Topiknyitó: minden6ó 2005. 02. 23. 12:46

HATÁRIDŐS BUX  

Sziasztok.
Most kezdtem el nézegetni a h. buxot.
Az lenne a kérdésem,hogy miért csak a
0512-es buxra kereskednek?
A hatis buxra is lehet alkalmazni technikai elemzéseket,vagy van ennek értelme?
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
ny.janos 2005. 02. 23. 18:36
Előzmény: #19  Törölt felhasználó
#20
Keler alapletétm jelenleg 95000*2=190000 Ft/k
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 18:22
Előzmény: #18  Törölt felhasználó
#19
az iebnél így megy ez:
faxon vagy személyesen zároltatsz egy bizonyos összeget, vagy egy bizonyos összeget+állampapírt /bef.alapot,stb... határidős ügyletkötés letéti igénye miatt. telefonon tudsz megbízást adni, ami teljesen ugyanaz mint azonnali piacon. 1 konti bux letéti igény általában keler alapletét 2x, ami konkrtéan 130k, ha régi/nagy/törtető ügyfél vagy ebből kaphatsz kedvezményt. naponta elszámolják a nyereséget/veszteség et. a halmozódó nyereséget felhasználhatod, a letét továbbra is le van kötve és nem rendelkezhetsz vele addig amíg poziban vagy. ha veszteséged van egy bizonyos fedezeti szint után kapsz margin callt, azaz letétfeltöltési felszólítást, amit vagy végrehajtasz (viszel nekik pénzt) vagy likvidálják a pozíciód.
jó határidőzést mindenkinek
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 15:50
Előzmény: #17  ny.janos
#18
Sziasztok!
Nekem elégé fekete folt volt ez a téma, de ezért szeretem a portfolio.hu-t mert kiszűrve a reklámozókat, igen sokat lehet okulni, kissebb befektetőknek, vagy olyanoknak, akik csak szeretnék megismerni, hogy kb milyen folyamatok zajlanak le a tőzsdén, no és persze mik a lehetőségeink...
Kös zi neketek (mégha kicsit mi lassan is értjük meg a dolgokat (a "mi" alatt a most azokat értem akik ezek a területen még nem próbálkoztak) a türelmet, és a máshol nem tapasztalható segítőkészséget!!
Ez kicsit nyálas lett, de vállalom :)
By
ny.janos 2005. 02. 23. 15:38
Előzmény: #15  minden6ó
#17
Be kell töredelmesen vallanom, hogy az okfejtés nem saját, hanem copyzott! (Még mielőtt Pénznyelő megijedne, hogy olyan gyorsan tanulok, hogy lassan neki kell kérdezni tőlem. :) Azt hiszem egyelőre maradunk az eredeti felállásnál, s inkább én is kérdezek!)
Minden6ó! Korábban egy ilyen fórumot már létrehoztam itt, ott is sok dolgot találsz ami segíthet, ha eddig még nem olvastad! (Én is sok mindent tanultam azoktól akik ott válaszoltak). A fórumot "Gyakorlati tapasztalatok és minden más a határidős kereskedelemről" címmel keresd!
Üdv.
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 15:23
Előzmény: #15  minden6ó
#16
Nehéz milyen példát írni. Pl. most úgy érzed, lefelé megyünk. Shortot nyitsz. Nem sokat, mondjuk 5 kontit. Ha holnap megyünk -200-at, a hati is szvsz nagyjából ennyit fog menni (most eléggé kitágult a kamattartalom a múlt hetihez képest). Az 5 kontin és 200ponton 5x200x100Ft=100.000 hasznod van. Az 5 konti durván 5x18000x100=7.000.00 0 -os értékű poziciónak felel meg. De mivel egész piacról van szó, itt könnyebben bevállalható tőkeáttétel, mint egyedi részvénynél. Ha 2-3 milliós tőkével tőzsdézel, akkor az 5 konti kellemes pozi, egyáltalán nem sok. A letétigénye kb. (brokicége válogatja) 700e-1millió.
