellenük tüntetőkkel :DDDDD

Magyarországon van 1-2 millió képzetlen munkaerő, aki nem hagyja magát kizsákmányolni, mert teljesen alkalmatlan bármilyen értékteremtő munkára.

Jól megtanultad a leckét fiam, leülhetsz, 5-ös.
Pontosan ezzel, az állandó ellenségképpel, a szabadságharccal, a nem leszünk gyarmattal, a majd mi megmutatjuk a bankoknak, a hova szarjak hogy szét ne hordjákkal kábítják a népet, jelek szerint eredményesen.

Meg ahogy látom képzetlen hablatyoló bértolnok is van jócskán.
Gombamódra szaporodnak,mérgezve a fórumokat.

Matsca, ezt olvasd el és cáfold meg ha nem így van:

Aligha tagadható, hogy Magyarország külpolitikai válságban van. Súlyos válságban. Ez a következőt jelenti. Van egy szövetségi rendszer, amelynek az ország formálisan a tagja, s amelyet egyszerűen atlanti rendszernek hívhatunk (így egyszerre utalhatunk az unióra és a NATO-ra). Ráadásul egyértelmű közakaratból. Ennek a rendszernek azonban ma már egyetlen komoly tagja sincs, amely bizalommal tekintene Magyarországra. A keleti szövetségi rendszernek, ezt hívhatjuk a „nagy Oroszország kovácsolta frigynek", viszont az ország (még?) nem tagja. Formális és nyilvános elköteleződés híján, amely államközi és a szuverenitást érintő szerződésekben nyilvánul meg, természetesen ennek a rendszernek a tagjai sincsenek bizalommal az ország iránt.
Jelenleg a hidegben vagyunk.

Ha valahol, akkor a külpolitikában igazán érvényes Carl Schmitt megállapítása: a politikai cselekvés nem más, mint döntés arról, hogy ki a barátom és ki az ellenségem. Ez azonban nem csak egyszeri döntés, szerződések aláírása, ünnepélyes kihirdetése. A politikai cselekvések világa sokszínű, mint ahogy minden baráti viszony, a magánéletben is ezernyi apró-cseprő, jelentéktelen, vagy éppen váratlanul jelentőssé váló eseményből, gesztusból áll össze. A magyar kormány minden jel szerint ezt valamiért nem érti. A magyar külpolitikai kormányzás üzletkötéssé silányult, bizarr és badar külgazdasági statisztikai célok utáni hajszává, holott egyetlen és semmivel sem helyettesíthető feladata a barátok keresése és a barátságok ápolása volna. Hozzáteszem: ezen a szinten az üzletkötés alapfeltétele, hogy a kormányzati szövetségesi viszonyban a bizalom meglegyen. Ha valaki elolvassa az új magyar külügyminiszter bizottsági meghallgatásának jegyzőkönyvét, azt fogja látni, hogy a jelölt szót is alig vesztegetett arra, hogy a külpolitikai stratégiáról szóljon, vagy hogy egyáltalán derengjen neki, hogy enélkül érdemi és stabil üzleti magánkapcsolatok sem fognak kialakulni. Még szomorúbb, sőt, hajmeresztőbb, hogy az ellenzéki képviselőknek sem jut eszükbe, hogy erről érdeklődjenek. A politikai moralizmus és a politikai realizmus ebben az egy kérdésben ugyanazt mondja: a külpolitika alapfeladata, hogy barátokat keressen a szuverén államok világában. Egyet lehet érteni a szuverenitás védelmezésének fontosságában, ami a kormányzat egyetlen stratégiai céljának látszik; csakhogy ebben a világban kizárólag úgy lehet túlélni, ha vannak barátaink. Érték és érdek itt egybeesik.

Amikor a Németh-kormány úgy döntött, hogy kiengedi a keletnémet menekülteket Ausztriába, akkor megszerezte Németország barátságát. Ez a gesztus kicsi volt és „olcsó,” mégis Európa egyik kulcshatalmának hosszú távú támogatását biztosította. Németország ezt azóta sem felejtette el. Már nem a bizalom, hanem ez a hála az utolsó, még használható, de rohamosan apadó erkölcsi tőkénk Nyugaton. Amikor az Orbán-kormány úgy döntött, hogy kiengedi az azeri gyilkost, akkor elvesztette Örményország barátságát, s ezzel az igen befolyásos amerikai örmény lobbi rokonszenvét. Amikor bezárta tallini nagykövetségünket, akkor elvesztette nemcsak az észt, hanem minden bizonnyal a többi balti állam rokonszenvét is. Az utóbbi államokkal egy baráti rendszerbe tartozunk. (Megjegyzem, hogy egy balti nagykövetség két-három fővel üzemeltethető. Nem pénzről van tehát szó: ezt az észtek is pontosan értik. Itt egy barátság fölrúgása történt, egészen pontosan cserbenhagyás, az orosz fenyegetés láttán. Az ok természetesen sejthető. Persze ha minket hagynak cserben, netán árulnak el, az égbekiáltó bűn.)

Amikor az uniót érdek- és nem értékközösségnek állítjuk be, ahogy a házelnök teszi, akkor azt üzenjük, hogy nem vagyunk a barátaitok, legföljebb üzlettársaitok. Ám üzlettársa az uniónak is sok van, de azokkal csak kereskedik, érdekeit nem védi. A kölcsönös érdekvédelem alapja a külpolitikában ugyanis a barátság, ami viszont igényli, sőt, megköveteli a határozott kiállást legalább néhány kulcsfontosságú érték mellett. Nem a kritika szervilis fölfüggesztését és az alázatos hajlongást: ezen úgyis könnyű átlátni. Sőt, az értékek védelme éppenséggel megköveteli a kritikát is, ami az értékek követését illetheti. Ami viszont nem megy, az az értékközösség teljes negligálása vagy éppen megtagadása. Egy barátságot igen könnyű tönkretenni. Egy rosszul megválasztott vagy meggondolatlanul kimondott szó is képes rá. Elég, ha arról szónokolunk, hogy barátaink erkölcsi válságban vannak, s ezért nem tudunk velük közösséget vállalni. A kérdés ugyanis adja magát: nem azért a barátaink, hogy segítsünk rajtuk? (Föltéve, ha tudunk: az ugyanis még nem triviálisan igaz, hogy mi nem vagyunk erkölcsi válságban.)

Amikor az uniós támogatásokat úgy állítjuk be (ahogy a miniszter és a miniszterelnök teszi), mint ami nekünk jár, mert ezzel csak visszaadják, amit elvettek tőlünk, akkor azt üzenjük, hogy a német, osztrák, holland, dán stb. polgárok adójára erkölcsi jogunk van, mert azok a német, osztrák stb. (persze nem csak uniós!) cégek, amelyek miután az érvényes magyar törvények szerint kifizették a béreket, a bérterheket, a helyi és központi adókat és járulékokat, a megmaradó jövedelmet (ez a profit) „elveszik”, úgymond, „tőlünk”. A kapcsolat sem logikailag, sem tartalmilag nem áll fönn, ezért az állítás morálisan tarthatatlan, az okfejtés pedig rosszhiszemű félrevezetés. Egyetlen dologra alkalmas: arra, hogy a baráti viszonyt tovább roncsolja, s azt hozza az említett adófizetők s az őket képviselő kormányok tudtára, hogy a magyar kormány az uniós tagságot még véletlenül sem tekinti szövetségesi, baráti közösségnek.

Az uniós államok vezetői, ránk figyelő döntéshozói és véleményformálói évek óta egyre több bírálatot fogalmaztak meg. Mostanra jutottunk el odáig, hogy nyíltan kimondatott a kérdés: kell-e nekünk Magyarország? Amerika sem valamiféle drámai ultimátummal érkezett. Bár a diplomácia nyelvén, de a lehető legnyíltabban jelezte: egyszerűen nem bízik többé Magyarországban.
S vajon érti ezt a magyar kormány?

Kételyeim vannak. A magyar külpolitika évszázados kudarcágazat. Megdöbbentő ügyetlenség a szövetségesi politikában, a valóság és az álmok szisztematikus összekeverése, nagyzolás és önhittség, majd acsargó sértettség és az „egyedül vagyunk” felelősségének másokra tolása. Állandó elárultatás-pszichózis és ellenségkeresés mindenütt, amelyből mindig magányosság és a felénk soha semmilyen jóindulatot nem (ám annál több érdeklődést) mutató keleti hatalomnak való kiszolgáltatottság következett.

Senki nem tagadja, hogy kaptunk „a Nyugattól” (ha ennek egyáltalán van így értelme) rosszat is bőven. De kaptak a lengyelek, a csehek, a románok, a baltiak is, mégsem kétséges számukra, hogy hová tartoznak és hová akarnak tartozni. És a Nyugat, ami ma külpolitikailag és nemzetközi jogilag is nagyjából az atlanti szövetségi rendszert jelenti, a magyarok évszázados, szeretve utált vagy utálva szeretett, de egyértelmű és visszavonhatatlan döntése. Ezt az Alaptörvény is rögzíti, ennek gyökeresen ellentmondó politikát folytatni törvénytelen.

Kilenc hónappal ezelőtt jelent meg John Lukacs cikke a hovatartozásunkról. Nála jobban kevesen látják át a huszadik századot, s benne Magyarország sorsát, lehetőségeit és korlátait. Gondolatai prófétai erejűek. A jelző talán túlzásnak tűnik, de a pillanat – ő is választóvonalról beszél –, azt hiszem, ezt indokolja.

S a választóvonal-érzéssel nincs egyedül. Amióta elolvastam Lukacs sorait, nem megy ki fejemből egy verssor. Faludy György írta, Kádárhoz, 1981-ben. A versszak és benne az a bizonyos sor, az utolsó, így szól:

„A szabadság csodaszarvasát űztük

négyszáz éve. De ki fut most utána?

Te érted el. Szívós vagy.

Egy országot toltál át Ázsiába.”

Mondhatod nekik. Most megint megy nálunk a haldokló nyugat duma, mint korábban 40 évig. Akkor se a nyugat hasalt el, gyanítom most sem az fog ;)
De addigra jómadaraink már messze járnak dúsgazdagon (oroszo, türkmenisztán, azerbajdzsán)

Ja meg az egyszeri beteg, hogy mindenki hülye csak én tudom az igazságot. Kérdés most ki a hülye. Itt is gyanús hogy kedves vezetőink vannak a beteg oldalon.

De lesz új birkamenet azért az országért akitől menekülni akart a nép s csinált egy 56-t.
És persze nem leválthatók, mert az már ellenforradalom. Hú de ismerős ez már régebbről.

Menjenek ők maguk keletre, mint önjelölt próféták, én kösz de nem kérek a megmentésemből, mert a nyugdíjamat is majdnem megmentették (maradtam, de már csak 60 ezren tartunk ki ahogy olvastam).
Ja és vihetik a másik oldalt is kompletten.

Minap láttam egy Kossuth rádiós interjút Vikivel. Kérdezett valamit a riporter, erre olyan nagyképűen unott pofával válaszolt, mint akinél ott a szent grál s a többi hülye csak imádattal nézheti, hogy a félisten leereszkedik s elmondja a tutit. Szánalmas.

Sajnos idén már 3x előkerült annyi narancszabáló majom X-elni, akik felhatalmazást adtak itt mindenre ezeknek...

Drága gyermekünk kicsi Oboa!

Joggal vagy mérges ránk nevelő szüleidre,hisz a múlt hétvégén sem voltunk téged meglátogatni nem akarunk kibúvót keresni,
de amit a fideszes polgármesterelvtárs adott szavazatainkért anyádnak és nekem, már elfogyott,így nem maradt pénzünk a vonatjegyre

Ma beszéltünk a doktor bácsiddal és azt mondta,hogy a leleteidet még nem nézte át,de az elektrosokkra ,gyógyszerekre egész érdekesen reagálsz,ami biztató

Vannak jó híreink is drága fiúnk:
Miska bácsikádat újra választották Érpatakon,fel is hívtuk és gratuláltunk neki a nevedben is
nagyon örült neki és küldött neked egy szép vastag darutollat meg valami krémet,
-hogy azzal kend be a végét lefekvés előtt és csak utána dug be a valagadba, így nem lesznek rémálmaid és aranyered

