T.poreci! Kérdésével kapcsolatos válaszomat megelözően egy beszúrással kiegészítem a tegnapi #44533 alatti véleményemet. Az esetleges újabb nyílvános vételi ajánlatban csak akkor lehet bízonyosan magasabb vételi ajánlati árral számolni, ha az új vételi ajánlat az elöző(lezárt) vételi ajánlati eljárást közvetlenül követi. Ez esetben ugyanis a 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár (a közkézhányad csökkenése miatt általában) magasabbra adódik az elözőnél, az egy részvényre jutó saját tőke érték viszont változatlan és így szükségszerűen magasabb ajánlati ár is adódik. Egyebekben pedig az újabb nyilvános vételi ajánlat és az annak részét képező vételi joggal(kiszorítás) és eladási joggal kapcsolatos eljárás teljes egésze új eljárásnak mínősül, melyben a magasabb vételi ajánlati ár alkalmazására vonatkozóan törvényi előírás (már nincs), az ajánlati ár kialakítását a Tpt. erre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni, ill. alkalmazni. Kérdéseit illetően általánosságban a válaszom az, hogy kiszorítani csak síkeres vételi ajánlati eljárásban azt követően lehet. A kérdése szerinti eset - nevezetesen az ajánlattevő "dec.31.-ig összegyűjti a 90%-t, mondjuk megállapodnak az MNV-vel" és azt követően "februárban új nyílvános vételi ajánlatot terjesztenek elő, vagy akkor már egyből kiszorítanak" - ugyan lehetséges verzió de azt elméletinek tartom, a kiszorításhoz ekkor is szükség van az új vételi ajánlatra, a kiszorítási eljárásra. Az előbbiek nélkül jogszerűen nem szoríthatják ki a még papírral rendelkező részvénytulajdonosokat. Az esetet azért tartom elméletinek mert az adott ügyben kulcsszereplőnek tekinthető MNV-vel való feltételezett megállapodást követően az összes részvény legfeljebb 8%-t fogja a közkéz bírtokolni, mely részvénytulajdonosi kör kiszorítása már megoldható az előbbi kötelező(vagy önkéntes) eljárások nélkül is, vásárlással tőzsdei kereskedés útján, esetleg szerződéses megállapodással amennyíben az ajánlattevő és a vele összehangoltan eljárok ekkor is törekszenek a 100%-os részvénytulajdonosi állapotuk megszerzésére. Az 533 Ft/db részvény vételi árnak az esetleges új nyílvános vételi ajánlatban már nincs jelentősége az nem írányadó, új ajánlat árat kell számolni mely lehet kevesebb is de csak akkor ha azt a Tpt. 72 § (1) -(5) bek.-ben és alpontjaiban előírtak alátámasztják. Az egy részvényre jutó tőke értékének (esetlegesen) 450 Ft-ra való csökkenése az ajánlati árat nem befolyásolva, ugyanis ekkor még bízonyosan magasabb lesz a papír figyelembe vehető 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára és így ezen magasabb átlagár képezi az új vételi árat. 2018. jún. 30.-át követően tőrténő vételi ajánlat adás esetén is a vételi árra vonatkozóan az előbbieket kell érvényesnek tekinteni, mely ekkor is valószínűsíti a magasabb vételi ajánlati árat. a
Esetleg egy olyat el tudok képzelni, hogy az utolsó hétig araszolgatunk, majd ami a csövön kifér. utolsó két napban meg sávszélesítés. Mondjuk 550 ről indul, másnap 632, utána 726, 834, 50% szélesítéssel meg a végén 1251. Ha ezzel nem tudják megvenni a maradékot, akkor magukra vessenek. 600 körül temérdek mennyiséget kapnak majd de a nagy spekák is résen lesznek. Azzal is kalkulálnak, hogy ha új ajánlatot akarnak adni, az legalább 600 kell, hogy legyen vagy több. 30-40 Forintot hiába ígérnek rá az fófütty. Annyiért megint nem lesz felajánló. Ezért amit 600 alatt megvesznek az ajándék most. Feltéve, ha most ők veszik egyáltalán.
sajnos,számomra a mai nap is csalódás volt. nem mondom,mocorog,de ez kevés ahhoz,hogy igazán meginduljon,sokkal nagyobb vételi erőnek kellene lennie. pl: ma ki kellett volna kapniuk 550 ft ig a tételeket,de még csak a 547 ft ba is csipegetés volt látható. idő,pedig egyre kevesebb.......
FHB:Most vedd!