Azt kell végiggondolni minden tőkeáttételes pozinál, hogy számodra nagyon rossz esetben mekkora bukót vállalsz be. Ha longolsz BUX-ot, akkor bele kell gondolni, mi van ha újabb 911 jön és másnap -10%. 10x-es tőkeáttételnél minden pénzed ugrott, ezért szvsz ez nem bevállalható kockázat. Kaszinó. 3-4x-es tőkeáttétel nagyon durva, de bevállalható veszteséget okoz. Ezért én BUX-ban max 3-4-szeres (shortnál esetleg 5-szörös) tőkeáttételt, részvénynél - blueknál 2-3-szoros, közepeseknél 1.5-szerest vállalok be. A többi szvsz ésszerűtlen lutri. Ez persze helyzettől is függ. Most pl. részvénynél longban már nem vállalok be tőkeáttételt.
minden6ó 2005. 02. 23. 14:59
Előzmény: #13  ny.janos
#15
Köszönöm,elolvastam, de ez nekem elsőre túl rágósnak tűnik.
Reggel még azt hittem,kezdem érteni a lényegét. :)))
Írnátok egy most aktuális példát?
Onnét hogy tárcsázom a bankot...
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 14:48
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#14
Azt hiszem ny.jános mindenre válaszolt részletes leírásában. Ha van még kérdésed, nyugodtan tedd fel. A többire majd úgyis a gyakorlatban jössz rá. Azt javaslom, - főleg ezen a kiélezett szinten - egyelőre elméletben foglalkozz vele. Figyeld, magadban "nyiss" pozit, nézd meg hogyan mozog, mikor, mit lépnél. És egy kis figyelőidőszak után vágj bele, de először csak kisebb pozival.
ny.janos 2005. 02. 23. 14:25
#13
Szia minden6ó!
Azoktól, akiknek ez már jól ismert attól elnézést! Számomra ez volt amit először elolvastam. Talán neked is segít! Ha már olvastad, akkor lényegtelen.
S előre is bocs hosszú beírásért!
A HATÁRIDŐS PIACI KÍNÁLAT
1. Index derivatívák
A határidős piac legnépszerűbb és egyben legnagyobb forgalmat lebonyolító termékköre, a BÉT hivatalos indexének különböző határidejére köthető kontraktusok. A közeli, egy hónapostól egészen a 24 hónapos lejáratig, összesen 8 terminre köthetők üzletek. A gyakorlatban azonban csak a mindenkori legközelebbi decemberi lejárat az amelyre üzletek születnek és a forgalom 99%-a is itt születik, átlagosan napi 2-3000k cserél gazdát, amely árfolyamértkre számítva 1,7 md Ft-nak felel meg. A határidős kereskedés kereskedés-technikai szempontból megegyezik a részvénykereskedésse l, csupán az a különbség,hogy a kötési alapegység nem db hanem kontraktus, de minden olyan lehetőség pl. daytrade a rendelkezésre áll, sőt az azonnali piaccal szemben lehetőség van ún. shortolásra napon túl, vagyis a piac csökkenésére játszani. Lehetőséget nyújt a piac index-fedezeti és index-arbitrázsüzlet ek megkötésére is.
2. Részvény derivatívák
Hasonlók éppen az index-határidőkhöz a BÉT derivatív szekciójában lehetőség van kereskedni a hat leglikvidebb részvény különböző lejáratú kontraktusaival. Az alábbi részvényekre lehet kötni határidős üzleteket: Matáv, MOL, OTP, Richter, TVK, Borsodchem. A részvényhatáridők annyiban különböznek az index lejáratoktól, hogy nincs az ajánlati könyvekben általában ajánlat és ez megnehezíti illetve jelentősen megdrágíthatja a kívánt ügyletek lebonyolítását. E probléma áthidalására az arbitrazsőrök vállalkoznak (ebben a Concorde Rt. az egyik legjelentősebb piaci szereplő), akik ellentétes irányú ún. részvényarbitrázs üzlet segítségével likviditást biztosítanak a spekulánsok számára.
