A végcél: megfizethető, alacsony energiaárak az összes háztartás számára  

A verseny arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy fejlesszék a technológiájukat, alacsonyabb költségekkel működtethető és jobb minőségű infrastruktúrát hozzanak létre. Az a prekoncepció, hogy azért drága az energia, mert geci szolgáltató magas haszonkulcsot tesz rá, és a zsíros kapitalisták kiviszik a profitot, hát udvariasan fogalmazva is túlegyszerűsítés.

tehát nálad a "trollozás" = "igazad van" csak az egód nem engedi leírni...:-)

ha jól emlékszem nem volt mindíg közműmonopólium (most sincs mindenben), akkor mennyivel is csökkentek a te áraid a verseny hatására? Szóval akkor te is úgy véled, hogy ha holnap megszűnne mindenféle árszabályozás, akkor nem csökkennének hanem nőnének a fogyasztók által fizetendő árak. Aztán egyszer talán ha lenne tényleges verseny akkor esetleg majd még akár le is vihetnének kissé egyes árakat jó esetben - de erre senki nem vállal semmiféle garanciát merthát a nagy nagy tőkebefektetéseknek ugyebár versenyképes hozamot kell termelniük ez csak természetes!

komolyra fordítva: az állami közműmonopólium konzervál egy elavult rendszert, ami kizárja, hogy a fenntartási és üzemeltetési költségek csökkenjenek.

amikor nem fizetett troll vagy, hol dolgozol?

Szerintetek ha holnap megszüntetnének mindenféle hatósági árszabályozást és teljesen szabadon állapíthatnák meg a szolgáltatók az áraikat, akkor a gáz, a villany, a víz, a csatorna, a szemétszállítás lakossági fogyasztói árát mennyivel csökkentené holnaptól a te szolgáltatód?

a brüsszeli biztos alapvetően azt mondta, hogy a magyar kormány kapja be.

a főfülkés már előre megmondta, hogy harcolni kell brüsszellel a 'rezsicsökkentésért' amit egyebek mellett a zemberek kábítására (és a rezsi cégek kiszorítására!) találtak ki, mert a rezsi sokkal jobban csökkenhetett volna enélkül is... lásd a ~420Ft -os benzinár lement ~300.-Ft-ra... amiért a qrmány a 'rezsicsökkentés' örömére 50usd-olajár alatt +adókat vet ki... július1-től újra! valamint, pl.ha túl olcsó tej, a bor, a dinnye,stb. akkor különböző eszközökkel azok drágítását kényszeríti ki --neki nem a fogyasztó érdeke a fontos! szvsz

A magyar kormány álláspontjára

A #2-re írtad, ami a portfolio cikkének szövege. A cikk melyik részére érted, hogy sületlen?

Ritka nagy sületlenség, szerencsére csak a választási kampányban akarnak még egy bőrt lehúzni a rezsicsökkentésről,

"Ami a hatósági árat illeti, a végcélben egyetértettünk: megfizethető, alacsony árakat szeretnénk az összes háztartás számára - mondta az Európai Bizottság alelnöke, előre vetítve, hogy másban továbbra sincs konszenzus a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Hiszünk benne, hogy liberalizálni kell a piacot; sok piac túl van szabályozva, és míg a végfelhasználók szerint drága az áram, a nagykereskedők arról panaszodnak, hogy senki sem kíván beruházni az ágazatba - mondta. A mozgásteret érzékeltetve Sefcovic elmondta, az árak több mint felét nem ritkán a járulékos költségek teszik ki. Olyan forrásokat kell találni, amelyek jobb árakat biztosítanak, ugyanakkor egészséges versenyben - hangsúlyozta." Az ebben való hit kevés! Gondoskodnia kell róla, biztos úr! Amíg az egyes fogyasztók számára elérhető energiapiacon nincs tényleges verseny és a kínálat nem haladja meg jelentősen és lokálisan is a keresletet, addig az árfelszabadítás óhatatlanul áremelkedéssel jár. Ezt pedig kizárólag törvényi előírással lehet garantálni, ha direkt árat nem is, de árplafont mindenképpen kell szabni. Valós piacról pedig akkor lehet beszélni ha minden egyes fogyasztó több szolgáltató közül választhat, amelyek abban (is) versenyeznek, hogy ki mennyivel tud lemenni az árplafon alá - és ezzel de facto meg is szűnik majd az árszabályozás.

Majd jön ősszel a szociális rezsicsökkentés.

