Régóta olvasom a topikot, de most jött el a hozzászólás ideje. A statisztika kb. jó lehet és ki is egészíteném pár saját adattal. 2009: 144 (52-53 nm panel Bp. III. és XIX. kerület) 2010: 230 (27-28 nm panelek Bp. III. kerület), a többi jó lehet, de ez eléggé általános, mert egy jó állapotú, alacsony emeletes, 4 szintes panelban a Pók utcán közel van (volt!!!) az 1.000.000 magyar forinthoz a nm ár 2018-ban. 18 éves koromtól kb. 25-ig albérletben lakva fokozatosan alakult ki, hogy egyszer nekem is lesznek ingatlanaim, de én egészen másképp fogok "bánni" a bérlőkkel. Fokozatosan próbáltam megvalósítani az ötleteimet, úgy hogy közben tanultam és nálam okosabb emberek történeteit figyeltem. A 2000-es évek közepén ott álltam 4 diplomával, tanítottam és vezettem 2 iskolát. A fizetésem pont annyi volt mint most az átlagbér, vagyis akkor nagyon jónak számított, főleg pedagógusként. A terveim illetve a számításaim szerint 2009-ben jött el az idő a megvalósításra. 2009-ben megvettem egy 53-as panelt. Fele kp., fele hitel. A lakás egy tapétázás és festés után kész volt a kiadásra. A felújítást saját kezűleg csináltam. Fontos volt, hogy a bérleti díj adózás után fedezze részleteket illetve a következő lakásra egy tartalékot is képezhessek. Kb. így jött ki a féele kp. fele hitel. Mivel a fizetésem még elbírta a következő hitelt, ezért 1 év múlva belevágtam a következőbe az elsőhöz hasonló módon. És innen ez "öngerjesztő" volt egy darabig. Közben az LTP-k is folyamatosan lejártak, lehetett előtörleszteni. Keletkezett egy kis tartalék, amit a gyerekeimre tudtam költeni, mert ez az alap szerintem. Sajnos az oktatásban eltöltött kb. 10 vezetői év után rá kellett jönnöm, hogy a központi oktatás kevés lesz. Ezért a gyerekek az utóbbi éveket már 3 különböző országban teljesítették. Kb. 4 éve 3 panelt "beáldoztunk" egy félig saját kezűleg épített családi házra és a maradék adózva ott van közel a 4k-hoz. Ráadásként szerintem a bérlőkkel is általában jó a viszony, mert van aki 6 éve folyamatosan bérlőnk. Úgy érzem az 5. x-en már túl, hogy ha nagyobb baj nem jön akkor a nyugdíj is rendben lesz. Valószínűleg nem milliárdokkal, de jó színvonalon. Persze ma már a JTM meg egyéb dolgok miatt ez nem lenne kivitelezhető, de akkor működhetett. Közben rálátásom nyílt egy kicsit az építőiparra, mert egy idő után nem hívtam mindenre szakembert csak arra amire feltétlen szükséges volt. Így mondhatom van egy fél építőipari végzettségem is. Ma is egy suliban dolgozom, de már nem vagyok vezető. (Ez is megérne egy misét miért ment el a kedvem. Megsúgom, nem a pénz miatt.) A fizetésem, mint 15 éve. Ez az igazi szégyen, (ennyit a tanári béremelésről) de hát szeretem csinálni. Hát nekem kb. így lehetett. És csak annyi történt, ahogyan Brian Tracy is mondta: "A gazdagságod legnagyobb forrása ott található a két füled között. Kezdd el használni." És ami még nem árt ha van: a támogató család és egy kicsi szerencse...
Régóta olvasom a topikot, de most jött el a hozzászólás ideje. A statisztika kb. jó lehet és ki is egészíteném pár saját adattal.
2009: 144 (52-53 nm panel Bp. III. és XIX. kerület)
2010: 230 (27-28 nm panelek Bp. III. kerület), a többi jó lehet, de ez eléggé általános, mert egy jó állapotú, alacsony emeletes, 4 szintes panelban a Pók utcán közel van (volt!!!) az 1.000.000 magyar forinthoz a nm ár 2018-ban.
18 éves koromtól kb. 25-ig albérletben lakva fokozatosan alakult ki, hogy egyszer nekem is lesznek ingatlanaim, de én egészen másképp fogok "bánni" a bérlőkkel. Fokozatosan próbáltam megvalósítani az ötleteimet, úgy hogy közben tanultam és nálam okosabb emberek történeteit figyeltem. A 2000-es évek közepén ott álltam 4 diplomával, tanítottam és vezettem 2 iskolát. A fizetésem pont annyi volt mint most az átlagbér, vagyis akkor nagyon jónak számított, főleg pedagógusként. A terveim illetve a számításaim szerint 2009-ben jött el az idő a megvalósításra. 2009-ben megvettem egy 53-as panelt. Fele kp., fele hitel. A lakás egy tapétázás és festés után kész volt a kiadásra. A felújítást saját kezűleg csináltam. Fontos volt, hogy a bérleti díj adózás után fedezze részleteket illetve a következő lakásra egy tartalékot is képezhessek. Kb. így jött ki a féele kp. fele hitel. Mivel a fizetésem még elbírta a következő hitelt, ezért 1 év múlva belevágtam a következőbe az elsőhöz hasonló módon. És innen ez "öngerjesztő" volt egy darabig. Közben az LTP-k is folyamatosan lejártak, lehetett előtörleszteni. Keletkezett egy kis tartalék, amit a gyerekeimre tudtam költeni, mert ez az alap szerintem. Sajnos az oktatásban eltöltött kb. 10 vezetői év után rá kellett jönnöm, hogy a központi oktatás kevés lesz. Ezért a gyerekek az utóbbi éveket már 3 különböző országban teljesítették. Kb. 4 éve 3 panelt "beáldoztunk" egy félig saját kezűleg épített családi házra és a maradék adózva ott van közel a 4k-hoz. Ráadásként szerintem a bérlőkkel is általában jó a viszony, mert van aki 6 éve folyamatosan bérlőnk. Úgy érzem az 5. x-en már túl, hogy ha nagyobb baj nem jön akkor a nyugdíj is rendben lesz. Valószínűleg nem milliárdokkal, de jó színvonalon. Persze ma már a JTM meg egyéb dolgok miatt ez nem lenne kivitelezhető, de akkor működhetett. Közben rálátásom nyílt egy kicsit az építőiparra, mert egy idő után nem hívtam mindenre szakembert csak arra amire feltétlen szükséges volt. Így mondhatom van egy fél építőipari végzettségem is. Ma is egy suliban dolgozom, de már nem vagyok vezető. (Ez is megérne egy misét miért ment el a kedvem. Megsúgom, nem a pénz miatt.) A fizetésem, mint 15 éve. Ez az igazi szégyen, (ennyit a tanári béremelésről) de hát szeretem csinálni. Hát nekem kb. így lehetett. És csak annyi történt, ahogyan Brian Tracy is mondta: "A gazdagságod legnagyobb forrása ott található a két füled között. Kezdd el használni." És ami még nem árt ha van: a támogató család és egy kicsi szerencse...