banki unortodoxia  

"Saját kódnyelvük volt, úgy kereskedtek bennfentesen az HSBC-nél

2017. október 6. 11:15

 
Bennfentes kereskedéssel vádolják a HSBC több devizakereskedőjét Londonban és New Yorkban, akik több millió dolláros profitot csináltak egyetlen ügyleten.
Az HSBC devizakereskedési üzletágának egykori globális vezetője, Mark Johnson vezette azt a tranzakciót, amit gyanús, hogy bennfentes kereskedéssel játszottak meg a bank devizakereskedői. Az eset 2011. december 7-én történt, amikor az egyik ügyfelük, a Cairn Energy megbízását teljesítették. A 3,5 milliárd dollár értékű tranzakciót megelőzően fontot vettek, amiből összesen 8 millió fontos nyereségre tettek szert.
Állítólag volt egy bevett kifejezés, amit arra használtak, hogy tudják, mikor kell elindítani "az akciót". A New Yorkban dolgozó Mark Johnson telefonon beszélt londoni kollégájával, Stuart Scottal, nem sokkal a Cairn Energy nagy megbízásának teljesítése előtt. Elhangzott a bűvös "leállt az órám" kifejezés, ami állítólag egy jelzés volt.
Johnson ügyvédje szerint a kifejezés, amit egyébként rögzítettek is a beszélgetésben, teljesen mást jelent. Valóban egy kód, de arra vonatkozik, hogy bizalmasan kell kezelni információkat.
(Bloomberg)"

Igen, és mit akartál mondani, üzenni ezzel a cikkel?

Arra ösztönzik a német bankárokat, hogy kémkedjenek a felügyeletnek
2017. január 7. 09:36

A német pénzügyi felügyelet, a BaFin létrehozott egy online portált, ahol a pénzintézetek belső emberei anonim módon jelenthetik, ha valami rendellenességet találnak a vállalatuknál. A civil szervezetek szerint viszont ez a legkevesebb, amit a németek tehetnek és kifogásolják, hogy a rendszer semmilyen védelmet nem nyújt a leleplezőknek.

A német felügyelet, a BaFin létrehozott egy online postafiókot, amelyen keresztül anonim jelenthetik a banki alkalmazottak, ha visszaélést tapasztalnak a munkahelyükön.

A jó értelemben vett besúgókat, lelplezőket, vagyis azokat, akik a pénzintézeteknél történő szándékos törvényszegéseket, rendellenességet jelentik (például pénzmosás, korrupció) védő civil szervezetek szerint továbbra sem nyújt a kormány, vagy a felügyelet az informátoroknak valódi védelmet. A portál tehát nem más, mint egy expanziója a korábban is a lelplezők rendelkezésére álló eszközöknek: ilyen az email, a posta, a telefon, vagy a személyes jelenlét.

A felügyelet reményei szerint az anonimitás viszont több embernek ad majd lehetőséget arra, hogy a tapasztalt visszaéléseket jelentse. Korábban sokan nem merték ezt megtenni, hiszen azzal, hogy értesítették a felügyeletet, elárulták, hogy pontosan milyen beosztásban vannak, illetve hogy milyen csatornákon keresztül lehet őket utolérni.

A civil szervezetek többnyire üdvözlik a lépést és azt, hogy a kormány hivatalosan is támogatja a leleplezők tevékenységét. Annak viszont nem örülnek, hogy nincs lehetőség védekezni a kirúgás, zaklatás, visszaléptetés ellen. Még azt sem biztosítja a BaFin, hogy valóban ki fog vizsgálni minden egyes jelentést, amit kap. Sőt, ha a bíróság elé kerül a dolog, előfordulhat, hogy a leleplező kilétét fel kell fedni. Az Egyesült Államokban ennél jóval sokrétűbb védelmet kapnak a leleplezők.

Többen is úgy gondolják, hogy a rendszernek különösen lenne létjogosultsága Németországban, hiszen a Deutsche Bank (amerikai ágának) több olyan esete is volt, amikor a vállalatra a saját munkatársai húzták rá a vizes lepedőt. A Deutsche Welle szerint azért csak az Egyesült Államokban lepleződnek le ezek az ügyek, mert csak ott kapnak rendes védelmet a lelplezők, nem pedig azért, mert a Deutsche Bank Németországban teljesen tisztán játszik.

Németországban a precedensek kifejezetten rosszak: egy német jogászt például kirúgtak a Vivantestől, mert beperelte a céget, amiért nem foglalkoztak a figyelmeztetéseivel, amelyekben az idősek otthonában uralkodó állapotokról számolt be nekik, ahol dolgozott. Az ügy egészen Strasbourgig ment, ott viszont elkaszálták."

"Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?
Palkó István
2016. szeptember 28. 05:50

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét."

"2016. április 21. 08:56

Egyre több amerikai államban legalizálják a marihuána fogyasztását, az ezzel foglalkozó üzleteknek pedig egyre inkább szükségük van a bankokra. Szerencséjükre egyre több amerikai bank hajlandó velük szóba állni - írja az RT.

2014 márciusában még csak 51 pénzintézet nyújtott szolgáltatásokat a marihuánával foglalkozó cégeknek, mára már 301 ez a szám az Associated Press adatai szerint. 2012 óta már négy állam legalizálta a füvet, idén újabb hét állam dönthet róla.

Persze nemcsak a legalizáció terjedése miatt van egyre több bank, amely szóba áll a fűkereskedőkkel, hanem amiatt is, mert a legtöbb állam közli a bankokkal, hogy melyik cég működik legálisan és melyik az, amelyik kockázatos lehet.

Bár eleinte tilos volt a bankoknak a marihuánát forgalmazó cégekkel üzletelniük, két éve már van rá lehetőség, ha megbizonyosodnak róla, hogy a helyi marihuánára vonatkozó szabályoknak megfelelnek és nem képezik részét egy pénzmosó társaságnak, vagy egy bűnügyi hálózatnak.

A bankok támogatása nélkül a legtöbb marihuánával foglalkozó cég nem kaphatott hitelt, nem lehetett náluk kártyával fizetni és hatalmas mennyiségű készpénzt kellett tárolniuk és szállítaniuk. Így például fizikálisan kellett átszállítaniuk az adót is a helyi adóhivatalba.

Colorado fűvel foglalkozó cégeinek 40 százaléka nem rendelkezik semmilyen bankszámlával."

"Nyílt összeesküvést szerveznek a bankok
2016. április 19. 09:18

Pénzügyi vezetők egy csoportja arra hívja a szabályozókat, startupokat és a szektor többi képviselőjét, hogy fogjanak össze a fintech forradalom ellen, ezzel biztosítva a pénzintézetek rendszerszintű stabilitását - írja a Financial Times.

A davosi világgazdasági fórum szervezői hívtak életre a pénzintézeti vezetőkből álló csoportot, amely alapító felhívásában az szerepel, hogy
sürgősen még többet kell tenni a fintech szféra gyors növekedése ellen, hogy ez ne jelenthessen rendszerszintű stabilitási kockázatot.

A csoport felhívja a figyelmet arra, hogy a megfelelő biztosítékok nélkül működő szabályozatlan fintech termékek mellett az is problémát jelenthet, hogy a pénzintézetek túlzott kockázatot vállalnak, hogy velük lépést tudjanak tartani. A csoport alapítói ezért egy olyan fórumot hoznának létre, ahol a magán és az állami szektor szereplői a fintech legfontosabb területeiről vitázhatnak, globális sztenderdeket, határokon átívelő szabályokat határozhatnak meg.

A csoport tagjai között ott vannak a legnagyobb bankok felsővezetői és befolyásos közgazdászok is, mint például:

a UBS elnöke, Axel Weber,
az HSBC elnöke, Douglas Flint,
a Deutsche Bank vezére, John Cryan,
a Zurich Insurance vezére, Mario Greco,
a Western Union vezére, Hikmet Ersek,
a Deutsche Börse vezére, Carsten Kengeter,
és Andrew Haldane, a Bank of England's vezető közgazdásza."

