PORTFOLIO FORUM

2024 január 1-től nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény Magyarország és az Egyesült Államok között. Ez azoknak a befektetőknek igazán fontos akik az amerikai piacot preferálják. Az európai bejegyzésű ETF-ek orvosolják a felmerülő problémákat. Ki milyen UCITS ETF-be fektet be, vagy tervez befektetni?

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
7
8
9
10
11
12
13
+10
utolsó

helosziaszevasz 2023. 05. 03. 17:15

#80

Illetve nem lehet elmenni szó nélkül a bogleheads.org mellett. Rendkívül hasznos oldal az ETF/index befektetés szempontjából. Sokat lehet az ott leírtakból tanulni. (a fórum része is kifejezetten jó)
Viszont többszörös felkiáltójellel szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy amerikai honlap. Ergo az ott leírtakat (bár a honlapon és a fórum részen van direkt nem amerikai befektetőknek dedikált rész) mindig kontextusba kell helyezni, hiszen ami egy amerikainak megfelelő válasz/megoldás az egy európainak egyáltalán nem biztos. (ennek az oka a UCITS szabályozás, elérhető termékek száma, az amerikai örökösödési adó európaiakra vonatkozó része stb....)

helosziaszevasz 2023. 05. 03. 16:53

#79

Írtam már pár hozzászólással régebben a justetf.com-ról. Talán a legjobb európai ETF honlap.
De mik vannak még?
extraetf.com (Németül van. Amit én sajnos nem beszélek, de a lényeget így is meg lehet érteni + a google fordító azért segít az ügyön)
trackingdifferences.com (Az ETF-ek követési különbségét (mekkora az eltérés a követett indexhez képest) lehet rajta követni. Egész hasznos)
trackinsight.com (Követési külöbség és összehasonlítások kapács egész jó honlap)
Egész jó blogok a befektetésekről, ETF-ekről, stratégiákról, pszichológiáról:
bankeronwheels.com, awealthofcommonsense.com, ofdollarsanddata.com

helosziaszevasz 2023. 05. 03. 16:39

#78

Érdemes kitérni a lump sum (azonnali befektetés) és a dollar cost averaging (folyamatos vásárlás) stratégiákra.
Ha 5, de akár 10 éven belül szükséged van a befektetésre szánt pénzre, akkor a cashnek nem a részvénypiacon a helye. Ezt vegyünk kiindulási pontnak.
Ha egészen biztosan nincs szükséged a pénzre (több évtizedes távon sem), akkor matematikailag a legjobb döntés az azonnali befektetés. Majdnem érdektelen, hogy 2-3-5-10 éves távon mi fog történni, hiszen a befektetési időtávod 30-40 évben mérhető. (ha valaki örökli majd a portfóliódat, akkor akár 60-70-80 év)Osztalék visszaforgatásokkal számolva még nem volt 8%-nál alacsonyabb átlag 30 éves hozam az elmúlt 100 évben. (Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet majd valamikor alacsonyabb, de azért ez nem rossz kiindulási alap. Az meg a ráadás, hogy ez USD hozam. A forintos hozam potenciálisan még nagyobb lesz, mert ekkora időtávokon a forint mindig nagyokat gyengül.)
Ezen okokból kifolyólag a lump sumnak mindig több értelme van. Ha valaki mégis félősebb, akkor 1-2-3 évre elnyújthatja a befektetést. (dollar cost averaging). Egy medve piacon ez előnyös lehet, bár a kockázat itt az, hogy senki nem tud időzíteni. Mikor van vége a medve piacnak, hol az alja, azt hiszed, hogy még medvében vagyunk, várod a totális összeomlást, de közben átmentünk bikába stb, stb, stb.....
A fenti példákat elsősorban azokkal az élethelyzetekkel lehet párosítani, ha az ember ölébe hirtelen sok cash hullik (ingatlan/cég eladás, öröklés stb..).
De mi van azokkal akiknek kvázi csak a fizetése van? Ők gyakorlatilag egyszerre csinálják a lump sum és a dollar cost averaging befektetést. Ez hogy lehetséges?
Egyrészt havonta rendszeresen fognak egy fix összegből (ezt évente 3%-kal emelik) vásárolni. Ez maga a dollar cost averaging. De mivel ez az X összeg a teljes befektetésre szánt forrásuk és ezt azonnal befektetik, ez önmagában megfelel a lump sum definíciójának is.

helosziaszevasz 2023. 05. 03. 16:15

#77

Egy kis kimaradás után folytatnám a posztolást.
Érdemes megnézni, hogy 40 éves távon milyen eredményt tud egy kellő diverzifikált részvény indexbe való befektetés.
A paraméterek:
Induló összeg: 500 USD
Havi vásárlások: 500 USD (Ezt évente emeljük 3 %-kal. A 3% a hosszútávú amerikai infáció átlaga.)
Éves átlag hozam osztalék visszaforgatásokkal számolva: 9% (Ez egy visznylag konzervatív 40 éves átlag)
Az eredmények:
Összes befektetés: 452 403 USD
Végső egyenleg: 3 261 635 USD
Hozam: 2 808 732 USD

maveryck 2023. 04. 09. 15:10

Előzmény: #75 Navarro2023

#76

Capitalizing és Distributing

Navarro2023 2023. 04. 09. 13:50

#75

Sziasztok,
az etf ek végén az 1C, 2D stb mit jelent pontosan?
https://www.boerse-frankfurt.de/en/etf/xtrackers-dax-ucits-etf-1c
Koszonom.

maveryck 2023. 04. 08. 12:55

Előzmény: #73 Usespanner

#74

2 féle ETF érhető el Európában. Az egyik kifizeti az osztalékot, a másik nem. Ennek nem sok köze van a magyar és az amerikai kettős adóztatás elkerüléséhez, mert kint levonnak 15%-ot (ír-amerikai egyezmény), míg itthon van pluszban osztalékadói is, ha az ETF (mint európai értékpapír, hiszen ír bejegyzésű) fizet osztalékot, kivéve TBSZ.
A magyar részvényeknél nincs plusz költség valóban, csak az osztalékadó, ha nem TBSZ, de mi egy pici emerging piac vagyunk. Az MSCI AC World IMI-ben pusztán 0.02% a magyar rész. Lásd holdings (Geographical Weights):
https://www.ssga.com/uk/en_gb/institutional/etfs/funds/spdr-msci-acwi-imi-ucits-etf-spyi-gy
A 0,02% megfelelően diverzifikált a többi 99,98%-hoz képest? Még az Emerging Indexben is csak 0.19%-ot tesznek ki a magyar részvények.
https://www.ssga.com/uk/en_gb/institutional/etfs/funds/spdr-msci-emerging-markets-ucits-etf-spym-gy

Usespanner 2023. 04. 08. 12:21

#73

Én nem a kettős adóztatásról beszéltem, hanem hogyha az ETF-ben lévő részvények átlag 1-2% osztalékot fizetnek, azután 15% adó AKÁRKINEK az 0,15-0,3% plusz költség.
Míg a magyar részvény magyar adóalanyoknak (vagy aki annak tetteti magát), azoknak adómentes. De ez tényleg teljesen jelentékten tétel, ha mondjuk S&P-t vásáolsz, mint Helios... akkor ehhez jön az ETF még ennél is jelentéktelenebb éves költsége (0,8%).

Törölt felhasználó 2023. 04. 08. 08:10

Előzmény: #69 Usespanner

#72

Microsoft elad global licence csomagot a Coca Cola-nak, akkor az a statisztikában USA vétel, a valóságban pedig jelentős részben máshol használják.

maveryck 2023. 04. 08. 08:09

Előzmény: #69 Usespanner

#71

Ezek az ETF-ek Írországban vannak bejegyezve, így az osztalék után csak 15% adót vonnak le kint az egyezmény miatt. Ez így lesz akkor is, amikor megszűnik az USA és Magyarország között az egyezmény, hiszen kint csak azt tudják, hogy egy ír befektetési alap (ETF) kap osztalékot. Mivel az osztalékot Európában nem fizetik ki az Accumulation típusúak, így itt nincs is miért osztalékadót fizetni itt. Ez csak az osztalékra igaz, a nyereség megint más, azután fizetsz ha nem TBSZ-en van.
https://irishfunds-secure.s3.amazonaws.com/1525962383-IF_ETF_web.pdf