3. Index és részvényopciók
A BÉT derivatív termékcsaládjának legfiatalabb tagjai az opciók. Két fő tipusa van e termékekenk az európai és az amerikai opciók, az előbbiek esetében az opció vevője csak az opció lejártakor míg az utóbbinál bármikor élhet vásárlási jogával vételi eladási jogával eladási opció esetén. Európai opciókat lehet kötni a BÉT hivatalos indexének a BUX-nak a különböző lejárataira különböző kötési árak mellett, részletesebben illetve az opciókkal megvalósitható stratégiák tekintetében klikkeljen a Rövid Tájékoztató a Határidős és az opciós piachoz anyagra. A Concorde az egyik legnagyobb forgalmú opciós piaci szereplő, jóllehet ezekben a temékekben elég alacsony a likviditás egyenlőre.
4. Devizatermékek
A BÉT határidős devizaszekciójában lehet kereskedni az euro, amerikai dollár, svájci Frank, és japán yen kontraktusokra. Ezekben a termékekben a likviditás rendkívül alacsony, de a Concorde ügyfelei számára esetleges kérés esetén, kihasználva a bankokkal meglevő jó kapcsolatát, minden esetben tud árat adni, ezzel pótolva a likviditás hiányát.
5. Állampapír és Diszkont Kincstárjegy derivatívák
Ezek a termékek jóllehet jelen vannak a BÉT által kínált termékek között sajnos egyenlőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és bár külföldön e termékek általában a legaktívabbak közé tartoznak, és nálunk is árjegyzők gondoskonak a likviditás fenntartásáról, nem sok üzlet születik ebben a szekcióban.
Index-fe dezeti és index-arbitrázs üzletek
A BUX index számítása egy bizonyos formula alapján történik a 20 leginkább likvid részvény árainak változásából egy bizonyos algoritmus alapján. Ez természetesen azt jelenti, hogy lehetőség van az azonnali piacon megvásárolva az aktuális index összetételnek megfelelően a részvényeket leképezni a BUX indexet, és az így alőállított portfóliónk hozama megegyezik adott időszakban a BUX hozamával. A határidős piacon kereskedett index-határidők legfontosabb jellemzője, hogy éves szinten hány százélakkal van az azonnali piac felett, ezt hívják kamattartalomnak vagy határidős hozamnak. Amennyiben ez a hozam a kockázatmentes hozam felett van akkor érdemes egy az index összetételének megfelelő portfóliót megvenni a részvénypiacon és ezzel egyidejűleg eladni határidőre BUX kontraktusok formájában. Ez egy klasszikus arbitrázspozíció, amely diszkontkincstárjegy -eladásból finanszírozott azonnali részvény vétel és határidős index eladás, így kialakítva egy szintetikus diszkont kincstárjegyj pozíciót, a diszkont kincstárjegynél magasabb hozamon.
Hogyan Működik a Határidős piac?
A határidős piac működésének megértéséhez érdemes visszatekinteni e piacok keletkezésének okaira, mivel ezek nagyban magyarázattal szolgálnak a határidős/derivatív piacok speciális az azonnali piacoktól megkülönböztető vonásaira is.
Az első derivatív tőzsdék 1972 táján jelentek meg és azóta a pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejlődő ága. A robbanásszerű fejlődés oka és egyben a határidős kereskedés kialakulásának is fő oka, hogy a különböző piaci szereplők részéről egyre inkább felmerült az igény, a gazdálkodásukból fakadó kockázatuk fedezésére. Mit is jelent ez? Elsősorban arról van szó, hogy minden gazdálkodó szervezetnek van alapanyag igénye és valamilyen terméke amelyet értékesíteni kíván.A nyereségesége ezért nagymértékben függ attól mennyiért veszi az alapanyagot és mennyiért tudja értékesíteni a készterméket. Tehát az árak alakulása nagyfokú bizonytalanságot visz a működésbe, amely nem működési hanem piaci kockázat és így ésszerűnek és a határidős tőzsdék használatán keresztül lehetségessé válik e kockázat kiküszöbölése. Tegyük fel, hogy valamely magyar vállalatnak alapanyagot kell vásárolnia és dollárban kell fizetnie, elég egy rövid pillantást vetnünk