"Pénzmosási és korrupciós botrány a Goldman Sachsnál
2015. október 14. 09:27

A maláj fejlesztési bank körül kirobbant pénzmosási és korrupciós botrányba úgy tűnik, a Goldman Sachs is jócskán belekeveredett. A kormány közeli fejlesztési bank tanácsadójaként a Goldman ellen is vizsgálatot indított a Szövetségi Nyomozó Iroda és az amerikai Igazságügyi Minisztérium, hogy kideríthessék a nagybank szerepét a fejlesztési bank tranzakcióiban - írja a The Wall Street Journal.

Pénzmosási és korrupciós ügyben nyomoznak a hatóságok a maláj fejlesztési banknál (1Malaysia Development Bhd), a vádak szerint többmilliárd dollár hiányzik a bank kasszájából. Az ügy a maláj miniszterelnököt is rosszul érinti, mivel a fejlesztési alap az ő felügyelete alá tartozik. Korábbi hírek szerint a hatóságok olyan 700 millió dollárnyi összegre bukkantak Najib Razak miniszterelnök állítólagos bankszámláján, amely a fejlesztési bankhoz kapcsolódó bankoktól és vállalatoktól származott.
Stabil banki garanciák mellett kereskedne? Szakértői tippekkel várjuk a TraderSzobában.
Megnézem

Az amerikai nyomozó iroda és a minisztérium most azt vizsgálja, hogy a Goldmannak tanácsadóként milyen szerepe volt a korrupciós és pénzmosási ügyekben. A hírek szerint a maláj fejlesztési bank három tranzakciójánál is részt vett tanácsadóként az amerikai nagybank. A Goldmannál egyébként nem ez az első eset, hogy hasonló ügyben nyomoznak, korábban a líbiai állami befektetési alap tevékenységében való közreműködésért kapott igen magas jutalékokat, ráadásul kiderült, hogy az alap bonyolult és pénznyelő befektetéseket kínált a hozzá nem értő vezetőinek." pf link

Van még olyan piac, amit nem manipuláltak a bankok vagy csak még nem derült ki???

"Manipuláció: újabb piacon buktak le bankok
2015. október 2. 08:56

Összesen 1,86 milliárd dolláros peren kívüli egyezséget kötöttek a Wall Street legnagyobb bankjai sértettjeikkel amiatt, hogy korlátozták a versenyt a csődbiztosításként ismert CDS-piacon - számolt be az amerikai The Wall Street Journal a felperesekre hivatkozva. Az összeg harmadát a már amúgy is agyonbírságolt JP Morgan fizetheti ki, amely bank viszont most egy másik ügyben győzelmet aratott a 2008-ban becsődölt Lehman Brothers felett.

A 12 bankot és 2 iparági csoportot érintő egyezség révén a bankok hajszálnyival kevesebbet fizetnek, mint a néhány héttel ezelőtti előzetes egyezségben szereplő 1,87 milliárd dollár. A megállapodás csak egy azon ügyek sorában, amelyben a bankok manipulálták

a bankközi kamatokat,
a devizaárfolyamokat,
a nemesfémek piacát,
különböző derivatív instrumentumokat,

és ezekért sok milliárd dollár bírságot és peren kívüli kompenzációt fizettek ki. A mostani botrányban érintett CDS-ek olyan szerződések, amelyek egy vállalat vagy állam csődje esetén kompenzálják azok hitelezőit. 2014 végén a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint 16 000 milliárd dolláros volt ez a piac, ami jókora esést jelent a 2007 végi 58 000 dollárhoz képest. A mostani ügy egy 2013-ban indult vizsgálat lezárultát jelenti, ugyanakkor az amerikai igazságügyi minisztérium 2009-ben és az Európai Bizottság 2013-ban indított vizsgálatai még folyamatban vannak.

A vádlott bankok a következők: Bank of America, Barclays, BNP Paribas, Citigroup, Credit Suisse, Deutsche Bank, Goldman Sachs, HSBC, JP Morgan, Morgan Stanley, Royal Bank of Scotland, UBS. A CDS-iparágban érintett két nagyon szereplő pedig a Nemzetközi Swap és Derivatív Szövetség (ISDA) és a Markit Group. Úgy tudni, az 1,86 milliárd dolláros összeg harmadát, 595 millió dollárt a JP Morgan fizetheti ki, míg a Morgan Stanley, a Barclays és a Goldman Sachs rendre 230, 175, illetve 164 millió dollárt fizet.

Egy másik ügyben viszont győzedelmeskedett a JP Morgan: a cégtől 8,6 milliárd dollárt követelt volna a 2008-ban fizetésképtelenné vált Lehman Brothers, amely azt állította, dollármilliárdokat szívott el tőle a JP Morgan a bedőlést megelőző hetekben a befektetési bank elsődleges klíringbankjaként. A csütörtökön közzétett 31 oldalas bírósági ítélet szerint azonban alapvetően nem állják meg a helyüket a Lehman Brothers vádjai. Míg a másik ügyet nem kommentálta, ezt a bejelentést üdvözölte a JP Morgan."

"A CCP Research, egy brit kutatócég összeszedte, mennyi bírságot fizetett ki az általuk követett 16 globális nagybank 2010-től 2014 végéig. A bírságokat főleg a pénzügyi válság előtt elkövetett szabálytalanságokért kapták, brutális összeggel bűnhődnek miattuk: tavaly év végéig 205,5 milliárd fontot fizettek ki. Ez forintra átszámolva mai árfolyamon 88 262 ezer milliárd forintot jelent. A legutóbbi rekord közeli magyar lottóötösből 17,5 ezer darabra lett volna szükségük a bankoknak, hogy ezt kifizessék.

Egy korábbi, a Reuters által közölt hasonló listában a fentitől eltérnek az összegek, ugyanis abban a 100 millió dollár alatti bírságok nem szerepelnek, az egy 20-as lista, és a listázott bankok sem teljesen fedik egymást. A másik listát itt nézheti meg. " pf

Visszataszító mentegetőzésével még lejjebb sűllyeszti magát az erkölcstelenség fertőjében...

""Terézanya is manipulálta volna a kamatokat, ha teheti"
2015. június 4. 09:19

Tom Hayes, a Libor manipulációs botrány egyik kulcsemberének vallomása szerint a kamatokkal való trükközésről magas vezetői szinteken is tudtak - írja a Financial Times. Vallomása szerint egykori felettesével, a UBS befektetési banki üzletágának korábbi társ-vezérével, Carsten Kengeterrel is beszélt a Libor manipulációjáról egy meetingen.

A Libor manipulációjáról meglehetősen magas szinteken is tudtak. Nem mondták meg, hogyan csináljam, de világossá tették, milyen irányba kell mennie

- vallotta Tom Hayes, a Libor botrány egyik kulcsembere és egyben vádlottja az ügyben nyomozó brit hatóságnak még 2012 végén, amikor elfogták.

Vallomásában kitér arra is, hogy még Carsten Kengeterrel, a UBS befektetési banki üzletágának akkori társ-vezérével is beszélt a kamatok manipulációjáról egy meetingen. Kengeter tavaly október végén ment el a UBS-től, azóta a frankfurti tőzsdét is üzemeltető Deutsche Börse vezére. Hayes "benyomása" már a UBS-hez való érkezésekor is az volt, hogy a bankon belül már korábban is manipulálták a kamatokat.

Terézanya is manipulálta volna a Libort, ha kereskedett volna vele

- vélekedett Hayes vallomásában.

A 35 éves bankár, Tom Hayes, más kereskedőket bevonva napi szinten manipulálta a kamatlábakat (főleg a jen Libort). Hayes összesen 25 személlyel működött együtt, akik az HSBC, a UBS, a JP Morgan, az RBS, a Deutsche Bank, a Rabobank és a Citi alkalmazottai voltak, illetve 3 független brókert is behálózott. A kamatokat úgy alakította, hogy a saját derivatív kereskedési stratégiája jövedelmező legyen.

