A tervezettnél kedvezőbb lett a 2011-es év költségvetési egyenlege - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délutáni "Jövőbe mutató tavalyi számok" című közleményében. Az uniós módszertan szerint számolt többlet a GDP 4,3%-át éri el,...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=165085
Mert mi is az egyszeri tétel?
Ami egyszeri, azaz nem ismétlődik meg minden évben!
Így egyszeri tétel a MNYP-i elkülönítések átvétele, a büntetések (ÁFA-visszafizetési kötelezettség), a konszolidációk (azaz az elmúlt évek sarainak rendezése), ahogyan a MOL-részvények megvételét sem lehet rendszeresen ismétlődőnek venni!
De ha a MOL-részvények megvétele (500 Mrd Ft) rendszeresnek tekinthető, akkor a MNYP-i elkülönítések is, különösen azért, mert míg idén nem lesz MOL-vétel, addig MNYP-i pénzek újra lesznek! S ha valami egymást követő két évben van, az miért is nem tekinthető rendszerenek? ;-)
"pf 2012. április 3. | 14:52
Tavaly 4,3%-os költségvetési többlet keletkezett a költségvetésben. Ebből levonva a nyugdíjpénztári vagyon előirányzatban figyelembe nem vett összegét, és hozzáadva az egyszeri kiadásokat (áfavisszatérítés, MFB-tőkeemelés, végtörlesztés, MÁV-adósság átvállalása) adódik a 2,43%-os költségvetési hiány - tette közzé külön közleményben kedd délután a Nemzetgazdasági Minisztérium saját számításait, miután korábbi cikkeinkben arra mutattunk rá, hogy nem derülnek ki a 2,43%-os deficit számításának részletei." link
A napi-nál kissé más tételekből hozták ki ugyanazt a 2,43%-os végeredményt. link
Nem feltétlenül, ugyanis a "költést" lehet és szokták is igazítani a bevételekhez mértékben és időben is.
áfavisszatérítés: 250 mrd,
MFBank tőkeemelése: 120mrd,
MÁV konszolidálása: 50mrd,
megyei önkormányzatok konszolidálása: 196mrd
Ezek döntés kérdései (az elsőt kivéve, ami eu döntés következménye és örökség Verestől), skálázhatók, előrehozhatók, eltolhatók.
Ez a példád megint sántít, mert ránk - adófizetőkre - igaz, de a költségvetés, az állam akkor is költ, ha nincs miből. És, persze nekünk kell majd kifizetni a számlát.
"HA az egyszeri tételeket kiveszik az egyik oldalon AKKOR ugyanúgy ki kell venni a másik oldalon is!"
Ez nem biztos, hogy jó lenne. Mondjuk van egyszeri bevételem 10 Ft, és egyszeri kiadásom 100 Ft. Vagy fordítva. Ha kiveszem, akkor is valótlan egyenleget kapok, ha nem, akkor is.
Nos azt kell azonos módon eldönteni, hogy mi egyszeri tétel és mi nem az - mégpedig bevételi/kiadási oldalfüggetlenül!
HA az egyszeri tételeket kiveszik az egyik oldalon AKKOR ugyanúgy ki kell venni a másik oldalon is!
Ha benne marad mindkét oldalon, akkor erős többlet van. Amit persze figyelmen kívül lehet hagyni, de szerencsére akkor is kifejti a pozitív hatását: pl. a visszafizetett hitelek után nem kell kamatot fizetni még akkor sem, ha bármilyen mondvacsinált kalkulációnál kiveszik az egyenlegből.
Ha viszont mindkét oldalon kivesszük az egyszeri tételeket, akkor kiadódik a 2,5% körüli szám.
Ha csak a kiadásoknál veszik ki az egyszeri tételeket, akkor óriási többletet lehet kiszámolni, ami pont akkor baromság, mintha csak a bevételeknél veszik ki az egyszeri tételeket de a kiadásoknál meg nem és így kihoznak egy semmihezsemmiköze számot.
Hát, és is szeretnék költeni (616+250+120+50+196=) 1232 milliárdot , valamint 500 (MOL) milliárdot úgy, hogy nem növeli a költségvetésem deficitét... :-)
Igen erről megy a vita, ám senki nem hajlandó pontosan definiálni, hogy mi az "egyszeri tétel" mi a "strukturális egyenleg" definíciója és hol van az törvénybe iktatva?
Ennyi jelent meg most a tavalyi egyszeri tételekről:
"Mi az egyszeri tétel?
Míg a KSH egyszeri tételnek a nyugdíjpénztári vagyonátadás számította, a NGM teljesen másként dolgozott: szerintük a tavalyi hiányba nem kell többek közt beszámítani a mintegy 616 milliárdnyi kiadást. Így az NGM szerint nem hiánynövelő tétel az Európai Bíróság döntése miatti áfavisszatérítés (250,0 milliárd forint), az Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárdos tőkeemelése, a MÁV 50 milliárdos és a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidálása.
Ráadásul az elszámolási sajátosságok szabályai miatt Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlását nem kell a kiadások között feltüntetni, így a hiányszámot sem növelte az 500 milliárdos tétel. Az ESA szabályok szerint ugyanis nem számít hiánynövelő tételnek nyereséges üzleti vállalatba való állami befektetés, annak ellenére, hogy az ehhez szükséges forrásokat elő kellett teremteni.
Az Európai Bizottság (EB) épp azért tartotta fent a magyar kormánnyal szembeni túlzottdeficit-eljárást, mert a tavalyi hiánycsökkentést egyszeri tételekkel érte el, vagyis a hiánycsökkentés nem fenntartható." napi
"Jobb lett a tavalyi deficit - Matolcsyék szerint ez "óriási siker"
2012. március 30. | 16:54
A tervezettnél kedvezőbb lett a 2011-es év költségvetési egyenlege - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délutáni "Jövőbe mutató tavalyi számok" című közleményében. Az uniós módszertan szerint számolt többlet a GDP 4,3%-át éri el, egyszeri tételek nélkül pedig a deficit 2,43% lett a korábban vállalt 2,94%-os hiánycél helyett. A tárca indoklása szerint a kedvezőbb deficitszám "egyértelműen az arányos, egykulcsos adórendszernek köszönhető". A külföldi elemzőknek is kiküldött dokumentum megjegyzi, hogy "sem a nemzetközi pénzügyi szervezetek, sem a hazai elemzők többsége nem bízott abban, hogy a kormány képes lesz 3% alatt tartani a költségvetés hiányát". Hangsúlyozza emellett, hogy a kormány 2012-ben és 2013-ban is teljesíteni tudja a vállalt hiánycélt.
A Központi Statisztikai Hivatal az EDP-jelentés keretében azt közölte, hogy a kormányzati szektor adóssága tavaéy év végén 22 692 milliárd forint volt, ami a GDP 80,6%-a.
Az uniós tagállamoknak a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében évente kétszer (április és október elsejéig) kell jelentést tenniük a költségvetés fő számairól, a Nemzetgazdasági Minisztérium vélhetően ezért hozta most nyilvánosságra a 2011-es költségvetés egyenlegét és ezzel párhuzamosan a KSH az adósságadatot (várhatóan ezeket a számokat fogja közölni az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is).
Az NGM péntek délutáni tájékoztatása szerint "az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3%-át jelenti. Az egyszeri tételek nélkül a költségvetési hiány - a vállalt 2,94 % helyett - 2,43% lett, amely az előző évek eredményeihez és más országok adataihoz képest is óriási siker".
A 2011-es költségvetés várakozásoknál jobb helyzete (az Európai Bizottság a hónap elején 4,1%-os többletet jelzett előre) kedvező az idei kilátások szempontjából is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen alapokon nyugszik az idei évre tervezett hatalmas költségvetési kiigazítás.
Ilyen még nem volt a tárca szerint
"A rendszerváltás óta Magyarországon még soha, egyetlen kormány sem tudta költségvetési többlettel zárni az évet. Az tehát, hogy 2011-ben a Kormány a költségvetést pozitív egyenleggel zárta, egy egészen kivételes helyzet. Még akkor is, ha ebben néhány különleges intézkedés is szerepet játszott" - büszkélkedik a minisztérium a 2011-es költségvetési többlettel, de azt nem részletezi, hogy a többlet elsősorban a mintegy 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyon elszámolásának volt köszönhető.
"A kormány a múlt évre vonatkozó költségvetés elfogadásakor azt vállalta, hogy - az évközbeni egyszeri tételek nélkül - a hiány 2,94% lesz. Ennek fényében még jelentősebb, hogy a kitűzött célhoz képest mintegy fél százalékkal kisebb hiánnyal zárt a büdzsé. 2004 óta ez volt az első év, hogy az EU által előírt 3% alatt tudtuk tartani a költségvetési hiányt" - teszik hozzá.
Valóban kivételes volt a tavalyi év, de nemcsak a 3% alatti cél teljesítése miatt, hanem annak megvalósításának módja miatt is (a GDP közel 10%-ának megfelelő vagyon került az államhoz a magánnyugdíjpénztáraktól).
Emlékezetes, az Európai Bizottság részben azért léptette tovább a Magyarország ellen kilenc éve folyó túlzott deficit eljárást, mert úgy értékelte, hogy az előírt határidőre, 2011-re a kormány nem teljesítette az EU elvárásait, és a költségvetés strukturális pozíciója romlott. Vagyis ebből a szempontból az óriási, várakozásokat meghaladó költségvetési többlet nem javított az ország megítélésén.
Miért lett jobb az adat?
A minisztérium indoklása szerint "a tervezetthez képest sokkal kedvezőbb hiány egyértelműen az arányos, egykulcsos adórendszernek köszönhető". "Az új rendszer 40 ezer új munkahelyet teremtett, mintegy 6%-os reálkereset növekedést produkált, jelentősen javította a gyermekes családok anyagi helyzetét és hozzájárult a gazdaság kifehéredéséhez. Az arányos, egykulcsos adórendszernek köszönhető 60 milliárd forintos többletbevétel pedig hozzájárult a pénzügyi konszolidációhoz is" - magyarázza a minisztérium.
(Érdemes itt megjegyezni, hogy a 60 milliárd forintos "többletbevétel" a módosított előirányzathoz képest jelentkezett a tavalyi költségvetésben.)
Teljesíti a kormány a célokat
"A vártnál pozitívabb államháztartási hiány alakulását azért is tekintjük jelentős előrelépésnek, mert sem a nemzetközi pénzügyi szervezetek, sem a hazai elemzők többsége nem bízott abban, hogy a Magyar Kormány képes - az egyszeri tételek nélkül - az államháztartás hiányát 3% alatt tartani. A 2011-ben elért 2,43%-os költségvetési hiány jelzésértékű arra vonatkozóan is, hogy a Magyar Kormány a kézben tartott, fegyelmezett államháztartási gazdálkodás mellett 2012-ben is tudja teljesíteni a kitűzött 2,5%-os, 2013-ban pedig a 2,2%-os hiányt" - hangsúlyozza az NGM közleményében, amelyet péntek délután a külföldi elemzőknek is elküldött.
Hogy állt az adósság?
Közben a KSH nyilvánosságra hozta az EDP-jelentés keretében a kormányzati szektor egyenlege mellett az államadósság 2011. év végi adatát is. "A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2011 végén 22 692 milliárd Ft volt, a GDP 80,6%-a" - írja a KSH."
\"\"az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlege 2011-ben 1204,6 milliárd forint többlettel zárt, ami a GDP 4,3%-át jelenti. Az egyszeri tételek nélkül a költségvetési hiány - a vállalt 2,94 % helyett - 2,43% lett\"
Kiderült: túlteljesítette tavalyi deficitcélját a kormány
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=165085