Pipamocsok 2023. 04. 08. 08:01

Előzmény: #68 maveryck

#70

Az osztalékadót az accumulating típusú ETF is ugyanúgy levonja, semmi különbség nincs adózás szempontjából hogy a számládra kapod az osztalékot vagy magába forgatja vissza.

Usespanner 2023. 04. 07. 20:25

#69

Hát osztalékadó van, nem is lehetne megkerülni, hiszen ha a CocaCola fizet osztalékot, attól még az abba (is) befektető ETF hiába forgatja be újra automatikusan, neked adót kell fizetned. Max nem veszed észre, hogy évről évre 0,2%-ot csökken az átlag mondjuk 8%-ot hozó ETF-ed, mert olyan jelentéktelen költség.
Én bejövő árbevétel szempontjából ezt a 10évvel ezelőtti grafikont tartom mérvadónak:
https://www.marketwatch.com/story/sp-500-companies-generate-barely-over-half-their-revenue-at-home-2015-08-19
Ettől még tényleg hihetetlen a 40-50%-os USA-kitettség.

maveryck 2023. 04. 07. 20:04

Előzmény: #67 Usespanner

#68

S&P 500 szektorok: https://magnusfinancial.com/wp-content/uploads/magnus45-1.png
Igen, sajnos Európában kisebb az ETF választék, és drágábbak is, mint Amerikában, ahonnan elindultak. A lenti két ETF esetében viszont nincs magyar és más európai osztalékadó, mert osztalékot nem fizetnek, hanem azokat újra befektetik a cégekbe. Lásd az ETF adatainál: Income Treatment Accumulation.

Usespanner 2023. 04. 07. 19:37

#67

Lehet, hogy rosszul gondolom, de az USA régen vezető ipari ország volt (olaj-, gyógyszer-, autóipar), ezek a cégek jelenleg évről-évre hátrébb csúsznak.
A S&P nem az amcsi piacra "termel" szerintem sem, egyszerűen ma már 70%-ban IT szektor.
Maveryck,
Nekem 0,3% TER drága. Ehhez jön hozzá 0,2% osztalékadó. Összesen évi 0,5%-al többe kerül, mint egy Richter. De keresek olcsóbb small-cap-et.

maveryck 2023. 04. 07. 16:49

Előzmény: #65 helosziaszevasz

#66

Ha már USA, vannak ezenkívül elérhető USA small cap részvény ETF-ek is:
https://www.ssga.com/uk/en_gb/institutional/etfs/funds/spdr-russell-2000-us-small-cap-ucits-etf-acc-zprr-gy
és
https://www.ssga.com/uk/en_gb/institutional/etfs/funds/spdr-msci-usa-small-cap-value-weighted-ucits-etf-zprv-gy

helosziaszevasz 2023. 04. 07. 16:37

Előzmény: #64 maveryck

#65

Persze. Én ezen felül pluszban megdobtam az USA arányt az S&P 500-al.

maveryck 2023. 04. 07. 16:35

Előzmény: #63 helosziaszevasz

#64

Az MSCI World tartalmazza a fejlett országok részvényeinek a nagy részét (23 ország 1509 db), így az S&P 500 cégei is benne vannak.
https://www.msci.com/documents/10199/178e6643-6ae6-47b9-82be-e1fc565ededb

helosziaszevasz 2023. 04. 07. 16:26

Előzmény: #58 maveryck

#63

Nincs szó mániáról. Személy szerint nekem az S&P 500 és az MSCI World bőven elég. A többi piaccal szemben bizalmatlan vagyok. Bőven lehet, hogy 30 éves távon nem ez hozza a legjobb eredményt, de én így nyugodtabban alszom.