2015.05.26 21:27 Így tömte degeszre a zsebeit a kamatokkal trükköző bankár

Tom Hayes a UBS-nél 2006-ban eltöltött első két hónapja alatt néhány millió dolláros bevételt termelt a banknak, 2007-re ez 50-re, 2008-ra 89 millió dollár körülire emelkedett, 2009 harmadik negyedévének végére pedig 150 millió dolláros bevételt ért el. Ezután ment át a Citihez, ahol 2010 közepéig dolgozott, mert úgy érezte, nem fizetik meg eléggé a UBS-nél. A manipulációval eltöltött évek alatt a UBS-nél 1,3, a Citinél 3,5 millió fontot keresett." pf

"Visszatér a gazdasági válság egyik kirobbantója
2015. május 28. 15:20

Alig hét évvel a brókercég összeomlása után a Lehman Brothers egykori elnök-vezérigazgatója, Dick Fuld visszatért az ingatlan-üzletágba. Áprilisban kezdte meg működését a Matrix RE Brokerage ingatlanközvetítő cég, mely a jelenleg is készülő honlap szerint ingatlantanácsadói szolgáltatások széles skáláját kínálja. A cég nem rég költözött be egy 635 négyzetméteres irodába a manhattani Park Avenue-n.

Fuld sokak szemében a gazdasági világválság egyik kirobbantója, mivel az ő vezetése alatt dőlt be a 30 milliárd dolláros Lehman Brothers 2008-ban - emlékeztet a cnbc.com."

Igazán szimpatikus figura: link kire is emlékeztet...

Kellene már egy cikk nagyvezíreink korrupciós ügyeiről és letartóztatásaikról is, akadna bőven ügy.

Erre létrehozzák a nemzeti (kamu)korrupcióellenes ügynökséget, besza behú :))

"2015. május 28. 09:28

A FIFA (nemzetközi labdarúgó szövetség) több felsővezetőjét fogták el tegnap reggel Zürichben az amerikai igazságügyi minisztérium kérésére. A 47 pontot tartalmazó több száz oldalas vádiratban többek között csalással, pénzmosással, zsarolással vádolnak meg több tisztségviselőt. A vádiratban több globális nagybank neve is felmerült, bár egyelőre csak vizsgálják, milyen szerepük volt a vesztegetési ügyben. Már csak ez hiányzott nekik.

A válság óta a nagy globális bankokat sorra érték a botrányok: volt itt válságpapír-ügy (hivatalos nevén jelzálogfedezetű értékpapírok szabálytalan értékesítése), Libor-manipulációs botrány, devizapiaci és árupiaci manipuláció, amerikai szankciókkal sújtott országokkal való üzletelés. Ezek miatt az évek során súlyos dollármilliárdos bírságokat fizettek, így most biztosan nem örülnek annak, hogy egy újabb botrány kapcsán bukkant fel a nevük: a FIFA vesztegetési ügyében.

A FIFA-botrány 164 oldalas vádiratában felmerül a JP Morgan, a Citigroup, az HSBC, a Bank of America, a UBS és a svájci Julius Baer bankok neve - írja a Financial Times. A FIFA kilenc vád alá helyezett tisztségviselője és a sportvilág őket megvesztegető 5 vezetője ezeknek a bankoknak a számláit használták a pénz mozgatásához. A vád szerint nagyjából 150 millió dollárnyi csúszópénzt fizettek különböző jogokért (például meccsek közvetítési jogáért) a korrupt FIFA-s tisztségviselőknek.

Túl korai lenne azt mondani, hogy bármilyen problémás tevékenységet fedeztünk volna fel (a bankoknál - a szerk.), de ez is része lesz a nyomozásnak

- nyilatkozta Kelly Currie, az ügyben illetékes New York-i kerületi ügyész.

A Citigroup, a JP Morgan, a Bank of America, az HSBC és a Julius Baer nem nyilatkozott a lap megkeresésére, a UBS pedig annyit közölt, hogy rutinszerűen együttműködtek a hatóságokkal. A felsorolt bankoknál például azt vizsgálhatják, hogy segítettek-e a piszkos pénz tisztára mosásában. A vádiratban szereplő konkrét átutalt összegek egyébként legtöbbször egyesével is meghaladják az 1 millió dolláros összeget."

"Így tömte degeszre a zsebeit a kamatokkal trükköző bankár
2015. május 26. 21:27

Tom Hayes, a UBS és a Citigroup egykori derivatív kereskedője volt a Libor manipulációs botrány egyik kulcsembere - jelentette ki az ügyben vizsgálódó brit hatóság (UK Serious Fraud Office) nyomozója, Mukul Chawla egy keddi bírósági meghallgatáson a Financial Times cikke szerint. A nyomozó mindezt az öt hónap alatt összegyűjtött 82 órányi felvétel és bizonyítékok alapján nyilatkozta.

Mukul Chawla elmondása szerint a 35 éves bankár, Tom Hayes, más kereskedőket bevonva napi szinten manipulálta a kamatlábakat (főleg a jen Libort). Hayes összesen 25 személlyel működött együtt, akik az HSBC, a UBS, a JP Morgan, az RBS, a Deutsche Bank, a Rabobank és a Citi alkalmazottai voltak, illetve 3 független brókert is behálózott. A kamatokat úgy alakította, hogy a saját derivatív kereskedési stratégiája jövedelmező legyen.

A kapzsisága vezetett oda, hogy elképesztő méreteket öltött a becstelensége
- mondta a nyomozó Hayes-ről.

Tom Hayes a UBS-nél 2006-ban eltöltött első két hónapja alatt néhány millió dolláros bevételt termelt a banknak, 2007-re ez 50-re, 2008-ra 89 millió dollár körülire emelkedett, 2009 harmadik negyedévének végére pedig 150 millió dolláros bevételt ért el. Ezután ment át a Citihez, ahol 2010 közepéig dolgozott, mert úgy érezte, nem fizetik meg eléggé a UBS-nél.

A manipulációval eltöltött évek alatt a UBS-nél 1,3, a Citinél 3,5 millió fontot keresett."

"Hogyan lehet milliárdokat csalni devizakereskedéssel?
András Bence
2015. május 22. 14:20

Mi magyarok sem vagyunk híján a pénzügyi csalásoknak, de a világ legnagyobb piacán, a devizapiacon sokunk számára teljesen elképzelhetetlen mértékű trükközést folytattak egyes bankok. Méghozzá egészen egy évtizedig. Vizsgálatok és jogi procedúrák sorát követően az érintett bankok szerdán 5,6 milliárd dolláros bírságot kaptak. De hogyan is csinálták ezt a devizapiaci csalást? Egyáltalán hogyan lehet manipulálni a devizaárfolyamokat? Elmagyarázzuk.

Hogy lehet ekkorát csalni?

Ahogy szerdán beszámoltunk róla, nemrég több globális méretű bankot büntettek 5,6 milliárd dollárra (több mint 1500 milliárd forintra) devizapiaci manipuláció miatt. Óriási összeg, de mégis miféle csalásról van szó, amiért ekkora bírság jár? Az ügy már nem új keletű, ugyanakkor máig sokakban felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan vitték véghez a csalást a megnevezett bankok ezen a misztikus piacon. Ha valaki ismeri a pénzügyi piacok működését, akkor sejtheti, hogy ez valójában nem is annyira egyszerű kérdés. A globális devizapiaci forgalom több mint 5000 milliárd dollár volt naponta a Nemzetközi Fizetések Bankjának a legátfogóbb felmérése szerint (ezt háromévente végzik el, a legfrissebb adatok 2013-as állapotokat tükröznek). Ez egy felfoghatatlanul nagy szám (ugyanakkor "notional" alapon értik), sem a részvény, sem pedig a kötvénypiac nem ér a közelébe. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor "csak" az azonnali (spot) devizapiacról beszélünk, ami nagyjából 2000 milliárd dolláros napi forgalommal bír. Szintén egy őrületes szám, az éves magyar GDP tizenötszöröse naponta!

