ez tévedés... ha sját kötvényekkel akarna szavazni, akkor csődbűntettet követne el.
ilyen alapon kibocsát magának annyi kötvényt amennyit akar ;)
"A csődbűntett típusai
A csődbűntettnek a Btk. 290. §-a szerint három típusa ismert, mégpedig az adminisztratív csődbűntett [Btk. 290. §-ának (5) bekezdése], a fedezetelvonó csődbűntett [Btk. 290. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja] és a csalárd bukás [Btk. 290. §-ának (3) bekezdése]. Feltétlenül meg kell azonban említeni, hogy a csődbűntettnek a Btk. 291. §-a szerint létezik egy negyedik, úgynevezett privilegizált alakzata is, ez pedig a hitelező jogtalan előnyben részesítésének bűncselekménye, amelynek elkövetési magatartása olyan szoros kapcsolatban van a Btk. 290. §-ának rendelkezéseivel, hogy valójában ezeket a törvényhelyeket csak együttesen lehet kezelni, illetve értelmezni.
A két bűncselekmény között a különbség - amely az utóbbi enyhébb megítélését is eredményezi - pusztán annyi, hogy a Btk. 290. §-ának rendelkezése valamennyi hitelező érdekeit egy sorban védi a csődbűntett elkövetőjével szemben, míg a Btk. 291. §-a az egyes hitelezők érdekeit védi más hitelezőkkel szemben, illetve az egyes hitelezők és az adós összejátszása ellen.
Kerettényállások
Lényeges, hogy mind a Btk. 290. §-ának, mind pedig a 291. §-ának rendelkezései kerettényállások, amelyeket a Cstv. tölt ki tartalommal, ám fogalmi rendszerének értelmezéséhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Sztv.) rendelkezései is hozzátartoznak."
ilyen alapon kibocsát magának annyi kötvényt amennyit akar ;)
"A csődbűntett típusai
A csődbűntettnek a Btk. 290. §-a szerint három típusa ismert, mégpedig az adminisztratív csődbűntett [Btk. 290. §-ának (5) bekezdése], a fedezetelvonó csődbűntett [Btk. 290. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja] és a csalárd bukás [Btk. 290. §-ának (3) bekezdése]. Feltétlenül meg kell azonban említeni, hogy a csődbűntettnek a Btk. 291. §-a szerint létezik egy negyedik, úgynevezett privilegizált alakzata is, ez pedig a hitelező jogtalan előnyben részesítésének bűncselekménye, amelynek elkövetési magatartása olyan szoros kapcsolatban van a Btk. 290. §-ának rendelkezéseivel, hogy valójában ezeket a törvényhelyeket csak együttesen lehet kezelni, illetve értelmezni.
A két bűncselekmény között a különbség - amely az utóbbi enyhébb megítélését is eredményezi - pusztán annyi, hogy a Btk. 290. §-ának rendelkezése valamennyi hitelező érdekeit egy sorban védi a csődbűntett elkövetőjével szemben, míg a Btk. 291. §-a az egyes hitelezők érdekeit védi más hitelezőkkel szemben, illetve az egyes hitelezők és az adós összejátszása ellen.
Kerettényállások
Lényeges, hogy mind a Btk. 290. §-ának, mind pedig a 291. §-ának rendelkezései kerettényállások, amelyeket a Cstv. tölt ki tartalommal, ám fogalmi rendszerének értelmezéséhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Sztv.) rendelkezései is hozzátartoznak."
E-STAR