EBIDTA (üzemi eredmény+értékcsökkenés)
A PARK jobb.
A PARK 2009-ben 5,9 millió EUR EBIDTA-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,56 Eur.
A FOTEX 2009-ben 6,7 millió EUR EBIDTA-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,11 Eur.
Ennél pontosabb mutató viszont a cash-flow, mert egyrészt benne van a működési tőke változás hatása, másrészt kiküszöböli a pénzmozgással nem járó leírásokat, értékvesztéseket, átértékeléseket.
Működésből származó Cash-flow
Az elemzés alapja tehát a CF. A csoport működésből származó pénztermelési képességéről lehet képet kapni, beleértve a működési tőke változását is.
Itt már jóval közelebb van a két cég egymáshoz.
A PARK 2009-ben 4,4 millió EUR működési cash-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,43 Eur.
A FOTEX 2009-ben 9,2 millió EUR működési cash-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,15 Eur.
A finanszírozási cash-flowt célszerű még hozzátenni, mert hitelből is finanszírozzák az ingatlanfejlesztéseket, és azok terheit is fizetni kell.
A hitelterhek a PARK-nál sokkal nagyobbak, a megtermelt pénz jelentős része megy el kamatfizetésre és hiteltörlesztésre, ezekkel tehát célszerű korrigálni a megtermelt pénzmennyiséget.
A PARK esetében az egy részvényre jutó nettó kamat(fizetett-kapott) -0,19 Eur, míg az egy részvényre jutó hiteltörlesztés -0,14 Eur-t tett ki.
Így 2009-ben a ténylegesen egy részvényre jutó megmaradó cash 0,1 Eur. (0,43-0,19-0,14)
Ugyanez a FOTEXnél:
az egy részvényre jutó nettó kamat(fizetett-kapott) +0,003 (!) Eur, míg az egy részvényre jutó hiteltörlesztés -0,01 Eur-t tett ki. Így a ténylegesen egy részvényre jutó megmaradó cash 0,15 Eur.
Vagyis a hitel és kamatkifizetésekkel korrigálva megfordult az egy részvényre jutó megtermelt cash aránya, a FOTEX 2009-ben jobb volt ebben.
A PARK jobb.
A PARK 2009-ben 5,9 millió EUR EBIDTA-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,56 Eur.
A FOTEX 2009-ben 6,7 millió EUR EBIDTA-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,11 Eur.
Ennél pontosabb mutató viszont a cash-flow, mert egyrészt benne van a működési tőke változás hatása, másrészt kiküszöböli a pénzmozgással nem járó leírásokat, értékvesztéseket, átértékeléseket.
Működésből származó Cash-flow
Az elemzés alapja tehát a CF. A csoport működésből származó pénztermelési képességéről lehet képet kapni, beleértve a működési tőke változását is.
Itt már jóval közelebb van a két cég egymáshoz.
A PARK 2009-ben 4,4 millió EUR működési cash-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,43 Eur.
A FOTEX 2009-ben 9,2 millió EUR működési cash-t ért el, ebből egy részvényre (srv-vel korrigálva) jut 0,15 Eur.
A finanszírozási cash-flowt célszerű még hozzátenni, mert hitelből is finanszírozzák az ingatlanfejlesztéseket, és azok terheit is fizetni kell.
A hitelterhek a PARK-nál sokkal nagyobbak, a megtermelt pénz jelentős része megy el kamatfizetésre és hiteltörlesztésre, ezekkel tehát célszerű korrigálni a megtermelt pénzmennyiséget.
A PARK esetében az egy részvényre jutó nettó kamat(fizetett-kapott) -0,19 Eur, míg az egy részvényre jutó hiteltörlesztés -0,14 Eur-t tett ki.
Így 2009-ben a ténylegesen egy részvényre jutó megmaradó cash 0,1 Eur. (0,43-0,19-0,14)
Ugyanez a FOTEXnél:
az egy részvényre jutó nettó kamat(fizetett-kapott) +0,003 (!) Eur, míg az egy részvényre jutó hiteltörlesztés -0,01 Eur-t tett ki. Így a ténylegesen egy részvényre jutó megmaradó cash 0,15 Eur.
Vagyis a hitel és kamatkifizetésekkel korrigálva megfordult az egy részvényre jutó megtermelt cash aránya, a FOTEX 2009-ben jobb volt ebben.
FOTEX vs. GSPARK
E két kiválasztott cég közel áll egymáshoz, mind értékeltségben, mind tulajdonosi szerkezetben (jelentősebb tulajok vannak), mind jelentős ingatlanértékben, ami nem jelenik meg a beszámolóban, mind több gazdasági mutatóban.
Az alulértékeltségük jó befektetési sztorit jelenthet, szerintem inkább hosszabb távon.