a forint/dollár grafikonra ahhoz, hogy belássuk: az utóbbi egy évben több mint 25%-ot drágult az importja a példában említett vállalatnak, és ez jelentősen befolyásolhatja az elérheto profitot. A legjobb megoldásnak ekkor egy jövőbeli időpontra (lehetőleg a fizetési kötelezettség keletkezésekor) vonatkozó dollárvételi szerződés megkötése ígérkezik, a szerződés szóból adódik a a határidős kereskedési alapegység azaz kontraktus elnevezés. Kezdetben az effajta szerződéseket tőzsdén kívül egyedi határidőkre és mennyiségekre és szállítási kötelezettséggel kötötték, Ez a piac az ún. forward piac és jelenleg a bankközi devizapiacra jellemző, itt a kontraktusok vevői és eladói megállapodnak egymással a mennyiségben és lejáratban majd ezt követően kötik meg a szerzodést, és jórészt lejáratig tartják és ekkor szállítják le a szerződésben foglaltaknak megfelelően a terméket. A zárásra csak akkor kerül sor ha sikerül valaki mást találni aki pont e szerződési kondíciókkal szeretne szerződést kötni, vagy az eredeti partnerünket tudjuk a szerződés zárására bírni. Tehát a likviditás a forward kereskedésben korlátozott és ezért volt szükség egységesíteni a lejáratokat, szabványosítani a mennyiségeket, így jobban koncentrálni a vevőket és eladókat amely növeli a likviditást az egyes lejáratokban ill. termékekben.
A határidős tőzsdéken tehát felfedezve az igényeket bevezettek határidős kontraktusokat szinte mindenre, amire csak igény mutatkozott, így a részvényindexektől a kamatokon keresztül a különböző devizákig ma már mindenre lehet kereskedni. Azt tehát már sikerült tisztázni, hogy fedezeti célból ajánlatos igénybe venni a származékos piacot, de ki az aki a fedezeti ügyletet kötővel szembe áll? Természetesen mindig vannak olyanok, akik bizonyos jövőképpel illetve várakozásokkal bírnak valamilyen termék áralakulása vonatkozásában, ok a spekulánsok. A határidős piac a spekulánsok által azért is különösen közkedvelt, mert lévén, hogy határidős üzletkötésrol van szó nem kell az üzletkötéskor a teljes árfolyamértéket kifizetni, hanem csak egy ún. alapletétet kell letétbe helyezni. Tehát a határidős vételnél csak a vételár egy részét kell letétbe helyezni, de ugyanúgy lehet adni venni a határidős kontraktust mintha valamilyen azonnali termék lenne, természetesen a napon belüli kereskedésre (day-trade-re is lehetőség van). A határiőos kontraktusok jó részét a spekulánsok általában már a kifutás előtt egy ellentétes irányú üzlettel zárja, vagy kifutáskor - amennyiben nem kívánja zárni a pozíciót - átkötni egy következő határidőre (ehhez nyújt segítséget a spread kötés lehetősége, lásd spread-kereskedés).
Ennyi bevezető után érdemes áttérni a magyar határidős piacra, amelyen jelenleg index- egyedi-részvény-, deviza- és kamatkontraktusok különböző lejárataira illetve részvény és határidős opciós kontraktusokra lehet üzletelni. A leginkább likvidnek a BUX index határidős, azon belül is a decemberi lejáratok, bírnak a legnagyobb forgalommal. A BUX a BÉT hivatalosan publikált indexe, amely 20 részvény áralakulásának egy bizonyos képlet szerinti számításával történik. Azáltal, hogy egy spekuláns határidőre vesz vagy elad indexet vagyis BUX-ot, gyakorlatilag arra "fogad", hogy emelkedni vagy esni fog a magyar piac. Természetesen az akinek olyan portfóliója van, amely megfelel a BUX index összetételének, és esetleges félelmei vannak, hogy az eddig elért hozama veszélybe kerülhet, akkor neki érdemesebb határidőre eladni a BUX index valamilyen lejáratát szemben az összes papír eladásával, hiszen ez utóbbi drágább és jóval időigényesebb megoldás, tehát egy alapkezelő így használhatja a BUX index-lejáratokat fedezeti célra.
Az alapokat tisztázva most válaszolnánk néhány általánosan felmerülő kérdésre a határidős piaccal kapcsolatban.
