• Megjelenítés

PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Állampapír
Deviza
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
Topiknyitó: Portfolio 2006. 08. 28. 14:18

Inflációs jelentés - itt a 7%  

Magyar_Nemzeti_Bank néven az MNB szakértői stábja válaszol kérdéseikre
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
20 40 60 80 100
Törölt felhasználó 2006. 08. 29. 11:03
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#16
Tisztelt Tök Ödön!

Ha jól értem a kérdést, akkor az a Konvergencia Program infláció növelő hatására vonatkozik. A kormány eddig bejelentett intézkedéseinek hatásait mutatja be az Inflációs Jelentés 1. sz Aktuális kérdése, és részletes elemzés olvasható a költségvetési hatásokról a 2. sz Aktuális kérdésben. Természetesen ez nem ugyanaz mint a Konvergencia Program. Tudomásom szerint ez utóbbi még egyeztetés alatt áll (pl. az OÉT-en), és nincs végleges, elfogadott változata.

Egyszerű rugalmasságokat, mint ami a kérdésben szerepel (hány forint mennyi inflációt okoz), nem lehet mondani, hiszen az mindig függ attól, hogy konkrétan milyen intézkedésről van szó. Pl. az SZJA emelése inkább csökkenti az inflációt, míg az áfa emelés átmenetileg legalábbis emeli az árakat. Következésképpen még az előjel sem egyértelmű.

Ami a konkrét intézekdések hatásait illeti becsléseink szerint 2007-ben kb. 3 %-kal, 2008-ban pedig kb. 1%-kal emelik az inflációt (ld. 1. sz keretes írás, 3-3. táblázat).

Amennyiben tovább rugalmasságokra kiváncsi figyelmébe ajánlom Horváth és szerzőtársai (2006) MNB Tanulmányát
(link

és az áprilisban megjelent Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványt.

Üdv,
Jakab M. Zoltán
vezető közgazdasági szakértő
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 29. 01:19
Előzmény: #14  Törölt felhasználó
#15
Köszönet a Portfolio.hu-nak, hogy elinézte a kérdéseinkre a szakmai/profi választ!!!

Ezt jó olvasni!!!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 23:06
Előzmény: #1  Portfolio
#14
Kedves MNB-sek!
Nagyon jó kezdeményezésnek tartom ezt a "szabad nép félórát":-)), úgyhogy mindjárt ki is használom a lehetőséget.
Arra lennék kiváncsi, hogy készült-e tanulmány a bergengócia-program (várható) inflációnövelő hatásáról, mértékéről, illetve annak kiadási vonzatáról a megszorítás bevételi oldalához viszonyítva. Ha nem készült ilyen, akkor személyes gyorsvéleményt is nagyon szívesen vennék.
Olyan egyszerű becsléssel is beérem, hogy mondjuk 100 forint bevétel kb 20 forintba kerül inflációilag. Köszi, előre is. :-)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 18:08
Előzmény: #5  sdavid
#13
Kedves sdavid!

Mivel a lakáshiteleknél a kihelyezések mind nagyobb aránya történik devizában, ezért elsősorban az ezek kamatának alakulására ható tényezőket érdemes vizsgálni. A deviza lakáshitelek kamatát a közeljövõben két fõ hatásmechanizmus determinálhatja: a bankok várakozása a portfolióromlás nagyságát és tartósságát illetõen (jövedelmezõségi megfontolások) versus verseny foka (piacszerzés). Ha a bankok nem fogják az ügyfelek várható portfolióromlását tartósnak ítélni, akkor nem várható számottevõ kamatemelkedés. Abban az esetben ha a bankok viszont az ügyfelek hitelképességének romlását tartósnak és nagymértékûnek gondolják, akkor kérdéses, hogy a bankok stratégiájában a jövedelmezõségi vagy paicszerzési megfontolások lesznek az erõsebbek. Ha az elõbbi akkor várható kamaemelkedés, ha az utóbbi, akkor nem. Az alapkamatláb emelkedése közvetlenül nem hat a devizahitelek kamatára.

Üdv,
Nagy Márton
vezetõ közgazdasági szakértõ
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 18:06
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#12
Kedves aljosa!