A devizapiac így már csak a méretéből adódóan is akkora, hogy nehezen lehet elképzelni olyan esetet, amikor valaki manipulálja a bankközi árfolyamokat. Márpedig mégis ez történt, és most elmondjuk, hogy mindez hogyan ment végbe. Először is három fontos tényezőt kell megértenünk a történetben:

Az első fontos sajátossága a spot devizapiacnak, hogy ez döntően a globális bankok birodalma, akik dealerként működnek és a klienseik számára váltanak devizákat. Ők ebben az árjegyző tevékenységükben a vételi és az eladási árfolyamok közti különbséget (spreadet) teszik zsebre, de saját kontóra is kereskedhetnek. A piaci részesedése egyes globális bankoknak pedig egészen meglepő méreteket öltött: az Euromoney egy korábbi felmérése szerint alapvetően négy bank dominálja különösen súlyosan a devizapiac spot világát: a Deutsche Bank, a Citigroup, a Barclays és a UBS. Ők ezen felmérésben a spot kereskedési volumen nagyjából feléért feleltek, ami megdöbbentő koncentrációnak tűnik és az első feltétele volt annak, hogy létrejöhessen a csalás.
A másik tényező, ami a helyezet kialakulásához vezetett, az nem más, mint maga a forex piac szabályozatlansága. A devizapiac egy bankközinek nevezett (noha ezt a globális hálót nem pusztán bankok működtetik) over-the-counter piac, vagyis nem tőzsdén folyik. Emiatt az egész átláthatósága eleve korlátozott, de valójában még a szintén főleg OTC-n kereskedett kötvényeknél is nagyobb szabadságról van szó a devizák esetében. Ez egy szabályozás által szinte alig érintett piac, méghozzá olyannyira, hogy a spot deviza-tranzakciókat a részvényekkel és a kötvényekkel ellentétben nem is tekintik pénzügyi instrumentumoknak a fejlett világ szabályozó szervei. Ennek köszönhetően nem vonatkozik rájuk az uniós Mifid (Markets in Financial Instruments Directive), mentesülnek továbbá az amerikai Dodd-Frank Act alól is, ami az OTC derivatívákat próbálja szabályozni. Az hogy ez így van, valójában óriási hatékonyságot ad magának a piacnak, ami segíti az országok között gazdasági tranzakciók egyszerűbbé és olcsóbbá tételét, ami áldásos a világ számára. Ezt a szabályozói torzítás nélküli piacot tartja emiatt a szakirodalom a legközelebbinek a tökéletes piaci versenyhez. A bökkenő csak az, hogy a szabályozatlanság speciális körülmények között akár visszaélésekre is lehetőséget ad.
A piac általános sajátosságán túl kellett még egy speciális körülmény, ami a manipulációs csalás lehetőségét biztosította egy ennyire likvid környezetben. Ez pedig a fixingek (rögzítések) használata, illetve a rájuk koncentrálódó kereskedelem. Ez a furcsának hangzó jelenség teljesen általános és bevett gyakorlat a pénzügyi piacok univerzumában, különösen, amikor olyan decentralizált és nem transzparens területről van szó, mint a devizapiac. Ha valaki devizát szeretne váltani a bankközi piacon, akkor általában ezt úgy teszi, hogy kér a bankjától egy ajánlatot, aki pedig attól függően, hogy mennyire fontos (és gazdag) ügyfélről van szó, különböző váltási árat ad neki. Ennek a tranzakciónak az információját pedig megtartja magának, ami miatt a tőzsdékkel ellentétben itt nehéz egészen tudni, hogy pontosan éppen "hol is van a piac". Persze egyes bakok ezt maguk is jegyzik, sőt saját fixingeket adnak ki, de a piacon az egyik legnépszerűbb ilyen szolgáltatást bankoktól független szervezetek nyújtják, mint például a World Markets és a Thomson Reuters. A devizapiacon az egyik ilyen tehát a WMR fixing, aminek a legnépszerűbb időpontja Londonban délután négy órakor van. Ezt úgy hozzák létre, hogy egyperces időintervallumban különböző árjegyzőkön keresztülfutott valós jegyzések mediánját veszik, ami aztán benchmarkként szolgálhat. Sok vállalat és befektető a fixing nyújtotta kényelem és transzparencia miatt pontosan ezt az időpontot választja a devizaváltásaihoz (vagy pedig ez alapján áraz), azt remélve, hogy ezzel a medián árral rosszul nem járhat, a bankok pedig belemennek, hogy a fixing alatt váltanak az ügyfeleiknek.

Nézzünk most egy példát!

Nos, a piaci sajátosságok mellett pontosan ebben a harmadik pontban említett körülmény az, ami a devizakereskedőket egy igen csábító helyzettel állította szembe. Mindezt legegyszerűbben most egy példán keresztül mutatnánk be. A gigabankunk parkettén vagyunk és kapunk az egyik ügyfelünktől egy megrendelést fél négykor, hogy legyünk szívesek 1 milliárd eurót svájci frankra váltani neki a WMR fixingen. Tapasztalt kereskedőként ismerjük az adott devizapár likviditásának mélységét, vagyis azt hogy mennyire reagál rugalmasan az árfolyam egy ekkora tétre. 1 milliárd euró súlyos eladói tétnek számít még az EURCHF keresztben is - ami egyébként meglehetősen likvid -, így az egyperces időintervallumban képesek lehetünk lefelé mozdítani az árfolyamot. Máris adódik az a csábító lehetőség, hogy a saját tétünkkel, vagy már meglévő pozíciónkkal, azonos irányú kereskedést hajtsunk végre közvetlenül a fixing előtt. Vagyis mi is adjunk el mondjuk 100 millió eurót frankért cserébe, majd amikor jön a kliensünk 1 milliárd eurós összege, ami lejjebb viszi az árfolyamot, akkor vegyük vissza. Az árkülönbség lesz a nyereségünk. Ha megcsípünk akár csak 10 bázispontot is, azzal már nyertünk 100 ezer eurót. Mai forintárfolyammal számolva ez több mint 30 millió forintot jelent egy délután folyamán. A valóságban pedig ennek a sokszorosáról is szó lehetett. Naponta.

Hogyan lehet milliárdokat csalni devizakereskedéssel?

Az ügylet nagyon vonzó a devizakereskedő szemével, de nem teljesen kockázatmentes. Az ő számára ebben két kellemetlen dolog történhet: az egyik, ha egy másik nagybank kereskedője éppen ellentétes irányba nyit jelentős pozíciót, ami miatt az árfolyam nem úgy változik, ahogy arra számítunk. A másik pedig, ha valamilyen piaci hír miatt ugrik hirtelen számunkra kedvezőtlenül az árfolyam. Ez utóbbi ellen nincs védekezés, de ez a ritkább kimenetel is egyben. Az előbbire viszont van egy megoldás, még ha nem is legális. Egészen egyszerűen meg kell tudakolnunk a többi nagybank kereskedőjétől, hogy nem tervez-e hasonlóan nagy téttel a piacra lépni, amivel keresztbe tenne nekünk. Ha pedig már beszélgetünk velük, akkor már össze is hangolhatjuk az eladásainkat vagy a vásárlásainkat, egyre biztosabbá téve, hogy ezen a kicsi időintervallumon általunk kontrollálva mozdul el az árfolyam a kedvező irányba. Kész is vagyunk, profit.

Mára feltárt kereskedői elbeszélésekből tudhatjuk, hogy sokuk így is kockázatosnak tartotta a tevékenységet, ezért általában csak kevésbé jelentős (és likvid) devizapárok esetében csinálták, illetve azokban is főleg akkor, amikor tudtak egy nagy tét érkezéséről. Ez viszont nem egy ritka dolog, a legtöbb hónap végén jelentős tőkepiaci allokációk mennek végbe, ami bőven ad lehetőséget a fentebb vázolt manipuláció folytatására. Beszámolók szerint még azzal is trükköztek, hogy a jelentős téteket - egy algoritmussal rendkívül dinamikusan - apránként dobták a piacra, hogy a fixing által meghatározott medián (középső) árat minél inkább számukra kedvezően állítsák be. Ennek a tevékenységnek hatására az árfolyamok vizsgálata is szépen kimutatja, hogy a legnépszerűbb 4 órás délutáni WMR fixing ideje körül a korábbi időpontoktól jelentősen eltérően viselkedik a piac. Martin Davis, a Georgetown University közgazdasági tanszékéről pontosan ezt tárta fel empirikusan, bebizonyítva, hogy az árfolyamok mennyire abnormálisan viselkedtek ennek a gyakorlatnak köszönhetően.