"Az európai uniós és régiós energetikai együttműködésről, az energiabiztonságról és a hatósági árról - vagyis rezsicsökkentésről - is tárgyalt Maros Sefcovic energiaunióért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel keddi budapesti látogatásán. Amint az a Magyarország és Horvátország közötti kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat aláírása apropóján kiderült, a budapesti és brüsszeli álláspontok nem kerültek közelebb rezsicsökkentés témában. Az energiaszegénységben szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a medencéjüket fűtik - fogalmazott Sefcovic. Védhetetlen érvvel intézte el a rezsicsökkentést a brüsszeli biztos Noha a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtónyilvános esemény hivatalos fő témáját a magyar-horvát földgázvezeték kétirányúsításáról szóló szándéknyilatkozat aláírása jelentette, az eseményen - annak kedélyes légköre ellenére - szóba kerültek kellemetlenebb témák is. A legfontosabb problémás területet pedig kétségkívül a magyarországi hatósági árszabályozás jelenti napjainkban: míg Brüsszel köztudottan nem nézi jó szemmel, a kormány igencsak ragaszkodik a rezsicsökkentéshez. Nagyon intenzív napunk volt Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnökkel, Tarlós István főpolgármesterrel és Aradszki András energiaügyért felelős államtitkárral is tárgyaltunk, sőt, még az Állatkertben is voltam, ahol megismerhettem a Széchenyi fürdő termálvizét hasznosító érdekes energetikai rendszert is - avatta be a megjelenteket budapesti programjának részleteibe Maros Sefcovic, energiaunióért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke. Nincs kompromisszum A témák között az európai uniós és régiós energetikai együttműködés, az energiabiztonság és a hatósági ár is napirendre került - mondta el. Ami a hatósági árat illeti, a végcélben egyetértettünk: megfizethető, alacsony árakat szeretnénk az összes háztartás számára - mondta az Európai Bizottság alelnöke, előre vetítve, hogy másban továbbra sincs konszenzus a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Hiszünk benne, hogy liberalizálni kell a piacot; sok piac túl van szabályozva, és míg a végfelhasználók szerint drága az áram, a nagykereskedők arról panaszodnak, hogy senki sem kíván beruházni az ágazatba - mondta. A mozgásteret érzékeltetve Sefcovic elmondta, az árak több felét nem ritkán járulékos költségek teszik ki. Olyan forrásokat kell találni, amelyek jobb árakat biztosítanak, ugyanakkor egészséges versenyben - hangsúlyozta. Cél, hogy hatékonyabb módon védjük meg a veszélyeztetett fogyasztókat; az energiaszegénységben szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a medencéjüket fűtik - fogalmazott Sefcovic, hozzátéve, hogy a kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel és Aradszki András államtitkárral is tárgyaltak. Az energiaügyi biztos azt is elmondta, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Tarlós István budapesti főpolgármesterrel is megbeszélte azon tervét, miszerint szeretne 2018-ban egy beruházási platformot szervezni a magyar fővárosban, amelynek középpontjában az energiahatékonyság fokozása állna. A kormány 4 pontjaSefcovic szavaira reagálva Szijjártó Péter elmondta, a magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai során, ezek: Az árakat európai versenytényezőnek kell tekinteni, ezért az energiaárak alacsonyan tartása stratégiai érdek; Az energiamix összeállításának nemzeti hatáskörben kell maradnia; Ennek technológiafüggetlennek kell lennie; A nukleáris energiát nem érheti negatív megkülönböztetés.Egyelőre csak a szándéknyilatkozat él Az eseményen ünnepélyesen aláírták a Magyarország és Horvátország közötti tartós kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozatot. Az esemény Magyarország szempontjából nagy jelentősséggel bír, a fejlesztés megvalósulását követően ugyanis Magyarországnak immár déli irányból is megadatik a gázvásárlások elvi lehetősége. A terv szerint Magyarország 2019 első negyedévétől vásárolhat majd gázt Horvátországból, a magyar ellátásbiztonság és az útvonalak diverzifikálása szempontjából azonban a vezeték igazi értékét az adná meg, ha elkészülne a régóta tervezett krki LNG terminál is. Ehhez Magyarország Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint "minden támogatást megad". A megállapodás teljes mértékben tükrözi az EU energiapolitikai céljait: közös hozzáférést az energiához - fogalmazott Sefcovic, aki szerint míg 2015-ben még intenzív vita folyt a közép-európai gázvezeték tervekről, napjainkban ez már az egyik legjobban működő terület. Szükség van jó hálózatokra, és jól fejlett kapcsolati rendszerekre a régióban is; a szándéknyilatkozat aláírása az első jó lépés ebben az irányban - fogalmazott. Az eseményen jelen lévő Martina Dalic, horvát miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter köszönetet mondott az Európai Bizottságnak a közvetítésért és a megállapodáshoz való hozzájárulásért. A horvát miniszterelnök-helyettes szavai szerint jelenleg a legfontosabb energetikai projekt Horvátországban az LNG terminál építése, amelynek építése idén nyáron kezdődhet el. A terminál az észak-déli gázfolyosó déli lába lehet majd; az LNG terminálon keresztül érkező gáznak Horvátország határain kívül is elérhetőnek kell lennie Közép-Kelet-Európában- tette hozzá. Intenzív tárgyalás Oroszországgal Magyarországnak emellett érdeke a dél-európai gázfolyosóhoz való csatlakozás is, ami a korábban Déli Áramlat néven tervezett vezeték újabb verziója lenne, az eredetileg tervezettnél kisebb kapacitással. A csatlakozás érdekében Magyarország intenzíven tárgyal Oroszországgal és Szerbiával - mondta Szijjártó. Kérdésre válaszolva Martina Dalic és Szijjártó Péter is elmondta, az INA-ügy nem került napirendre a keddi tárgyalásokon. Az ügyben nem merült fel új fejlemény; a horvát kormánynak a Mollal kell megállapodnia a részvénycsomagról, a magyar kormánynak annyi a kikötése, hogy a magyar állam nem szállhat ki veszteséggel az üzletből - tette hozzá a magyar külgazdasági és külügyminiszter."