Érdemes kettéválasztani az élelmiszereket a feldolgozottság szempontjából (nem feldolgozott vs. feldolgozott). A feldolgozatlan élelmiszerek (nyers húsok, tojás, liszt, zöldség, gyümölcs) ára 2001-2004 között lényegében nem változott, 2005-ben mintegy 10 százalékkal nőtt, az idén pedig további 15-20 százalék közötti növekedés várható. Bár ennek a termékcsoportnak a súlya a fogyasztói kosárban csak 6 százalék, mégis az idei várható átlagos 3,8 százalékos infláció negyede ehhez a termékkörhöz köthető! Az áremelkedésben számos tényező szerepet játszhat(ott), amelyek közül az egyik leglényegesebb vélhetően a kínálat relatív alacsony szintje, ami részben valóban az időjárás számlájára irható. Talán meglepő módon ebben a körben a külkereskedelmi forgalom a termelés/fogyasztás szintjéhez képest alacsony, pl. a zöldségek-gyümölcsök esetében a hazai fogyasztásnak rendszerint kevesebb, mint 10 százaléka származik külföldről. Jogosan merül fel a kérdés, hogy azokban az években, amikor nálunk valamilyen okból alacsony a kínálat, akkor az import képes-e az áremelkedést féken tartani. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a jelenlegi magyar árszint ezen termékek esetében jellemzően még mindig alacsonyabb, de legalábbis nem lényegesen magasabb, mint a környező országokban. A szállítási költségeket is figyelembe véve tehát egyelőre csak igen korlátozott körben várható, hogy az import termékek leszorítanák a hazai termékek árát. Talán ez is az oka annak, hogy a magyar feldolgozatlan élemiszer árak volatilitása többszöröse az Európában általában megszokottnak. Van persze kivétel is, hiszen például a nyers sertéshúsárak igen jól együttmozognak az európai árakkal.
Az aktuális előrejelzésben azzal számoltunk, hogy a jelenlegi feldolgozatlan élelmiszer árszint jövő év elejéig fennmarad, majd 2007 tavaszán kismértékben (kb. 5 százalékkal) csökken is, ahonnan 2008 végéig egy mérsékelt (1-2 százakos) növekedés valósulhat meg. A 2007 eleji árcsökkenés feltételezése mögött az áll, hogy a jelenlegi árak serkentőleg hathatnak a jövő évi kínálat alakulására, emellett átlagos időjárási feltételeket tételezünk fel.
Rátérve a feldolgozott élelmiszerekre: ezek esetében 2006 elejéig másfél éven keresztül az árak stagnálását figyeltük meg. Ebben a piaci/kereskedelmi árversenynek, a stabil forint árfolyamnak, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek moderált áremelkedésének lehetett a legnagyobb szerepe. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a vállalati felmérések szerint a piaci verseny már kevésbé fékezi az áremelkedést, mint korábban, ami a növekvő költségek (energiaárak, importárak, nyers élelmiszerárak, bérköltségek) fogyasztói árakba való begyűzűződését egyre valószínűbbé teszi. Ez állhat amögött, hogy az elmúlt három hónapban - a korábbi árstabilitással szemben - mintegy 3 százalékkal nőttek a feldolgozott élelmiszerárak. A következő hónapokban még számos termék esetében várható jelentős áremelkedés (pl. feldolgozott hústermékek, kenyér/péksütemények), utána pedig a feldolgozott élelmiszerek esetében a maginflációhoz közeli áremelkedéssel számolunk.

Üdv,
Gyenes Zoltán
közgazdasági elemző
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 17:38
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#11
Kedves greyhound!

A Jelentés prognózisának elkészítésekor nem bontjuk külön a multikat a többi vállalattól. De természetesen előrejelzésünkben továbbra is nagy mértékben szerepet játszik ezen vállalatoknak a kedvező külső konjunktúrához való alkalmazkodása.

Igazából, pont a multinacionális vállalatok jelentős szerepe okozza, hogy export előrelzésünk csak kis mértékben "érzékeny" a gazdaságban bekövetkezett eseményekre. A többi szektorral ellentétben, a feldolgozóipar (exportszektor) tőkekereslete stabilan erős, miközben munkakeresletének csökkenése lassul.