1. Miért nem kell határidős tranzakciónál a teljes árfolyamértéket kifizetni?
Ennek alapvetően az az oka, hogy a határidős részvényszerződés egy - akármilyen közeli is de - jövőbeli időpontra szól, így a teljesítés is akkor esedékes vagyis most nem szükséges kifizetnünk a vételárat. Ez egyben arra is választ ad, hogy hogyan lehetséges határidőre eladni részvényt, amivel jelenleg nem rendelkezünk, itt is az a lényeg, hogy addig ráérünk beszerzni a kérdéses részvényt, amíg a szerződés határideje szól. A határidős BUX vétel mögött is ugyanez a gondolatmenet húzódik meg, egy csekély különbséggel, itt lévén, hogy egy teoretikus értékre "fogadunk", így a határidő lejártakor a képzett elszámolóárhoz hasonlítják a pozíciót és amennyiben vételárunknál magasabb, vagy eladási árunknál ez az ár alacsonyabb úgy a nyereséget számlánkon jóváírják.
2. Hogyan lehetséges a határidős pozíciókat zárni?
Felvetődik a kérdés, hogy a határidős vételi/eladási szerződés (kontraktusokat) hogyan lehet zárni, hiszen egy jövőbeli időpontra vonatkozik a vételi illetve eladási kötelezettség. Az első lehetőség, a pozíciók ún. kifuttatása, ez annyit jelent részvényhatáridős pozíció esetében, hogy kifutáskor az előzőleg kötött áron a teljes ellenérték kifizetése mellett megkapjuk a részvényeket, indexhatáridős pozíció esetén a lejárat napján a BÉT képez egy elszámolóárat és ehhez képest számolja el és szünteti meg az időközben azonnalivá vált BUX pozíciókat, tehát ez olyan mintha vétel esetében az elszámolóáron eladnánk, eladás esetén pedig vennénk. A határidős pozíciók zárása megtörténhet még a kifutás előtt is - akár aznap - lehetséges ellentétes irányú üzlettel, persze ugyanakkora mennyiséggel, hiszen így egymással szemben lesz egy határidős vétel és egy eladás lesz egymással szemben.
3. Hogyan számoljuk egy határidős pozíció értékét illetve a képződő nyereséget/veszteség et?
A határidős részvénykontraktusok a BÉT-en (a Matáv kivételével ahol 1,000 db részvényből áll egy kontraktus), 100 db részvény egy kontraktus, tehát ha vásárolunk egy kontraktus jövő év márciusi MOL-t 4,800 Ft-on az 100 db részvény vételével azonos. Tehát ha a márciusi MOL napvégi elszámolóára 4,900 Ft, akkor a határidős változóletéti számlán jóváírásra kerül 100x100, azaz 10,000 Ft. A BUX kontraktusok esetében 1 kontraktus árfolyamértéke a BUX értékének 100x-ának felel meg, tehát ha decemberi BUX kontraktust vásárolunk 8,600 ponton, és a napvégi elszámolóár 8,700 pont, akkor 1 kontraktus vételével 10,000 Ft íródik jóvá a határidős változóletéti számlán. Természetesen a veszteség is hasonló módon számolódik el, persze fontos látni: jóllehet a nyitott pozíciók esetén napont a változik - az elszámolóár függvényében - a változóletéti számla egyenlege, ez csak a pillanatnyi pozíció profitját/veszteségé t mutatja.. A pozíció "élete" során a változóletéti számla egyenleg folyamatosan változik, de a záráskori ár határozza meg a végleges nyereséget/veszteség et.
4. Mi határozza meg, hogy a határidős terméknek mennyi az ára?
Természetesen elsősorban a kereslet/kínálat határozza meg egy határidős termék árát, az hogy mégis együtt mozog többé-kevésbé az azonnali piaci alaptermékkel, annak alapvető oka az arbitrázs-tevékenysé g, amely egyfajta egyensúlyi ár biztosításáról gondoskodik.
Napvégi elszámolóár
Napvégi elszámolóár az az ár, amely a kereskedés zárószakaszát követően megállapításra kerül. Likvid, tehát olyan lejáratok esetében, ahol a kereskedés záró-szakaszában (16:30-16:40), születik kötés, akkor az az ár, hanem akkor ha az utolsó kötésnél van magasabb vételi ajánlat illetve alacsonyabb eladási ajánlat akkor az lesz az elszámolóár.
Határid ős változóletéti számla
A nyitott határidős pozíciók naponta értékelődnek a piacon napvégi elszámolóárhoz képest, mégpedíg olymódon, mintha aznap lezárnánk a pozíciónkat az elszámolóáron. Ezen a számlán kerül terhelésre továbbá a fizetendő jutalék, és - magánszemélyek esetén - pozíciózáráskor a forrásadó, persze csak nyereséges üzlet esetén.
Arbitrázs-te vékenység
Az arbitrazsőrök arra törekszenek, hogy a piaci egyensúlytalanságoka t kihasználva kettő vagy több piacon egyidejű vétel és eladással kockázatmentes profitra tegyenek szert. Ezt olymódon teszik, hogy figyelik a határidős árakat, és ha azok túl magasak a prompt alaptermékek áraihoz képest akkor határidőre eladnak és ezzel egyidejűleg az azonnali terméket megveszik. A határidős ár akkor tekinthető magasnak, ha az alaptermék és a határidős ár között számolt kamattartalom a kockázatmentes hozamnál magasabb, hiszen ekkor egyidejű vétel és eladás segítségével kockázatmentesen a kockázatmentes hozamnál magasabb nyereség érhető el. Az arbitrazsőrök határidős eladásai nyomán az ár csökken addig, amikor már nem éri meg az arbitrazsőrnek eladni, ez pedig ott következik be, ahol az arbitrazsőrök által elérhető hozam a kockázatmentes hozam szintjére esik. Ebből természetesen adódik, hogy a határidős egyensúlyi ár ott van ahol a kockázatmentes hozam mértékével van magasabban a promptnál a határidős ár.
Kereskedési Jótanácsok az egyedi részvényhatáridős piachoz
Eddigi tapasztalatink szerint van néhány kérdés, amelyeket mindenképpen érdemes tisztázni, ezek az alábbiak:
1. Hogyan működik a határidős részvénypiac?
2. Milyen előnyei és hátrányai vannak a határidős részvényvételnek az azonnali részvényvételhez képest?
3. Hogyan köthető meg a határidős részvényüzlet, ha az ajánlati könyvben nincs másik oldal, vagyis mi az az arbitrázs?
4. Hogyan működik a határidős részvényüzlet finanszírozása, letétek?
1. A határidős részvények kereskedése 1998 óta lehetséges a Budapesti Értéktőzsde határidős szekciójában. Kezdetben csak három papírnak (MOL, Matáv, TVK) volt egy-egy júniusi illetve decemberi lejárata. Mostanra már 6 részvény (az előbbieken kívül az OTP a Richter és a Borsodchem) 6 lejáratára lehet kereskedni. Ez a sok lejárat egyben azt is jelenti, hogy - eltekintve azoktól a részvénylejáratoktól ahol árjegyző van, az ajánlati könyvekben nem vagy csak széles sávban van vételi vagy eladási ajánlat, tehát érdemes a megbízásnál megvizsgálni: mi lenne az adott határidős részvénylejárat fair ára. A kereskedés különbözik a BUX kereskedéstől annyiban, hogy mivel nem likvidek a lejáratok ezért a képernyőkön adatközlőkön látható kötéseknek kevesebb az információértéke mint az indexpiacon, mivel előre egyeztetett üzletről van az esetek nagy többségében, és a határidős piacon átkötik a korábban szóban megkötött üzletet. Felvetődik a kérdés, hogy milyen üzletek ezek. Nos a likviditás, vagyis az ajánlatok száma az ajánlati könyvekben alacsony, így a spekuláns, aki áremelkedésre számít pl. Mol esetében nem tudja "megjátszani" ezt az elképzelését az eladók hiánya miatt. Ez a probléma mint az látható a kötésekből is áthidalható az arbitrazsőrök segítségével,
lásd még a 3. pontban.