Az esetet azóta egyre nagyobb részleteiben tárják fel, így mostanra azt is tudjuk, hogy egy évtizedes, napi szintű gyakorlatról volt szó. Ehhez képest a szerdán bejelentett 5,6 milliárd dolláros bírság, hogy sok vagy kevés, azt döntse el mindenki maga." pf

"2015. április 21. 08:44 pf

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium arra törekszik, hogy 5 nagybank, köztük a JP Morgan és a Barclays devizapiaci manipulációval kapcsolatban indult vizsgálatát május közepéig egy összevont megállapodás keretében oldja meg. A megegyezés néhány nagybanknak akár 1 milliárd dollárt elérő bírság megfizetését is jelentheti - írja a Financial Times.

A JP Morgan és a Barclays mellett a másik három érintett bank az ügyben a Citigroup, a Royal Bank of Scotland és a UBS. Egyes források szerint ugyanakkor nem könnyű az Igazságügyi Minisztérium helyzete, mivel mindegyik ügyben más feltételek állnak fent és ezek egyidejű megoldása nagy kihívást jelenthet.

A Barclaysnál például külön kell vizsgálni azt is, hogy a banknál alkalmazott devizapiaci algoritmusokat is felhasználta-e a pénzintézet a csaláshoz. Az ügyhöz közel álló források szerint a hatóságok a Deutsche Bank devizapiaci algoritmusait is vizsgálják, bár maga a bank nincs benne a mostani megegyezésről szóló tárgyalásokban.

2015.02.27 09:25 Devizapiaci botrány: egymást hátráltatják a hatóságok

Tavaly novemberben hat bank egyezett meg az amerikai, brit és svájci hatóságokkal a devizapiaci manipuláció ügyében, összesen 4,3 milliárd dolláros bírságot kifizetve. Az akkori megállapodásokban részben a JP Morgan, a Citigroup, a UBS és az RBS is részt vett, de ez a megállapodás még nem tartalmazta az Igazságügyi Minisztérium által indított vizsgálatok eredményét."

"A 2008-as válság előttihez hasonló módon lazítják fel hitelezési sztenderdjeiket az amerikai bankok - figyelmeztetett az egyik pénzügyi felügyelet.

Az Office of the Comptroller of the Currency (OCC) nevű hatóság szerint a vállalati hitelek mellett olyan fogyasztói hitelek esetében is visszatértek korábbi laza hitelezési gyakorlatukhoz az amerikai bankok, mint amilyenek a hitelkártyák vagy az autóhitelek.

Zsinórban három éve tart a lazítási folyamat az éves jelent szerint. A bankok az alacsony kamatkörnyezetben a kockázatosabb ügyfeleket is keresik, emellett tartanak a nem banki szereplők által támasztott versenytől is.

Az OCC-nél úgy vélik, hasonló trend van kibontakozóban, amilyen a kétezres évek közepén jellemezte az amerikai hitelpiacot. A 2006-os és a 2014-es jelentés között meglepően sok a hasonlóság, ugyanakkor az OCC szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a hitelezési sztenderdek túl lazák lennének, mindenesetre vannak olyan területek, ahol úgy tűnik, a bankok túl sok kockázatot vállalnak."

"2014. november 12. 12:40

A devizaárfolyamok manipulálása miatt a UBS-nek 139 millió dolláros nyereségről kell lemondania. Sajtóértesülések szerint a svájci bank az ügyfelek érdekeit figyelmen kívül hagyva súlyosan megsértette a devizapiaci tevékenységekre vonatkozó szabályokat.

Ma derült ki, hogy öt nagybankot bírságoltak meg az amerikai, brit és svájci hatóságok a devizaárfolyamok manipulálása miatt. Az amerikai felügyeleti szerv 1,4 milliárd dolláros, míg a brit pénzügyi felügyelet (FCA) összesen 1,8 milliárd dolláros bírságot szabott ki.

A svájci felügyeleti hatóság a bírság mellett bejelentette azt is, hogy 11 UBS munkatárs ellen indítottak eljárást. Azonban még ennél is érzékenyebben érintheti a bankot az, hogy a hatóságok a nyereség egy jelentős részét (139 millió dollárt) "lefoglalták", mivel azt a bank a szabályokat megsértve szerezte. Emellett két évig korlátozzák a devizapiaci ügyletekkel foglalkozó dolgozók kompenzációjának lehetséges mértékét is, ráadásul a banknak a devizapiaci kereskedési rendszerének legalább 95%-át automatizálnia kell majd.

A várható bírságok miatt a svájci pénzintézet még múlt hónapban 1,74 milliárd dolláros tőketartalékot képzett. Az Euromoney adatai alapján a Citigroup, a Deutsche Bank és a Barclays után a UBS a negyedik legnagyobb devizapiaci kereskedő." pf

2014. szeptember 27. 08:30

Sokba fájhat a devizapiaci árfolyamok manipulálása az érintett nagybankoknak. A héten hat nagybanknál is előzetes vizsgálatot folytatott a brit pénzügyi felügyelet (FCA) és nem kizárt, hogy a UBS által a Libor-manipulációra korábban kifizetett 160 millió fontnál (261 millió dollár) is többre kell majd számítaniuk, ha bűnösnek találtatnak - írja a MarketWatch.

A brit pénzügyi felügyelet a héten előzetes meghallgatást tartott a Citigroup, JP Morgan, Barclays, RBS, HSBC és UBS bankoknál a devizaárfolyamok manipulálásának ügyével kapcsolatban. A felügyelet már most hangsúlyozta: az érintett bankoknak még a UBS kamatláb manipuláció ügyében kifizetett 160 millió fontját meghaladó bírsággal is számolniuk kell, amennyiben bizonyítják az érintett bankok elleni vádakat.

Az FCA meghallgatásaiba egyelőre nem vonta be az amerikai hatóságokat és értesülések szerint nem is igen várható egy közös amerikai-brit felügyeleti vizsgálat, miután az amerikai banki vizsgálatok várhatóan 2015-ben is folytatódnak majd."

"A Barclays 38 millió fontos bírságra számíthat, amiért összevontan kezelte az ügyfelek és a bank pénzét. 3 évvel korábban szintén egy hasonló ügy miatt kellett pengetnie a banknak, akkor 1 millió font értékben - írja a Financial Times.

A Barclaysnek azért kell szembenéznie a bírsággal, mivel 2007 és 2012 között összevontan kezelte az ügyfelek pénzét és a bank saját alapjait, így egy esetleges csődesemény megnehezíthette volna az ügyfelek számára a kifizetést.

A brit banknak a 2012-es Libor-manipuláció miatt korábban 290 millió fontos bírsággal kellett szembenéznie, de azóta is számos jogi eljárást folytattak ellene a szabályozó hatóságok." pf

Megállapodott a Goldman Sachs (NYSE) az amerikai lakáspiaci ügynökséggel a jelzálogfedezetű értékpapírok megtévesztő értékesítése miatti büntetéséről. A bank 3,15 milliárd dollárt fizet az ügy lezárásáért, amit a második negyedévben erre az ügyre félretett céltartalékából fog teljesíteni. A Goldman Sachs a két legnagyobb jelzálog-hitelezőnek, a Fannie Mae-nek és a Freddie Mac-nek adott el az áránál jóval értéktelenebb értékpapírokat a 2005-2007 között, melyek bedőlése hatalmas veszteségeket okozott a társaságoknak."

pf 2014. augusztus 21. 15:33

"A korábbi sajtóhíreknek megfelelő, 16,65 milliárd dolláros egyezséget kötött a Bank of America az általa évekkel ezelőtt megvásárolt Merrill Lynch és Countrywide Financial régi, jelzálogpiaci szabálytalanságai miatt az amerikai hatóságokkal. Az összeg csaknem 4000 milliárd forintnak felel meg.

A pénzügyi válság kezdete, pontosabban 2008 óta küzd a Bank of America az ellene benyújtott keresetekkel. Most viszont sikerült egyezségre jutnia a banknak az amerikai hatóságokkal, így minden idők legnagyobb, 16,65 milliárd dolláros bírságát fizeti a pénzintézet. A piac elvileg már beárazta ezt az óriási tételt, hiszen hetek, hónapok óta lebegett a hír.

2014.08.07 11:00 Gigászi bankbírság és pénzvisszafizetés a láthatáron

Bejelentették a történelem legnagyobb bankbírságát

Az összeg nagyjából akkora, amekkora profitot az elmúlt három évben elért a pénzintézet. A társaság így is 60 milliárd dollárt költött már jogi költségekre, így a mostanival együtt már csaknem 80 milliárdnál jár a bank. A büntetés legnagyobb része a Bank of America által korábban megvásárolt Merrill Lynch és Countrywide Financial által kibocsátott jelzálogfedezetű értékpapírok értékesítése során elkövetett szabálytalanságokhoz kapcsolódik.

Brian Moynihan vezérigazgató az elmúlt időszakban többször is megnyugtatta a befektetőket, hogy ez az utolsó nagy tétel a válsághoz kapcsolódó peres ügyek között."

Nagyjából 1,2 milliárd fontba kerülhet a Barclaysnek (London) a devizapiac és Libor-ráták manipulálása és a különböző kamatswapok megtévesztő értékesítése a Sanford c. Bernstein elemzője szerint. A bank év végén állapodhat meg az amerikai hatóságokkal a pontos bírságról, ám az 1,2 milliárd fontos lehetséges összeg több mint kétszerese lehet majd a pénzintézet tavalyi 540 millió fontos nettó profitjának."

2014. augusztus 7. 11:00

Minden idők legnagyobb, 16-17 milliárd dolláros, vagyis 3800-4000 milliárd forintnak megfelelő büntetését fizetheti ki peren kívüli megállapodás keretében a Bank of America hamarosan. A már régóta terítéken lévő büntetést jelzálogfedezetű kötvények szabálytalan értékesítése miatt kell kicsengetnie a hitelintézetnek.

9 milliárd dollárt készpénzben, a maradékot pedig ügyfelei terheinek mérsékléseként kell viselnie az amerikai nagybanknak lapértesülések szerint. A peren kívüli egyezség különböző részleteiről még most is tárgyal a bank a hatóságokkal. A lényeges pontokról a múlt héten egyeztek meg állítólag a felek Eric Holder főügyész és Brian T. Moynihan, a Bank of America vezérigazgatójának telefonbeszélgetése után. A megegyezés hiányában per indult volna a bank ellen.

Gigászi bankbírság és pénzvisszafizetés a láthatáron

Amennyiben sikerül véglegesen tető alá hozni a megállapodást, a Bank of America fizetheti minden idők legnagyobb büntetését. Felülmúlná ezzel a Citigroup júliusi 7 milliárd dolláros és a JP Morgan tavaly novemberi 13 milliárd dolláros büntetését. Utóbbi volt az USA történetének legnagyobb, egyetlen vállalatot érintő büntetése. A Bank of Americának ugyanakkor idén már volt egy hasonló megállapodása: ez 9,5 milliárd dollárról szólt a Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség (FHFA) felé. A jelenlegi büntetés elsősorban a Bank of America által korábban megvásárolt és kétes ügyekbe keveredő Countrywide Financialhez és Merrill Lynchez köthető." pf

"A jövő hét elején bejelenti a Lloyds Banking Group, hogy 200-300 millió font bírságot fizet amerikai és brit hatóságoknak, mivel manipulálta a jelentősebb referenciakamatokat - írja a Financial Times. Ez az összeg akár az ügyet "kirobbantó" Barclays bírságánál is nagyobb lehet.

A 25%-ban állami tulajdonban lévő brit nagybank összességében a tizenegyedik (illetve a hetedik egyedi a Barclays, a Royal Bank of Scotland, a UBS, a Rabobank, az RP Martin és az ICAP után) olyan hitelintézet lesz, amelyet brit és amerikai hatóságok a londoni bankközi kamatlábak (Libor) manipulációja miatt megbírságolnak. Eddig összesen 5,8 milliárd dollárnyi büntetést kaptak bankok, de több banknál még nem fejeződtek be a vizsgálatok: ilyen a Deutsche Bank, a Citigroup, az HSBC és a JP Morgan is.

A Lloyds peren kívüli megállapodásának része az amerikai árupiaci felügyelet (FFTC) és a igazságügyi minisztérium, valamint a brit pénzügyi felügyelet (FCA) felé fizetendő összeg. A közelgő bírság tiszta vizet önthet a pohárba, megkönnyítve a brit kormány számára, hogy tervei szerint eladja idén részesedésének egy részét, mégpedig 15-20%-ot.

A brit lap szerint valószínűleg nyilvánosságra hozzák annak a mintegy 40 e-mailnek a kivonatát is, amely bizonyítja, hogy 2006 és 2009 között a bank kereskedői arról értekeztek, miként piszkálják meg a kamatokat.

2012-ben a szintén brit Barclays volt az első, amelyet megbírságoltak a Libor manipulációja miatt: a bank akkor 290 millió fontot fizetett. Ez akkor az elnök és a vezérigazgató székébe körült, most azonban a Lloyds háza táján kisebb a felháborodás, hiszen a manipulációk óta cserélődött a menedzsment."

"Ma hivatalosan is bejelenthetik a Citigroup (NYSE) gigabírságát. Az óriásbank végül 7 milliárd dolláros büntetés fizetésében állapodhatott meg az amerikai hatóságokkal a jelzálog-fedezetű értékpapírok válság előtti megtévesztő értékesítéséért. A bejelentés a piacnyitás előtti gyorsjelentéssel együtt érkezhet majd."

"A BNP Paribas büntetése után az amerikai hatóságok azt tervezik, hogy keményebben lépnek fel a szabályokat megsértő bankok ellen. Így a Credit Agricole (Párizs), a Société Générale (Párizs), a Deutsche Bank (Xetra) kerülhet vizsgálatok alá pénzmosás elleni szabályok megsértése, vagy az USA által szankcionált országokban végzett üzleti tevékenység miatt."

Egy ország szankciókat hoz és aki nem veti magát alá az akaratának, azt megbünteti? Sőn!

"Ma hivatalossá válhat, hogy végül mekkora büntetést kell fizetnie a BNP Paribas-nak (Párizs). Az amerikai hatóságokkal végül 8,9 milliárd dolláros büntetés fizetésében állapodhatott meg a francia óriásbank, ami rekordbírságnak számítana. Ezen túl átmenetileg kizárhatják a dollár alapú elszámolásból a társaságot. Az FT szerint a BNP igazgatótanácsa már el is fogadta a gigabüntetést."

Ennyi büntetés 8 Milliárd dollár a Magyar teljes devizaadósság fele vagy több!

Új hitelek, lazítanak a Bankok nálunk?

Mégis sokat segíthetett a lakáshitelek kisebb robbanásának, hogy több bank is új termékkel rukkolt elő. A K&H például kifejezetten a hitelkiváltásra koncentrál és nagyban megkönnyíti a kölcsön olcsóbbra cserélését, így nem kér hitelbírálatot és tartozásigazolást. Az OTP új kedvezményrendszerével versenyképes kamat érhető el nagyobb jövedelem bankhoz utalásával és megfelelő öngondoskodással.

link

"Intézményi nagybefektetők közösen pereltek be hat nagybankot Amerikában. Az érintett bankokat nagyon hasonló szövegezésű vádiratban azzal perelik, hogy nem látták el megfelelően a befektetők védelmét a válság előtti időszakban a rossz minőségűnek bizonyuló jelzálogfedezetű értékpapírok kapcsán - írja a Financial Times. A mostani ügyekben olyan értékpapírok miatt perelnek a befektetők, amelyekre az eddig kötött megállapodások és bírságok nem vonatkoznak.

Intézményi nagybefektetők, köztük a Balckrock és a Pimco, hat bankot pereltek be szerdán a New York-i legfelsőbb bíróságon. A szövegezésükben nagyban hasonló vádiratokban azt állítják, hogy a Deutsche Bank, a Citigroup, a Bank of New York Mellon, a US Bancorp, a Wells Fargo és az HSBC nem foglalkoztak az "átható" hiányosságokkal, amelyek a jelzálogfedezetű értékpapírok mögötti hitelportfóliókat jellemezték. Pedig ez szerződésben vállalt feladatuk lett volna - állítják.