Üdv,
Virág Barnabás
közgazdasági elemző
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 17:00
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#10
Kedves sanyaa!

Az MNB-nek csak a sávszéleken van automatikus intervenciós kötelezettsége.

Ami a gazdasági recesszió vs. monetáris szigorítás kérdését illeti, ezt a Monetáris Tanácsnak kell esetenként eldöntenie. Alapvetően az MNB inflációs célkövetéses rendszerében, a törvény alapján, az árstabilitás elérése és fenntartása jelent elsődleges célt.

Üdv,
Vonnák Balázs
vezető közgazdasági szakértő
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 16:59
#9
Elég optimista a Jelentés az exportnövekedéssel kapcsolatban. Mekkora szerepe van ebben annak, hogy a multik meghatározó részarányt képviselnek a kivitelben? Mi mondható ezen vállalatok alkalmazkodóképességéről (beruházás, foglalkoztatás) a jelentésben is említett átrajzolt makrotérkép illetve intézményi feltételek mellett?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 16:47
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#8
Kedves diszno!

Ami a kamatátgyűrűzés sebességét illeti, az nagyban függ attól, hogy a nominálárfolyam hogyan alkalmazkodik. Nemrég megjelent tanulmányokban (ld. Vonnák (2005) és Jakab-Várpalotai-Vonnák (2006, MNB Füzet)) a szerzők azt találták, hogy az inflációra gyakorolt hatás egy-két éven belül a legerősebb. Ezzel összhangban van, egy más megközelítésben, Várpalotai (2006, MNB Füzet) is, ahol a monetáris politika ún. optimális horizontja 4-8 negyedévre tehető.

A konkrét számszerű érték nagymértékben függ az árfolyam reakciótól.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 16:40
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#7
Kedves rongylábjani!

Az MNB prognózisait nehéz közvetlenül összevetni más intézmények prognózisaival, lévén az "feltételes", változatlan monetáris kondíciókra (kamat és árfolyam) épít. Ennek ellenére, ha mégis végzünk ilyen összehasonlítást, akkor nem teljesen egyértelmű a kép: volt, amikor az MNB optimistább, volt mikor peszimistább.

Ami konkrétan a 2007-es gazdasági növekedésről alkotott képet illeti, mi egy olyan fogyasztási pályával számolunk, amelyben a fogyasztók simítják fogyasztásukat, igaz kisebb mértékben, mint az a múltbeli megfigyelésekből adódott volna. (ld. Inflációs Jelentés 2. keretes írás).

A hitelességveszteségre vonatkozó kérdés a monetáris politikával közvetlenül összefüggő, arra a Stáb nem jogosult választ adni.

Üdv,
Jakab M. Zoltán
vezető közgazdasági szakértő
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 16:22
#6
Elég mostohák voltak a természeti körülmények az idén. Mi várható élelmiszer oldalról? Az import képes ezeket az anomáliákat kisimítani?
0     0
Válasz erre
sdavid 2006. 08. 28. 15:54
#5
Az alapkamat emelkedése ellenére elképzelhető-e, hogy a lakáshitelek kamatai nem, vagy csak jóval később emelkednek a kiélezett versenynek köszönhetően? A bankok illetékesei korábban azt nyilatkozták, hogy az alapkamatnál jóval meghatározóbb szempont a verseny intenzitása. Lehet nekik hinni?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 15:21
#4
Milyen forint/euró árfolyamnál avatkozik be(interveniál) az MNB? Gazdasági recesszió mellett bevállalná az MNB a jelentősebb kamatemelést?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 14:45
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
mennyi idő alatt gyűrűznek át a gazdaságon a kamatemelések, s mekkora mértékben csökkenthetik ezek az inflációs nyomást?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2006. 08. 28. 14:37
#2
Az MNB prognózisai általában rendre pesszimistábbak a kormányénál. Mi az oka most annak, hogy a 2007-es gazdasági növekedés alakulását most mégis az MNB szakértői látják optimistábban?

Nem gondolja úgy az MNB, hogy az újabb inflációs cél tévesztés miatt jelkentősen csorbul a rendszer hitelessége? Mivel kívánják ezt a "hitelvesztést" kompenzálni, helyreállítani?
0     0
Válasz erre

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik


friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility