Az MSZP-s Török Zsolt az OTP elnök-vezérigazgatójához fordul magánnyugdíjpénztár-ügyben; azt kéri, hogy a bankár adjon neki és 800 ezer tagtársának tanácsot, írja az MTI. A szocialista politikus, akinek a magánnyugdíj-pénztári befizetéseit az OTP...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=142781
Ön miért szavazta meg 2009. június 29-én, hogy önkéntes alapon vissza lehessen lépni a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe?
Csak nem azért, amit a kormányzati indoklást összefoglalva így summázott az MTI:
Az utóbbi években már többször is volt lehetőség arra, hogy a nyugdíjpénztárak tagjai módosítsanak korábbi elképzelésükön. A magánpénztári tagok számára azért nyitották meg újra a tb-rendszerbe való visszalépés lehetőségét, mert a pénzügyi válság – akárcsak a világ más országaiban – alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát. A múlt évi, mintegy 422 milliárd forintos befektetési veszteség lenullázta magán-nyugdíjpénztárak előző években elért befektetési nyereségét, tízéves reálhozamuk így mínusz 0,73 százalék. Az idei első negyedévben 62,9 milliárd forint volt a befektetési veszteség, a második negyedévi adatok a kasszák szerint már kedvezőbbek lesznek.
Ha Ön másfél éve a szavazatával is elismerte, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszert össze tudja dönteni a tőzsde, akkor idén miért tiltakozik ennek még az elvi lehetősége ellen is?
Tisztelt Szóvivő Úr!
Módfelett érdekel az is, vajon az Ön pártja, amelyik 1997-ben megszavazta a magánnyugdíj-pénztárak felállítását, és amelyik a mostani rendszer kitalálója és védelmezője, miért nem vette a fáradságot az elmúlt 13 évben arra, hogy kidolgozza a magánnyugdíjak fizetésének a módját?
És ha már 13 évig nem volt fontos tudatni az állampolgárokkal, hogy mire számítsanak a befizetéseikért cserébe, akkor miért volt fontos tavaly hirtelen visszafogadni több tízezer magánnyugdíj-pénztári tagot az állami rendszerbe? Csak nem azért, mert hirtelen, idejekorán derült volna ki, hogy a pénzbeszedésben törvényileg támogatott magánnyugdíjpénztárak a kifizetésekben enyhén szólva sem jelesked(né)nek?
2. Ráadásul most ezt az egész juttatási rendszert is átcsatornázták egy "üzleti titokkal" körbebástyázott bankba, ráadásul felhatalmazták a "Róbert bácsi" működésre.
3. A helyzet még "pikánsabb", miszerint minden vállalkozástól a (hazai és külföldi) "baráti" vállalkozásokhoz folyik a pumpálás.
Azért nem lenne korrekt, ha nem jegyezném meg, hogy nemzetközi szinten is pontosan ez zajlik, csak "nagyban" és ügyesebben.
Ezek felettébb érdekes és mélyen elgondolkoztató részletek, amiket írsz. De komolyan...
Nem csoda, hogy a hideg is kiráz BÁRMILYEN állam által vállalkozóknak juttatott pénzügyi támogatás említésétől.... mintha szociálisan rászorulók lennének... :)
Az államnak nem az egyik sikeres vállalkozástól beszedett adó átpumpálása a másik vállalkozóhoz a feladata. Pont.
Volt és van is elképzelés a járulékok megfelelő biztonságára, csak ezt eddig egyetlen kormány sem kívánta meglépni, bár egyszer felmerült ennek kísérlete "szuperbruttó" néven.
A lényege, hogy munkabérnek ezentúl (a klasszikus értelmezéssel megegyezően) a munkaerő költségét kell nevezni (ez az a bizonyos szuperbruttó). Ez esetben a vállalkozások nem a járulék egy (nagyobb) részének a teherviselői, hanem a munkavállaló "postásai", ahogy például az SZJA esetében. Így amennyiben egy vállalkozás nem fizeti be a munkavállalótól levont járulékot, ugyanúgy sikkasztást követ el (és törvényesen lecsukható), mintha most nem fizeti be a levont SZJA-t. (Ezért nincs a levont SZJA-ban adóhiány.)
Ez a megoldás egyszersmind világossá tenné, hogy a munkahely teremtő beruházások esetén az állam a munkavállalót (annak költségét) és nem a vállalkozót támogatja, ezért ezeket a támogatásokat sem lehetne "okosban" lenyúlni. Magyarul az állam úgy támogatná (nem mellesleg teljesen átláthatóan és egyenlő feltételek mellett) az új munkahelyek létrejöttét, illetve válságosabb időszakban a megőrzését, hogy részben ő fizetné a munkavállaló bérét.
Ma például van olyan új "nagyértékű" beruházás, ahol az állam mintegy 10 millió Ft.-al támogat minden új munkahelyet, miközben csak két év foglalkoztatást köt ki feltételként.
Így ha például eléggé közel vagy a tűzhöz, akkor kapsz ilyen támogatást mondjuk 1000 emberre, és 2 év alatt kétszeres minimálbér mellett is jól megszeded magad, még akkor is ha minden "munkásod" otthon marad. Ha netalán valami értéket is termelnek, az már csak hab a tortán. Na erre jó igazán ez a fajta támogatás, és ezért nem szorgalmazta senki a megváltoztatását. (És ezzel még éppen csak a jéghegy csúcsát meséltem el.)
Egyébként a két felvetésemen jóval több mint 3000 milliárd veszteség keletkezett, csak sajnos nincs ilyen irányú összesítés előírva egyetlen államigazgatási szervnek sem, így nincs bizonyító erejű adat (hisz még az adózással összefüggő adatokat is csak 5 (6) évig kell megőrizni.
A járulékkedvezmények esetén valóban érdemes lenne megvizsgálni, hogy teljesültek-e a kedvezményt kapók által tett vállalások és létrejöttek-e a járulékfizető munkahelyek.
Hello,
ha jól emlékszem az Apeh kb. 1000milliárdos behajtatlan követelésen csücsül (ennek jó része megy a levesbe). A kérdésed másik fele passz.
Lehet hogy nem jársz messze a 3e mrd-tól.
Bár szvsz nem reális hogy nem legyen bedölt vállalkozás ill. hogy ne adjon a mindenkori kormány kedvezményeket a vállalkozóknak (kicsiknek és nagyoknak). Kérdés csupán a mértéke
Ez közel olyan eset, mint mikor Zuschlag viccet csinált a rémes múltból, csak jelenleg az történt, hogy a királyt vonja kérdőre a fajankó, hogy meztelen-e vagy sem.
Jó kérdések, tetszik!
Van valami elképzelésed, hogyan lehetne legalább egy részét beszedni?
Törölt felhasználó2010. 12. 13. 17:42
#8
Szívesen megkérdezném, hogy az elmúlt 13 évben mennyi volt a csődbement vagy eltűnt vállalkozások által meg nem fizetett járulékok értéke, továbbá mennyi járulékkedvezményt adtak a kormányok a külömböző nagyvállalkozásoknak ugyanezen időszak alatt.
Szerintem e két tétel nagyobb mint az mnyp-k teljes vagyona!
csatlakozom a mosolyhoz. :)
Már azt hittem ezt a ziccert kihagyják. Ebből ugyanis a "nagy barát" nem tud jól kijönni. Kíváncsi vagyok a média ki tud és ki akar-e kényszeríteni valamilyen határozott választ?
Ez nagyon ügyes! Csányi egy hónapja mondatta le a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi otp-s elnökét, Nagy Csabát, hogy ne egy otp-s kekeckedjen orbánnal. Vajon válaszol-e?
Az MSZP Csányi Sándort kérdezi meg magánnyugdíjpénztár-ügyben
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=142781