Eddig sem a bankok, sem a befektetők nem nyilatkoztak a lapnak az ügyről. A bankok az Egyesült Államokban eddig durván 100 milliárd dollárt fizettek megállapodások keretében és bírságként a válság során elkövetett szabálytalanságok miatt, melyek jó része jelzálogfedezetű értékpapírok értékesítéséhez köthető.

A mostani perekben az említett bankok úgynevezett "trustee" szerepét kezdik ki, amely szerint a pénzintézeteknek folyamatosan ellenőrizniük kellett (volna) az értékpapírok fedezeteként szolgáló jelzáloghitel-portfóliókat. Ezeket a bankokat az adott értékpapír kibocsátója nevezi ki arra, hogy biztosítsák, a befektetők mindig megkapják az őket illető kamatokat és kifizetéseket. Abban is szerepük van, hogy felügyelik, az értékpapírokat kibocsátó bankok szabályszerűen járnak-e el, ha az értékpapírok mögötti hitelek bajba kerülnek.

A megvádolt bankok a befektetőket például visszavásárlási megállapodások kikényszerítésével védhették volna meg. Ez annyit tesz, ha egy jelzálogfedeztű értékpapírt kibocsátó bank az általa ígértnél jóval rosszabb minőségű hiteleket csomagol értékpapír formába, akkor vissza kell vennie azokat a befektetőktől.

A mostani ügyekben olyan értékpapírok miatt perelnek a befektetők, amelyekre az eddig kötött megállapodások és bírságok nem vonatkoznak."

"Több mint 10 milliárd dolláros büntetést kaphat a Citigroup (NYSE) az amerikai hatóságoktól a jelzálogfedezetű értékpapírok válság előtti megtévesztő értékesítéséért. A Citi korábban csak 4 milliárd dolláros kártérítést ajánlott a peres eljárás elkerüléséért, azonban a hatóságok ezt keveselték, és már ezen a héten bíróság elé terjeszthetik keresetüket. A Citi 1,4 százalékot esett a hírre."

"Nyolc milliárd dolláros büntetést fizethet a UBS (Zürich) a devizaárfolyamok befolyásolása miatt. A UBS-en kívül még számtalan nagybank szembesülhet dollármilliárdos büntetésekkel emiatt, többek között a Deutsche Bankot (Xetra) 4,4 milliárd dollárra, a Citigroupot (NYSE) 4,3 milliárd dollárra büntethetik a hatóságok."

"Akár a teljes összeget elveszíthetik azok, akik az 2009-ben államosított osztrák Hypo Alpe Adria alárendelt kötvényeibe fektettek - számolt be az osztrák sajtó egy készülődő jogszabály-tervezet alapján. Az osztrák kormány lépése veszélyes precedenst teremthet, hiszen államilag garantált értékpapírokról van szó.

Lassan két éve folyik Európában a diskurzus arról, hogy a bajban lévő bankok pénzügyi helyzetét részben a befektetők teherviselésével, vagyis az úgynevezetett bail-in intézményével kell rendezni a jövőben. Arra azonban még nem volt példa, hogy ezt államilag garantált kötvények esetében tegyék meg.

A Hypo Alpe Adria esetében 900 millió eurónyi kötvény sorsa forog kockán. Az ORF jelentése szerint ezek befektetőit "akár teljes veszteség" is érheti. A Krone értesülése szerint viszont a kormány kifizeti a befektetői követelések 40%-át, hogy ezzel megelőzze a peres ügyeket. Mindez egy olyan jogszabály-tervezet része, amelyet az osztrák kormány állít össze a 2009-ben államosított Hypo Alpe leépítési tervének részeként, és várhatóan egy rossz bank (bad bank) felállítását is tartalmazza.

A terv bail-inre vonatkozó része egyes elemzők szerint veszélyes precedenst teremthet, hiszen Németországhoz hasonlóan Ausztriában is fontos része az állami garancia egyes bankok finanszírozásának. Amennyiben kiderül, hogy ez semmit nem (vagy az eddig gondoltnál jóval kevesebbet) ér, az nemcsak a bankok, de Ausztria befektetői megítélését is súlyosan érintheti. "

"A múlt heti hírekben megjelent 12 milliárd dollárnál jóval magasabb, 17 milliárdos büntetésre számíthat a Bank of America a jelzálogtermékek válság előtti félrekezelése miatt - írja a New York Times. Bár az elemzők egyre kisebb profitot várnak idénre a banktól, a befektetők díjazzák a jogi bizonytalanság enyhülését.

Az amerikai igazságügyi minisztérium és a Bank of America közötti tárgyalások június 9-én megszakadták, miután a cég 12 milliárd dolláros egyezséget ajánlott a vizsgálatok megszüntetése érdekében - mondták a lap forrásai. Arról azonban, hogy az ügy bíróságon folytatódna, egyelőre nincs szó.

2014.06.06 08:45 Rekordbírság készülődik Amerikában

A második legnagyobb amerikai bank csak egyike annak a legalább nyolc hitelintézetnek, amely ellen az igazságügyi minisztérium vagy az ügyészség vizsgálatot folytat a befektetők félrevezetése miatt. Tömegével csúsztak ugyanis szabálytalanságok a jelzáloggal fedezett kötvények minőségéről szóló jelentésekbe.

A Bank of America esetében még mindig azok az ügyek jelentik a legnagyobb problémát, amelyeket a subprime hitelezésben aktív Countrywide Financial, illetve a Merrill Lynch felvásárlásával örökölt. A JP Morgan tavaly novemberben 13 milliárd dolláros egyezséget kötött a hatóságokkal hasonló ügyben, ami akkor rekordnak számított, most azonban valószínűnek tűnik, hogy a Bank of America ezt felülszárnyalja.

A bank árfolyama kedden 0,5%-ot emelkedett, és bár a március 14 milliárd fölötti profitvárakozással ellentétben most már csak 10 milliárdos profitot várnak az elemzők (Reuters-konszenzus) a banktól, az árfolyam azt mutatja, hogy a befektetők arra számítanak, hogy a jogi bizonytalanságok elmúltával kiszámíthatóbbá válik a Bank of America jövőbeni eredménypályája."

Pf 2014. június 6. 08:45

"A Bank of America legalább 12 milliárd dollárt fizethet az amerikai igazságügyi minisztériumnak egy megállapodás keretében azért, hogy lezárhassa az ellene indított pert - értesült a Financial Times. A vád az amerikai bankok körében nem új keletű: ismét szabálytalanul eladott jelzálogfedezetű értékpapírokról van szó.

Az amerikai bankok a pénzügyi válság előtt rengeteg szabálytalanságot követtek el jelzálogfedezetű értékpapírok értékesítésekor. Jellemzően a valódinál jobb színben tüntették fel a jelzálogok minőségét, ezért indított hadjáratot ellenük az igazságügyi minisztérium és az állami jelzálogfinanszírozók (Fannie MAe és Freddie Mac), valamint több nagybefektető.

Legutóbb a Bank of Americát vették elő a hatóságok: minimum 12 milliárd dollárt akarnak rajtuk bevasalni a szabálytalan értékesítések miatt - tudta meg a lap, hozzátéve, hogy már a Wall Street Journal is meglebegtette korábban a hírt. A Bank of America nem válaszolt a lap megkeresésére.

A bank az állami jelzálogfinanszírozókat képviselő FHFA-nak (Federal Housing Finance Agency) már kifizetett 9,5 milliárd dollárt márciusban hasonló ügyben, 2009 óta a lap becslése szerint ezzel együtt körülbelül 25 milliárd dollárnyi büntetést fizetett. A most terítéken lévő büntetés azonban minden eddigit felülmúlja, az említett 9,5 milliárdos büntetéssel együtt még a JP Morgan 13 milliárdos rekordbírságánál is nagyobb lehet a végösszeg."

Forrás: Napi Gazdaság, 2014. május 28.
"A Magyar Nemzet szerint magyar adóbevallásukat módosítják olyan magánszemélyek, akik kisebb-nagyobb összeget tartanak Svájc valamely bankjában.

A lap szerdai cikke szerint elérték céljukat azok az érdeklődő, figyelemfelhívó levelek, amelyek a közelmúltban érkeztek Svájcból a helyi bankok magyarországi ügyfeleihez. A pénzintézetek arra kérték a címzetteket, hogy elfogadható módon igazolják ott tartott vagyonuk eredetét, egyúttal - ha kell - tisztázzák a viszonyokat.

A lap szakmai körökből úgy tudja, jórészt a banki felkérések hatására egyre több érintett keres fel idehaza adótanácsadót, arra adva megbízást, hogy rendezze a Svájcban lévő pénzek itteni adóügyi helyzetét.

A jelenség nem csak idehaza tapasztalható, Németországban például kis túlzással valóságos iparággá fejlődött a bevallások módosítása, a Svájcban lévő pénzek feltüntetése - írta az újság.

A nemzetközi jelenség mozgatórugóiról Lőcsei Tamás, a PwC adóügyi cégtársa a lapnak általánosságban azt mondta: a krízis kitörése óta az egyes országok hatóságai a költségvetési bevételek növelése érdekében mindent megtesznek a közterhek maradéktalan beszedéséért, ehhez pedig elengedhetetlen az államok közötti gyors információcsere.

A szakértő szerint a legalizálási folyamat Svájc érdekeit is szolgálhatja. A helyi pénzügyi szereplőknek kézzelfogható veszteséget jelenthetne, ha megkérdőjelezhetővé válna a svájci bankok tisztasága, márpedig ilyen következménye lenne annak, ha egy ottani pénzintézetről kiderülne, hogy például adócsalásból származó pénzeket bújtat - mondta Lőcsi Tamás."

2014. május 27. 09:50
"Fordulópontot jelenthet az évek óta tartó amerikai vizsgálatoknál, hogy sikerült tető alá hozni a megállapodást a Credit Suisse bankóriással. Lapértesülések szerint még 13 privátbank ellen van folyamatban vizsgálat, az adóelkerülésben segédkező bankok nyakán szorul a hurok, gyakorlatilag csak az a kérdés, hogy pontosan mekkora büntetést kell a szolgáltatóknak fizetniük. Szakértők szerint a hatóságok nem bánnak kesztyűs kézzel a bankokkal, viszont a cél nem az, hogy ellehetetlenítsék a működésüket.

Egy hete a pénzügyi világot is meglepte, hogy a Credit Suisse az utóbbi évtizedekben példanélküli módon bűnösnek vallotta magát az adóelkerülésben való segédkezésben és meglehetősen magas, 2,6 milliárd dollár büntetést fizetett ki különböző amerikai hatóságoknak. Szakértők szerint az eset kulcsfontosságú, mert alapul szolgálhat a hatóságok által még fokozottan vizsgált 13 banknál a megegyezéshez, amelyek között megtalálható a Julius Baer, a Zuercher Kantonalbank és az HSBC svájci leánya is.

A hatóságok véleménye szerint a megállapodások futószalagon érkezhetnek, az eset lezárásában nagy jelentőséggel bír, hogy a bank milyen fokú szabálytalanságot követett el és hogy mennyire mutatkozik együttműködőnek a hatóságokkal. Kathryn Keneally helyettes-főügyész szerint minden egyes esetnél megvizsgálják a tényeket és a körülményeket, hogy a büntetés megfelelő mértékét meghatározhassák. Azt is hozzátette a szakértő, hogy a Credit Suisse esete alapján a napnál is világosabbnak kell lennie, hogy az együttműködés a vizsgálat lezárásában kiemelt jelentőséggel bír.

Az időben előre haladva egyre nagyobb méretet öltött a vizsgálat, 2009 óta több mint 100 ember ellen indult eljárás az adóelkerülési botrányban. A tavaly megkötött svájci-amerikai megállapodás részeként több mint 100 bank (43 000 amerikai ügyféllel) lépett be abba a programba, amellyel rendezett körülmények mellett lehet "feloldozást kapni" a bűnök alól. A Credit Suisse mellett viszont volt még 13 bank, amely ebben a programban nem tudott részt venni, az ő esetükben egyre inkább szorul a hurok.

Nagyon úgy látszik egy korábbi amerikai adóhatósági vezető szerint, hogy az igazságügyi minisztériumnak megvan a terve arra, hogy a bűnösséget rábizonyítsa a bankokra, viszont a cél nem az, hogy romba döntsék az intézményeket. Afelől viszont senkinek sem lehet kétsége, hogy egy ilyen vizsgálatban egyik bank sem érzi majd komfortosan magát. Érdekesség, hogy a 13 svájci banki közül egyedül az HSBC-nek van nagyobb amerikai operációja, a többi szereplő inkább az országon kívül látta el a szolgáltatást, így akár egyes tevékenységek korlátozására vagy felfüggesztésére is sor kerülhet az amerikai piaccal kapcsolatban." pf

"26 millió fontos, azaz közel 10 milliárd forintos büntetést kell fizetnie a Barclays-nak (London), mivel a brit piaci felügyelet szerint visszaélt az erejével és befolyásolta az arany árát. A részvény ma 0,6 százalékos pluszban mozog."

az adófizetők pénzéből (közpénzből) finanszírozott "rezsicsökkentés", a "megvédjük a nyugdíjpénztárAKAT" kampány, az "átháríthatatlan" tranzakciós illeték, amit ráadásul úgy adtak be a műveletlenebb rétegnek, mintha az megegyezne az EU-ban szorgalmazott hasonló nevű adónemmel, stb. hazugságkampányok után is lesznek hasonló mértékű büntetések?
ezek mikor várhatók?

"Decemberben 6 bankot összességében 2,3 milliárd dollárra bírságoltak meg kamatláb-manipuláció miatt, az ügy folytatásaként az Európai Bizottság ma közölte, hogy félő az HSBC, a JP Morgan és a Credit Agricole is összejátszott az euró alapú kamatláb derivatívak eltérítésében. Amennyiben a vizsgálat valóban bebizonyítja a vádakat, akkor a bankok akár a globális forgalmuk 10%-át is elérő büntetést fizethetnek - írja a Reuters.

A kamatláb-manipulációs botrány újabb fejezetéhez érkeztünk el, a mai napon kiadott Európai Bizottság közlemény szerint Európa legnagyobb bankja, az HSBC, az amerikai JP Morgan és a francia Credit Agricole összejátszhatott az euró alapú kamatlábak manipulálásában. Az EB szerint az ICAP brókercéget hamarosan meg is vádolhatják a jen Libor kamatláb illetéktelen befolyásolása miatt.

Az amerikai és európai hatóságok az utóbbi időszakban összességében 6 milliárd dollárnyi bírságot szabtak ki 10 bankra és brókercégre, a londoni bankközi kamatláb (Libor) és az Euribor manipulációja miatt, miközben az ügyészek 16 embert csalással vádoltak meg. Az Európai Bizottság szerint félő, hogy a korábban említett bankok összejátszottak annak érdekében, hogy az euró alapú kamatláb derivatívak árát eltorzítsák.

A három bank és az ICAP, amely decemberben már elutasította a megállapodást, akár a globális forgalmának a 10%-ának megfelelő bírsággal is szembe nézhet, ha a vizsgálat valóban azt hozza ki, hogy a pénzügyi intézmények káros gyakorlatot folytattak és a trösztellenes szabályokat megszegték. A JP Morgan az EU vádjait megalapozatlannak tartja és mindent megtesznek, hogy megvédjék magukat, hasonló véleményt fogalmazott meg az HSBC is. A Credit Agricole egyelőre a megfogalmazott vádat és a részleteket vizsgálja.

Utoljára hasonló okokkal decemberben szabtak ki nagyobb büntetést, 6 bankot 2,3 milliárd dollárra büntettek meg, köztük volt a Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland és a Citigroup is. A bankok beismerték bűnösségüket és együttműködőnek bizonyultak, ezért a büntetésből 10%-os kedvezményt kaptak. A következő lépcsőfok a hatóságok szerint a devizapiaci manipulációk felderítése lehet, sok információval rendelkezik az Európai Bizottság is, egyelőre viszont nem lehet még ezen a téren konkrét lépést hozni." pf