UCITS ETF  

Egy időben volt kifizetős ETF-em. Macera volt. A legtöbb esetben nem is volt szükségem cashre. Így a manuális visszaforgatás mindig csak plusz költséget generált. Csak annak ajánlanám a kifizetős verziókat, akiknek nagy a tőkéje és biztosan kell nekik az osztalék.TBSZ-en szerintem semmi értelme a kifizetős ETF-nek. (Hiszen ki sem tudod utalni. Pontosabban ki tudod, de akkor 15% adó megy mindenre. Persze, ha pár év után tele vagy különböző TBSZ számlákkal, akkor minden évben felszabadul pár számla ahonnét ki tudod venni az addig felhalmozódott osztalékot)
A legtöbb kifizetős ETF negyedévente fizet. Igen, a komponensek fizetési időpontja eltérő, de ez nem lényeges, mert az adott negyedév osztalékait összegyűjtik és kifizetik neked. Ebből adódóan van hektikusság, de év/év alapon az emelkedés az nagyjából folyamatos a jobb ETF-eknél. 

Akkor azokat nem az amszterdami tőzsdén veszed, hanem a münchenin szerintem, mert csak a gettex ilyen olcsó
A visszaigazoláson látod, melyik tőzsdén kötött, de tuti nem a Xetrán

Így van. Pont ezt akartam írni. 

Nekem 1,25 EUR szokott lenni AEB és Xetrás ETF is. 

Érdemesebb inkább a gettex-en venni, az olcsóbb, mint az AEB, de még a Frankfurt is olcsóbb (FWB2)
Egyébként meg bármikor bármelyiken el tudod adni, szóval nem értem ezt az Amsterdam súlyozást, nem is biztos, hogy a legjobb ár épp ott van, mindig ott köt (azon a tőzsdén), ahol a legjobb ár van
Szóval emiatt ne aggódj
Ha legolcsóbban akarsz venni, akkor gettex, asszem 0,05%, min 1,25 EUR a díj, a többi drágább

Ha TBSZ-ed van, akkor mi a hátránya az osztalék fizetős ETF-nek? Vagy TBSZ esetén egyáltalán van-e értelme osztalékfizetős ETF-nek? Egyáltalán milyen gyakorisággal fizet osztalékot, hiszen a mögöttes termékek osztalékfizetése eltérő időpontban van? Ha neked volt már ilyened, mik a tapasztalatok?

Én a VGWD-t néztem ki, de természetesen IB-n abból sem elérhető a Xetra-n, csak Euronext Amsterdam, illetve London. Ez alapján ebből is az amszterdamit venném (VHYL), de nem tudom mennyire jó, hogy Xetra felől Amszterdam fele ennyire átsúlyozódok, hiszen IWDA és EMIM is ott van, csak az SXR8 nem. 

Osztalék kifizetős ETF-ek
Az általam fontosnak tartott paraméterek alapján az alábbi ETF-ek jöhetnek számításba:
Csak USA: VUSA, IUSA, (a 2 S&P 1.4% osztalékot fizet) SPYD (2.3%)
Globális ETF-ek: VGWL (2.1%), VGWD (3.89%) Ezeknél az alacsonyabb USA arány picit zavar, de ez személyes preferencia.
Nyugat Európa: VGEU (3.13%), IQQY (2.75%) Az osztalék itt magasabb, de van mellette EU kockázat. Az osztalék emelkedési trend a 3 amerikainál tűrhető, a globálisaknál közepes, az európaiaknál lassú. 
Ezekből ki lehet hozni egy mixet. Mondjuk 33% VUSA, 25% VGWL, 25% VGWD, 17% VGEU. (ez nagyjából egy 60% USA, 25% EU, 17% egyéb ország arányt eredményez) Az induló hozam 2.5% (ez 15% Szja után 2.12%) A 2.12 nem túl magas, de árfolyam emelkedési potenciál és megfelelő diverzifikáció lesz benne egy szolid osztalék emelkedési trenddel (nyugati historikus inflációs átlag feletti emelés) párosulva. De ez csak egy gyors példa volt.
Igazság szerint európai ETF befektetőként csak akkor éri meg osztalék kifizetős ETF-ekbe fektetni, ha már 1-2%-nyi osztalék is fedezi az életviteledet. Ehhez nem kevés tőke kell. Ellenben aki ezzel rendelkezik annak a kifizetős opció abszolút érthető és logikus választás. 

Igen. Általánosságban a leglikvidebb piac Európában Frankfurt (Xetra), Amszterdam, London. 
Jók a választásaid. Ha szépen súlyozod őket, akkor rendben leszel. 

Az én fő ETF pozícióm szintén az SXR8, mellette viszont amit tartok, azt nem Xetrán, hanem az amszterdami tőzsdén veszem, mert IB-n valamiért az érhető el, a Xetrás nem, ugyanakkor a forgalom azok esetében hasonlóan nagy. Az egyik az EUNL amszterdami megfelelője az IWDA, a másik pedig Xetrás IS3N amszterdami megfelelője az EMIM. 
SXR8
IWDA
EMIM
Ezeket pedig magamnak súlyozom megfelelő arányban. 

Bár logikailag a visszaforgatós verzió a jobb, azért holnap(max hétvégén) megpróbálom összeszedni és megírni a potenciális osztalék kifizetős ETF-eket. 
Előjáróban annyi, hogy a pár hozzászólással ezelőtt felsorolt potenciális visszaforgatós ETF-eknek a kifizetős verziói (általában a visszaforgatós ETF-eknek van kifizetős párja) nem rosszak, de az osztalék nem kiugró. 
Az sajnos tény, hogy az európai piac az osztalék kifizetős verziókat tekintve jóval gyengébb mint az amerikai.

Amúgy itt ott lehet vitát olvasni arról, hogy osztalék kifizető vagy visszaforgató ETF-et érdemes e inkább venni.
Ha TBSZ-en tartod, ha nem, szerintem mindenképpen érdemes a visszaforgatós verziót választani. (költség optimalizálás miatt)
Ha szükséged lenne az osztalékra, akkor a visszaforgatós ETF-nél is nagyjából ki lehet számolni, hogy mekkora összeget kelljen belőle eladni ahhoz, hogy kijöjjön az osztalék összege. 
Szóval a logika az accumulating verzió mellett szól. 

Köszi. A helyesírási hibákért, elütésekért, felesleges imsétlésekért elnézést kérek (csomót észrevettem közben), de mobilról nehéz pötyögni. :)
Igen, sok hozzászólás nem várható, de ha csak 1 embernek is segítenek az itt leírtak, akkor már megérte. 
Amikor elkezdtem 8 éve ETF-ekbe fektetni, csomó kérdésem lett volna, de nem volt kit megkérdeznem. Aztán idővel kitapasztaltam magam a dolgokat.  Imádtam volna egy ilyen topicot. :)
Részben ez is inspirált az írásra.
Igen. Baromi unalmas. De szerintem az már rég rossz, ha egy befektetés tele van izgalommal. Bőven elég az alacsony költség és a szép hozam. :)

Nagyon jó, amiket írsz. Úgy érzem, a téma jellege miatt nem várható túl sok hozzászólás. Az ETF befektetés a legunalmasabb dolgok egyike, ugyanakkor a várható hozama elég jó, alacsony költséggel.

Másik nagy plusz ETF mellett az idő ráfordítás és az egyéni céges kockázat kérdése. Természetesen a befektetői karrierem elején én is egyedi cégeket vettem. Tökre megértem, hogy az emberek miért szeretnek egyedi cégeket venni, de nekem macera volt. Elemzés, monitoring, cég követés, hibás döntések stb…. (Grátisz a kettős adóztatás és az amerikai örökösödési adó) Meló mellett egyszerűbb egy gombnyomással az egész piacot megvenni aztán csak havi 5 percet foglalkozni vele, amikor veszem az újabb etapot. Ráadásul hosszabb távon nagyon magas valószínűséggel jobb eredményt érek el ezzel, mintha egyedi cégeket vennék. 

Meggyőződésem, hogy az ETF hosszútávú befektetésre való. Évtizedes, ha alkatilag olyan vagy akkor generációkon átnyúló távlatokban érdemes gondolkodni. Ezt szépen visszaigazolja az alábbi cikk is. Osztalék visszaforgatásokkal számolva (ezért jó az accumulating verzió az ETF-eknél) az elmúlt 100 évben bármelyik pillanatban (gondolj bele micsoda válságok voltak ebben a 100 évben) szálltál be volna be az S&P 500-ba a 30 éves átlag 9-10% évesített USD hozam mindig kijött volna. (Forintban ez még nagyobb szám, mert a leértékelődés az folyamatos)
https://www.businessinsider.com/30-year-sp-500-returns-impressive-2016-5

Az előző kommentekben felsoroltak alapján logikus választásnak tűnnek az alábbi UCITS ETF-ek:
Csak USA:
SXR8 (S&P 500)
SXRV (Nasdaq 100)
VUAA (S&P 500)
A nyugati típusú országokat lefedő globális alap:
EUNL
Klasszikus globális ETF-ek (feltörekvő országokkal kiegészítve)
IUSQ
VWCE
Nyugat Európa:
EUNK

Pár általános jótanács, ha ETF-be fektetsz:
1. Csak olyan pénzt fektess be, amelyre biztosan nincs szükséged 10-15 évig. (igazság szerint minden ilyen típusú befektetést úgy kell kezelni, hogy majd 30-40 év múlva lesz rá szükséged)
2. Ha az USA-t, a világot, esetleg Európát lefedő ETF-ed/ETF-jeid vannak, akkor diverzifikációs szempontból összességében rendben leszel évtizedes távlatban. 
3. Gondolkozz reálisan. Nem fogsz 1 év alatt ebből meggazdagodni, ellenben lassú víz partot mos. Rendszeresen befektetett kis összegekből (havi 500 USD(és most nem számolok azzal, hogy idővel többet fektetsz be, hiszen a fizetésed is nő. Célszerű azt csinálni, hogy havi 500 dollárral kezdesz és ezt évente az inflációval emeled.) össze lehet rakni 30 év alatt egy közel 1 millió dolláros portfóliót ami egészen fantasztikus nyugdíj kiegészítés. (ráadásul nem forintban van a megtakarításod, ami szintén nagy plusz)Az alábbi honlapon ezt le lehet csekkolni: Compound Interest Calculator | Investor.gov  (Az időre írj be 30 évet. Az interest részre 9%-ot. Osztalék visszaforgatással az S&P 30 éves távon legalább ekkora hozamot tudott hozni átlagosan éves alapon. A befektetendő összegre pedig 500 USD-t írj be legalább.)
4. Ha félsz, akkor ne egyszerre fektess be nagyobb összeget, hanem sok kis részletben heti/havi rendszerességgel sok éven/évtizeden át. Így lesz egy jó átlagárad. Akkor is veszel amikor minden olcsó és akkor is amikor minden drága. 
5. Eszedbe ne jusson hitelből vagy tőkeáttételből befektetni. 
6. Ne nézegesd az árfolyamokat. Nem kell aggodalmaskodni. (Csak veszed és elfelejted. Az elején ez nehéz, úgysem bírod ki, de pár év alatt megszokod. Ha most kezded, akkor minden esésnek, medve piacnak örülj.)

Gondoltam írok egy rövid összefoglalót a témáról. (Nyugodtan kiegészíthetitek. Aki új a témában, annak ez és az esetleges későbbi kiegészítések hasznosak lehetnek.)
Magyar befektetők szempontjából miért előnyösek az európai bejegyzésű ETF-ek?
1. Nem vonatkozik rájuk az amerikai örökösödési adó. Igen, jól olvasod. Ha amerikai bejegyzésű ETF-et (vagy egyedi céget) vásárolsz, akkor az örököseidnek a 60 000 USD-t meghaladó rész után 40%-os adót kellene az amerikai adóhivatalnak fizetnie. Itthon és külföldön is körbekérdeztem, mert ez az egész annyira hihetetlennek tűnik. 5-ből 3 bankár/bróker erről még csak nem is hallott. 1 csak legyintett, 1 meg azt mondta, hogy ez valóban súlyos  és létező probléma.Nekem mindennél többet ér a nyugalom, ezért nem veszek direktbe amerikai cégeket vagy amerikai ETF-eket. 
2. Az európai ETF-ekkel meg lehet kerülni a nemrég felmondott kettős adóztatásról szóló egyezményből fakadó problémákat. Az európai ETF-ek egy elég tág fogalom. Leszűkíteném az írországi bejegyzéső ETF-ekre, mert azokat ismerem (ez nem jelenti azt, hogy egy német ETF nem jó, de azokról nincs megfelelő infóm). Írországnak van kettős adóztatás elkerülő egyezménye az USA-val. (Magyarországnak meg Írországgal). Ergo, ha ír bejegyzésű ETF-et veszek (IE-vel kezdődik az ISIN kódja), akkor a problémákat (kettős adóztatás) megkerülted. Ráadásul az ír ETF-ek nem vonnak le tőled plusz adót, illetve az ír örökösödési adó nem terjed ki a külföldi befektetőkre. Én ezért preferálom az ír bejegyzésű termékeket. Nem véletlen, hogy a legjelentősebb európai ETF-ek szinte mind ír bejegyzésűek. 
Hátrányok?
3. Az európai ETF-ek választéka nem akkora mint Amerikában, valamivel drágábbak is, de meglátásom szerint a fentebb felsorolt két pont ezeket bőven felülírja.
Hol lehet UCITS (A UCITS jelentése: átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások. Az európai ETF-ek erről is könnyen felismerhetőek. Ott kell legyen azt ETF nevében, hogy UCITS) ETF-eket keresni/szűrni/nézegetni?
4. Erre véleményem szerint a legjobb honlap a justetf.com. Érdemes vele megbarátkozni. Ha érdekel az ETF-ek világa, akkor az egyik legjobb barátod lesz ez a honlap. 
a, Az elején ki kell választani, hogy mely ország befektetője vagy (magyar verzió nincs benne) én az osztrák, angol verziót szoktam beállítani (plusz, hogy privát befektető vagyok). Azért váltogatom a kettőt (de akár más országokat is lehet nézegetni), mert pár ETF nem jelenik meg az egyiknél, miközben a másiknál igen. 
b, Ezután rákkattintasz az ETF screener menüpontra. És láss csodát már itt is van a választék. 
c, Hosszú a lista, ezért érdemes szűrni
Én az alábbi szűrési paramétereket használom (ez ember függő, lehet, hogy neked mások a preferenciáid)
1. Csak equity ETF. (nem érdekelnek a kötvény és más típusú ETF-ek)
2. Legalább 3 éves legyen az ETF. (ez azért fontos szerintem, mert ezáltal az alap eredményességét lehet csekkolni. Egy teljesen új alapot nehéz hova tenni ebből a szempontból.)
3. Az alap minimum méret legyen legalább 500 millió (EUR vagy USD az nekem mindegy, de ezt is be tudod állítani) A megfelelő méret azért fontos, hogy lehetőleg ne zárja be a kibocsátó belátható időn belül az alapot. (akkor zár be egy alap, ha a kibocsátónak anyagilag nem éri meg) Fontos megjegyezni, hogy bezárás esetén nem bukod a pénzed, mert a részesedéseddel egyenértékű eszközértéket mindenképpen megkapod, viszont a bezárás pozíció zárással egyenértékű, ergo adózási esemény következhet be. 
4. Az alap forgassa vissza az osztalékot (accumulating). Ezzel az osztalék adózást kitolod későbbre és az osztalék visszaforgatással sem kell bajlódnod. 
Ebben az esetben az osztalékot a kibocsátó visszaforgatja az alapba. Ergo növeli a nettó eszközértéket. 
Amikor majd eladsz egy ilyen alapból részesedést akkor a FIFO (first in first out) elv alapján érdemes eljárni. Ergo azokat kell eladni először melyeket legkorábban vetted. Ekkor végülis leadózod az eddig befolyt osztalékokat is, hiszen azok közben beépültek az árfolyamba. 
(Ha TBSZ-en tartod az ETF-eket, akkor ez a kérdés fel sem merül, hiszen minden adómentes 5 év után illetve közben, ha a számláról nem utalsz ki)
5. Az alap metodikákja legyen full replication vagy sampling. Ez azért fontos, mert ebben a két esetben az alap ténylegesen birtokolja a részvényeket, nem valami hókusz pókuszról (swap) van szó. 
6. Az alap székhelye legyen Írország.
7. Nem kell deviza fedezet. Teljesen felesleges. (jellemzően drágábbak) (unhedged)
8. Csak long ETF. (ezzel kizárom a short és tőkeáttételes termékeket)
9. Show all listing (minden európai tőzsdén elérhető ETF-et mutasson)
10. Csak ETF-eket mutasson, nem kell ETC (arany, olaj és társai). 
Ezekkel a szűrőkkel a közel 2500 ETF-et le lehet szűkíteni 116-ra.
Ezután méret szerint a 116-ot érdemes csökkenő sorrendbe állítani és utána egyesével haladva mérlegelni, hogy mibe lenne érdemes hosszú távra befektetni. (nem meglepő módon az elején lesznek a legjobbak)
Mik lehetnek a mérlegelés szempontjai
a, Alap nagysága. (általánosságban a nagyobb jobb)
b, Alap díja. (általánosságban az olcsóbb jobb)
c, Mekkora piacot fed le az ETF? Kellően diverzifikált?
d, 1-3-5 éves, illetve indulás óta a teljesítmény
e, Milyen régóta működik az adott alap?