Úgy néz ki,kapunk mostanában munkát anyáddal,
-pesten lesznek ilyen békemenetes programok és egész jól fizetnek érte, arra gondoltunk nagyapádat is eltoljuk oda,jól jön az ő érte kapott pénz is -apropó nagyapád:a fideszes polgármesterelvtárs elintézi,hogy beszámolják a 17 év III/III-as munkaviszonyát a nyugdíjába

Igazad volt drága fiam,tényleg felesleges volt aggódnunk,idegeskednünk, minket munkanélkülieket nem érint hátrányosan az a netadó,Miska bácsikád azt mondta,hogy ad majd olyan netet nekünk is,ami akácfával működik és 100 trillió gigabájtig ingyenesen használhatjuk vele a video lejátszót, diavetítőt,villanyrezsót

Nagyobbik bátyádnak „cukinak”is kezd menni a sora,-kinevezték alkapitánynak a gárdánál az új parancsnoka: KG Béla elvtárs elintézte neki,hogy Januártól az Orosz Állami Transzvesztita Képzőbe járhasson
A te Autista Intézetben megkapott érettségi bizonyítványodat érvényesíteni tudja Donyeckben és környékén, mikor kiengednek téged az intézetből valamikor egyszer,ott kapsz majd neked való munkát

Drága kicsi Oboa, ha a kezelések után kiengednek az udvarra menetelni,tombolni vegyél sí maszkot meg ne fázz

Most hétvégén biztosan megyünk hozzád látogatóba a rendes beteglátogatási időben,tudod milyen az anyád,már készíti a kedvencedet a töltött dísztököt

szeretettel ölel: nevelőanyád és apád

Szervezettség s hatékony propaganda. Ebben nagy előnyük van.
Ha mindig rábírják a 2 millió szavazójukat hogy menni kell és ikszelni, akkor nagy gond nem lehet. A maradék 6 millió meg vagy nem megy el mert utálja a politikát vagy szétforgácsolódik a sok ellenzéki párt között. Nem hiába indult annyi kamupárt. Ez nem a demokrácia ünnepe volt, hanem az oszd meg és uralkodj elvé.

Meg hát jó a kommunikációs gépezetük is minden téren.
Goebbels is megmondta hogy minden hazugságot ha elég ideig ismételnek akkor elhiszi a nép.
Ott is számolatlanul pusztították az orosz tankokat s csak csekély volt a veszteség, de valahogy mégis odaértek Berlin alá azok a hordák. Kb itt is erre számítok. Persze még utolsó napokban is megmondták hogy nálunk az igazság.

szerintem nem elsősorban az a baj, hogy előkerül 1,5 - 2 mi fidesz szavazó, hanem az, hogy alig-alig kerül elő olyan ellenzéki jelölt, akire érdemes lenne szavazni helyettük.

ezért kell egy új pártot szervezni, teli fiatalokkal

komcsi, FIDESZ, náci-mentes vonalon

ha már a régiekkel nem megy, meg a FIDESZ-re is csak "jobb nincs" alapon szavaznak az emberek, akkor

ÙJ KELL!!!

4 év alatt nem került elő ilyen szerveződés, sőt egyetlen karakteres, hiteles személy sem.
Ennek sok oka lehet, de hogy ez alapján Magyarország csaknem menthetetlen, az lassan ténykérdés.

Miket beszélek? 25 év alatt is alig-alig. Ez bizony mutyiország mutyiemberekkel és ehhez passzoló mutyipolitikusokkal, évtizedekre visszamenően. Kiben lehetne itt bízni, kinek lehetne hinni?

Hát ja, igen hosszú ideig szokott haldokolni a "kövér nő", ne, de ennyi ideig?

omahikám!

te vagy itt a tánctanár?

Tudod, mi a durva, hogy 2006 óta létezik ez a helyzet, azóta üvölt a szitu egy új pártért.

És még mindig nincs.

Az LMP is csak a névig jutott. És már önmagában ezzel a 2. ciklusát nyomja a parlamentben. Pedig a néven kívül nemsok mindent tett.

majd lesz új párt, én nem félek ettől

az internet és a Facebook világában egyre könnyebb lesz összehozni egy valamire való alakulatot, akik végre az országért teszik amit tesznek