2. A határidős részvényvétel egyértelmű előnye a tőkeáttétel, (lásd: Határidős piaci bemutató), hátránya lehet a nagyobb kockázat, hiszen a kisebb letét könnyen "csábíthat" erőnket meghaladó pozíció nyitására, és ilyenkor nyilván a potenciális veszteségek is nagyobbak lehetnek. Ugyanakkora pozíciót a határidős piacon megnyitni pl. 1,000 Mol vagy 10k márciusi Mol vétel esetén, tehát hangsúlyozottan ugyanakkora pozíció esetén (hiszen ekkor nem használjuk ki a határidős pozíció tőkeáttételéből származó előnyt), drágább a határidős vétel mégpedig az arbitrazsőrök díjának mértékével. Természetesen a tőkeáttétel lehetőségének kihasználásával a határidős részvénypozíció már a lombardhitelekkel ill. a halasztott fizetési konstrukciókkal kell összehasonlítani. További előny, hogy a határidős részvénypiacon lehetséges eladási pozíciót nyitni és azt napon túl is nyitva tartani, szemben az azonnali piaccal, ahol erre nincs lehetőség.
3. Mint azt az első pontban említettük, a határidős piacon a likviditási rést sokszor az arbitrazsőrök töltik be. Egy példán keresztül bemutatnánk, hogy hogyan lehetséges a határidős vétel és milyen paraméterekben kell megegyezni a kötés előtt. Elsőként meg kell határozni, hogy milyen lejáratban kívánjuk megkötni az üzletet. Ezt követően tisztázni kell, hogy mi az a kamattartalom, amely mellett az arbitrazsőr odaadja a kért mennyiségű határidős kontraktust. Ez voltaképpen egy spread, (pl.:ha 4,950 a prompt MOL ár akkor a márciusi határidős ár 5,075 13,3%-os éves kamattartalommal számolva 2001.01.11-én), vagyais a spread pontban kifejezve 125 pont a mai napon, vagyis ennyivel a prompt ár felett fog az arbitrazsőr eladni, ha neki 4,950 Ft-on sikerül MOL részvényt venni a prompt piacon, ha a megállapodásban 13,5%-os kamattartalom szerepel. Az arbitrazsőr haszna az a különbözet, amennyivel a kockázatmentes hozam felett sikerül arbitrálnia. Természetesen érdemes körülnézni a piacon, hogy ki milyen hozam mellett hajlandó beállni eladónak a határidős részvénylejáratokban , és azzal kötni az üzletet, aki a legalacsonyabb hozam mellett adja el a határidőt. A megállapodás az arbitrazsőrrel mindig valamilyen spread-re vonatkozik, és ekkor nekünk kell megadni az instrukciókat a prompt piaci MOL vételhez, amely az arbitrazsőr számlájára kerül, és ehhez képest - az előre kialkudott spread mértékével magasabban - kerül átkötésre a határidős pozíció. Jótanács: amikor határidős részvényüzletre adjuk a fejünket nézzük meg: milyen az adott lejárat ajánlati könyve és az abban szereplő eladás - ha van ilyen - adott prompt részvényár mellett nem alacsonyabb-e mint az arbitrazsőrök által kínált ár, ekkor ezt érdemes megvenni. A pozíciók zárása is többféleképpen történhet: egyrészt az arbitrazsőröktől kérve árat, vagy az ajánlati könyvben szereplő vételi ajánlatok "megütésével". Jótanács: érdemes a pozíció nyitásakor egyeztetni az arbitrazsőrrel, hogy esetleges zárás esetén vállal-e ő visszakötési garanciát, és ha igen akkor milyen kamattartalom mellett.
4. Határidős részvényüzlet kötésekor alapletétet kell képezni és folyamatosan eleget kell tenni a határidős változóletét finanszírozási kötelezettségnek
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 14:18
Előzmény: #11  minden6ó
#12
minden6ó:
Nem ez az elve. Ha veszel mondjuk részvényeket úgy, hogy azok értékben és összetételben pontosan a bux-ot képezzék le, akkor ha határidőre eladsz ugyanannyit az indexből, mint amennyi a részvények értéke, akkor azon kockázatmentes profit érhető el. Ez a kamattartalom értelme. Így lenne ez az egyedi részvényeknél is, csak azoknak a piaca tényleg nem mindig likvid.
minden6ó 2005. 02. 23. 14:15
Előzmény: #10  Törölt felhasználó
#11
És akkor hogyan változik a kamattartalom?
Az a jegybanki alapkamat?
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 14:10
Előzmény: #8  minden6ó
#10
Minden6ó:
1 kontraktus BUX az az index 100 szorosának felel meg, azaz mintha 100 db lenne belőle. Azaz mostani árfolyamértéken k.b. 18200X100, azaz 1.820.000 Ft.
Akkor játsz az indexre, ha a teljes piac mozgásából szeretnél profitálni. Az egyes bux alkotók elemzése és figyelése természetesen kell hozzá. Az elmúlt időben például csak a mol és az otp húzta magával.
A kamattartalom nem a te nyerőd, hanem az azonnali és a határidős index közötti különbség.
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 13:52
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#9
Köszi a részválaszt.
Jónak azt tartom , ha -a rugalmasság fennáll-internet (telefon)
-Mennyi a letét?
- a kötési dj harmadsorban
minden6ó 2005. 02. 23. 13:48
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#8
Bocs ezt már kérdeztem,de lefelejtettem:
1 kontraktus mennyi bux?
Mi az a kicsi vagy nagy kamattartalom?
Az a százalékos nyerőd?
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 13:37
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#7
szia möbius
milyen szempontok szerint számítson jónak?
a tranzakciós díjak mindenhol kb ugyanannyiba kerülnek. 1000-2000 per konti. a cibnél és az iebnél nem helyezheted el a teljes letétet mák-ban, a többinél igen (elég sokat felhívtam). persze érdemes valami pénzt is otthagyni mert különben veszteségnél vissza kell váltanod kötvényt. csak budacashnél lehet interneten megbízást adni úgy tudom.
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 13:29
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#6
azért jó dolog az a buxolás aszondom.
ja néha kiüti az egyik papír emelkedését a másik vesztesége de ez fordítva is létezik. én maradnék annál a semleges észrevételnél hogy a kosár hozamszórása kisebb. viszont ottvan ennek kezelésére a tökeáttétel. 10x áttételnél azért már az a kicsi sem olyan kicsi.
bikapiacon nem kell shortolni mondanám biztosan ha nem égettem volna meg magam 3 napja ezzel. hát igen kicsi a kamattarcsi meg sokszor ellened dolgozik még emelkedésnél is.
megszoksz vagy megszöksz.
ui: a 10x áttét nekem sok. a bux csak egy elem a portfoliómban: minimálpénzböl megvan és közben még a kötvényrallyt is fejem
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 13:13
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
a határidős buxolás több okból is elég nagy gyíkság.
1. az említett likviditás (hiánya)
2. sokszor alig van rajta kamat (shortoláshoz nem ártana)
3. a buxolás (kosár kereskedés) általában is túl sokat vesz le az egyedi részvények mozgásából. (két chip emelkedik, kettő esik, azt jó napot)
sajnálatosan az egyedi részvény határidő végképp használhatatlan. Talán majd az új szekciótag... :))
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 13:08
Előzmény: #3  minden6ó
#4
Szerintetek melyik a legjobb brókercég határidős ügyletek lebonyolításánál?
minden6ó 2005. 02. 23. 13:02
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
És mit vesztek figyelembe short, ill. long indításkor?
Úgy értem a részvényeket figyelitek?
Vagy mást is?
Törölt felhasználó 2005. 02. 23. 12:58
Előzmény: #1  minden6ó
#2
szia minden6ó
kevés a fóka (trader) sok az eszkimó (instrumentum) a határidös piacon. a fókák pedig együtt szeretnek lenni mert akkor van likviditás. persze tök jó lenne sokféle lejáratra, meg egyedi részvényekre is kereskedni mert a határidö sokkal viccesebb tud lenni mint az azonnali piac (tökeáttétel, long/short tök egyszerüen) de ez van meg kell vele barátkozni. mindenki hozzon még egy embert!

Topik gazda

minden6ó
4 2 5

aktív fórumozók


friss hírek További hírek